Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-09-28 / 39. szám

Thursday, September 28, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZo 13 AZ IMPERIALIZMUS ZSOLDOSAI Irta: CSEPELI DEÁK DÁNIEL Egy fényképet szemlélek, amely valahol Afri­kában készült. A riporter nem árulja el a pontos helyet, csupán annyit mond, hogy a hírhedt Ide­gen Légió egyik részlege, hogy “magyar lé­giósok szakasza áll a kiégett fák előtt.” A közel 130 év óta fennálló francia Idegen Lé­gió nevével gyakran találkozhatunk a sajtók ha­sábjain. A jelentések és beszámolók alapján meg­ismerkedhetünk azzal a szörnyű barbarizmussal, amelyet a légiósok véghezvisznek. Mindenki tud­ja — maguk a légiósok is —, hogy a világ népei elitélik és megvetik Franciaországot az erősza­kos gyarmatosítása miatt. A francia imperialista érdek mitsem törődve a világ közvéleményével, még ma is az erőszakos gyarmatosítás politikáját folytatja. Azt nagyon jól tudják az illetékesek is, hogy a francia sorkatona nem alkalmas, az af­rikai mészárlásokra. Egyrészt azért, mert a sor­katona általában felméri a helyzetet, s mérlegeli azt a körülményt, amely miatt fegyvert kell fog­nia. Másrészt a francia imperialisták is azt mond­ják, pusztuljanak mások, az idegenek, azok a sze­rencsétlen fiatalok, akik valamilyen oknál fogva nem juthatnak a kapitalizmusban becsületesebb kenyérkeresethez. Különben nagyon sokat következtethetünk a Légió nemzetiségi összetételéből. A legnagyobb számban németek vannak és azután sajnos a ma­gyarok következnek! A más nemzetiségűek szá­ma — igy a lengyel, spanyol, olasz, ukrán, orosz, stb. — elenyészően kevés a német és magyarok­hoz viszonyítva. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a második világháború befe­jezésével a német és magyar fasisztákat a Légió befogadta. A felelősségrevonás elől megmenekül­ve Afrikába mentek, ahol egy részük — az el­pusztultakon kívül — még ma is úgy kegyetlen- kedik a bennszülött hazafiakkal szemben, mint a világháború idején. Tudjuk viszont azt is, hogy nagyon sok sze­rencsétlen, elkeseredett, hajótörött egyén is beke­rült a Légiq, soraiba, akik engedtek a csábitó Ígé­reteknek és kalandvágyból aláírták az 5 évre szó­ló szerződést. Ezek az egyének általában akkor ébrednek már fel, akkor tudják csak felmérni helyzetüket, amikor belőle már szinte nincs kiút, s ha van, csak élete kockáztatása árán! Tudják, hogy mi vár rájuk ha megszöknek és nem sikerül', mégis sokan ezt az utat választják, mert tudják — egy-egy harc utáni veszteségből felmérik —, hogy a szökés még mindig biztosabb, mint a le­szerelés ! Az egyszerű légiósok közül nagyon ke­vesen szerelnek le öt év után. . . Amint ismeretes, a közelmúltban De Gaulle el­len fellázadt néhány tábornok, akik a Légió úgy­nevezett “elit-regimentjével”, az “Első Légiós Ej­tőernyős Ezreddel” egy jobboldali felkelést kísé­reltek meg. A puccs nem sikerült, De Gaulle a se­gítségül hivott NATO csapategységekkel a láza­dást leverte. Ekkor elterjedt a hir és mindenki joggal remélte, hogy a hírhedt Légiót De Gaulle feloszlatja és végre a francia kormány feladja Al­gériát és elismeri függetlenségét. De nem igy történt. A francia gyarmatosítók ma is Afriká­ban vannak és az Idegenlégió — francia