Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-06-29 / 26. szám
Presbiteriánusok a ‘righl-to-work’ ellen A United Presbyterian Church, az ország legfontosabb protestáns felekezeti csoportja, nemrégiben Buffalo NY-ban tartott közgyűlésen újra leszögezte, hogy ellenzi az úgynevezett “right to-work” törvényt, mert az a “kötelező nyílt üzemet” varrjia a munkások nyakába. A közgyűlés visszautasította azt az ajánlatot, hogy az egyház változtassa meg az 1959-ben hozott álláspontját a kollektiv szerződésekkel kapcsolatban. Akkoriban a közgyűlés véleménye az volt, hogy “ne legyen kötelező a unió-tagság a munkás részére, de ne is legyen törvény által eltiltva’ s hogy-ezt a kérdést a kollektiv szerződések tárgyalásánál kell elhatározni. Az egyház ezen legutóbbi közgyűlésén támogatókig elfogadta azt a bizottsági jelentést, mely ellenezte az Omaha-i Presbitérium azon kérelmét, mely szerint a közgyűlés “távolítsa el mostani elkötelezettségét olyan törvénykezés ellen, amely megkívánja, vagy megtiltja a kötelező szervezkedést.” Ez a bizottsági jelentés kimondja, hogy “úgy érezzük, az 1959-ben hozott határozat világosan s helyesen foglalkozott a kollektiv szerződés kérdésével. A közgyűlés' meggondolatlanul cselekedne, ha olyasmit tenne, amit széles körökben arra magyarázhatnának, hogy olyan törvénykezést ajánlunk, amely kötelezővé tenné a nyílt üzemet. Úgy érezzük, hogy a ‘right-to-work’ és a ‘kötelező szervezkedés’ kifejezések nem szabatosak és a ‘kötelező nyílt tizem’ sokkal pontosabban kifejezi, hogy miről is van szó.” Hogy zsarol a hazafias Westinghouse A Westinghouse Electric Company 10,667 csavart vásárolt egy alvállalkozótól $1.95-ért darabonként. Ugyanezt azután eladta a Navy-nek $10.21-ért darabonként. A kormány ezért a rendelésért $109,012-t fizetett Westinghousenak, ami a cégnek csak $20,820-ba került. Egy másik esetben a Navy 131,861 fémkulcsot vásárolt Westinghouse-tól 37 centjével darabonként, amiért a cég kb. másfél ecntet fizetett darabonként. A kormány $48,788-t fizetett olyan részekért, amelyek Westinghouse-nak $1.898-ba kerültek. -3 sok száz hasonló esetet fedett fe] a General Accounting Office azoknak a vizsgálatoknak a során, melyeket a képviselőház katonai kivizsgáló albizottsága rendelt el a nem verseny alapján végzett bevásárlások terén. Vagy 2770 ügyet vizsgált felül ez az iroda. Ezeknél a vásárlásoknál $106,000,000-os kiadásról van szó; a kormány 30 százalékkal többet költött, mintha ugyanezeket az árucikkeket verseny árajánlat alapján szerezte volna be. Az albizottsághoz beérkezett jelentés arra mutat, hogy e hadi célokat szolgáló bevásárlásoknak nagyobb része olyan körülmények között történt, amelyek lehetővé teszik a zsaroló nyerészkedést, a kormány kárára. Csehszlovákiában az uj tanévben a kilencéves általános iskolai oktatás kiegészítéseként megnyílnak az első “népi művészeti iskolák”. Ezekben a gyermekek hajlamuk szerint képzőművészettel, zenével, táncmüvészettel, színházművészettel és irodalommal foglalkoznak. I/VWWWUVWWWWVWWWWWWWWWVWWW* Amerikai Magyar Szó I Published every week by Hungarian Word, Ine, 1M East 16th Street, New York X, N. Y. Telephone: AL 4-0X97 Kifizetési Arak: New York városában, as CSA-bss és Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Mindea aaás külföldi önmagba egy évre $10.00, félévre $5.00 Lati ti-Amerikai helyzetkép A gazdagok gazdagodnak, a szegények pedig egyre szegényebbek lesznek David B. Richardson, a US News & World Report belső munkatársa, aki Adlai Stevensonnal együtt járta be a dél-amerikai országokat, hosz- szabb cikket közöl tapasztalataii'ól. A kapitalista köi'ökhöz közelálló újságíró is megdöbbent attól az elkeseredéstől, ami az emberek nagy tömegeiben él, ezekben az országokban. Az emberek egyre nyugtalanabbak a jelenlegi