Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-11-02 / 44. szám
Thursday, November 2, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 STATISZTIKA AZ ATOMROBBANTÁSOKRÓL 1961 OKTÓBER 14-IG A térkép a Los Angeles Times-ban jelent meg és az amerikai Atomic Energy Commission által kiadott adatok alapján készült. Eszerint 1961 október 14-ig 250 atomfegvverkisérleti robbantás történt. Ezek a következőképpen oszlanak meg: Az Egyesült Államok 156 robbantást végzett, ebből Nevadá- ban 91, az Eniwetok-Bikini szigeteken 58, az Atlanti-óceán déli részén 3, Johnston szigeten 2, New Mexicoban 1 és Kalifornia tengerpartjához közel 1 detonálás történt. Anglia 21 robbantását Ausztráliában (12) és a Csendes-óceánbeli Christmas szigeten (9) végezte. Franciaország 4 atomrobbantást végzett a Szaharában. A nyugati hatalmak tehát összesen 181 atomfegvverkisérleti robbantást végeztek azon idő alatt és a Szovjetunió pedig 75-öt. !^\^/\^UVVVU\AAA/V\/\AAMAAAAAAAAAAAftAAAAAAAAA/\AAAAAAaMMAAAAAAAAA/VV\AAA/VWV\AAAAAAAfVVUVVUVVVUVVi)W\AAAAAAAAAAAaAAA/UVUVWUVVV HÉTVÉGI LE¥ÉL írja: Rev. Gross A. László B. D„ Th. M. AZONOS MÉRTÉKKEL “. . . amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek.” (Máté 7:2.) Hazug képmutató volnék, ha azt állítanám, hogy engem az oroszok sorozatos atomrobbantásai hidegen hagynak. Az atom-lecsapódás éppoly veszedelmes és ártalmas az emberiség egészségi állapotára, amikor Szibériából vagy az Északisarkról indul el világkörüli útjára, mint amikor Nevadában, a Szaharában vagy a Bikini-szigeteken kezdi meg globális vándorútját. Éppen ezért, nem is kételkedem, hogy az orosz robbantások elleni tiltakozó hangok között vannak olyanok is, amelyek pártatlan, komoly meggyőződésből, mélyen átérzett aggodalomból és valódi emberszere- • tétből erednek. Úgy érzem, hogy akik az amerikai, angoi és francia robbantások idején felemelték tiltakozó szavukat, azok ma is igényt tarthatnak arra a morális jogra, hogy az orosz robbantásokat helytelenítsék. Ámde akik annakidején semmi elitélnivalót nem találtak az amerikai, angol és francia robbantásokban, sőt mindenfajta nyakatekert okoskodással igyekeztek bizonygatni, hogy azokra — az adott körülmények között — mint háboru-elháritó eszközökre feltétlenül szükség van, továbbá, akik a tudósok egész seregét felsorakoztatták annak az állításnak a “tudományos” bizonyítására, hogy ezek a robbantások, kérem alássan, a légynek sem ártanak — azok most jobban tennék, ha (bocsánat a finomtalan kifejezésért!) BEFOGNÁK A iSZÁJUKAT, mert müfelháborodásuk felkavarja a jobbizlésü emberek gyomrát a Fokföldtől az Északi-sarkig... Az orosz lecsapódás egy jottányival sem ártalmasabb, mint a nyugati atomhamu — ezt minden óvodásgyerek tudja. Azt sem nehéz kiszámítani, hogy az atombomba-raktár csak abban az esetben tekinthető háboru-elháritó eszköznek, ha mindkét oldalon EGYENLŐ mennyiségű készlet áll rendelkezésre, vagyis mindkét félnek egyenlő oka van attól tartani, hogy ha az egyik netalán megkockáztatja a támadást, a másiknak van elegendő bombamennyisége egy ugyanolyan erejű megtorlásra. Ha a Szovjet holtbiztos lenne abban, hogy az Egyesült Államok bombaleltára nem nagyobb az övénél, akkor feltehető, hogy abbahagyná a további kísérleti robbantásokat és arra az álláspontra helyezkedne, hogy mivel az erőviszonyok körülbelül azonosak, nem valószínű, hogy az Egye sült Államok hajlamos volna egy atomháború megkezdésére. De efelől a Szovjet — akármilyen brilliáns kémszervezettel is dicsekedhet — sohasem lehet biztos, ilyenformán számára az egyetlen megoldás: folytatni az atombombák gyártását. Ez természetesen a kísérleti robbantások egész sorozatát teszi szükségessé. A Szovjetnek e pillanatban pontosan 101 oka van arra, hogy lázas igyekezettel folytassa a robbantásokat. (A százkettedik okot a minap R. L. Gilpatrick helyettes honvédelmi miniszter szolgáltatta azzal a nagyhangú kijelentésével, amelyben — Moszkva felé addresszálva szavait -— “megnyugtatta” az amerikai publikumot, hogy ennek az országnak az atombomba-raktára mesz- sze felülmúlja az oroszok készletét. ..) Ez a 101 ok nem egyéb, mint a következő egyszerű számvetés eredménye: Az Egyesült Államok (156), Anglia (21) és Franciaország (4) e sorok Írásáig összesen 181 (egyszáznyolcvanegy) kísérleti robbantást eszközöltek. Ugyanezen idő alatt a Szovjet (egy a három ellen!) mindössze legföljebb 80 (nyolcvan) bombát detonált, a különbség tehát a Szovjet rovására: 101. Szimpla nyelven ez azt jelenti, hogy ha a három nyugati hatalom soha többé egyetlen icurka-picurka bombácskát sem detonálna, a Szovjetnek minden oka és joga megvan ahhoz, hogy legalább 101 kísérletet végezzen, mielőtt bárkinek — de kiváltképpen a nyugati hatalmak hivatalos szószólóinak! — egy szemernyi erkölcsi alapja volna ahhoz, hogy a szovjet-kísérleteket olyan válogatott invektivákkal illessék, mint például: “az emberiség arculcsapása,” “a jövő nemzedék kegyetlen elkorcsositása,” “a világ béketörekvéseinek a cinikus felrúgása,” stb., stb. Ha ugyanis igaz az, hogy csak a két tábor közötti erőegyensúly lehet a háború elhárításának az egyetlen eszköze, akkor sem lehet vitás, hogy a Szovjet tulajdonképpen a béke megszilárdítása érdekében cselekszik, amikor igyekszik a saját erejét arra a szintre emelni, amelyet a nyugati hatalmak —• saját dicsekvő beismerésük szerint — már régen elértek. . Viszont az is igaz, hogy az Egyesült Államok nem fogja ölhetett kezekkel figyelni az oroszoknak ezt az igyekezetét, hanem további kísérletekkel és gyártással növelni fogja a saját — képzelt vagy valódi — erőfölényét. Ez pedig azt jelenti, hogy a fegyverkezési verseny vígan folyik tovább .. . Hogy hol állunk meg, azt csag a Magasságbéli tudja... Van ennél sokkal hatásosabb és eredményesebb módja is a háború elhárításának. Kitaláltad, kedves olvasóm, A TELJES LESZERELÉS, amit a mostanában agyonkritizált Szovjetunió ajánlott több mint egy évvel ezelőtt. Akkor kinevették érte ugyanazok, akik ma a leghangosabb rágalmazói. Holott ha annakidején ez a javaslat akármilyen csekély megértésre és kedvező fogadtatásra talált volna, mérget veszek rá, hogy a Szovjet nem kezdte volna meg az újbóli kísérleteket! Száz szónak is egy a vége: a Szovjet egyszerűen nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy a nyugati hatalmak olyan erőfölényre tegyenek szert, amely felbátorítaná őket a harmadik világháború megindítására. A Szovjet már csak azért sem szüntetheti be a robbantásokat, mert az amerikai oldalon olyan krakéler-szellem megnyilvánulását látja, amely — elképesztően kihívó módon — képes egy fegyveres összeütközést kiprovokálni csak azért, mert egy amerikai diplomatának kedves szottyant egy keletberlini színházba menni, de arra a világért sem volt hajlandó, hogy azonossági igazolványát a határátlépési állomáson felmutassa. A keletberlini rendőrség erre a makacs urat visszatessékelte a nyugati oldalra. Ez elég volt az amerikai őrség parancsnokának ahhoz, hogy négy kocsirakomány katonával (feltiizött szuronyokkal!) behatoljon a'keleti oldalra és kierőszakolja a színházi szórakozást kereső amerikai diplomata határátlépését... Ha a keleti oldalon nem őrizték volna meg a hidegvérüket, ebből olyan kalamajka keletkezhetett volna, hogy azóta bízvást hamuvá égtünk volna. .. Ugyanennek a diplomatának, ha valóban színházi előadásra igyekezett, eszébe sem jutott volna megtagadni a színházi belépőjegye felmutatását. De ha mégis úgy tett volna a jegyszedővel, mint a határőrséggel, hát úgy kipenderitették volna a színházból, hogy a lába sem érte volna a földet... Hát egy országhatár talán mégis fontosabb valami, mint egy színházi zsöllye! Vagy talán én tévednék ? 0^_____________ UNITED STATES JOHNSTON ISLAND UNITED STATES OFF WEST COAST s 1 g 1 NUCLEAR EXPLOSIONS ANNOUNCED THROUGH OCT. 14, 1961 I EACH SYMBOL EQUALS ONE WEAPONS TEST