zászló alatt — most is kegyetlenkedhet. Júliusban Tu­néziában rendeztek véres napokat, amikor is a hírhedt Légió Bizerte kikötővárosban rendezett vérfürdőt. Arab részről 700 halott és kb. 1,200 sebesült lett áldozata a modern gyarmatosítás­nak. Nem lepődtünk meg azon,‘hogy a hírhedt Lé­gió állítólagos feloszlatásának hírére a reakciós magyar újságok elkeseredtek. A Torontóban meg­jelenő “Magyar Élet” egyik nyári számában égy egész oldalas beszámolóban kezdték el siratni a Légiót. Pár hétre rá, a fentemlitett lap augusztus 5-iki számában ismét a Légióról olvashatunk. “Magyarok az Idegenlégióban” cimmel, Veress László tollából olvashatunk, aki gazdáinak szája ize szerint dicsőíti ezt a hírhedt alakulatot és megcáfolja a feloszlatás hírét, s amint Írja: “leg­első forrásból: az Idegenlégió magyar tisztjeinek elbeszéléseiből” veszi a híranyagot. Beszámolójában leírja, hogy csupán az algiri ejtőernyős regimentet oszlatták fel, úgy, hogy az alakulat kétezer emberét hat más ezred kötelé­kébe osztották szét. Ez a “hires”, sőt amint Írja: “leghíresebb — idegenlégiós ezrednek elkeverése, papiron való eltörlése az Idegenlégió soraiban is nagy megütközést keltett.” Egy magyar tiszt szavaival élve ezek nem fogják eltűrni a megaláz­tatást, hisz’ egész életükben azt nevelték belé­jük, hogy “visszaütni”! S úgy véli, hogy ezek a “tigrisek” az egész Légiót be fogják szervezni. A fentiekből kitűnik, hogy De Gaulle a saját pozíciójának megvédése céljából — bármennyire fájt neki is — kénytelen volt feloszlatni a leg- hirhedtebb ezredet. Azonban — a magyar reak­ciósok örömére — nincsen szándékában a Légiót feloszlatni, mart hiszen az az afrikai gyarmato­sító politikájának végét is jelentené. Mi sem ter­mészetesebb, hogy Afrikát De Gaulle sem szán­dékozik feladni! Veress riportjának minden szavában dicséri, dicsőíti e kegyetlen hadsereget, melynek tagjai naponta százakat mészárolnak le a “független­ség” jegyében. Ölnek, rabolnak, fosztogatnak, mert az imperializmusnak nem tetszik az önren­delkezési jog. Jobban értenek a fegyveres elnyo­máshoz, amely ma már Franciaországra nézve nem hoz gazdasági fellendülést, ellenben az ez- irányu hadikiadás a francia nép kezéből veszi ki a kenyeret. Már,nem egy hiteles beszámolót olvashattunk, amelyekből kiderül, hogy ez a Légió milyen “em­beri” módon bánik még a légionistákkal is. Nem olyan “gyöngy” ott az élet, ahogyan azt a toborzó irodák lefestik. Tudjuk, nap mint nap légiósra van szükség, mert az algériai nép sem nézi puszta kézzel a pusztításaikat. Veress ur harci dicső­ségről irva könnyedén, minden megdöbbenés nél­kül, mint a “kommunizmus elleni harcosok hősi­ességét ecsetelve” igy kéjeleg: “1945 junius vége óla 1961 junius végéig az Idegenlégióban 18,000 magyar katona esett el: helyüket azonban fel- töltötték. . Tizenöt év alatt a Légió megtízsze­rezte sajátmagát...” Ez. utóbbit egy magyarszármazásu tábornok szavaival magyarázza meg, aki szerint a Légió létszáma ugyan kicsi, “de ha mi, baj társak, hátra nézünk, akkor mögöttünk kétszázezer halott baj­társ áll vigyázban. . .” — Szegény magyar édes­anyák, még ma is várják eltűnt fiaikat, akik a francia imperializmus áldozatai lettek. . . “Hogy jut el egy magyar a