Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-09-28 / 39. szám
Thursday, September 28, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZo 13 AZ IMPERIALIZMUS ZSOLDOSAI Irta: CSEPELI DEÁK DÁNIEL Egy fényképet szemlélek, amely valahol Afrikában készült. A riporter nem árulja el a pontos helyet, csupán annyit mond, hogy a hírhedt Idegen Légió egyik részlege, hogy “magyar légiósok szakasza áll a kiégett fák előtt.” A közel 130 év óta fennálló francia Idegen Légió nevével gyakran találkozhatunk a sajtók hasábjain. A jelentések és beszámolók alapján megismerkedhetünk azzal a szörnyű barbarizmussal, amelyet a légiósok véghezvisznek. Mindenki tudja — maguk a légiósok is —, hogy a világ népei elitélik és megvetik Franciaországot az erőszakos gyarmatosítása miatt. A francia imperialista érdek mitsem törődve a világ közvéleményével, még ma is az erőszakos gyarmatosítás politikáját folytatja. Azt nagyon jól tudják az illetékesek is, hogy a francia sorkatona nem alkalmas, az afrikai mészárlásokra. Egyrészt azért, mert a sorkatona általában felméri a helyzetet, s mérlegeli azt a körülményt, amely miatt fegyvert kell fognia. Másrészt a francia imperialisták is azt mondják, pusztuljanak mások, az idegenek, azok a szerencsétlen fiatalok, akik valamilyen oknál fogva nem juthatnak a kapitalizmusban becsületesebb kenyérkeresethez. Különben nagyon sokat következtethetünk a Légió nemzetiségi összetételéből. A legnagyobb számban németek vannak és azután sajnos a magyarok következnek! A más nemzetiségűek száma — igy a lengyel, spanyol, olasz, ukrán, orosz, stb. — elenyészően kevés a német és magyarokhoz viszonyítva. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a második világháború befejezésével a német és magyar fasisztákat a Légió befogadta. A felelősségrevonás elől megmenekülve Afrikába mentek, ahol egy részük — az elpusztultakon kívül — még ma is úgy kegyetlen- kedik a bennszülött hazafiakkal szemben, mint a világháború idején. Tudjuk viszont azt is, hogy nagyon sok szerencsétlen, elkeseredett, hajótörött egyén is bekerült a Légiq, soraiba, akik engedtek a csábitó Ígéreteknek és kalandvágyból aláírták az 5 évre szóló szerződést. Ezek az egyének általában akkor ébrednek már fel, akkor tudják csak felmérni helyzetüket, amikor belőle már szinte nincs kiút, s ha van, csak élete kockáztatása árán! Tudják, hogy mi vár rájuk ha megszöknek és nem sikerül', mégis sokan ezt az utat választják, mert tudják — egy-egy harc utáni veszteségből felmérik —, hogy a szökés még mindig biztosabb, mint a leszerelés ! Az egyszerű légiósok közül nagyon kevesen szerelnek le öt év után. . . Amint ismeretes, a közelmúltban De Gaulle ellen fellázadt néhány tábornok, akik a Légió úgynevezett “elit-regimentjével”, az “Első Légiós Ejtőernyős Ezreddel” egy jobboldali felkelést kíséreltek meg. A puccs nem sikerült, De Gaulle a segítségül hivott NATO csapategységekkel a lázadást leverte. Ekkor elterjedt a hir és mindenki joggal remélte, hogy a hírhedt Légiót De Gaulle feloszlatja és végre a francia kormány feladja Algériát és elismeri függetlenségét. De nem igy történt. A francia gyarmatosítók ma is Afrikában vannak és az Idegenlégió — francia zászló alatt — most is kegyetlenkedhet. Júliusban Tunéziában rendeztek véres napokat, amikor is a hírhedt Légió Bizerte kikötővárosban rendezett vérfürdőt. Arab részről 700 halott és kb. 1,200 sebesült lett áldozata a modern gyarmatosításnak. Nem lepődtünk meg azon,‘hogy a hírhedt Légió állítólagos feloszlatásának hírére a reakciós magyar újságok elkeseredtek. A Torontóban megjelenő “Magyar Élet” egyik nyári számában égy egész oldalas beszámolóban kezdték el siratni a Légiót. Pár hétre rá, a fentemlitett lap augusztus 5-iki számában ismét a Légióról olvashatunk. “Magyarok az Idegenlégióban” cimmel, Veress László tollából olvashatunk, aki gazdáinak szája ize szerint dicsőíti ezt a hírhedt alakulatot és megcáfolja a feloszlatás hírét, s amint Írja: “legelső forrásból: az Idegenlégió magyar tisztjeinek elbeszéléseiből” veszi a híranyagot. Beszámolójában leírja, hogy csupán az algiri ejtőernyős regimentet oszlatták fel, úgy, hogy az alakulat kétezer emberét hat más ezred kötelékébe osztották szét. Ez a “hires”, sőt amint Írja: “leghíresebb — idegenlégiós ezrednek elkeverése, papiron való eltörlése az Idegenlégió soraiban is nagy megütközést keltett.” Egy magyar tiszt szavaival élve ezek nem fogják eltűrni a megaláztatást, hisz’ egész életükben azt nevelték beléjük, hogy “visszaütni”! S úgy véli, hogy ezek a “tigrisek” az egész Légiót be fogják szervezni. A fentiekből kitűnik, hogy De Gaulle a saját pozíciójának megvédése céljából — bármennyire fájt neki is — kénytelen volt feloszlatni a leg- hirhedtebb ezredet. Azonban — a magyar reakciósok örömére — nincsen szándékában a Légiót feloszlatni, mart hiszen az az afrikai gyarmatosító politikájának végét is jelentené. Mi sem természetesebb, hogy Afrikát De Gaulle sem szándékozik feladni! Veress riportjának minden szavában dicséri, dicsőíti e kegyetlen hadsereget, melynek tagjai naponta százakat mészárolnak le a “függetlenség” jegyében. Ölnek, rabolnak, fosztogatnak, mert az imperializmusnak nem tetszik az önrendelkezési jog. Jobban értenek a fegyveres elnyomáshoz, amely ma már Franciaországra nézve nem hoz gazdasági fellendülést, ellenben az ez- irányu hadikiadás a francia nép kezéből veszi ki a kenyeret. Már,nem egy hiteles beszámolót olvashattunk, amelyekből kiderül, hogy ez a Légió milyen “emberi” módon bánik még a légionistákkal is. Nem olyan “gyöngy” ott az élet, ahogyan azt a toborzó irodák lefestik. Tudjuk, nap mint nap légiósra van szükség, mert az algériai nép sem nézi puszta kézzel a pusztításaikat. Veress ur harci dicsőségről irva könnyedén, minden megdöbbenés nélkül, mint a “kommunizmus elleni harcosok hősiességét ecsetelve” igy kéjeleg: “1945 junius vége óla 1961 junius végéig az Idegenlégióban 18,000 magyar katona esett el: helyüket azonban fel- töltötték. . Tizenöt év alatt a Légió megtízszerezte sajátmagát...” Ez. utóbbit egy magyarszármazásu tábornok szavaival magyarázza meg, aki szerint a Légió létszáma ugyan kicsi, “de ha mi, baj társak, hátra nézünk, akkor mögöttünk kétszázezer halott bajtárs áll vigyázban. . .” — Szegény magyar édesanyák, még ma is várják eltűnt fiaikat, akik a francia imperializmus áldozatai lettek. . . “Hogy jut el egy magyar a Légióba?” c. kiemelés alatti részben a cikkíró, a magyarszármazásu tisztek szájába adva a szót, meg szeretné cáfolni azokat a beugratásokat, ahogyan a légiósok toborzása az egész világon folyik. A beugrató ügynököket fehérre mosva igy kiáltanak fel: “ez nem igaz már. . .” Továbbá, hogy “az sem igaz, hogy akárkit felvesznek a Légióba”, mert “ma nem az emberi söpredék elhasználóhelye” . . . Olyan szemérmetlenül hazudik a riporter ur, hogy szinte nehezen képzeli el az ember, hogy az írása közben nem törött el a karja. . . Mert mindenki tudja, hogy általában hogyan jut el egy magyar a. Légióba...» A söpredékeken kívül az alapjában véve becsületes, beugrasztott magyar Adaíok az uj sztálingrádi vizierőmüről A múlt héten ünnepélyesen felavatták a Sztálin grád melletti uj volgai vizierőmüvet, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének határozata nyomán az SZKP 22. kongresszusáról neveztek el . • A vizierőmü teljesítménye 2.5 millió kilowatt. Évente a vízhozamtól függően 11—14 milliárd kilowattóra villamos energia előállítására képes. Sztálingrádtól Moszkváig 500,000 voltos feszültségű távvezeték továbbítja az energiát. Most épül az egyenáramú távvezeték Sztálingrád és a Do- nyec-medence között. Ez a vezeték a világon első Ízben 800,000 voltos feszültséggel működik majd. A sztálingrádi vizierőmü megépítésével mintegy 600 kilométer hosszúságú víztároló képződött, amely több millió hektár terület öntözését teszi lehetővé. Azon a helyen, ahol a vizmti épült, a Volgán másodpercenként átlagban 5,000 köbméter viz folyik le. A folyam útjába ötkilométeres duzzasztó- gátakat emeltek. A gáton vasútvonal és autóut halad át. A Volga energetikai célokra való felhasználása már a háború előtt megkezdődött. A háború után készült el a gorkij és a kujbisevi vizierőmü. A 2.3 millió kilowattos Lenin Vizierőmü egész a legutóbbi időkig a világ legnagyobb vizierőmüvének számított. Béremelések Bulgáriában A Bolgár Népköztársaságban 1960 folyamán három ízben: április 1-én, július 1-én és október 1-én a legkülönbözőbb termelési ágak majdnem fiatalokig. Csupán az érdekesség kedvéért