Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-26 / 4. szám

JCHN FITZGERALD KENNEDY - DJ ELNÖK

Az Egyesült Államok nj elnöke magasan szárnyaló beszédben igyekezett megnyugtatni az öt feszülten figyelő emberiséget, hogy a béke, a barátság és segíteni akarás fogja vezérelni tetteit fontos hivatalában. Minden fiatalos erejére, a kormányába beválasztott szintén fiatalkorú segítőtársai kooperációjára szüksége lesz, hogy a kormány előtt álló problémák helyes és igazságos megoldására megtehesse a szükséges lépéseket.

Az Egyesült Államok problémái számosak és súlyosak, de nem elszigeteltek,- amennyiben elválaszthatatlanok a nemzetközi problémáktól. Meggyőződésünk, hogy a tartós béke és a szocialista államokkal való egymás mellett élésünk megvalósítása megoldja e problémákat. Sőt, meggyőződésünk az, j hogy a nemzetközi feszültség enyhítése nélkül nemzeti problémáink megoldhatatianok lesznek. A nemzetközi feszültség enyhülésével járó külföldi baráti és kereskedelmi kapcsolatok szükségesek ahhoz, hogy fellendítsük a gazdasági életet, megszüntessük a munkanélküliséget és a már jelenlévő éhínséget, megoldjuk a néger nép és más kisebbségek, valamint az idegenszületésüek polgárjogi problémáit, ifjúságunk nagyarányú bűnözési és kulturális problémáit és társadalmunk minden rétegéin n jelentkező szellemi, züllés és korruptság jeleit.

Megegyezünk Kennedy elnökkel abban, hogy változást létrehozni nem 100 nap munkája, de még 1,000 nap sem elég hozzá. De Kennedy elnök maga is megcsodálná azt a gyors haladást, amit az amerikai nép és a világ népei segítségével elérne, ha az igaz utón indulna el.

Kennedy számit is a nép erejére. “A ti kezetekben van utunk végső eredménye...” mondotta beiktató beszédében.

Legyen ez felhívás arra, hogy az amerikai nép éber figyelemmel és aktív hozzájárulással gyakoroljon befolyást az uj adminisztrációra, hogy egyrészt a demokrata pártprogramban tett ígéreteket, másrészt Kennedy által kilátásba helyezett “uj kezdeményezéseket”, továbbá a nép életszükségleteinek követelményeit igyekezzen betartani.

Ehhez kívánunk sikert uj elnökünknek és kormányának.

kWWWVVWW*

NEM SZŰNT MEG AZ IMPERIALIZMUS

Az egyik nagy amerikai város magyar újságja, lapunk múlt év december 22-i számában megjelent vezércikket támadja, mert azt mertük írni, hogy van amerikai imperializmus. Helyteleníti továbbá, hogy a 81 ország kommunista pártjainak moszkvai nyilatkozatával kapcsolatban rámutattunk arra, hogy reakciós monopolista s katonai körök érdekét szolgálja a határtalan fegyverkezés és a katonai támaszpontok létesítése. Az említett polgári lap szerint amerikai imperializmusról beszélni “tudatos rosszhiszeműség”, mert politikánk irányitói nem törekszenek hódításokra és csak “az individualista világnézet jogos területi állománya épségén, biztosításán kívánnak éberen őrködni”. Szerintük a “Moszkva—Peiping tengely” ébresztette fel a gyarmati népek nemzeti öntudatát, hogy “fellázítsa és vulkanizálja a politikai állandóságuk talaját”.

Úgy gondoljuk, érdemes válaszolni erre a támadásra, mert a cikk hűen tükrözi vissza az amerikai kispolgári tömegek nagyrészének nézetét, akiket a nagytőkének sikerült szellemileg és ideológiailag teljesen befolyása alá vonnia. Ezek szerint a nézetek szerint, a világon a legteljesebb béke lenne, ha a “kommunista propaganda” nem piszkálta volna fel az afrikai és ázsiai népek nemzeti öntudatát. Ez más szóval kifejezve azt jelenti, hogy a gyarmati népeknek továbbra is bele kellett volna nyugodniuk nemzeti elnyomásukba és megmaradni azok között a primitiv körülmények között, amiben elnyomóik, a gyarmatosítók, hosszú évtizedek óta tar tották őket. Rossznéven veszik ezektől a nemzetektől, hogy le merik rázni elnyomóik láncait.

