Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-02-09 / 6. szám
Thursday, February 9, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Munkásmozgalom A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁSOK NYOMOM Mexikói munkások alkalmazásával nyomják le a béreket Az amerikai nagyvárosok többsége nem is tudja, hogy a falvakban és a mezővárosokban milyen nyomorúságos körülmények között tengetik az életüket azok a munkások, akik a városok lakosságának élelmiszer- és egyes ipari nyersanyagellátását biztosítják. Az amerikai farm- munkások átlagos évi keresete 829 dollár és pl. 1959-ben átlagban csak 138 napot dolgoztak. Elképesztő nyomorban élnek tehát ezek az emberek és a törvény sem tesz semmit, hogy szörnyű kizsákmányolásukat enyhítse. Azaz, hogy a törvény sok mindent tett és tesz ma is, hogy állandósítsa súlyos helyzetüket és biztosítsa munkaadóik számára bérük alacsony szinten tartását. Nézzük meg tehát mi tette lehetővé a nagy földbirtokokkal rendelkező “termelők” számára, hogy ilyen hihetetlen alacsony bérért dolgoztassanak^ Az alapot ehhez az u. n. Public Law 78 (közjog) adta meg. Ez a törvény ugyanis megengedi, hogy szükség esetén mexikói munkásokat hozzanak be az országba a mezőgazdasági munka kisegítésére. 1959-ben például 437,600 mexikói farmmunkást importáltak az Egyesült Államokba ezen törvény alapján. Főleg a gyapot, főzelék, gyümölcs és cukorrépa termelésénél veszik igénybe munkaerejüket, szezonmunkák alkalmából. Ezeknek a földbirtokoknak a tulajdonosai csak az amerikai farmerek 2 százalékát képviselik, de mindannyian hatalmas kiterjedésű nagy birtok felett rendelkeznek és' a mezőgazdasági munkások tetemes része áll a szolgálatukban. Főleg California, Texas, Arizona, New Mexico és Arkansas államok azok, ahol nagyszámban találunk külföldi munkásokat. * Ezeknek a braceroknak (igy nevezik a mexikói bevándorolt munkásokat) a behozatala tette lehetővé a nagybirtokosok részére a munkabérek jelentős leszorítását. Texasban pl. a munkabér közel egy évtizede nem változott — 50 cent egy órára. A gyapotszedésben pedig, ahol a legtöbb mexikói munkást alkalmazzák, erősen esett az órabér és ma már 30 centet fizetnek csak egy órára ezért a legtöbb helyen Arkansasban. Texasban 60,000 amerikai munkás hagyja el lakhelyét, hogy máshol vállaljon szezonmunkát, ugyanekkor 180,000 bracerot behoznak az országba aratás vagy szedés alkálmával. A braceroval kapcsolatban a törvény magában foglal bizonyos rendelkezést, ami az amerikai farmmunkásokra nem vonatkozik. így kimondja a P. L. 78, hogy ezek a munkások minimálisan 50 cent órabért kell, hogy kapjanak, mig rengeteg amerikai vándor farmmunkás csak 30 centet kap. Ezenkívül biztosítják a számukra, hogy szerződésük idejének legalább háromnegyed részében kapnak alkalmazást. Ingyen utazást biztosítanak a számukra. Felmerülhet a kérdés, hogv ha a mexikói munkások több törvényes védettséget élveznek mint az amerikaiak, akkor miért érdemes behozatni őket a nagybirtokosoknak? De itt bújik ki a szeg a zsákból. A bracerok megjelenése növeli a me- zágazdasági munkásfelesleget, előidézve a bérek leszorítását. Ezenkívül a bracerok család nélkül jönnek, csak a munkavállalók és igy a földbirtokosnak nem kell gondoskodni ,a hozzátartozóik elhelyezéséről. A behozatal előnyeihez járul még az is, hogy a mexikói falvakban igen nagy a nyomor és igy a legjobb munkásokat vehetik meg az amerikai földbirtokosok 50 centért egy órára. Munkaerejét is sokkal jobban ki tudják használni. mert ha elégedetlenkedni mer a rossz munka- körülmények miatt, bármikor megfenyegethetik, hogy visszaküldik Mexikóba, ahol munkanélküliség vár rá. Egy földbirtokos találóan jellemezte a helyzetet — ahogy ezt a The Reporter c. magazinban olvashatjuk — mikor