idézzük csak fel Szabó Lajos volt légiós szavait, aki megszökött és röviden igy nyilatkozott erről: “Átlépek egy határt, aztán mégegyet, italt fizet egy öregur, elvisz két rendőr, aláírok egy papirt, amelynek szövegéből csak annyit értek: légió, öt esztendő. Ekkor még hetyke voltam és önérzetes. Mit nekem?!” Tehát láthatjuk, a toborzás most is éppen úgy .folyik, mint régen! — Azt elhisszük. Veress László urnák — mint Írja —, hogy. kommunista nem talál helyet a Légióban, mert nem megy oda! De azt ne pi'óbálja sem ő, sem másvalaki cáfolni, hogy “bűnöző, gyilkos, háborús bűnös, fasiszta, ma nem talál helyet a Légióban ...” Akkor nem is lenne Légió! Riportjában leírja, hogy pár évvel ezelőtt meglátogatta az Indokínában lévő haifongi katona- temetőt. A temető őre, “a félkarú és féllábu altiszt, aki elkísérte, nem volt más, mint ifjabb vitéz Gömbös István, az Idegenlégió volt őrmestere. . . Amint írja, szédült a “tizenkétezer magyar katonasir” láttán. Persze, nem azért szédült, mert sajnálta, sajnálja azt a 12,000 magyart, akiket a vágóhidra hajtottak, idegen célokért, népek leigázására. Nem, erről szó sincs, mert igy kiáltott fel a 12,000 sir láttán: “Magyarok! Honfitársak szétszórva hét világrészen... Ti ott mesz- sze Amerikában. Tudjátok-é, hogy amig ti azon töprengtek, hogy hogyan lehetne egy extra dollárt keresni, — itt tizenkétezer magyar harcos adta életét azért, hogy megállítsák a kommunizmust?” Szégyelheti magát .a cikk írója a francia imperialistákkal együtt! A közvélemény, a világ magyarsága pedig elitéli és megveti az ilyen “hősködőt”, aki még azt is képes leírni, hogy a “meg- gyávult emberek abajgatják; béke, béke...” Még nagyon sokat lehetne Írni erről a témáról, a Magyar Élet, Veress ur riportja alapján. Hosz- szan lehetne ezután még idézni megszökött légiósok nylatkozataiból, kik megrázó módon számolnak be a légiósok kegyetlenkedéseiről, a “büntető századról”, a hadifoglyok megkinzásáról, stb. Engedjék meg az olvasók, hogy végezetül idézzek Günter Hansel német fiatalember nyilatkozatából, akinek a légióból sikerült megszökni. Kommentárt, nem szükséges, hogy fűzzek hozzá, magától beszél, hogy valójában hogyan néz ki az IMPERIALIZMUS és ZSOLDOSAI!? “Talán emlékeznek a közelmúltban végrehajtott francia atomrobbantásokra. Nos, ez nemcsak puszta robbantási kísérlet volt. A robbantási központtól számított egy kilométerre, bizonyos távolságokon oszlopokhoz kötözött algéria hadifoglyokat helyeztek el. Rajtuk figyelték a radioaktivitás hatását az emberi szervezetre. Ennél kegyetlenebb és embertelenebb kísérletről még nem hallottam. Nem akartam továbbra is olyan állam katonája lenni, amely ilyesmire képes.” minden munkásának, mérnökének, technikusának és egyéb szakemberének, valamint más kategóriák dolgozóinak felemelték a munkabérét. Az 1960-ban foganatosított béremelések kb. 1,360,000 munkást, mérnököt, technikust és egyéb szakembert érintettek. A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa, következetesen megvalósítva a párt központi bizottságának a nép anyagi és kulturális jóléte eme lésére vonatkozó határozatát, 1961 szeptember 2- án tartott ülésén elhatározta, hogy 1962 január elsejével felemeli a munkások és értelmiségiek azon kategóriáinak munkabérét is, amelyek 1960- ban nem részesültek béremelésben. A most bejelentett béremelés mértéke a foglalkozási ágak szerint 7.5—17.5 százalékig terjed. * • A NEWYORKI földalatti vasút egy összekötő vonalán uj, automata vonatjáratot próbáltak ki. Az eredményről nem adtak részletes jelentést, de állítólag a fékszerkezet nem működött tökéletesen. Előzőleg a közlekedési hivatal úgy ismertette az automata járatot, hogy az ajtók nyitását és zárását, a vonat elindítását, menetét és megállását' elektronikus készülék fogja irányítani. Michael Quill, a Közlekedési Munkások Szakszervezetének, elnöke még júniusban kijelentette: “követelni fogjuk, hogy New York városában ne működtessenek vonatokat teljes személyzet nélkül”. • EAST ORANGE, N. J. városi tanácsa elhatározta,'hogy megvonja az East "Orárigé Golf Ass’n működési engedélyét. Panaszok.érkeztek, hogy a golf-szövetség faji megkülönböztetést gyakorol. Dr. U. S. Campbell, néger fogorvos többizben kérte felvételét, de még válaszra sem méltatták.
