Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-11-02 / 44. szám

Thursday, November 2, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 j Magyarország | *WWW*ftAft*V»AIW\A»WVWVWWW<VWVWVWV*AAAA<WW«WWWVVW***WWtfWVW/WW<VWVWMS A népszámlálás adataiból Majdnem két éve folyik a népszámlálás adatai­nak feldolgozása. Tavaly, az év végén napvilágot látott az első két kötet: az egyik az előzetes or­szágos adatokat, a másik a képviseleti minta alapján feldolgozott legfontosabb országos ada­tokat közölte. A Központi Statisztikai Hivatalban elmondták, hogy ndVember elején megjelenik Budapest nép­számlálási kötete is. Az idén még három megyei kötet lát napvilágot, a baranyai, a borsodi és a győri. A népszámlálástól számított két éven be­lül tehát összesen tizenegy kötet jelenik meg. A tervezés számára rendkívüli segítséget je­len a most megjelent lakásadatokat tartalmazó kötet, amely az 1949 és 1960 között végbement lakásváltozásokat mutatja. Mint ismeretes, a nép számlálás alkalmával lakás- és épületösszeirást is végeztek a számlálóbiztosok. A kötet adataiból világosan kitűnik, hogy 1949 és 1960 között lényegesen javultak a lakásviszo­nyok. 1960. január elsején kétmillió 772 ezer la­kást írtak össze, ebből 472 ezer épült az előző népszámlálás óta. Az uj lakások nagyobb hánya­da az utolsó években, 1957,-ben, 1958-ban s 1959- ben épült. Érdemes megjegyezni, hogy amíg az ötvenes évek legelején évente csupán 20—30 ezer lakás épült, addig 1959-ben 66 ezer uj lakásba költöztek be. Az adatokból megtudjuk, hogy a vidéki váro­sokban a két népszámlálás alatt 22 százalékkal nőtt a népesség, de csak 17-tel a lakások száma. Budapesten jobb a helyzet : a fővárosban 14 szá­zalékkal nőtt a népesség és 15 százalékkal a laká­sok száma., Községekben még nagyobb mérték­ben javult az arány. 3 százalékos lakosságnöve­kedés mellett 5 százalékkal növekedett a lakások száma. Növekedett a lakások mérete is; nagyobb laká­sokat építenek. 1949-ben az ország lakásainak 25 százaléka volt kétszobás, 1960-ban már 33 száza­léka. Amig 1949-ben száz lakószobára 259 lakos jutott, addig 1960-ban már csak 233. A laksürü- ség a fővárosban a legelőnyösebb, ahol száz la­kásra 190 lakos jut. "V Nagy a változás a lakások felszereltségében. 1949-ben a lakások 46 százalékában volt villany­világítás 1960-ban már 74 százalékában. A vízve­zetékkel való ellátottság a két népszámlálás kö­zött 17 százalékról 24 százalékra emelkedett. 1949 és 1960 között mintegy kétszázezerrel nőtt a für­dőszobás lakások száma. Budapesten 1960-ban a lakások 42 százaléka volt fürdőszobás. M. F. A MÚLT MARADVÁNYAI 4,700 megkárosított, milliós haszon Néhány napja üresen áll egy sarokasztal a fő­városi Operett Kávéházban. Hiányzik —már aki­nek hiányzik —• az asztalfőről a deli tartásu idős ur, aki mindig elsőnek érkezett a délutáni talál­kozókra, s nem jönnek a többiek sem a társaság­ból. A deli tartásu öregurat a II. kerületi rendőrka­pitányságon láttuk viszont. Sokan ismerik őt az országban, különösen Sárbogárd környékén, egy­kori földbirtokának cselédei, és mindazok, akik megfordultak budapesti kávéházában, s annak' idején lakást béreltek nála, Deutsch Imrénél, aki a VII. kerületben, az Éva utca 14. számú házban lakik. Deutsch ur különös foglalkozást űzött a legu­tóbbi esztendőkben. Még 1957 tavaszán váltott egy fényképszinező iparengedélyt a Budai Járási Tanácsnál azzal, hogy Páty községben a Kossuth Lajos utca 114.' szám alatt üzletet nyit. Aztán el­tűnt, a tanácstól hiába küldték az adófizetési fel­hívásokat a páty-i címre, onnan mindig egy fod­rász kisiparos jelentkezett, hogy neki semmi kö­ze a fényképszinezéshez, még kevésbé Deutsch Imréhez. -1959 nyarán berendelték a járási ta­nácshoz Deutsch Imrét, törölték a kisiparosok névsorából, dst az egykori földbirtokos nem adta oda iparengedélyét, mondván: elveszett. Ezzel a tanács le is zárta az ügyet. Deutsch urat egy cseppet