Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-10-26 / 43. szám
Thursday, October 26, 1961 AMERIK AI MAGYAR SZÓ _LL j Magyarország | Erdliget, Magyarország Irta: FODOR ERNA Egyemeletes ,szép fehér ház előtt állt meg autónk. Valami urilak lehetett valamikor—gondoltuk, — de kiderült, hogy csendőrlaktanya volt. 1949 május óta új hivatást tölt be és uj szárnyat is építettek hozzá, hogy nagyobb legyen a befogadó képessége. A ház udvarán gyönyörű, virágos kert, amelyben rózsák, szegfűk, violák és a nyári szezon mindenféle közismert virágja pompázik. Csinos, fehér padokon mosolygóarcu kis öregek ülnek mindenfelé. Beszélgetnek, napoznak, kártyáznak. Arcukon jókedv, életöröm és a jó levegő pírja. Alig félórányira vagyunk Budapesttől. Érdligeten egy szociális otthont látogatunk. Annak nevezik ugyanis ma az aggkori menházakat, bár nyugodtan szeretetháznak is nevezhetnék, mert ellentétben a régi világgal* ma valóban szeretettel és megértéssel kezelik a “kis öregeket”, ahogyan a személyzet becézi őket. Ráth Mihályné gondnoknő szívesen fogadja a látogatókat, pedig nem is tudta előre, hogy jövünk, tudniillik mi Pilisvörösvárra indultunk eredetileg, hogy Kochlács munkástársnőnk rokonát látogassuk meg, de a megadott cim (Fő utca 47) alatt üzlet volt és nem találtuk a keresettet és igy jutott eszünkbe megnézni egy szociális otthont, amely nem esett túlságosan ki utunkból. Készséggel vezetett körül bennünket. Először megmutatta a közös helyiségeket; az ebédlőt, a szépen berendezett társalgót, ahol a nénikék egy része köt, horgol kedvtelése szerint most is, mások pedig beszélgetnek, vagy olvasnak. A konyha ragyogóan tiszta, az éléskamra tömve jobbnál jobb élelemmel. Szép könyvtáruk is van, amelyet sokan használnak. Itt főképpen egészséges öregek laknak, bár ápolónő is van készenlétben, hiszen előrehaladott kornak az itt lakók. A szobák szép-világos négy ágyas tág helyiségek; színes ágytakarók és magyar hímzésű párnák élénkítik. Ide csak aludni jönnek, akár délután is, ha kedvük van hozzá. Kétágyas szobák is vannak öreg házaspárok részére. Az egyikben így 82 éves házaspár lakik és éppen pihentek, igv nem háborgathattuk őket. Az egyik néniké Reich Józsefné, 88 éves és hat áve él az Érdligeti otthonban, Dickens egyik köny vét olvasta nagy érdeklődéssel, őt sem zavartuk sokáig. A 79- éves Herold Józsefné az Ország-Világ-ot :>lvasgatta; egy éve él az otthonban. Bayer Ilona postamesternő volt vidéken, 76 íves, 4 hónappal .ezelőtt került az intézetbe, ahol nagyszerűen érzi magát. Szöllősi Jolán Budapesten lakott, most 72 éves is 5 hónapja él Érdligeten. Szilvágy Ferencné 66 éves. Hat évvel ezelőtt iött a szociális otthonba, elég gyenge állapotban, nindössze 48 kilót nyomott. Most 88 kiló, szemüveg nélkül olvas, szép csipketeritőt horgolt, imikor beszélgettünk vele, Versics Antalné 63, Strauber Vilmos 75 éves, ő cefegyári munkás volt és 4 éve él az otthonban. Csitkovics Jánosné 80 éves, mikor ott voltunk Krúdy Gyula “Kékszakái hőse” könyvét olvasta 51/2 éve él itt és nagyon boldog, hogy itt lak- lat. Beszélgetés közben elmondta, hogy nővére Bridgeporton lakik és Mrs. Makár-nak hívják. Vlegkért, Írjam meg Mrs. T. Makárnak, hogy lát- am őt jó egészségben. Üszők Ferencné 71 éves. Januárban múlt 3 ive, hogy az otthonban van és kijelentette, hogy ‘sohasem hittem volna, hogy ilyen életem lesz öregségemre”. A 72 éves Goltner Dezsőné Buda- >rsről jött Érdligetre 2 évvel ezelőtt. “Unokáimnál éltem azelőtt, nagyon nehéz életem volt, de tt minden nagyon jó.” Stelik Mária cseléd volt, (háztartási alkalmait), 72 éves, egy éve él a szociális otthonban: 'Álmomban sem hittem volna, hogy öregségem- •e igy élhetek”, mondta nekünk. Az érdligeti szociális otthon szép nagy területen