Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-06-08 / 23. szám
Thursday, June 8, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Mozgósították flottánkat Május 30-án, egy csoport katonatiszt támadta meg a Dominikai Köztársaság diktátorának autóját éss több lövéssel végzett Leonidas Trujilloval. A 60 éves diktátor 31 évig uralta az országot korlátlan hatalommal. Ez alatt az idő alatt több tízezerre rúgott azoknak a száma, akiket eltettek láb alól, mert ellenezni merték uralmát. Trujillo tekintélyes magánvagy ont “gyűjtött össze” emberöltőre nyúló hatalma folyamán. (Körülbelül 800 millió dollárra becsülik ezt a vagyont.) A dominikai kormány jelenti, a merényletben résztvett hét férfi közül kettőt, köztük egy hadnagyot tűzharc folyamán agyonlőttek a biztonsági szolgálat emberei, mig 4 társukat elfogták. A merénylet Kitervelésének az állítólagos vezetője, egy nyugalmazott tábornok, már szintén halott. Balaguer, aki a megölt diktátor mellett a névleges államelnök szerepét töltötte be, bejelentette, hogy Raffael Trujillo Jr. tábornok lesz a dominikai fegyveres erők legfőbb parancsnoka. A 32 éves fiatalember szerelmi kalandjairól ismert, amelyet apja életében Hollywood-i színésznőkkel folytatott, midőn Fort Leavenworthban végezte az Egyesült Államok katonatisztképző kollégiumát. Töbek között a magyar származású Zsazsa Gáborral is hírbe hozták, akinek hatalmas értékű ajándékokat vásárolt, mig kormányunk nagy kölcsönöket juttatott apjának az amerikai adófizetők pénzéből. A kis ország gazdasági élete teljesen az Egyesült Államok tőkéseinek a befolyása alatt áll. E hatalmas befektetéseknek a tulajdonosai az Egyesült Államok nyílt beavatkozását sürgetik a Dominikai Köztársaságban. A dolgozók helyzete ugyanis igen rossz és joggal tartanak attól, egy népi felkelés elsöpörheti a jelenlegi uralkodó osztályt és demokratikus kormányt segít hatalomra. Ennek megelőzésére sürgetik az amerikai hadsereg akcióját. A jelentések szerint a US keleti tengeri flottája “fokozott riadókészültségben” van a Karib- tengeren és közel 40 hajó teljesít járőr szolgálatot a Dominikai Köztársaság közelében. De még nem szálltak partra amerikai katonák a köztársaság területén, mert a kormány álláspontja szerint, ez csak fokozná a latin-amerikai népekben azt a felfogást, hogy Washington tette lehetővé a diktátor számára, uralmának ilyen hosszú ideig való fenntartását. Stevenson megkezdte Dél-Amerikai útját Adlay Stevenson megérkezett Venezuela fővárosába Caracasba, amely utjának első állomása. Az Egyesült Államok ENSZ főmegbizottja kijelentette az újságíróknak, hogy utjának fő célja a dél-amerikai vezetőkkel megtárgyalni a Kennedy kormány gazdasági és szociális segítségének a lebonyolítását. “De boldogan megtárgyalok bármely kérdést, beleértve Kubát is, az államok vezetőivel” — mondta Stevenson. Mint az elnök különleges megbízottja, mind a 10 dél-amerikai országot meglátogatja 18 napos körútja folyamán. A venezuelai újságírók megkérezték, hogy az Egyesült Államok be szándékszik-e avatkozni a Dominikai Köztársaság belügyeibe. Azt válaszolta az elnök megbízottja, hogy a Kennedy kormány szívesen együttműködik Venezuela kormányával, állampolgáraik megvédése ügyében és hogy “megakadályozzanak bármely külső beavatkozást”, de magatartásukat az Amerikai Államok Szervezetének közös munkája alapján alakítják ki. Angola helyzetének kivizsgálását kérik Negyvenegy afrikai és ázsiai tagállam, valamint Jugoszlávia követeli az ENSz Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását Angola portugál gyarmat helyzetének kivizsgálására. Vádolják Portugália kormányát, hogy véres tömegmés/ár- lást folytat ezen a nyugat-afrikai területen. A Tanács márciusban tartott gyűlésén tárgyalták már Angola népi felkelését gyarmati elnyomói ellen. De a benyújtott határozati javaslat, amely utasította Portugáliát, hojfy reform intézkedésekkel hozzon létre változásokat Angolában