Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-06-08 / 23. szám
Thursday, June 8, 1961 AMERIKAI MAG » AR SZÓ u KÖRBE-KÖRBE írja: PAAL MATHÉ CINIZMUS Politikai életünk minden erkölcsi alapot eldobott magától és azt hazugságokkal, félrevezetéssel, a tények letagadásával helyettesíti úgy a bel- xnint a külpolitika terén. Az, hogy ma Kennedy ül az elnöki székben és nem Nixon, annak köszönhető, hogy a választók öntudatlanul is irtóztak a Dulles-féle cinikus politikától, mely — habár folyton a békét emlegette — a háborút készítette elő. A választók úgy gondolták, hogy a két rossz közül a “liberális” Kennedy és a liberálisokból összeállítandó adminisztráció lesz jobb és mindenesetre tisztább, őszintébb külpolitikát folytat majd, mint az előző adminisztráció, melynek idején Amerika tekintélye a nemzetközi vonalon nagyon mélyre süllyedt. Ez a “mélypont” volt Kennedy legfőbb ütőkártyája. Azóta azonban a könnyen hívők is kétségbeesve látják, hogy a “liberális” adminisztráció még mélyebbre süllyesztette tekintélyünket. VILAGZSANDAR Ma már nyíltan hirdeti az elnökünk, Amerika nem tűri, hogy a világ bármely részén is terjeszkedjen a kommunizmus, amin azt kell érteni, hogy semmiféle változást nem türünk, amely az elnyomott, vérig kizsákmányolt népek gazdasági és politikai felszabadulását jelentené. Ezt pénzzel és ha kell fegyverrel is meg fogjuk akadályozni. Nem tudom, milyen földi, vagy földöntúli hatalom adott jogot és felhatalmazást nekünk ahhoz, hogy mi döntsük el, hogy más országok népei mit tehetnek. Kérdezhetnénk, hogy hol van itt a demokrácia? A népek önrendelkezési joga? De sajnos ma már ezeket a jelszavakat senki sem veszi komolyan, sem akik hangoztatják, sem akiknek hirdetik. KUBA Mr. Stevenson, a “fő liberális”, mint tudjuk, április 18-án, az inváziót követő napon száz ország képviselői előtt jelentette ki az Egyesült Nemzetekben, hogy az amerikai kormányzatnak az invázióhoz semmi köze, abba sem most, sem a múltban nem avatkozott bele, mert az amerikai kormány mindenkor tiszteletben tartja más országok belügyeit. A delegátusok jó része nevetett Stevenson kijelentésén; szoros szövetségeseink szégyenkezve hallgatták, mert hiszen mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy ki intézi a Kuba- ellenes támadást. Azóta már hivatalosan is be kellett ismernünk, hogy nemcsak az inváziót, hanem az azt megelőző bombázásokat, gyújtogatásokat is a CIA (Central Intelligence Agency) intézte, ez tervezte ki, ez fegyverezte fel, fizette a zsoldosokat, ami hivatalos megállapítások szerint 45 millió dollárjába került Amerika adófizető polgárainak. Az invázió előtt elnökünk, az invázió alatt UN- beli követünk jelentette ki, hogy nem avatkozunk be, nem támadjuk meg Kubát és amikor reánkbizonyitották, cinikusan vállat vontunk és beismertük, hogy — enyhén szólva — nem mondtunk igazat. Ha majd Mr. Stevenson újból odaáll az Egyesült Nemzetek delegátusai elé, nem veheti rossznéven, ha rásütik, hogy tudatosan félre akarta vezetni kollégáit s nem csodálkozhat azon sem, ha az amerikai delegátus szavahihetőségében kételkedni fognak. DIKTÁTORRAL NEM TÁRGYALUNK! Ezt jelentette ki elnökünk Castro miniszterelnökkel kapcsolatban. Ez ismét olyan kijelentés, amihez jókora cinizmusra van szükség. Nézzük csak meg leghűségesebb szövetségeseinket. Pl. itt, amerikai földön, a 21 amerikai kormány között 8 teljes diktatúrával nyomja el végtelenül kizsákmányolt népét. Nicaraguában vagy Haitiben milyen demokrácia van? Ezek és még féltucat diktátor csak úgy maradhat uralmon, ha kormányunk pénzzel, fegyverrel látja el őket. Spanyolország, Portugália, Törökország, Pakisztán, Thaiföld, Dél-Vietnam, Dél-Korea, Taiwan, mind jó szövetségeseink és ezek az országok a polgári újságírók szerint is amerikai pénzzel ellátott korrupt