Légióba?” c. ki­emelés alatti részben a cikkíró, a magyarszárma­zásu tisztek szájába adva a szót, meg szeretné cáfolni azokat a beugratásokat, ahogyan a légió­sok toborzása az egész világon folyik. A beugrató ügynököket fehérre mosva igy kiáltanak fel: “ez nem igaz már. . .” Továbbá, hogy “az sem igaz, hogy akárkit felvesznek a Légióba”, mert “ma nem az emberi söpredék elhasználóhelye” . . . Olyan szemérmetlenül hazudik a riporter ur, hogy szinte nehezen képzeli el az ember, hogy az írása közben nem törött el a karja. . . Mert min­denki tudja, hogy általában hogyan jut el egy magyar a. Légióba...» A söpredékeken kívül az alapjában véve becsületes, beugrasztott magyar Adaíok az uj sztálingrádi vizierőmüről A múlt héten ünnepélyesen felavatták a Sztálin grád melletti uj volgai vizierőmüvet, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének ha­tározata nyomán az SZKP 22. kongresszusáról neveztek el . • A vizierőmü teljesítménye 2.5 millió kilowatt. Évente a vízhozamtól függően 11—14 milliárd kilowattóra villamos energia előállítására képes. Sztálingrádtól Moszkváig 500,000 voltos feszült­ségű távvezeték továbbítja az energiát. Most épül az egyenáramú távvezeték Sztálingrád és a Do- nyec-medence között. Ez a vezeték a világon első Ízben 800,000 voltos feszültséggel működik majd. A sztálingrádi vizierőmü megépítésével mint­egy 600 kilométer hosszúságú víztároló képző­dött, amely több millió hektár terület öntözését teszi lehetővé. Azon a helyen, ahol a vizmti épült, a Volgán másodpercenként átlagban 5,000 köbméter viz fo­lyik le. A folyam útjába ötkilométeres duzzasztó- gátakat emeltek. A gáton vasútvonal és autóut halad át. A Volga energetikai célokra való felhasználása már a háború előtt megkezdődött. A háború után készült el a gorkij és a kujbisevi vizierőmü. A 2.3 millió kilowattos Lenin Vizierőmü egész a leg­utóbbi időkig a világ legnagyobb vizierőmüvének számított. Béremelések Bulgáriában A Bolgár Népköztársaságban 1960 folyamán három ízben: április 1-én, július 1-én és október 1-én a legkülönbözőbb termelési ágak majdnem fiatalokig. Csupán az érdekesség kedvéért idéz­zük csak fel Szabó Lajos volt légiós szavait, aki megszökött és röviden igy nyilatkozott erről: “Átlépek egy határt, aztán mégegyet, italt fizet egy öregur, elvisz két rendőr, aláírok egy papirt, amelynek szövegéből csak annyit értek: légió, öt esztendő. Ekkor még hetyke voltam és önérzetes. Mit nekem?!” Tehát láthatjuk, a toborzás most is éppen úgy .folyik, mint régen! — Azt elhisszük. Veress László urnák — mint Írja —, hogy. kom­munista nem talál helyet a Légióban, mert nem megy oda! De azt ne pi'óbálja sem ő, sem más­valaki cáfolni, hogy “bűnöző, gyilkos, háborús bűnös, fasiszta, ma nem talál helyet a Légió­ban ...” Akkor nem is lenne Légió! Riportjában leírja, hogy pár évvel ezelőtt meg­látogatta az Indokínában lévő haifongi katona- temetőt. A temető őre, “a félkarú és féllábu al­tiszt, aki elkísérte, nem volt más, mint ifjabb vi­téz Gömbös István, az Idegenlégió volt őrmeste­re. . . Amint írja, szédült a “tizenkétezer ma­gyar katonasir” láttán. Persze, nem azért szédült, mert sajnálta, sajnálja azt a 12,000 magyart, aki­ket a vágóhidra hajtottak, idegen célokért, népek