és tegye lehetővé az Egyesült Nemzetek egy bizottságának az ottani helyzet kivizsgálását, nem kapta meg a 11 tagú Tanács többségi szavazatát. Azóta a helyzet Angolában' sokkal súlyosabb lett, mondja a 42 ország beadványa és hogy a szigorú cenzúrán átszürődő hírek szerint, a portugál karhatalom ezerszámra gyilkolja a bennszülötteket. “A mészárlás nem szünetel és a portugál gyarmati elnyomók a legelemibb emberi jogokat és szabadságot lábbal tiporják Angolában”. Csaknem 1,500 nagy ipari objektum épül külföldön szovjet segítséggel Arhipov, a Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának első elnökhelyettese nyilatkozott a Szovjetszkaja Rosszija cimü lap tudósítójának arról a segítségről, amelyet a Szovjetunió a külföldi államoknak nyújt. Arhipov elmondotta, hogy a szocialista tábor országainak kedvező feltételek mellett 7.8 milliárd uj rubel kölcsönt nyújtott a Szovjetunió, azonkívül több mint 1100 különböző ipari létesítmény felépítéséhez ad műszaki segítséget. Ezek közül 516 már felépült és megkezdte működését. A Kínai Népköztársaságban körülbelül 300, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban 174, Romániában 104, Lengyelországban 98 és Bulgáriában 91 ipari objektumot szerelnek fel a Szovjetunió technikai közreműködésével. A gazdaságilag fejletlen országoknak nyújtott szovjet hitel összege 2.4 milliárd uj rubel. A Szovjetunió 20 ilyen országnak nyújt segítséget, körülbelül 350 olyan ipari létesítmény felépitésében, amely elsőrendű jelentőségű az illető ország gazdasági függetlenségének megerősödése szempontjából. Kennedyék Londonban Kruscsev Sukarnol fogadta Moszkvában Kennedy elnök és felesége a bécsi tárgyalások befejeződése után, Londonba repültek. A repülőtéren Macmillan angol miniszterelnök fogadta fogadta őket. Gépkocsin érkeztek be a városba, ahol nagy tömeg nézte útjukat, miközben sok helyen tüntettek a nukleáris fegyverkezés ellen. Egy alkalommal a tüntetők majdnem keresztül törték a rendőrkordont is. Másnap, junius 5-én, Kennedy elnök és az angol miniszterelnök megbeszélést folytattak a politikai helyzetet illetően. Kiértékelték a bécsi konferencia eredményeit. A megbeszélések folyamán a brit és az amerikai kormányfő között Berlin kérdésében nézeteltérés mutatkozott. A brit miniszterelnök nem helyeselte az elnök eleve kialakított merev álláspontját ebben a kérdésben. Szerinte meg kell várni a Szovjetunió határozatát és javaslatát. Az elnök és felesége a londoni tartózkodásuk folyamán az angol királyi párt is meglátogatták, majd az elnök visszatért Washingtonba. Kruscsev szovjet miniszterelnök, a bécsi tanácskozás után Moszkvába repült, és a Vnukovo-i repülőtéren megvárta Sukarnot, Indonézia elnökét, aki látogatóba érkezett a Szovjetunióba. A repülőtér körül nagy tömeg üdvözölte a hazaérkezett minisztelelnököt és vendégét. A Főbiróság szabadsági pro döntése (Folytatás az első oldalról) errevonatkozó szakasza értelmében alsóbirósá- gok elitéltek. Scales'ügyében a Főbiróság többsége az ítéletet helybenhagyta, Noto ügyében pedig visszautasította, elégtelen bizonyíték alapján. Az Amerikai Kommunista Párt nevében, Gus Hall országos titkár nyilatkozatban “az ország alkotmánya és a demokrácia elleni súlyos csapás”nak minősítette a Főbiróság döntését. “Mialatt a Kennedy-adminisztráció az egész világ előtt színlelten a szabádság bajnokává szegődik, azalatt a Legfelsőbb Bíróság itthon szentesíti a demokrácia újabb megtámadását, amely minden eddigi eljárást felülmúl”, mondja Mr. Hall. Kijelenti továbbá, hogy a Kommunista Párt az alkotmány keretében működő törvényes szervezet és kötelességmulasztást követne el, ha nem harcolna létjogosultságáért. “Meg vagyunk győződve, hogy a demokráciához és a béke ügyéhez hü amerikaiak hallatni fogják tiltakozásukat,” mondja a nyilatkozat. Az ország ifjúsága tervezi és folytatja a “Freedom Ride” harcot Jackson, Miss.