sem zavarta meg a tanácsi incidens, öt ügynöke és ugyanannyi fényképésze továbbra is járta az országot , a fő­városban szervezett nemengedélyezett fotólabo­ratóriumai pedig éjjel-nappal ontották a képeket. Kis idő múltán Deutsch már csak a pénzügyek­ben rendelkezett, s Kummer Tivadar barátjára bizta a szerteágazó üzlethálózat irányítását, fő­leg a laboratóriumok vezetését, amelyek Kum­mer feleségének Dob utcai és Kulikov József Wesselényi utcai lakásán működtek. Kummer készítette el az országjáró fényképészek útirá­nyát, menetrendjét, ő szerezte be egy fényképész kisiparostól az 50 szelvényből álló cégjelzéses megrendelőket, s ö járt a Hársfa utcai postahi­vatalba, ahová a megrendelésekkel együtt rendsze rint 15—20 ezer forint készpénz is érkezett. A nyomozás egyebek között előkeritett egy aktacsomót, amelyben 4700 falusi parasztcsalád Akik Budapestről jöttek el az I. világháború után, bizonyára emlékeznek a Fémlemez Ipar Rt.- re az Erzsébet királynő ut 57—61 szám alatt. Miután én vidéki vagyok, nem hiszem, hogy kü­lönlegesen érdekelt volna éppen ez a gyár, azon­ban férjem dolgozott itt, mint ifjúmunkás és megérkezése után alig várta, hogy meglátogat­hassa e gyárat, abban reménykedve, hogy hátha régi, a '19-es évek előtt is itt dolgozókra, illetve ismerősökre akad a gyárban. A régi Fémlemez Ipar Rt. helyett modem, a II. világháború után épült, uj épület fogadott bennünket, s mint Ma­gyarországon majdnem minden gyárban, itt is szép, virágos kert van a gyár udvarán, ami bi­zony kellemes meglepetést nyújtott a nálunk meg­szokott nagyrészben rideg, füstös gyárépületek után. Nagy meglepetés volt a gyár 5—600 férőhelyes kultúrterme. Hát még az étterem, ahol 1,500 munkás kaphat ebédet. Férjem csak nézett, ami­kor mi is leültünk enni Szölgyéni Pál igazgató meghívására. Kerpel József, a személyzeti osz­tály vezetője is csatlakozott hozzánk. Étrendünk: Becsináltleves, kirántott hús petrezselymes burgo nyával, uborka-saláta és meggyrétes. Mindezt 1,500 ember részére készítették. Férjem tágra nyitott szemmel nézte és nem állhatta megjegy­zés nélkül: “Tudják, mit ettünk az én időmben a gyárban ebédre? Retket, kenyeret és fekete ár­pakávét.” A körülállók mosolyogva hallgatták és meglátszott rajtuk, hogy hiszik is, meg nem is, mint ahogyan a magyar ifjak legtöbbje nem igen hiszi, hogy milyen is volt régen a munkások élete. Férjemmel egykorú munkásokat nem találtunk a gyárban, legfeljebb látogatóba jönnek oda né­hanapján. Magyarországon 60 éves korban a munkás nyugdijat élvez és nem kell tovább dol­goznia, ha nem akar. Itt is van automáció Igaz, a gyár berendezésére sem lehetett ráis­merni. Modern, automatikus gépekkel készülnek ott az edények, úgyszólván gombnyomásra. Há­rom fiatal nő állt az egyik gép mellett. Kettő egy nagy aluminium lemezt emelt fel és a gép alá tette. A 8-ik megnyomott valami kis alkatrészt és egy pillanat alatt csészealj nagyságú lemezek álltak előttünk, amelyek automatikusan egy má­sik géphez mentek. Ott egy nő betette a gépbe az egyik ilyen kis lemezt és szinte varázsszóra, kijött egy 25 literes tejeskanna, teljesen készen. Rengeteg ilyen kanna készül a gyárban és 'ezek messze földön ismertetik a magyar gyártmány jóminőségét. Indonézia, Burma, Afrika egyes or­szágai, Argentina és Brazília a rendeltetési he­lyük. Nők, férfiak egyaránt dolgoznak a gyárban, sőt 14 éven felüli gyermekek is dolgozhatnak, csupán öt órát naponta. Az órabér 6—12 forint, a munkás képzettsége szerint. A munkások 18 évtől feljebb dolgozhatnak teljes napi 8 órát; csiszoló munkán, amely egészségtelen, napi 7 órát dolgozhat csupán a munkás, gyermekek itt nem dolgozhatnak. Kezdőfizetés gyermekek ré­szére 400 forint havonta. Munkaruha, bakkancs, ahol szükséges, védőöltözet, mint más gyárban, kötött üzletet a Deutsch “céggel”, mintegy 1 mil­lió 200 ezer forint értékben. Ez azonban csak egy része — a fehéren-feketén bizonyitható