Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-07-20 / 29. szám
AMERIKA* \T\GY\r «/*> Thursday, July 20, 1961 1 Külföldi diákok élesen kritizálják a US külpolitikáját 10 külföldi diák, aki most fejezte be egy éves tanulmányát itt az Egyesült Államokban, sajtó- konferencián vett részt New Yorkban. Mind a tiz egyetemi hallgató vezető szerepet tölt be hazája ifjúsági mozgalmában. A következő országokat képviselték: Nigéria, Indonézia, Pakisztán, Japán, Argentina, Ceylon, Ethiopia és India. A sajtókonferencián kijelentették, hogy mind a tizen ellenzik az Egyesült Államok külpolitikáját, mert az a kommunista ellenességre épült. Nem értenek egyet azzal, hogy a világon a szabadság és demokrácia harcol a kommunizmus ellen. Szerintük a kedvezőtlenebb körülmények között élő nemzetek küzdenek azért, hogy kikerüljenek szörnyű szegénységükből és elmaradottságukból. A kommunizmus nem tűnik a számukra ellenségnek, mert az a változás mellett van, és ők azt tartják, az az ellenség, aki meg akarja akadályozni -i változást. Aggasztja ezeket a diákokat az is, hogy az USA kormánya támogatja a jobboldali diktatúrákat és különösen élesen elitélik vezetőink szembenállását a kubai forradalommal és miniszterelnökével, Fidel Castroval szemben. A fiatalok rámutattak arra, hogy nem tetszik nekik a növekvő szélsőjobboldali tevékenység az Egyesült Államokban. Nem tudják megérteni — mondták — miért üldözik annyira itt a kommunistákat. Szerintük antikommunista “hisztéria-*’ uralkodik ebben az országban. Donald Clifford, aki az Egyesült Államok Nemzeti Diákszövetségének megbízásából intézi a külföldi egyetemi hallgatók vezetőinek itteni tanulmányúját, kijelentette, hogy a latin-amerikai diákok alapvetően a gazdasági és társadalmi problémák megoldása iránt érdeklődnek. Mivel meg vannak győződve, hogy hazájuk gazdasági és társadalmi helyzete egyenes következménye kormányaik politikai jellegének, tisztában vannak azzal, hogy radikális politikai változás nélkül nem szüntethetik meg jelenlegi elmaradottságukat. Hiroshi Takano, a Tokiói Egyetem diákja, aki a Cornell University hallgatója volt, kijelentette, hogy “a szélsőbaloldali mozgalom elfogadja a társadalom megváltoztatásának szükségességét, mig a szélsőjobboldali irányzatok, amelyeknek különösen nagy érdekük fűződik a régi fenntartásához, elutasítják a változást. Mivel a változásra szükség van, én az erős szélső baloldali kormányformát támogatom”. Megkritizálták még a diákok azt is, hogy az átlag amerikai újságok még mindig naivul eltorzított képet festenek olvasóiknak országukról. Túl sokat foglalkoznak jelentéktelen és eltűnőben lévő helyi színekkel—mint pl. koldusok és szent lehe- nek Indiában, lándzsát hordó törzsi férfiak Afrikában —, mig teljesen homályba burkolják és elferdítik ezen országok valódi helyzetét és problémáit. Elismerésüket s csodálatukat fejezték ki ugyan akkor az amerikaiak őszintesége, nviltsága, egyénisége és energiája felett. Elitélték a nvilt faji megkülönböztetés politikáját a Délen, és az északiak ‘ravaszabb és körmönfontabb” faji előitélc. tét. MINDENKI LEGYEN OTT! Csütörtökön, július 27-én este 8 órai kezdettel tömeggvülés lesz a CITIZENS COMMITTEE FOR CONSTITUTIONAL LIBERTIES rendezésében az alkotmány rendelkezéseinek betartása érdekében, a Riviera Terrace nagytermében, 1668 Broadway (53-ik utca) címen. A szónokok különböző elvi megközelitésben fogják a Felsőbíróság döntését értékelni. Köztük Prof. D. .1. Struik, a Massachusetts Egyetemről. John T. McManus, a Natl. Guardian szerkesztője, Charles Allen, a United Electrical Worker szakszervezettől, R. B. Moore, a polgárjogok régi harcosa. Elizabeth G. Flynn, az AKP elnöke és J. Abt védőügyvéd. Beléptidij 99 cent. Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető! A munkanélküliek átszakositásáról A kongreszusban tárgyalják az adminisztráció által benyújtott törvényjavaslatot, amely 700 millió dollár szövetségi segélyt nyújtana arra a célra, hogy az automatizálás által munkájukat vesztett, vagy hanyatló iparokból kiesett munkanélküliek más szakmára kapjanak kiképzést. Ez egyik komoly törekvése a kormánynak az egyre súlyosabbá váló munkanélküliség megoldására. Júniusban hivatalosan 5,580,000-ban állapították meg a mun kanélküliek számát. Ugyanakkor hivatalos körökben nem sok reményt táplálnak a probléma ilyetén megoldására. “Átképzés?! — mondják lehangoltam — De mire képezzük át őket? Az országban egyszerűen nincs elég munkaalkalom a szán ukru”. A kongresszus tagjai llpzül is sokan ellenzik. Egyesek támogatják a javaslatot, mert az ipari vezetőket mentesíti a felel sségtöl, mások azonban túl költségesnek, nagyifjjiényünek, vagy éppen szocialista irányzatúnak nert dk. Munkásokról való bármilyen állami gondosmjdás mindjárt az utóbbi kategóriába tartozik a “szabad vállalkozás” hirdetői szemében (de amikor vasutak, nagyfarmerek, hajósvállalatok, olaj trösztök és más üzleti vállalkozások szubvencionálásáról van szó az adófizetők pénzén, akkor szabadkezet biztosítanak a kormánynak). Az átképzés alatt levő munkás — a javaslat főleg családfők, kenyérkeresők átképzésére helyezi a fősulyt — bizonyos pénzügyi támogatást is kapna, ami nem haladhatja meg a munkanélküli- biztosítás által fizetett összeget. Ez év május végén, a newyorki Coliseumban az American Society of Tool and Manufacturing Engineers műszaki kiállítást tartott. Olyan gépeket mutattak itt be, amelyek emberi kezelés nélkül működtek. Munkáskéz helyett keskeny szalagra lyukasztott utasítások irányították a gépek tevékenységét. Ezerszámra élesítettek fúrókat oszlopos fúrógépek, azonkívül esztergapadok, marógépek, profilorozó gépek végezték működésűket az épület három emeletén és a nézőközönségen kívül nem lehetett látni más embert a közelükben. A gépek mellet három lábnyi magas derékszögű ládák állottak, amelyekből keskeny feher lyukasztott szalag tekerődzött a gép egy alkatrészébe. Ez tartalmazta a munka irányítását, ez a jövő munkása, a keskeny szalag, amit egy kis ládába lehet helyezni vagy egy írógép kezeléséhez értő munkásnővel lehet helyettesíteni. Voltak ott szétdaraboló gépek, dizintegrátorok, amelyek a helyszínen szétmorzsolták a selejtet. Ilyen tipusu szerszámkészítő gépek is voltak a kiállításon. (A Westinghouse, Lester Pa-i üzemében már használatban is vannak ezek a gépek.) A gépeket és működésűket szakértők és nyomtatott brosúrák ismertették a közönséggel. Egy másik uj módszert is ismertettek, amely robbantószereket használ a kovácsolás, hegesztés s metszési eljárásoknál. Ez ma még veszélyesnek tűnik fel, de az Aerojet General Corporation üzemvezetője szerint a “robbantással történő formázás rövidesen megszokott lesz az iparban.” A módszert használják már nagy rakétamotorok alkatrészeinek formálásánál. Hatalmas gépkombinátokat mutattak be, úgynevezett Központokat. A Központ szerszámraktárral van felszerelve, amiben 30 különböző munkálatot végző szerszám sorakozik fel. A szerszámokat a szalagon lévő utasítás állítja munkába. A szerszámváltás ideje 15 mp. Nem kell többé a munkadarabot az eszterga pádtól a fúrógéphez, onnan a marógéphez vinni, a Központ minden munkálatot elvégez rajta. Nyomtatott ismertetés volt arról, hogy az uj módszer “gazdaságilag mennyire kifizetődőbb,” mint az eddigi. Részletesen, számokkal igazolták költségét. Egy művelet költségét, amely a hagyományos munkamódszer mellett $1,481-be került, a Központ szerszámai $440.75-re csökkentik. Másirányu oktatásban is részesültek a kiállítást megtekintő ipari vezetők. David Schrom, a Borg-Wagner Corporation egyik művezetője előadást tartott nekik