Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-02-02 / 5. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 2, juu. Levelek a Szerkesztőhöz Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával Olvasóink hozzászólnak a közügyekhez Rávilágít az imperializmus bűneire Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldök egy kis gyorssegélyt a lap támogatására, amit már évről-évre nehezebben tehetek. De, egy kis megerőltetéssel hűséggel teszem, még pedig azért, mert szeretem és teljesen egyetértek lapunk vezércikkeivel, a külmunkatársak cikkeivel; ha ezenkívül vannak benne olyanok is, amikkel nem értek egyet, elmegyek mellette. Ezt különösen a levelek a szerkesztőhöz, ^ya-tban találom, oly gyakran,' högv csodálorft a szerkesztőséget, hogy lehozza azokat. Iw eá^már a szerkesztőség dolga. * m Az idei naptárunk tartalma kifogástalan, csupán a kötési részét találom alkalmatlannak. Még ■ pedig azért, mert elöregedett -kortársolvasóink, mint jómagam is, alkalmilag ledőlve szeretünk olvasgatni és ilyenkor a lapokat nehéz, nagyságuk miatt, lapozgatni és forgatni sikamlóságuk •miatt. Alkalmasabb asztalra leteritve olvasni belőle. No, de csak ennyi baj legyen! De tartalmilag kifogástalan, az olvasók elé tárja a világhelyzetet, hogy mi megy végbe szerte a világban, mint a “Zug a Kongó’’, a “Kubai forradalom”, stb. Felháborító bűn, amit az imperializmus véghezvisz évtizedek óta. Ezeket a dolgokat az idei naptárunk az olvasók előtt gyönyörűen megvilágítja. Árokszállási J. Könnyebb a paraszt sorsa Egy kedves kaliforniai olvasónk beküldte magyarországi rokonának levelét, melyből a következőket közöljük. Kedves Mihály Hálva és Családja'! Rozi néniék évfordulójára jan. 13-án lesz egy mise, amit én rendeltem. Persze most biztosan nevetnek. Nem azért tettem, hogy a papnak több pénze legyen, hanem ez szokás, ők is olyan vallásosak voltak, s más nem gondol reájuk. Ezért gondoltam, hogy ennyi tiszteletet minden évbe* meglehet adni nekik. 13-án 8 órakor lesz, te-saéi akkor a sírjukra gondolni és persze reájuk isi A traktorok szántanak, géppel aratnak, kapált’ nak és még a krumplit, répát is a gép ássa ki./i földből. Ez persze sok nagygazdának nem tetszik,* hogy a gép után kell összeszedni, mert ezelőtt mindent-a szegény csinált nekik. Most pedig a kombájn M, is gépeli és le is aratja, csakhogy még idegenednek tőle. Minden kezdet nehéz, de én hiszem, hogy 3—4 év múlva egy ember sem fog annyit gürcölni, mint régen-. Most földet sem vásárol senki, s kosztra, ruhára több fog jutni, ha akarózik dolgozni. Mert dolgozni kell, az biztos, de úgy gondolom, hogy sehol sem fizetnek munka nélkül. Mikor gyerek voltam, bizony m 'g kenyér sem volt minden nap, de most, ha valaki dolgozik, azért jobban megvan mindene, mint a regi úri jóvilágban. De ezt az én apám sehogysem akarja hinni, sajnálja'azt az 5 hold földet, pedig ő már úgy sem tud dolgozni, s minden hónapban 260 forintot kap, ami, igaz nem sok, de dohányra és néhány más dologra elég és egy hold földet kukoricának adómentesen. Ennyi az övé, de aki bir, az dolgozhat. Most van a zárszámadás, mos* osztják el kinek mi jár a cukorrépa és egyéb után. Kezüket csókolom és választ várok. _ Szerető rokonuk Idgfleis azokat... Tisztelt Szerkesztőség! A múlt heti lapszámunkban megjelent “Egy kis kritika a naptárról” cimü Írásomra, mai lapszámunkban választ kaptam- Rév. Gross-tól, amelynek elolvasása után arra a megállapításra jutottam, hogy ez teljes mértékben elégtételt ad nekem, s hasonló gonclolkodásu munkástársaimnak szintén. Egyáltalán nem volt szándékomban “vitriolba” mártani toliamat, csak úgy belsőmben érzett “sértést” igyekeztem tárgyilagosan leírni, s az olvasótábornak tudomására