-be nyolc szabadság utas érkezett meg szerdán, ezúttal vasúton. Az öt fehér és három néger egyetemistát a rendőrség azonnal letartóztatta, mielőtt még bemehettek volna a fehérek részére fenntartott mellékhelyiségbe. Ugyanaz a Spencer biró, aki az előző 44 szabadságutast elitélte, 5 perccel a tárgyalás megkezdése után ezekre is kimondta a 60 napi — felfüggesztett — börtön és 200 dollár pénzbüntetést. Ha nem akarják kifizetni a pénzbírságot, ledolgozhatják, napi 3 dollárral fizetett kényszermunkával. A Cornell Egyetem négy hallgatója volt a csoportban. Az egyetemen a diákok lépéseket tettek további szabadság utas kiküldésére és gyűjtést rendeztek a letartóztatottak büntetésének kifizetésére, hogy a vizsgákra való tekintettel kijöhessenek a börtönből. Előzőleg letartóztatott és elitéit szabadság utasok néger tagjait farmra vitték rabmunkára, ahol brutálisan bántak velük. Egy fiatal leányt a munkavezető kétszer is felpofozott, amiért nem használta a “sir” megszólítást vele szemben. A tiltakozások hatására a csoportot visszavitték a börtönbe. A fehérektől elkülönített börtönben tartják őket. Először a fehér foglyok azután a négerek éhségsztrájkot kezdtek Jackson, Miss.-ban. Kijelentették, hogy ezt addig folytatják, amig a szövetségi kormány intézkedésére bírósági tilalommal beszüntetik a szegregációt a déli államok közlekedési eszközein s az azokat szolgáló helyiségekben. A Transport Workers of America 5,000 dolláros csekket küldött a Committee for Racial Equality-nek a “Freedom Rider”-ok támogatására. Micheál Quill, a szakszervezet elnöke kijelentette: “a szervezett munkásságnak kötelessége segíteni ezt a harcot.” San Francisco környékén egyházi vezetőkből álló bizottság alakult egymillió aláírás gyűjtésére, a szabadság-utasok megsegítésére. Minden aláírótól legalább 10 cent adományt kérnek, “hogy a szabadság-buszok tovább gördülhessenek.” Montgomex-y-ban egy szövetségi biró tiltóparanccsal igyekezett meggátolni a szabadság-utasokat. Úgy az utazóknak, mint támogatóiknak megtiltotta, hogy “kipróbálják” Alá barnában a törvények betartását. A Justice Department helytelenítette a tiltóparancsot. Rév. Martin L^ King kijelentette, hogy a mozgalom terjed és más helyekre is elmennek a néger nép jogait biztositó országos töi'vények betartásának kieszközléséért. Az utazást repülőgépekre és azok állomásáii'a is ki fogják terjeszteni. Sfapsbtirg Offé lemondott trónigényéről Habsburg Ottó, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodójának a fia, mindezideig igényt tartott a Habsburgok trónjára. Apját TV. Károlyt, a nép 1918-ban kergette el Bécsből, miután a felbomlott Monarchia nemzetei köztársaságokat alakítottak. Magyarország is ekkor szabadult fel a Habsburgok közel 400 éves uralma alól. Ottó,'aki jelenleg a bajorországi Poeckingban tartózkodik, már régen szeretett volna visszatérni az osztrák fővárosba. Ezt a kormány, a nép követelésére, nem engedélyezte a számára, mert tartott attól, hogy alá akarja ásni a köztársaságot és vissza szeretne kerülni a trónra. Most ügyvédjén keresztül nyújtott be egy kérést Alfons Gorbach kancellárhoz, amelyben azon a címen kéri a Habsbui’gok visszatérése ellen hozott törvény eltörlését, hogy kinyilvánítja a trónkövete- lési'ől való lemondását. Az engedély megadásához, hogy Ottó visszatérhessen és letelepedhessen Bécsben, szükséges az osztrák kormány és parlament beleegyezése is. Ha a kormány meg is adja az engedélyt, a volt monarchia nemzetei, az oszti'ákokkal az élén, tiltakozni fognak a Habsburg ivadék, akár csak magánemberként! visszatérése ellen is, mert a í-eak- ció egyik kísérletét látják benne a régi hatalom visszaállítására. PÁRIZSBAN, az utóbbi évek legnagyobb összecsapása zajlott le a rendőrség és a mohamedán lakosság között, junius 5-én hajinaiban. 11 mohamedánt megöltek és 13-at pedig megsebesitet- tek. A francia hadsei-egbe sorozott arab katonák is résztvettek a rendőrség elleni harcban. Négyet megöltek közülük.