fekszik. Megnéztük a baromfiudvart is: rengeteg csirke és sertés, Cornwall malacok éá szép anyakocák. Egy sereg nénikét és bácsikát találtunk a baromfiudvarban és a gyümölcsösben is. Szedték a remek sárga barackokat és minket is azonnal megkínáltak, sőt egy másik bácsi szilvát is hozott a fáról. Érdekes volt őket nézni. Parasztasszonyok, férfiak nyugdíjban, de annyira megszokták a tevékenységet; hogy valamit itt is kellett tenniök. Bár senki sem kérte őket, mert a munka már nem kötelező, de azért etetik a baromfit, szedik a gyümölcsöt, az utóbbit persze főképpen saját részükre. Az egyik “kis öreg” a virágokat ápolgatta. Egész életén át kertész szeretett volna lenni, de asztalos lett. Most',azután kertészkedhet, ha kedve tartja. Mire észrevettük, egy csokor virággal lepett meg bennünket. Senki sem mondta neki, hogy szedjen, de ugylátszik kedveskedni akart a vendégeknek. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy csupán Pest megyében 22 szociális otthon van az öreg polgárok részére. “Pedig korántsem elég még, ami van az ország szükségletéhez képest. Hiszen arra törekszünk, hogy minél messzebbre toljuk ki az élet határát és igy egyre több lesz azoknak a száma, akik megöregedpek. Nem is akarjuk túlzsúfolni az ilyen otthonokat. Itt is mindössze 50 lakónk van” — mondta Harmat Olga, az egészségügyi minisztérium egyik megbízottja, aki mellesleg megjegyezve nagyszerűen beszél angolul, mert hosszabb ideig élt Angliában és csak a II. világháború után tért vissza Magyarországra. “Ahogy épül az ország, egyre több és szebb szociális otthon létesül, hogy dolgozóink részére nyugodt, kellemes életet biztosíthassunk életük alkonyán is, amikor már munkaképességük legnagyobb részét odaadták a társadalom építésére.” A finomlemezáru a modern technika egyik leg- nélkiilözhetetlenebb alapanyaga. Ebből készítik a műszerek egy részét, de a háztartási edények, a konzervdobozok elkészítéséhez is két-három milliméternél vékonyabb finomlemezre van szükség. Ennek a rendkívül keresett alapanyagnak nagyobbik részét még ma is külföldről kell behozni. A második ötéves terv rendkívül nagy figyelmet fordít a hazai nyersanyagbázis kiszélesítésére, a korszerű termékek gyártásához leginkább megfelelő alapanyagok — igy mindenekelőtt a finomabb kohászti termékek — otthoni előállítására. E tekintetben a következő néhány évben gyökeres fordulat következik be. A jelenlegi 70 ezer tonnával szemben 1965-ben már mintegy 270 ezer tonna finomlemezt gyárt a magyar kohászat, s ezzel teljes egészében el tudja látni a hazai szükségletet. E nagyarányú fejlődést jelentős műszaki intézkedésekkel már az elmúlt években előkészítették. Magyarországon eddig Borsodná- dasdon, s kisebb mértékben Diósgyőrött és Csepelen készül finomlemez; mindhárom helyen meleghengerléssel. Most több uj üzem létesül, amelyben hideghengeidéssel gyártanak majd lemezt. Az ily módon készült lemez szilárdsága jóval nagyobb, méretei pontosabbak, felülete simább. 1964-ben indul meg a Dunai Vasmű nagy telje- sitményü hideghengermüve, amely a már működő meleghengerműben gyártott tekercseket dolgozza majd fel lemezzé. Az uj hideghengermű már üzembehelyezésének évében 65—79 ezer tonna finomlemezt készít, vagyis annyit, amennyit Magyarországon jelenleg összesen gyártanak; később azonban évi termelése 250 ezer tonnára növekszik. A második ötéves terv előírja, hogy szélesíteni a papírgyártás hazai nyersanyagbázisát, s a “Üdvözöljük az amerikai magyarokat; békés boldog életet és hasonló szép öregséget kívánunk részükre,” mondták búcsúzóul a kis öregek. Amig csak be nem fordult kocsink a főutra integettek utánunk. Bizony nagy boldogság volt részemre ilyen szép helyen találkozni a kiöregedett dolgozókkal. Háromszázezer üdülő több mint másfélmillió kiránduló Az idén nem panaszkodhattak az időjárásra a balatoni üdülők és kirándulók. Májustól október 1-ig 1395 napfényes óra volt. A meteorológusok szerint a szezonban csak julius 23-án nem sütött a nap. A Balaton forgalma a jó idő és a gazdag szórakozási lehetőségek következtében a nyáron állandóan növekedett. A tópart több mint 700 kisebb-nagyobb szakszervezeti és vállalati üdülőjében 8—10 turnusban, összesen háromszázezer ember nyaralt. A fizetővendéglátó szolgálat ötezer férőhelye gyakran kevésnek bizonyult, s a hozzávetőleges összesítések mintegy félmilliós vendégnapot mutatnak ki. A campingek ebben az évben már közkedveltté váltak: naponta átlag hatezer-hétezer ember ütötte fel a kijelölt táborhelyeken bérelt vagy magával hozott sátrát. A nagyobb táborokban és strandokon a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat 24 pavilonjában több mint félmillió ember bérelt különféle cikket, Csupán a gumimatracokat csaknem félmillió órára vették bérbe. A hétvégi napokon átlagban nyolcvanezer m- ber érkezett különféle jármüvekkel a Balaton vidékére. A kánikula napjaiban gyakran kétszázezer ember fürdött a tó hullámaiban. A becslések szerint több mint másfélmillió kiránduló utazott a Balatonra az ország különböző vidékeiről. A rekordforgalom Badacsonyban volt. A borairól hírneves, festői szépségű kirándulóhelyre jóformán a Balaton minden második vendége ellátogatott. Badacsony forgalma még szeptemberben is megközelítette a százezret. Több mint ötvenezren keresték fel a tapolcai tavasbarlangot és csaknem ugyanennyien a nagyvázsonyi Kinizsivárat, A külföldi vendégforgalom körülbelül 39 százalékkal haladta meg a tavalyit. A beutalt és kiránduló vendégek szórakoztatására több mint 200 kulturális és sportműsort rendeztek. cellulóztermelést az 1960. évinek háromszorosára növeljük. Ezt a célt szolgálja mindenekelőtt a könnyűipar jelenlegi legnagyobb beruházása, a Dunai Szalmacellulózgyár megépítése. Jelentőségét szemlélteti, ha figyelembe vesszük, hogy egy tonna cellulóz világpiaci ára ma 120— 140 dollár, vagyis ennyit takarít meg majd a papíripar a hazailag gyártott cellulóz minden tonna jával. Ezért is fizetődik ki viszonylag rövid idő alatt az a több mint hatszázmillió fontos beruházás, amit a cellulózgyártás fejlesztésére költenek, A Dunai Szalmacellulózgyár építése jó ütemben halad, már szerelik a gépeket, s a jövő év második felében megkezdődhetnek az üzemi próbák. Az uj létesítmény 1963-ban lép be a működő üzemek sorábh, és évente 22 ezer tonna fehérített szalmacellulózt készít majd hazai alapanyagból, buzaszalmából. A cellulóztermelés növeléséből nagy részt vállalt a Csepeli Papírgyár is, amelyben a közelmúlt ban fejeződött be a rekonstrukció. Ez utóbbi Je- hetővé teszi, hogy az eddiginél évi 21 ezer tonnával több cellulózt adhassanak a papírgyártáshoz. A Csepeli Papírgyár cellulózüzemét úgy alakították át, hogy szintén hazai alapanyagot, nyár fát dolgozhasson fel. A nyárfatelepítések folyamatban vannak, hogy ne legyen majd fennakadás a nyersanyagellátásban. Jelentősen növeli termelését a tervidőszakban a Szolnoki Szalmacellulózgyár is. Az üzem működésének azonban egyik fontos feltétele, hogy elegendő rizsszalmát kapjon. A gyár ugyanis ennek feldolgozására rendezkedett be. A cellulózgyártás ilyen nagyarányú növelése az ipar és a lakosság számára azt jelenti, hogy évente mintegy százezer tonnával több papír készülhet hazai alapanyagból. j VVWWWWWWWVWVWMWA<WVWVWWWWWWANWWVV<WVWWVVWWVUW<WWWVWWVVWWW ÉPÍTIK az ország iparát Szélesedik a magyar nyersanyagbázis a második ötéves tervben. — Hét- venezerröl kétszázhetvenezer tonnára nö a finomlemez-termelés. Évente százezer tonnával több papír készül a hazai nyersanyagból