rendszerek politikájával szemben. Diákok, munkások és parasztok követelik a gyökeres reformokat, amelyek lehetőséget adnak számukra a jobb élet elérésére. A kormányok azonban még egyelőre semmit nem tesznek az alapvető társadalmi reformok irányában. A városok s falvak mindenütt nyomor negyedekkel vannak tele. Olyan nyomornegyedekkel amelyek teljesen ismeretlenek Európa és Észak-Amerika túlnyomó részében. A ragályos betegségek igen elterjedtek. Még olyan nagy városokban is, mint Rio de Janeiroban Brazíliában vagy Limában Peruban, az ivóvíz használata nem veszélytelen. Dél-Amerika minden országában nagy iskolahiánnyal küzdenek. Alig a fele a lakosságnak tud írni vagy olvasni! Elméletben minden fiatal elvégezheti az egyetemet, mert az állami intézményekben csekély a tandíj, de a valóságban a diákok nagy része képtelen bevégezni a tanulmányait, mert a nyomor és szegénység arra kényszeríti, hogy nappal munkát vállaljon, sőt néha két munkát is kell vállalnia, hogy megéljen. Ilyen körülmények között persze képtelen folytatni a tanulmányait. Számos tehetséges ember kénytelen lemondani tudományos vagy művészi vágyairól a nagy nyomor következtében. A kormányok nem tesznek semmit a nagy szegénység enyhítésére. A legtöbb jelentős deficittel zárta a költségvetését az elmúlt évben, tehát nem jutott pénz ^ nyomorgók számára. A kormány pénztárában a fő hiányt az igazságtalan adórendszer idézi elő, amelyik a gazdagoknak kedvez. Olyan tőkés például, aki 100,000 US dollárt keres egy évben Venezuelában, ennek 8 százalékát fizeti csak be jövedelmi adóba. A gazdagok tehát egyre gazdagabbak lesznek, mig a szegények szegényednek, mert ők viselik az állami terhek jelentős részét. / Növeli még a lakosság nyomorát a nagylétszá- mu katonaság is. Az elégedetlen tömegeket fegyveres erővel nyomják el. A magasrangu katonatisztek hatalmas befolyással rendelkeznek a kormányban, mert töltik függ ezeknek az uralma. Ennek ellenértékéül nagy fizetéseket húznak az államtól és hatalmas összegeket vonnak el a nemzetgazdaságtól fegyveres erejük fenntartására, sőt fokozására. A katonai célokra elfolyó kiadások messze felülmúlják a köznevelésre fordított összegeket. Brazília nemrég vett egy re- pülőgépanyahajót Nagy-Britanniától 30 millió doháért, hogy lépést tartson Argentínával, mert az is vett egyet. Ugyanakkor 5 millió brazil gyermek nem tud iskolába járni, mert nem létesítettek a számukra iskolákat. Az amugyis rossz gazdasági helyzetet csak növeli a hatalmas bürokrácia és széleskörű korrupció. Ezek is az állami terheket növelik, ami teljes súllyal nehezedik a szegény néposztályokra. A reakciós dél-amerikai kormányok az állami költségvetés hiányosságait infláció felidézésével próbálják kiküszöbölni. Ez megint a kisemberek millióit teszi tönkre, mig a hatalmasok csak nyerészkednek általa. Az Egyesült Államok kérésére, hogy leküzdjék i\z inflációt, a kormányok takarékossági programot vezettek be. A takarékossági programot is úgy hajtják végre, hogy annak terhét és nyomását az egyszerű emberek tömegei érzik, ami csak növeli nyomorukat. A takarékosság másik hatása, hogy a nemzeti ipar fejlődése megakad, mert az iparfejlesztés elhanyagolásával akarják csökkenteni a kiadásokat. Számos gyár csak félkapacitással dolgozik vagy még kevesebbel. Ez pedig a munkanélküliséget növeli. Csoda e ezután, hogy a néptömegek elégedetlenek kormányaikkal és Kuba felé néznek reménykedéssel. Castro forradalma és társadalmi reformjai mély hatást gyakorolnak a nyomorgó latin-amerikai népekre. A diákok munkások és parasztok előtt már nem lehet tovább eltagadni a tényeket. Ezért nem mertek kormányaik nyíltan állást foglalni Castro és rendszere ellen. Ezt látta Richardson Dél-Amerikában és bizonyára Stevenson sem számolhat be más tapasztalatokról, 18 napos útja után. Persze