azt mondta: “miekünk azelőtt megvoltak a saját rabszolgáink. ia béreljük őket a kormánytól”. A mezőgazdasági munkások szörnyű helyzetét már nem lehet tovább titokban tartani és az utóbbi időben egyes törvényhozók megpróbálták a P. L 75 törvény módosítását javasolni a vándora".uakásokra vonatkozóan, Ez a javaslat persze távolról sem jelentette volna a mezőgazda- sági ^munkások helyzetének lényeges javulását, hisz amit el akartak érni az 50 cent minimális órabér volt, ami továbbra is az éhbérért való dolgoztatást tartotta volna fenn. De még ez a vérszegény változtatás is forradalmi újításnak tűnt a földbirtokosok érdekét védő “honatyák” szemében. Amint az előbb említett The Reporter c. folyóirat ismerteti, számos republikánus és déli demokrata képviselő, beleértve a ház Mezőgazdasági Albizottságának elnökét, E. C. Gathingsot (Arkansas-i demokratát), egy uj javaslatot nyújtott be, amelyik még súlyosabbá tette volna a munkásság feltételeit, mint amilyen a jelenben fennáll. M a munkanélküliség az autóiparban (Folytatás az első oldalról) Az American Motors Corp. február 6-tól kezdődően 20,000 munkást küld el — egy hétre. Kijelentette, hogy amikor újra működni kezd, akkor 9 százalékkal leszállít ja a termelést. Sok munkása tehát állás nélkül marad. Az AMC-nél ez a második heti szüneteltetés az elmúlt hónapban és 6 hét alatt ez a harmadik termeléscsökkentés. A jelentés szerint a Milwaukee-i és Kenosha-i üzemeket zárja le a társulat. Az autómunkások között a munkanélküliség legnagyobb Michiganban, ahol hivatalosan jan. 15-én 320,000 munkanélkülit jelentettek, 80,000- el többet, mint-áz előző hónapban. Ez az állam munkaerejének 11.5 százaléka. Európa gyárosai félnek a konkurenciától ^ A nyugateurópai autó-ipar nyugtalanul szemléli az amerikai cégek terjeszkedését országaikban. Túltermelést, fokozott versengést és régen megalapozott cégek bukását látják az amerikai — főleg a Ford és General Motors — leányvállalatainak növekedésében. Úgy látják, hogy az autó piac a két legnagyobb vállalat kezében fog maradni, ez a kettő pedig a fentnevezett két vállalat lesz. És hogy az Egyesült Államokban is ezeknek a kezébe fog leszűkülni az autóipar, mint ahogy már jónéhány gyártmányt eddig is leszorítottak a piacról. Hogy versenyképesek legyenek, a nagy európai autóvállalatok is terjeszkednek, de nem tudják felülmúlni a két amerikai cég pénzbefektetését. Innen a félelmük, annak ellenére, hogy az Európai Közös Piac nemsokára megnyitja a nagyobb országok határait a nyílt versengésnek. Anglia még nem tagja a Közös Piacnak, de ha azzá válik és vám nélkül szállítja autóit, akkor is a Ford és a General Motors jár jól, mert Angliában is uralják a termelést. Különben Angliában már jelenleg is a termelőképességnek csak 50—60 százaléka van kihasználva. Franciaországban felmerült az a gondolat, hogy az autóipar a Közös Piac országokban — a francia, olasz, nyugatnémet, belga, holland és luxemburg vállalatok — szervezzen közös befektetéseket a jövőben. • Fischer Annie hangversenye lew Yorkban (Folytatás az első oldalról) Még az amerikai újságok is megemlékeztek arról, hogy a második világháború óta számos európai nagyváros koncertterme volt tanúja a hires magyar zongorista dicsőségének. Fischer Annie Mozart: Piano Concertoját adta elő a zenekar kiséretével. Játéka lenyűgözte a nagyszámú közönséget. Mesteri technikája általános megelégedést keltett a hallgatókban. Előadásának a befejezése után, az óriási terem nézői egyetlen emberként ugrottak talpra, hogy lelkesedésüknek kifejezést adjanak. “Bravó” kiáltások töltötték be a karzatot és a földszintet egyaránt. Az elsöprő erejű taps nyomán a művésznő meghajolt a közönség felé, majd kivonult-----------------------------------------------------------A