leigázására. Nem, erről szó sincs, mert igy kiál­tott fel a 12,000 sir láttán: “Magyarok! Honfi­társak szétszórva hét világrészen... Ti ott mesz- sze Amerikában. Tudjátok-é, hogy amig ti azon töprengtek, hogy hogyan lehetne egy extra dol­lárt keresni, — itt tizenkétezer magyar harcos adta életét azért, hogy megállítsák a kommuniz­must?” Szégyelheti magát .a cikk írója a francia impe­rialistákkal együtt! A közvélemény, a világ ma­gyarsága pedig elitéli és megveti az ilyen “hős­ködőt”, aki még azt is képes leírni, hogy a “meg- gyávult emberek abajgatják; béke, béke...” Még nagyon sokat lehetne Írni erről a témáról, a Magyar Élet, Veress ur riportja alapján. Hosz- szan lehetne ezután még idézni megszökött lé­giósok nylatkozataiból, kik megrázó módon szá­molnak be a légiósok kegyetlenkedéseiről, a “bün­tető századról”, a hadifoglyok megkinzásáról, stb. Engedjék meg az olvasók, hogy végezetül idézzek Günter Hansel német fiatalember nyilatkozatából, akinek a légióból sikerült megszökni. Kommen­tárt, nem szükséges, hogy fűzzek hozzá, magá­tól beszél, hogy valójában hogyan néz ki az IM­PERIALIZMUS és ZSOLDOSAI!? “Talán emlékeznek a közelmúltban végrehajtott francia atomrobbantásokra. Nos, ez nemcsak puszta robbantási kísérlet volt. A robbantási köz­ponttól számított egy kilométerre, bizonyos távol­ságokon oszlopokhoz kötözött algéria hadifoglyo­kat helyeztek el. Rajtuk figyelték a radioaktivi­tás hatását az emberi szervezetre. Ennél kegyet­lenebb és embertelenebb kísérletről még nem hal­lottam. Nem akartam továbbra is olyan állam ka­tonája lenni, amely ilyesmire képes.” minden munkásának, mérnökének, technikusának és egyéb szakemberének, valamint más kategó­riák dolgozóinak felemelték a munkabérét. Az 1960-ban foganatosított béremelések kb. 1,360,000 munkást, mérnököt, technikust és egyéb szakem­bert érintettek. A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa, következetesen megvalósítva a párt központi bi­zottságának a nép anyagi és kulturális jóléte eme lésére vonatkozó határozatát, 1961 szeptember 2- án tartott ülésén elhatározta, hogy 1962 január elsejével felemeli a munkások és értelmiségiek azon kategóriáinak munkabérét is, amelyek 1960- ban nem részesültek béremelésben. A most bejelentett béremelés mértéke a foglal­kozási ágak szerint 7.5—17.5 százalékig terjed. * • A NEWYORKI földalatti vasút egy összekötő vonalán uj, automata vonatjáratot próbáltak ki. Az eredményről nem adtak részletes jelentést, de állítólag a fékszerkezet nem működött tökélete­sen. Előzőleg a közlekedési hivatal úgy ismertette az automata járatot, hogy az ajtók nyitását és zá­rását, a vonat elindítását, menetét és megállását' elektronikus készülék fogja irányítani. Michael Quill, a Közlekedési Munkások Szakszervezetének, elnöke még júniusban kijelentette: “követelni fogjuk, hogy New York városában ne működtes­senek vonatokat teljes személyzet nélkül”. • EAST ORANGE, N. J. városi tanácsa elhatá­rozta,'hogy megvonja az East "Orárigé Golf Ass’n működési engedélyét. Panaszok.érkeztek, hogy a golf-szövetség faji megkülönböztetést gyakorol. Dr. U. S. Campbell, néger fogorvos többizben kér­te felvételét, de még válaszra sem méltatták.

Next

/
Thumbnails
Contents