hozni. Ugyanis még napjainkban is hallatszanak olyan sértő hangok, amelyek a szimpátiával felénk néző «jameid- kást, aki közeledik és közénk akar állni, bizony elriasszák. Fersze itt hozzá kell tennem azt is. hogy nem mindegyik riad el, s főleg azok nem, . akikben a munkásfelfogás nem a megalkuváson nyugszik, hanem azt szivük őszintén diktálja. Úgy érzem, hogy a reálisan gondolkodó munkástársaknak, akik erősíteni akarják a haladó mozgalmat, nagy türelmet és megértést kell tanúsítani a felénk közeledő ujamerikásokkal szemben, mert csak igv tudjuk betölteni azokat a hézagokat, amelyek az elhalálozásokkal keletkeznek. * Rev. Gross válaszában több olyan dologra kitér, amikhez volna néhány megjegyezni valóm. Az az óriási kockázat, amivel valóban szemben állunk a reakciós gondolkodású “honfitársakkal” kapcsolatban, bizonyos, hogy fennáll. Ugyanis én három esetben voltam szenvedő alanya az ellenfél bosszújának, amit “szabadságharcos” társainktól kaptam mnnkásfelfogásom miatt. Egy Ízben két hétig kórházban is voltam, úgy leütöttek mint egy kutyáit Jelőn pillanatban is hasonló környékben élek, s hifiiben hétvégén találkozom velük. A sokszor'gímyós.' éJs hangos megjegyzéseikre vagy nem fotelek, vagy “magyarul” mondom meg nekik, hogY kiver-é'S mivel foglalkozzanak.. . Nos, tehát ittjegyzem meg ismét, hogy a kockázat vá)UUásí$&ra régi; münj^stársak segítséget ad- hátiiána^ a^ilj , h/xgv igenis engedjük közénk öfiM a-íck-ot^M', vilüfikhyannak, vagyis közénk jönnek, áJÜctiKa |tögkazat könnyebb, mivel van nekik hovti rHenfriökf sTfem a ‘szabadságharcosok’ között kötnek ki. A másik dolog az, hogy már két éve megszűnt a magyarok “Parole” státusa, s mind “hivatalos” bevándorló, vagyis zöldkártyás. A “tévedésből” kivándoroltak közül bizony velem együtt már régen visszamentek volna ezrek, ha abból a bizony ou>„“clollái'eső”-böl jutna annyi, hogy az útiköltséged Összespórolhattuk volna. Nagyon sokan örülnek,.h'a annyit tudnak keresni — ha egyál- talábán dolgoznák —, hogy szerényen megéljenek. Jó magam már ’57-ben hazatértem volna, :s itt jön megint az a ..bizonyos “ha az anyagiak engedték ‘volna”. Én,azonban nem adom fel a re- ;pxéryt»..íC igyekszem' azen, hogy mielőtt viszont?* szerfelett • szülőhazámat, gyermekeimet testvéreimet, s ami a főbenjáró bűnt illeti, ua<m, alban.iárót sem követtem el, s nyugodtan, felérné^ fővel merek hazamenni, “ha” a szükséges összeg birtokomba lesz. S őszintén mondva irigylem már azokat, akik otthon vannak. Őszinte üdvözlettel: M. R. érzéssel, egymással testvéries békében, barátságban és összetartásban élhessünk. Te magasztos szent eszme. Acélozd meg akaratunkat és osztálytudatunkat, amelyből a mi szolidáris láncaink vannak kovácsolva, hogy azt sem az ellenségeink erős csapásai, sem a mi kicsinyes súrlódásaink ne szakítsák széjjel. Te magasztos szent eszme, fogadalmat teszünk, hogy az ujesztendő minden napján áldozni fogunk érted. Hirdetünk a mi lapunkon, a Magyar Szón keresztül, hirdetünk a szószékeken, mert csakis igy érhetjük el a mindannyiunk által óhajtott világbékét. Fogadalmat teszünk, hogy azon testvérek kiszabadítását, akik teérted kerültek börtönbe, szór galmazni fogjuk. Fogadalmat teszünk, hogy örök emlékünkbe véssük MÁRTÍRJAINKAT és támogatjuk hozzátartozóikat. Fogadalmat teszünk, hogy a világ dolgozóival összefogva megteremtjük a szent eszmét: az EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG és SZABADSÁG eszméjét, amely az egész világ BÉKÉJÉT magával hozza. Múlófélben az elégedetlenség Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt kézhez kaptam, mondhatom, értékes irodalom van benne, az ember nem is tudja abbahagyni, ha elkezdte az olvasását. Itt említem meg, hogy Budapestről kaptam egy nagyon érdekes és tanulságos könyvet: Magyarország a cime, ami megmagyarázza a szociális rendszert. Aki ezt a könyvet kézhez kapja, annak szükségtelen a hazai rokonoknál érdeklődni arról, hogyan élnek az uj rendszerben. Ugyanis az öcsémtől kaptam a héten levelet, aki éppen ugv magyarázza a dolgokat, vagyis azt, hogy az elégedetlenek .tábora múlófélben van. Azt üzenem öreg testvéreimnek, hogy az a sok áldozat, amit hoztunk, nem veszett kárba, s aki csak teheti, annak tovább kell áldoznia, hogy az igazság győzzön. Én mindig kiálltam az igazság mellett és meg is teszem azt, amig csak élek, még akkor is, ha egyesek elpártolnak tőlünk. A. R„ New Jersey A tanulás mentheti meg az emberiséget Tisztelt Szerkesztőség! Megkaptam a kalendáriumot, már ki is olvastam. Úgy érzem, hogy azt pénzzel nem is lehet mégfizetni, tehát köszönetemet akarom kifejezni aíSfchhk, akik tudásukkal hozzájárultak annak <3*teéállitó’fSa|roz. Mert csakis tudás és tanulás rabszolgaságból az emberiséget, '^jibake^jáfe^t eleget tudni és csak akkor veszi -fh ■az fedj&or. amikor tanul, hogy mit tud és az ^égaftja'#5Éterőt a tovább tanulásra, mert természeteké ^élí'k, hogy többet akar tudni.-/< rtjfrA7okat. akik olvassák lapunkat, hogy támogassak tehetségük szerint, mert ez az egyetlen magyar lap Amerikában, amely az előrehaladást képviseli az itt élő magyarság érdekében. L. Kurpvsky Újévi, fogadalom az egész geltendere Tisztelt Szerkesztőség! Újévet ünnepeltünk néhányan szerény hajlékomban,' de nem dáridóztunk, hanem vitat rendeztünk az elmúlt év eseményeiről. Fogadalmat tettünk az uj esztendőre, amit minden lapolvasó magáévá tehetne. Kérem közöljék. Mrs. Molnár, Elsinore, Calif. Egyenlőség, Testvériség és Szabadság, Te szent-, háromságunk, magasztos eszménk, ki itt élsz közöttünk és fütöd-lelkünket, legyen szent a te neved és terjedjen ki az egész világra; kopogtass be az elnyomott rabszolgák hajlékaiba. Tépd le a tudatlanok és közömbösök szeméről a hamis tanok mákonyos fátyolét. Nyisd ki az évezredes elnyomatástól megszilárdult koponyákat, hogy tanaid oda behatolhassanak. Te magasztos szent eszme, öntsél friss reményt a csíiggedők leikébe, hogy azok ismét közénk jöjjenek... Zúzd szét a GYARMATI birodalmak roskadozó kapuit és világítsd meg azt az utat, amely a te ORSZÁGODBA vezet. Öld ki lelkűnkből azokat a hpmályos gondolatokat, amelyek az önzéshez és fölényeskedéshez vezetnek és semmisítsd meg bennünk azokat a rossz érzéseket és gondolatokat, amelyek az ellenségeskedést és széthúzást előidézik, hogy azután tiszta MEMIT ÉH? Tisztelt Szerkesztőség! Megkaptam a naptárt. Tanulságos, szép munkát végeztek, örömmel olvasom benne Rev. Gross tiszta szívbe 1 fakadó leírását, hogy a sók küzdelem után szépen épül otthonmEp:adt' testvéreink édene. Ők bizony nem kívánják vissza a régi jó világot,, amit a volt urak itt, a tenger innenső oldalán még mindig siratnak. Hiába kínálnák nekik a régit, ők újat,építenek, amelyben minden dolgozó boldog lehet, s nemcsak egy kiváltságos csoport. \ ’ U ,, • *1 •. E. H. Neuwald “Ötezer év .után” c. cikke tanulságos, valójában e kérdés előtt áll ma az emberiség. Az eltávozottak névsora figyelmeztet, hogy fogyunk és hogy a fiataloknak kell helyüket elfoglalni. Geráb József tanulságos Írása, Mark Twain nagyszerű müve, Eönsi Béla, Márky István, s mindegyik iró munkája nagy értéket képvisel a gondolkodó ember részére, s igv, mivel még került egy dollárom, ezt pótfimtAsként elküldöm, mert hiszen a naptár húsz dollárt is megérne, csak az a bajunk, hogy nincs lehetőségünk azt honorálni. Köszönet a naptár előállítóinak és kívánom, hogy a jövő évi naptárok is sikeresek legyenek. Kozma Dénes, Kanada