Talán a kommunisták tartották rabságban a Kongó Köztársaság elnyomott népeit közel egy évszázadon keresztül, a lehető legembei'telenebb körülmények között és öltek meg 8 millió bennszülöttet? Lehet e más névvel nevezni azokat, akik meg akarják akadályozni ezen sokat szenvedett ország felszabadulását, mint imperialistáknak? Már pedig köztudomású, a Wall Street jelentős szerepet játszott abban, hogy a belga befolyás továbbra is fennmaradjon a Kongóban, mert innen származott az a 30 millió frank is, mellyel a Lumumba- kormány elleni akciót végre akarták hajtani és a belgák bábjainak a kezére akarták juttatni a hatalmat. Bár ez a kísérletük sikertelen maradt, találtak más módot a törvényes kormány megdöntésére és vezetőinek börtönbe vetésére.

Laoszban is láthattuk mire képes az imperializmus. A semleges Souvanna Phouma kormányát külföldi segítség igénybevételével döntötték meg és nem kétséges honnan jött ez a segítség. Maga a miniszterelnök, aki kénytelen volt a szomszédos Kambodzsába menekülni, élesen támadta az Egyesült Államok politikáját országát illetően. Szerinte az amerikai kormány idézte elő a jelenlegi helyzetet ezen a volt francia gyarmaton. Azok a T6-os repülőgépek is kétségtelenül amerikai gyártmányúak, amelyek segítségével bombázzák a laoszi törvényes kormány csapatait. '

De menjünk tovább. Itt az amerikai földrészen talán,nem

(Folytatás a 16-ik oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y.

Vol. X. No. 4. Thursday, January 26, 1961 NEW YORK, N. Y.

KENNEDY ELNÖK ELFOGLALTA HIVATALÁT

Beiktató beszédében a béke megteremtését, a szabadságot, uj kéz- deményezést a nemzetközi problémák megoldására, a közös célokért való együttműködést hangsúlyozta ki

Pénteken, január 20-án ai Érthető, hogy nem minden get, tárjuk fel a tenger mélydéli órákban John F. Kenne- kijelentése találkozhat min- ségeit, bátorítsuk a müvésze- dy ünnepélyes keretek között denkinek a helyeslésével. De tét és kereskedelmet.” vette át az Egyesült Államok ; az általános hatás szempont- Kennedy ékesszólóan hacra elnöki hivatalát. A napfényes, j jából azok a kijelentései a buzdított az emberiség közös de hideg és hólepte washing- fontosak, amelyekben Kenne- ellenségei — az elnyomás, a toni járdákon ezrek szemlél- dy elnök a béke és a nemzet- betegség, a szegénység és ma- • ték, amint nyitott kocsiban,1 közi feszültség enyhítése ér- ga a háború ellen. Közös ak- feleségével, Jaqueline-el a Fe- dekében 'tesz jóindulatú kéz- cióra szólította fel az egész hér Házból a Capitol épületé- deményezést. . .ajánljuk, világ polgárait az emberi sza- hez utazott. A Capitol előtti hogy mindkét oldal tegyen uj badságért. diszemelvényen történt feles- lépéseket a béke keresésére, \ “A ti kezetekben, polgár- ketést és felavató beszédét' mielőtt a pusztulás sötét erői társaim, inkább, mint aa milliók hallgatták rádión és ... tervszerűen vagy véletle- enyémben van letéteményezve televízión keresztül. Este a niil megindítják a pusztítást utunk végső sikere vagy ku- meghivottak 5 hatalmas ik- az egész emberiség ellen...” darca” — mondotta többek tató-bálon fényűző öltözékben “A nemzetek két nagy és között Kennedy a beszédében, és fényes keretek között ün-1 hatalmas csoportja nem nyu- j ...... , _ . , .

nepelték a nemzeti eseményt, godhat belé az ügyek jelenle- ^ voze d uni0lí:‘

Az uj elnök hivatalbalépé- gi menetébe — mindkettő a j Az elnök beszéde és egyé- se azonban sok szempontból i modern fegyverkezés költsé- ni fellépése mindenütt jó ha- nemzetközi esemény is volt. geivel túlterheltem aggódik a tást keltett. A szovjet kor- Kennedy felavatási beszédét halálos atom állandó terjesz- mány nevében Kruscsev mi- nemcsak hazánkban, hanem kedése miatt. . . Jniszterelnök és Leonid Brezsaz egész világon élénk érdek- “Legyenek tij kezdeménye- név elnök sürgönyileg gratu- lödés kisérte és abból a szem- zések. . .'” Iáit Kennedynek beiktatásé- «

pontból értékelték, hogy mi- “Tárja fel mindkét oldal . hoz. Egyben kifejezték rémé- * Íven remények teljesítésének azokat a kérdéseket, amelyek nyűket, hogy “közös igyeke- igéretét hordja magában. Ken egységet hozhatnak létre köz-; zettel gyökeres javulást hoz- nady szavai erőteljesek és tünk, mintsem azokat aI hatunk létre két országa ik határozottak voltak és beszé- [ problémákat, amelyek elvá- között, hogy az egész nemzet- de tartalmát úgy jellemezhet-! lasztanak bennünket”. közi légkört egészségesebbé