része —• Deutsch pénzforgalmának. A többiről most ké­szül részletes kimutatás. Fényképész kisiparosok — féltve a szakma be­csületét — jelentették a rendőrségnek Deutsch- ék Viselt dolgait. Deutsch és társai ugyanis min­denhez értettek, csak a fényképezéshez nem. Az általuk készitett képek mindegyikén a nagy elő­szeretettel használt színes máz rejti a kontár­munka nyomait. Ám a szerencsésebbek — ha pa­pagáj színekben is — legalább viszontláthatták önmagukat képeken, de mit szóljanak azok, akik évek óta várják a Deutsch-cégtől megrendelt ké­peket? ötven tanú vallomásából arra lehet követ­keztetni, hogy a hoppon maradt ügyfelek száma több száz, de esetleg több ezer! . . . Ezért áll üresen egy sarokasztal az Operett Kávéházban, ott, ahol Deutsch és szedett-vedett bandája a hiszékeny emberektől összeharácsolt százezreken osztozott. A társaság legközelebbi találkozója egymással és a rászedett kárvallot­takkal a bíróság tárgyalótermében lesz. itt. is ingyen jár a munkásnak. A csiszolók és ve­gyészek azonkívül fél liter tejet is kapnak na­ponta. munkaközben. Igen nagy gondot fordítanak a munkások egészségére. Dr. Nyári Péter üzemi orvos, Tóth Pálné nővér, dr. Csikói* Ferenc fogorvos és asz- szisztense napi teljes 8 órát állnak a dolgozók rendelkezésére. Segítik a dolgozó anyákat Az anyák helyzetének megkönnyítésére a gyár mellett van óvoda, bölcsőde, 100 gyermek részé­re, különböző korosztályban egészen iskolás korig. Két-két hónap szülési szabadságot élvez az anya, de ha szükséges egy egész évig is otthon maradhat, mialatt táppénzt kap és állását min­denkor visszakaphatja. A terhes nőt könnyebb munkára helyezik rendes fizetéssel. Ha az újszü­lött beteg, az anya vele maradhat és fizetését is folyósítják. Viszont három hónapos gyermeket már magával hozhat, ha dolgozni akar. Az óvo­dában napi egy forint a teljes ellátás. Gyermek- orvos is van a helyszínen, ha a szükség úgy kí­vánja. Ha felnőnek a gyermekek, a diákok megsegí­tése is tervszerűen folyik a’gyárban. A politech­nikumra járók egy napra minden héten bejárnak dolgozni. A vállalatnak van saját üdülője is Tahiban, a Pilisi hegyekben. Van takarékpénztár a gyárban a munkások ré­szére és együttesen már több mint egymillió forintjuk van a bankban. Aki megszorul, kölcsö­nös segélynyújtást élvez. Pénzére mindenki ka­matot kap, viszont kamatot is fizet a kölcsönért. Ha szüksége van reá, akár 2—3,000 forintot is adnak, sőt, ha építkezni óhajt a munkás, a válla­lat, kölcsönt folyósít részére, amelyet hosszú időn keresztül is fizethet. Igaz, hogy ez tulajdonkép­pen, mint karácsonyi alap kezdődött. Betegség esetén a fizetés 75 százalékát kapja a munkás és természetesen ingyen kórházat. 25 évi szolgálat után pedig automatikusan egy havi fizetés jár minden dolgozónak külön ajándékkép­pen kormányrendelet szerint, minden gyárban. Zuhanyozók, klubtermek, TV, zenegép, kártya, billiárd és könyvtár egészíti ki a dolgozók kényei­mét a gyár területén, sőt tanuló szobákat is nyúj­tanak az esti iskolások számára, még hozzá szép parkettás termeket. A büfében bármikor falatoz­hat és sört ihat a dolgozó. A munkások orvosi ellátásáról a véletlen is meggyőzött bennünket. Benyitottunk az egyik első segélyre fenntartott szobába, ahol Nagy Jó- zsefné tisztviselőnő pihent az ágyon, mert mint mondta: “ma nagyon ideges napja volt.” Hatalmas gyár ez, amelyben rengeteg edény készül a m a g y a-r és más országok házi­asszonyai részére. Szép, tiszta hely és jó érzés volt látni, hogy az uj Magyarország milyen becs­ben tartja a gyár dolgozóit. HÁROMNAPOS felhőszakadás pusztított Kuts Oriente tartományában. A forradalmi szerveze­tek és a milicia tagja azonnal a lakosság segítsé­gére siettek, s igy sikerült megakadályozni * kárt az emberéletben. VWWVVWVWWVWWWWyWWWVWWWWWVWWWWWWWWWWWlAWVWWVWWWWWWWft LÁTOGATÁS AZ ALUMÍNIUM-GYÁRBAN , Irta: FODOR ERNA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents