Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-02-02 / 5. szám

ruursuay, reuruary z, ruor AMERIKAI MAGYAR SZo 15 ■ ^ r ▼'T'-r~'y "r 'r t T ▼ t ▼ r~y ■▼"■¥•• fT y t -r t"T ■> M agyarország A IfiSYAR ÉPÍTŐIPAR 1961. ÉVI TERVEI Befejezik az idén esedékes fontos beruházásokat 4,600 uj lakást építenek előre gyárto'.t blokkból. Cementből 240,000 tonnával, síküvegből 50 szá­zalékkal termelnek többet, mint tavaly Az 1061. évi népgazdasági tervben az építő­iparnak, s ezen belül az Építésügyi Minisztérium vállalatainak igen fontos feladatokat kell elvé­gezniük. A minisztériumtól szerzett értesülésünk szernt az ÉM felügyelete alá tartozó építőipari vállalatok 1961. évi terve 1,7 százalékkal maga­sabb a múlt évinél. Ez az aránylag nem nagy emelkedés' mégis nagy erőfeszítést kivan az ipar­ág dolgozóitól, vezetésétől, mert a termelés nö­vekedését teljes egészében a termeléskenység emelésével akarják elérni. Az önköltség szintjét ugyanakkor 2,1 százalékkal csökkentik. A mi­nisztérium vállalatai elsősorban a folyamatban levő behruházások befejezésére összpontosítják erőiket, hogy a létesítményeket mielőbb a ter­melés szolgálatába lehessen állítani. Még ebben az évben be kell fejezni a többi kö­zött a Ganz MÄVAG Mozdony-, Vagon- és Gép­gyárban a dieselesités fejlesztését szolgáié épí­tés-szerelési munkát, a Székesfehérvári Könnyű­fémmű présüzemét, az Északi Járműjavító mo- tormühelyét, Kispesti Fütőerőmüvet, a. Minősé­gi Cipőgyár építkezéseit stb. Gyorsabb ütemben folytatják a Sztálinvárosi Hideghengermű, a Dunai Cement- és Mészmü építését, valamint az ózdi Kohászati Müvek már- tincsarnokának átépítését. Az idén megkezdik az Orosházi Üveggyár építését, amely vidéken a második ötéves terv egyik jelentős ipari létesít­ménye lesz. / A lakásépítés korszerűsítése céljából 1961-ben négy. vidéki városokban létesülő középblokk- gvártó üzem munkához kezd. Jelentősen növelik az úgynevezett blokkos technológiával épülő la­kások számát. 1960-ban mintegy 2100 lakás ké­szült előre gyártott blokkokból, az idén a tervek szerint több mint 4600 uj lakást építenek ezzel a módszerrel. Az építkezések átlagos időtartamát 1961-ben 1958-hoz viszonyítva 26 százalékkal kell csökken­teni, vagyis például a lakóházépítések átlagosan tíz hónappal hosszabb ideig nem tarthatnak. A termelékenység erfielését segíti a fontosabb épí­tőipari gépek számának gyarapodása. Az idén a többi között 93 különféle darut, 212 betonkeve­rőt. 15 exkavátort és 85 gyorsfelvonót kap az ÉM építőipara. A minisztérium iparvállalatai 1960 évi terme­lési feladataikat az előzetes adatok szerint —- 104.3 százalékra teljesítették. Ezen belül mint­egy 40 millió téglával 15 ezer tonna cementtel, 678 ezer tonna zúzott kővel. 407 ezer tonna ka­viccsal és 69 ezer négyzetméter parkettával ter­meltek többet a tervezettnél. Az éptőanvagipar 1961. évi feladatai 8.9 szá­zalékkal magasabbak a multévinél. Célul tűzték ki a termelékenység 5.1 százalékos, a termelési költségeknek az előző évhez viszonyított 2.4 szá­zalékos csökkentését. Nagy erőfeszítést igényel az üvegipar 15.8 százalékos és az épületasztalos- ipar termelésének csaknem 20 százalékos növelé­se. A népgazdaság igényeinek kielégítésére a sik üveggyártást 50 százalékkal kell növelni. A ter­melés ilyen mértékű emelését elsősorban a Zagy- vapálfalvi üveggyár tavaly üzembe helyezett uj gyáregységének munkájával érik el. Az épületasztalos-ipar 1961-ben megkétszerezi a beépített bútorok termelését és 132 ezer négy­zetméter parkettával többet termel, mint 1960- ban. Az ÉM épitőanyaggyárai rövidesen megkezdik a fejtett technológiával készülő előfeszített vas­betongerendák üzemszerű gyártását, az előfeszi­TIZIAN elveszettnek hitt világhírű festményét, az Ecce Homót a pozsönyi nemzeti galériában megtalálták. A festmény, amely tiz évvel ezelőtt 400 másik műkinccsel együtt került át a szlovák nemzeti múzeumból jelenlegi helyére, nem volt szignálva, s eddig egy 16. századbeli olasz mester munkájának tartották. tett födémpanelek termelését megkétszerezik. A’/ előirányzott feladatok teljesítése lehetővé teszi, hogy az alapvető építőanyagokból ki tud­ják -majd elégíteni a lakosság és az építőipar nö­vekvő szükségleteit. 