jük legjobban, ha azt mond-■ “idézze mindkét oldal a tu-1 tegyük. Megvagyunk győződjük, hogy azt a fennálló prob-, domány csodáit, nem a ré- ve, hogy lépésről-lépésre ha- lémák megoldásának lehető-1 meit. Kutassuk együtt a csil- ladva eltávolítható a jelenleg ségébe vetett bizalom hatotta ; tagokat, hódítsuk meg a pusz- fennálló gyanakvás és bizal- át. I taságot, töröljük el a beteggé- j (Folytatás a 2-ik oldalon)

nassser kivonja katonáit a u.n. kongói seregéből

Az Ázsiai-Afrikai Tanács Gizenga kormányát ismeri el Kongó hivatalos kormányául

G. A. Nasser, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke felkérte az Egyesült Nemzeteket, szállítsa haza Kongóból az Arab Köztársaság katonáit, akik részét képezik a UN ott állomásozó erőinek.

Ez az első lépés annak a közös határozatnak keresztülvitelére, amelyet öt afrikai nemzet kormányfői a két héttel ezelőtt Casablancaban meg tartott konferencián elfogadtak. A konferencián az Arab Köztársaságon kívül résztvett még Ghana, Guinea, Marokkó és Mali. A határozatban a semleges afrikai országok kifejezik azon szándékukat, hogy kivonják csapataikat, ha az Egyesült Nemzetek erői nem teljesitik azt a feladatot, amely kiküldetésüket képezi.

Az Egyesült Nemzetek erői eredetileg Lumumba miniszterelnök kérésére mentek Kongóba, megvédeni a fiatal köztársaság demokratikus jogait az ellene árulókkal összeesküvő belga imperialistákkal szemben. Ehelyett azonban az imperialistákkal együttműködő Kasavubut, Moise Chom- bet és Mobutut vették védelmükbe és tétlenül nézték, hogy a széthúzok miként oszlatták fel a törvényes -parlamentet, börtönbe vetették és többször súlyosan bántalmazták Lumumbát és követőit.

A casablancai határozat köyeteli a törvénytelen (Mobutu) csapatok feloszlatását, a törvényes kormány tagjainak szabadonbocsátását, a parlament működésének biztosítását, a repülőterek és rádióállomások felszabadítását az összeesküvők kezéből és hogy az Egyesült Nemzetek erői gátolják meg a belga csapatokat abban, hogy a szomszédos Iíuanda-Urundi területéről megtámadhassák Kon- (Fölytatás a 16-ik oldalon)

FELKELÉS EGY PORTUGÁL HAJÓN

A Santa Maria 20,906 tonnás portugál hajón — a jelentések szerint — az utasok egy része átvette az irányítást. A 600 utas közül kerül- j tek ki azok, akik leverték a kapitány és néhány társának , ellenállását. A harcokban egy j tengerésztiszt meghalt és egy súlyosan megsebesült.

A gőzös a holland kelet-indiai Curacao szigetről indult j a floridai Everglades felé, és, a Karib-tengeren történt a j felkelés. A felkelés vezetője, j a hírek szerint, Henrique Gal- j vao, aki korábban kapitány volt a portugál hadseregben, és régtől fogva politikai ellenfele a portugál nép diktátorának, Salazarnak. Galvaot a portugál kormány 18 évi börtönre ítéltette 1953-ban. 1959- ben Galvao megszökött a börtönből és az argentínai követségen talált menedéket.

Az Egyesült Államok és | Anglia hadihajói azonnal a

portugál hajó kutatásába fogtak. Feltűnést érdemlő az a sietség, ahogy a kormányok minden rendelkezésükre álló, erejüket latbavetik, hogy a hajót megtalálják és már eleve kálózhajónak nevezik, annak ellenére, hogy még nem tudni az esemény kiváltó okait. Mig ugyanakkor némán és passzívan eltűrték, hogy egyes személyek repülőgépeket raboijapak el az Egyesült Államok repülőteréről, hogy azzal Kuba vagy más államok felett ellenséges tevékenységet fejtsenek ki.

RUHATISZTÍTÓ automatát készített a Whirlpool Corn. Darabját 2,250 dollárért árulja tisztitó üzleteknek. Úgy van berendezve, hogy $1.50 pénzösszeg elhelyezésével 8 fontot tartalmazó ruhacsomagot tisztit.