arról, hogy a “gazdasági nyereség” tulajdonképpen honnan ered? Ki fizeti? Odavetőleg megemlítette, hogy az autómációnak nem kell okvetlenül emelnie a munkanélküliséget, de.. . “De alkalmazkodnunk kell majd ahhoz a tényA munkanélküliség állandó és magas szintjét a Labor Department is részben az autómációnak és az iparban beállt más változásoknak, részben az ifjúság munkaerő szaporulatának, részben a külföldön olcsóbban termelt áru nagyobbarányu behozatalának tulajdonítja. S miután úgy látják, hogy mind a három okozat csak íejiődni fog a jövőben, arra a következtetésre jutottak, hogy a munkanélküliség is növekedni fog. A helyzet komolyságát elég súlyosnak minősitik. Az sern megnyugtató, hogy egyes körökben “elfogadhatónak” tartják a munkanélküliség 4 százalékos arányban való megállapodását. Ha a jelenlegi 7 százalékot le lehetne nyomni 4 százalékra, akkor is, a munkástábor fokozatos növekedésé vei arányosan a 4 százalékos munkanélküliség számbelileg állandóan növekedne. “Hogyan engedheti meg a lelkiismeretünk, hogy belenyugodjunk és elfogadjunk egy 4 százalékos állandó munkanélküli arányszámot?” véleményezi a Labor Department egy vezetője. “Ezzel csak beismernénk azt, hogy a demokratikus kapitalizmusban nagyon komoly hibák vannak”. Bár minél több agyvelőben pirkadna a felismerés világossága! SZOVJET művészek is részt vesznek a Los Angeles-i zenei fesztiválon; köztük Igor Bez- rodnij hegedűművész és Krennyikov, valamint Karajev zeneszerzők. • TERMÁLVÍZZEL fütenek Izlandban. A csaknem 70 ezer lakosú Reykjavikban 40 ezer embernek szolgáltat rövidesen fűtést a főváros közelében levő számtalan vulkanikus eredetű hőforrás. gépek végzik a termelést hez, hogy az uj módszer a termelőmunkásaink nagyrészét kiszorítja állásukból.” A sokmillió amerikai kenyérkereső és családtagjai jövőjét és életlehetőségeit érintő, az ipar urainak “gazdasági nyereséget”, a munkásoknak pedig bizonytalanságot és nyomort jelentő kialakulás lelkiismeretfurdalás nélküli elfogadását Mr. Schrom a következőkkel próbálta igazolni: “A leg amerikaiatlanabb eretnekség az a filozófia, hogy felelősek vagyunk technikai fejlődésünket úgy kormányozni, hogy egyéni kiesések ne okozzanak társadalmunknak kényelmetlenséget.” Az amerikai ipari mogulok tehát nemcsak tisztára mossák lelkiismeretüket az automatizálás bevezetéséből eredő nagyarányú munknélküliség- ért rájuk háramló felelősségtől, hanem egyszerűen “amerikaellenesnek” állítják be a munka- nélküliség ellen való tiltakozást is. A Labor Department szerepe A gépkiállításon a Labor Department is elfoglalt egy sarkot, ahol rajzokkal, fényképekkel és magyarázó irodalommal az ipar tanulási és tanoncképzési programját állott készen ismertetni az érdeklődőkkel. Ám ilyen kevés volt, mert a gyárosokat a munkásnélküli gépóriások jobban érdekelték. Hiszen ha azokat bevezetik üzemeikben, akkor vajmi kevés, vagy egyáltalán semmi szükség nem lesz ipari tanulókra. A Labor Department ezen szerepének a jövőben nem lesz jelentősége. Az automata gépek te.rvezői s ismertetői 197C- re helyezték kilátásba a gyárosok profithalmozásának szempontjából olyan nagyon kivánatos helyzet teljes kialakulását. A gyáripar urai bizonyára örömmel és könnyűszerrel készülnek “alkalmazkodni” a fejleményekhez, de felmerül az a kérdés, hogy a sokmillió munkás, akiket szak- képzettségüktől, keresetüktől és megélhetésüktől foszt meg az automáció, szintén készek “alkalmazkodni” hozzá? Amerikai Magyar Szó ribllike« every week by Hungarian Word, Ine, IM Saat Utk Street, New York S, N. Y. Telephone: AL 4-0397 ».wwwwwwwwwwwwwwwwtw fiíflsetési Érák: New York városában, as USA-ban ie Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden »«ás költi»*dl orsiágba egy évre $10.00, félévre $S.H. A MUNKÁLTATÓK VÁGYÁLMA 1970-ben munkás nélküli