1961-ben a lakosság mint­egy négy százalékkal kap több építőanyagot,, mint a múlt évben. Elkészüli az eise magyar Afrika41 lm Az élményteli út ezernyi mozzanata celluloidsza­lagra rögzítve már itt fekszik a lapos fémdobo­zokban. Csak arra vár, hogy a vetítőgépek vá­szonra pergessék oroszlánjait, rinoceroszait, fe­hér és néger vadászait, Kenya és Tanganyika rezervátumait, és mindent, ami a magyar vadász expedíció háromhónapos utján élmény, érdekes­ség, izgalom volt. — Magyar filmesek Afrika-filmet még nem készítettek, tehát minimális “trópustapasztala­tunk’' sém volt az ut előtt — mondja Schuller I. operatőr. — Csupán sejthettük, milyen munka vár reánk a fekete földrészen, amely — a filmen majd látni fogják — sok tekintetben már egé­szen civilizált. A vadászexpediciónak természetesen igen sok meleg kalandban volt része. Hiszen az oroszlá­nokat, párducokat, bivalyokat azért csak nem szelídítette meg a civilizáció, legfeljebb a szá­muk csökkent. A vadászat és a filmezés azon­ban, mint hamar kiderült, két egészen különböző dolog. Ahol filmet forgatnak, ott aligha lehet vadászni, és ahol vadásznak, ott filmezésre ke­vés a lehetőség. Ezért — bár a nyuzás, prepará­lás, vadnyomozás érdekes eseményeit híven őrzi a filmszalag — a film legszebb jelenetei a hatal­mas rezervátumokban készültek. — Utunk Kenyán keresztül Tanganyikába ve­zetett. Arushától (tizenötezres lélekszámú mo­dern tanganyikai város) délre ütöttük fel első állomás-helyünket. Az expedíció vadásztagjai in­nen indultak portyájukra, amelyek, mint a zsák­mány is mutatja — egy oroszlán, két kaffer-bi- valy, két párduc, sok antilop és gazellaféle —, nem voltak eredménytelenek. A Trans-Afrika Vadásztársaság nagy segítsé­get nyújtott a magyar expedíciónak. Az operatőr és munkatársa — Böröczky Kornél, a lovasbe- rényi vadgazdaság vezetője — gyors terepjáró fedett kocsit kaptak, annak tetőnvilásán át vet­ték célba objektivjeikkel a rohanó vadakat. Négy rezervátumból hoztak rendkívül látványos — olykor félelmetesen látványos — filmkockákat. — A Ngorongoro-kráterben készültek talán a legjobb felvételek. Ez a 150 négyzetkilométeres kráterteknő a legkülönbözőbb afrikai vadak ked­venc menedékhelye. A közönség nyolc méterről készült “oroszlánportrét” is láthat majd. Természetesen nemcsak az expedíció munká­ját, Afrika állat- és növényvilágát tárja a közön­ség elé a film, ezernyi más érdekességgel is szol­gál. Ellátogathat a néző néger iskolába, hindu asztalosmühelybe, végigsétálhat néhány modern város utcáján, és nem utolsósorban láthatja és csodálhatja egy massai törzs ősi táncát is. amit .újabban idegenek előtt már csak “gázsiért” jár­nak el, kiváltképp, ha filmezik őket. Emelkedik a takarékbetét-állomány Szerte Magyarországban az elmúlt év folya­mán tovább emelkedett a takarékbetétállomány. Budapesten például az V. kerületben 1960 első három évnegyedében 111 millióval növekedett. 