nem várhatjuk el, hogy a US News & World Report megemlítse azt a gyalázatos szerepet, melyet az Egyesült Államok nagytőkéje játszik ezekben az országokban. Uj kilátások az ürkuíafás terén Első eset az űrkutatás és mesterséges bolygók felbocsátásának a történelmében, hogy atomerőt használtak. Az Egyesült Államok űrkutatóié a dicsőség, hogy az űrbe felrőpitett űrhajó atomerővel ellátott elem segítségével küldi üzeneteit a földre. A floridai Cape Canaveralban végrehajtott kísérlet során még egy jelentős haladást értek el. Ugyancsak az első eset, hogy egyszerre három bolygót vitt fel az űrbe egyetlen Thor-Able-Star rakéta, amelynek hossza 79 láb. A rakéta “orrában” elhelyezett három bolygó közül, az első a kísérleti Transit bolygó volt, mig a másik 2 kisebb mesterséges égitest tudományos célokat szolgál. A bolygók közül az egyiknek az Injun nevet adták s a légköri kisugárzásokat figyelik általa. A másik neve Greb III. az X-sugarak Napból való kilövelését és ennek hatását az ionos- phera zavaraira vizsgálják rajta keresztül. A három bolygó egymástól eltávolodva kering a Föld körül, aránylag alacsonyan, a legmagasabb pont 629 mérföldre van, mig a legalacsonyabb 550 mérflödre. Mind a 3 legalább 50 évig marad körforgásban az űrben. A Transit nevű legnagyobb bolygó kísérleti előfutárja egy olyan űrhajózási rendszernek, amely lehetővé te szi a tengeri hajók számára, hogy eddig nem tapasztalt pontossággal kormányozzák őket. A nagy sikerrel végrehajtott kísérlet irányitója Jack L. Armstrong, a Légierő ezredese volt. Korai még “©Itemetni” a vasutakat “Az amerikai vasutipar nem olyan beteg, vagy nincs olyan elveszőben, mint ahogy azt sokszor beállítják” — mondta Eli L. Oliver, az AFL-CIO “Labor News Conference” nevű rádióprogramján. Két kiváló washingtoni újságíró folytatott beszélgetést az ismert közgazdásszal, aki több fon- taos ügyben képviselte már a vasúti szakszervezeteket. A két újságíró kérdéseire Oliver kijelentette: “A vasutipar nem olyan nyomorék, mint ahogyan ábrázolják. Negyven éven át sokszor résztvettem már a vasutipar ‘temetésén’. A temetés után mindenki kifejezte részvétét, a hulla pedig mindig felkel és táncolni kezd.” Majd kijelentette, hogy a vasúti munkások termelékenysége kétszer annyit emelkedett az utóbbi években, mint más iparokban. Ugyanakkor a vasúti forgalom 47 százalékkal növekedett 1940 óta, mig a lakosság száma csak 33 százalékkal. A vasutak részvényesei állandóan hasznot húznak. Ha valaki 1953-ban ezer dollárt fektetett be olyan vasúti részvényekbe, melyekről a Moody Investment Service ad jelentést, s ezer dollárt ipa ri részvényekbe, akkor azt tapasztalhatja, hogy a vasúti részvények azóta $1,044 osztalékot hoztak, mig az ipari részvények csak 859 dollárt. Arra a kérdésre, hogy miért lett kisebb az utasforgalom a vasutakon, Mr. Oliver kijelentette, hogy a legnagyobb probléma az, hogy a vasúttársaságok nem hirdetnek úgy, mint a repülőtársaságok, s nem törekszenek arra, hogy utasszállító üzletüket fokozzák, sőt úgy látszik, mintha fel lakamák azt adni. A továbbiakban leszögezte, hogy a vasúti szak- szervezetek támogatják a megkülönböztető adók és szubvenciók felülvizsgálását, melyek a vasúti- társaságok kárára vannak. Nem állja meg a helyét az iaz állítás, hogy a vasúti munkások nagy előnyöket kapnának a társaságok kárára. “A vasutaknál sokkal kevesebbet emelkedett az egyes munkaegységek költsége, mint az amerikai iparban általában” — mondta Oliver. Egyben figyelmeztette a vasut-társaságokat, hogy állandó sirámuk rossz helyzetükről könnyen odavezethet, hogy az ország vasutait köztulajdonba veszik. A múlt esztendőben Baranyából 1340-en vettek részt külföldi társasutazásban. Az idén az utasok száma közel kétezerre növekedik. Z_____ AMERIKAI MAGYAB SZŐ Thursday, July 6, 1961