diktatúrák, amelyek a végsőkig kizsarolják a népet. A kubai invázió után visszajött amerikai újságírók szerint Kuba népének 70—80 százaléka a Castro-kormány mellett van, amely — mint az invázió csúfos bukása is igazolja — fegyverrel is kész megvédeni azt a rendszert, amellyel mi, mint “népelnyomó” rendszerrel nem akarunk szó- baállni. Hogy miért van a kubai nép túlnyomó többsége a Castro-kormány mellett, azt hadd mondja el Raphael Cruz és nem nekünk, hanem a “Knight”- lapok tudósítójának. Raphael Cruz kubai gyári munkás. “Életem árán is megvédem a forradalmat” — jelentette ki Cruz, akinek bőre fekete, s aki az ujságiró szerint sohasem politizált, de akinek a forradalom adott jólétet és egyenlőséget. Raphael — Írja tovább az ujságiró — most nősült meg és feleségével Máriával, nászuton van. Három évvel ezelőtt egy ilyen fiatal pár még csak be sem léphetett egy jobb étterembe, most a nagyon előkelő Riviera Hotelben laknak, ahol a szoba napi ára 35 dollár volt azelőtt, most pedig 6 dollárt fizetnek, s amellett használhatják a gyönyörű szabad fürdőt is. “Felemelt fővel lehetünk ma itt és ez megéri, hogy megvédj ük az uj rendszert. A forradalom előtt a cipőgyárban napi 4 dollárért 14—16 órát kellett dolgozni, ma 8 órai munkáért 10 dollár a fizetésem.” Az egészségi biztosításért, amely orvost, orvosságot és kórházat nyújt, havi 6 dollárt fizet és keresetének 1 százalékát fizeti be öregségi és munkanélküli biztositásra. “Tizenkétéves korom óta dolgozom; nem tudtam magasabb képzettséget szerezni, most azonban esti tanfolyamon, mint ösztöndíjas, befejezem tanulmányaimat. A szép fürdőhelyek, amelyek azelőtt csak a gazdagok részére voltak nyitva, ma megnyíltak a néptömegek előtt és ők is élvezhetik Kuba szépségeit, előkelő klubjait.” Raphael — fejezi be a tudósítást az ujságiró — nem haragszik az amerikaiakra, nem szereti különlegesen az oroszokat, de azt tudja, hogy a forradalom uj világot jelent a számára és ezt az uj világot ő meg akarja tartani. Mint mondta: “még az életem árán is megvédem a forradalom vívmányait.” A latin-amerikai elnyomottak, a megcsalt, meglopott nincstelenek nem az elnyomóikat pénzelő amerikai demokráciát éltetik, hanem a kubai Ra- phaelek uj világát. Az ázsiai elnyomott nincstelenek előtt pedig ott van a követendő példa, a ha- halmas Népi Kina, Észak-Korea, Észak-Vietnam, mely országok amerikai segítség és tőkés elnyomók nélkül építik a maguk “uj világát”, ahol ugyan még nem gondtalan az élet, de nincs munkanélküliség, épülnek az uj gyárak, a modern lakások, az iskolák, a kórházak, ami mind a boldog jövőt jelenti. A gyarmati sorból kiszabadult afrikai népek, , még abban az esetben is, ha kormányaik a tőke bérencei lettek, szintén uj világot akarnak, imperialisták, elnyomók nélkül és tekintetük a szocialista országok felé irányul, ahol megláthatják a boldogabb jövő, a világbéke előkészítőit. 2 X 2=4+1234:1234+212349870+7904321X 123455=12347 A SZÁMOK BESZÉLNEK írja Eörsi Béla 2X2=4+1234:1234+212349870+7904321x123455=12347 Sok a csalás Az Egyesült Államok az egyéni haszonra építette fel gazdasági és erkölcsi rendszerét. Itt született meg az az élelmes embertipus, aki pl. egy turistának eladta a Brooklyn-i hidat, vagy az az élelmes ügynök, aki hűtőszekrényt adott el az eszkimóknak. Egy-egy hóvégi nagy vásár alkalmával ezrével tolonganak a vevők (különösen a nők) az áruházakban, hogy szükségtelen ruhákat, cipőket, stb. vásároljanak, állitólag olcsó áron. A csalásoknak sokféle módja van. Valakit pl. értesítenek, hogy egy pályázaton gyémántot nyert, s csupán a platinafoglalatot kell megvásárolnia, amibe a $5.