22 millió forinttal nagyobb összeggel, mint tavaly ugyanez idő alatt. A XVIII. kerületben 48.8 szá­zalékkal,. XIX. kerületben 41.3 százalékkal volt nagyobb az elmúlt év kilenc hónapjában a taka­rékbetétek növekedése, mint az 1959-es évben. Magyarország 2 nagy művész halottja Meghalt Háv Károly Mihály és Gádor Béla A Magyar Képzőművészek Szövetsége meg­rendültén tudatja, hogy Háy Károly László, Munkácsy-dijas festőművész, a volt szocialista művészcsoport tagja, a munkásmozgalom régi harcosa életének 54 évében elhunyt. Háy Károly László egész életét és művészetét a munkásosz­tály felemelkedésének, a magyar nép szabadsá­gának szentelte. Művészi munkássága elválaszt­hatatlanul összeforrt a magyar munkásmozga­lommal. Csók, Vaszary. Réti tanítványként in­dult, de festői pályaimasát többször megakasz­totta a mozgalom, a börtön, a bori haláltábor. Már húsz éves korában Háiliiáson jelentkezett, és egyéni ihletésű expresszionista képeivel magá­ra vonta a műért ők iig.elm öí:. Rövidesen beáll a magyar munkásmozgalom művészcsoportjához s te jes részt vállal a munkából. Régi röpcédulák, illeg'.lis sajtótermékek illusztrációi őrzik keze munkáját. c A Ma;, yar írók Szövetsége, a Magyar Újság­írók Orsz.gos Szövetsége és a Ludas Matyi szer­ke. z.ős'ge mély fájdalommal közli: Gádor Béla Józso: Artha-dbas iró es humorista, január 23- án tnu-üiH hirte’enségge* elhunyt. Az 55 éves Gádor Bélát, mint az uj magyar -szatirikus iro­dalom egyik megteremtőjét, számos sikeres szín­darab és film szerzőjét gyászolja a magyar iró-, újságíró társadalom. 140 millió moziláiogaió 1960-ban Elkészült a végleges statisztika Magyarország filmszínházainak tavalyi forgalmáról. A beér­kezett adatok szerint 1960-ban országosan 140,­060,000 jegyet váltottak a fővárosi és vidéki film­színházak előadásaira. Hat év alatt több mint 40 millióval nőtt a mozinézők száma, ami azt jelenti, hogy az ország minden lakosára 14 mozilátogatás jut évente — több mint Franciaországban, Ka­nadában, Svájcban és sok más országban. 1960-ban magva)1 filmekhez 34,900,000-en vál­tottak jegyet 4,987,000-rel többen, mint 1959- ben. A szovjet filmek nézőinek száma 1,400,000- rel emelkedett. A legnagyobb közönség sikert a “Vörös tinta”, a “Kétemelet boldogság”, “Virad”, az “Emberi sors”, a “Ballada a katonáról”, a “Nyomorultak”, a “Salemi boszorkányok”, a “Nagy kék országút” és a “Háború és béke” aratta. Az elmúlt évben 58 uj szélesvásznú mozi nyi­totta meg kapuit és 48-cal emelkedett a normál­mozik száma-. Számos olyan községben gondoskod­tak állandó vetítési lehetőségről, ahol eddig nem játszottak filmeket. Mig 1959-ben 411 faluban nem volt mozi. addig 1960 végére ez a szám 274- re csökkent. Jelenleg mái- az ország lakosságának 98.4 százaléka olyan városokban és falvakban él. ahol rendszeres filmvetítéseket tartanak. 1960-ban 9000 magyar szabadalmat jelentettek be külföldön. így például a világ legnagyobb tüzálló- anyag-gyára, egy osztrák-amerikai konszern vette meg Balsai István főmérnök találmányát, amely- ivei gazdaságosabban jóminőségü tüzállótéglát állíthatnak elő. Több országban értékesítették az. uj magyar gyógyszerkülönlegességeket. A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK a Világ 76 országának szakszervezetével tartanak kapcsola­tot. Tavaly is sok külföldi látogató érkezett a ma­gyar szakszervezeti mozgalom tanulmányozására, nem kevés küldöttség a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségé-n-ek tilalma ellenére, pél­dául az USA-ból. • EGYED LÁSZLÓ, budapesti egyetemi tanár, akadémikus a National Academy of Sciences meg­hívására New Yorkba érkezett a napvariációk és a klimatikus változások kérdésével^ foglalkozó tu­dományos tanácskozásra. • A PÉCSI .“Libresszó” után Petőfi-bányán “Mop resszó” nyílt, a bányászok eszpresszókávéjuk mel­lé rövidfilmekből, híradókból álló változatos mozi­műsort kapnak. • HARMADIK éve járja a tízezernyi tanyát szám­láló Szolnok megyei tanyavilágot a megyei tanács művelődési autója. Hatvanezer kilométeres utján 8 kiállítást 75 ismeretterjesztő előadást, s több mint 250 filmvetítést rendezett a tanyákon.

Next

/
Thumbnails
Contents