reformot óhajtók abban reménykedtek, hogy majd az akkor még hatalmon lévő Eisenhower kormány Labor Department-ja fog valamit tenni ebben ae ügyben. Hát e reményük hiábavalónak bizonyoult, mert ennek a minisztériumnak a javaslatát, a munkások helyzetének megjavítására, elfektették szépen a többi szakminisztériumok polcain, ahol ma is porosodnak. De mit is lehetett volna várni egy olyan kormánytól, amelynek a mezőgazdasági minisztere Ezra Taft Benson volt és államtitkára pedig Jack Z. Anderson, maguk is califomiai földbirtokosok és jelentős számú bracero dolgoztatói. A reform tehát mind a mai napig elmaradt. Az amerikai vándopmunkások helyzete ma is embertelenül rossz. De, hogy várhattak volna orvoslást a képviselőktől és szenátoroktól, mikor szavazati joguk sincs és igy se a képviselők se a szenáto- hok nem tartották különösen szívügyüknek, hogy szót emeljenek az érdekükben. Az uj elnök és kormánya most majd megmutathatják, hogy valóban a nép érdekét tartják-e szem előtt és segíteni akarnak-e a lakosság leg- kizsákmányoltabb rétegén. A reformok keresztülvitele alkalmas feladat lenne ennek bizonyítására. a színpadról. A megújuló tapsok hatására visz- szajött néhányszor és ismét meghajolt, de nem volt hajlandó ráadást adni. Se a vastaps,, se a karmester kérő gesztusa nem tudta elhatározásától eltéríteni. • Különösen feltűnő Fischer Annie magatartása, ha számba vesszük, hogy a közönség sorait jelentős részben olyan magyar származású hallgatók töltötték meg, akik tisztán azért mentek el a Carnegie Hallba, hogy szülőföldjük művésznőjének megadják a tiszteletet és sikerét előmozdítsák. A hatalmas hótömegek és a közlekedési nehézségek sem riasztották vissza ezeket a lelkes embereket, hogy megjelenjenek ezen a magyarság szivéhez olyan közelálló eseményen. A legkevesebb amit elvárhattak volna, hogy a művésznő is kifejezésre juttassa háláját és a Cámegie Hall és a magyar Zeneakadémia hagyományaihoz híven, müsoronkivüli játékával is szórakoztassa a közönséget. Fischer Annie sikeres koncertet tartott már január 19-én Clevelandban, 24 és 26-án Montreal, Canadában, jan. 31-én Oharlottsville, Va.,-ban, feb. -2-án Torontó, Canadában. New Yórk-i koncertje után Greensboro, N. C.- ban fog játszani, febr. 15-én pedig Pittsburgh, Pa.-ban, 315 S. Bellefield Ave.-i Y.M. and W.H.A. auditóriumban. Február 18-án ismét New Yorkban lesz és a Washington Irving High School nagytermében lehet meghallgatni (Irving Place 16-ik utcánál). A következő koncertek lesznek még: Princeton, N. J.-ben február 20-án a McCarte Theatreben. St. Louis, Missouriben a Kiel Auditóriumban febr. 24-én este 8:40-kor és 25-én d. u. 3 órakor. • Chicago, Ill.-ban március 2 és 3-án, az Orchestra Hallban, Akron, Ohioban, márc. 5-én a Jewish Center Auditóriumban, 696 Menter Rd. Dallas, Tex.-ban márc. 7-én a McFarlin Auditorium í, este 8.15-kor, Denton Tex.-ban márc. 8-án a M m Auditóriumban este 8 órakor. Előnyös msinkásszerzőtfés New Yorkban a Western Electric Company ai 14,500 szerelő munkását képviselő Communication Workers of America szakszervezettel megállapodott a munkaszerződés’ 3 évre való megújításában. A munkások fizetésemelést kapnak, előnyösebb nyugdíj, vakáció és jóléti juttatásokat. A munkaszerződést minden évben megújítják a bérkérdés átvizsgálására és — ha szükséges — változtatások eszközlésére. A béremelés 5 centtől 11 centig terjed óránként. Az eddigi 30 évről 25 évre szállították le a negyedik heti vakáció jogosságához szükséges szolgálati évek számát. Előnyösebb életbiztosítási és orvosi ellátási szabályokat állapítottak meg és a nyugdíj minimumot felemelték. A munkások kapcsolókészülékeket szerelnek irodahelyiségekben és telefonközpontokat azoknak a cégeknek, amelyek a Bell Telefon társulat előfizetői.