- értékű gyémántot elhelyezik. Természetesen a foglalatot kétszeres áron kapja. Vagy $9.99-ért hirdetnek egy teljesen újjáépített varrógépet, majd lebeszélik a vevőt annak megvételéről és eladnak neki egy $49,95-ös gépet. Olcsón hirdetnek használt autót, majd azt mondják a vevőnek, hogy az elfogyott és egy drágább autót sóznak reá. Hirdetés, vagy személyes levél utján közük a hiszékeny emberrel, hogy 10 dollár lefizetése árán detektív lehet. Majd egy évig kis füzeteket küldenek neki (10 cent értékűt), s végül egy detektív “badge”-t. Ezrek és ezrek dőlnek be az ilyen csalásoknak. S a hamis pénzajánlat! Ez talán a legjobb üzlet, mert a vevő maga is bűnrészessé válik és sohasem fogja feljelenteni a becsapóját. Egy svindler George Washington képét ajánlotta egy dollárért. A patrióta palik beküldték az egy dollárt és kaptak érte egy-centes amerikai bélyeget, amelyen George Washington arcképe látható. Ilyen és ehhez hasonló svindlik nagyon elterjedtek az országban. Kaliforniában nagyon divatos a telekeladás és vásárlás. A vállalkozó megvesz egy posványos, kietlen vidéken egy hatalmas homokos területet és felparcellázza. A sarok telkek a legdrágábbak, s ígérik, hogy idővel lesz supermarket, iskola, villanyvilágítás, aszfaltos utca, stb. A vevő lefizeti a foglalót, majd egy ideig fizeti a részleteket, azután abbahagyja. Az ilyen üzlet az emberi hiszékenységen alapszik. Az amerikai svindlerek rendkívül zseniális emberek, s ha tőlük függne, ők már régen megcsinálták volna a Holdba menő repülőmasinát is. A következő csoportokra lehet osztályozni őket: akik “dolgozhatsz otthon” tanácsokat adnak; akik “iskolai diplomagyár”-at tartanak fenn. Ezek a középiskolától egészen az egyetemi végzettségig árusítják a diplomákat. A házasságközvetitésben és ismerkedési lehetőségek terén Európa mutatta az utat, de az amerikaiak jó tanítványoknak bizonyultak. Azután vannak, akik tanácsokat adnak, hogyan lehet megszabadulni az arthritistől, az iszákos- ságtól, fejkorpától, kövérségtől. Mindezek igen alkalmasak arra, hogy pénzt csikarjanak ki a szegény emberekből. A “lottery” jegyek árusítása nagyrészben csaláson alapszik; vigyázni kell a biztosításoknál is. A jótékonysági csalások is nagyon elterjedtek. Pl. valaki $187,000-t gyűjtött a Sister Kenny Foundation részére, melynek háromnegyed részét költségek címén bezsebelte. A “Better Business Bureau” nevű intézmény védelmet nyújt a csalásokkal szemben. A leghelyesebb hozzájuk fordulni tanácsért, ha ismeret- len cégtől kapunk ajánlatot. A munkásember, aki igazán megdolgozik a pénzért, jobban teszi, ha nagyobb vásárlás alkalmával elővigyázatos. A Bundeswehr álkel a csatornán “A Bundeswehr Anglia felé indul” — “Német páncélosok gyakorlatoznak Angliában” — ezek a címek harsognak a multheti nyugatnémet lapok első oldalain. A Strauss és Watkinson között született megegyezést kommentálva, a lapok nem titkolják a Bundeswehr Angliába való behatolása felett érzett örömüket. A Neue Rhein-Zeitung kommentárjában megelégedését fejezi ki afelett, hogy az angol kormány megfeledkezett a közelmúltról. Az angol kormány nem ingadozott — Írja a lap —, amikor Bonn kérte, ajánljanak fel támaszpontokat a Bundeswehrnek a szigetországban. A lapok szerint az első nyugatnémet páncélos . egységek ez év őszén érkeznek Angliába. IBIISlIflIRIBMIHmilllinillllNIIIIIII A TÓSZEG határában feltárt sírok azt bizonyítják, hogy e Tisza menti kisközség helyén már az időszámítás előtt, 1800-ban is település volt. A Hazafias Népfront kezdeményezésére most, az eddig összegyűjtött adatok alapján, megírják a falu történetét, a napvilágra került Írásos és tárgyi emlékekből pedig kiállítást rendeznek. Magyar Szó Kiadóhivatala 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg címemre “Ami a kulisszák mögött történt” c. könyvet. (Ára $1.35) Mellékelek $ . .,.................... Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város: ........................................Állam:------
