Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-06-01 / 22. szám

í£ AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 1, 1961 NAGYSZERŰ POLITIKAI ÖTLET Korunk legszebb politikai eseménye lett Castro traktor-fogoly ajánlata A természet törvényei erősebbek az ember al­kotta törvényeknél. A természet törvényének en­gedelmeskedik minden élőlény, amikor védi az életét. Az ember is csak ezt a természettörvényt kö­veti, amikor védekezik, ha fegyverrel támadják meg. Fegyveres támadás célja a gyilkolás, elpusz­títása annak, aki ellen irányul. Ilyen támadás ellen mindenki úgy védekezik, mint tud. Ilyen esetekben nem jön számításba, hogy bizonyos szempontból nézve kinek van igaza, a támadónak, vagy a megtámadottnak? Az igazság különben is nagyon misztikus kifejezés: attól függ az értel­me, hogy KINEK az igazságát vesszük figye­lembe. A Kubai Köztársaságot több ezer jól fegyver­zett ember megtámadta, hogy a nép által válasz­tott és támogatott kormányt elkergesse, annak támogatóit legyilkolva visszaállítsa a régi rend­szert. A kubai kormánynak és támogatóinak a természet törvénye nyújtotta jog alapján véde­kezni kellett. Ehhez semmi köze sincs annak, hogy vajon az úgynevezett “szabad világ” veze­tőinek tetszenek-e vagy sem az uj kubai kormány által bevezeti politikai és gazdasági változások. Kudarcba fulladt támadás “Aki fegyverrel támad, az fegyver által vész el,” — mondja még a Biblia is. Kuba népe leverte a támadókat és elfogta azokat, akik menekülni már nem tudtak. Kuba népének minden joga megvan arra, hogy erősen megbüntesse azokat, akik fegyverrel támadtak ellenük, akik betörtek, hogy pusztítsák a már úgyis nélkülöző kubai nép vagyonát, sőt terrorizálják és ezrével gyil­kolják a szabadságukat védő kubai népszabadság hőseit. A világ minden megtámadott népe példátmuta- tó büntetést szabna ki a vagyont és népeket pusz- titó zsoldosokra, akiket egy nagyhatalom segít­ségével állítólag azok a milliomosok fogadtak zsoldba, akiknek profitszerző eshetőségét a Cas- tro-adminisztráció reformjai megszüntették. És ime, a bosszú helyett a Castro-kormány ajánlatot tett, hogy traktorokért és bulldózerek­ért hajlandók kicserélni a gyilkosságra elkészült betörőket, akik a balsiker folytán kezükbe kerül­tek. Ez az ajánlat korunk leghumánusabb esemé­nyévé fejlődött. Ilyen mester-politikai lépést még eddig talán soha senki sem tett. Ennek az aján­latnak nagyszerűségéből mitsem von le néhány rosszakaratú politikus azon véleménye, hogy az ilyen “váltságdíj” azonos azzal, amit Hitlerék vettek a zsidókon, midőn egy zsidó fiú merény­letet követett el a francia német követ ellen. A kettőt csak az igazság minden formáját megvető gonosz ember azonosíthatja. Hallgatólagos támogatás Valószínűleg maga Kennedy is igy gondolkozik, amikor kijelentette, hogy a kormány, habár nem támogatja, de nem is ellenzi, hogy privát egyének adják össze azt az összeget, amivel a traktorokat meg lehet vásárolni. A környezetéből még az a hir is kiszivárgott, hogy maga az elnök is hozzá­járul majd a kívánt összeghez — nem mint az Egyesült Államok elnöke, hanem csak mint pri­vát ember. Ez nagyon helyesen is van igy, mert most már tagadni sem lehet, hogy a kubai nép ellen inté­zett borzalmas támadást a Dulles hibás informá­cióira támaszkodó amerikai kormány segítette elő. Egy nép ellen elkövetett ilyen támadást va­lójában soha sem lehet teljesen jóvátenni, de ahol megvan a jóakarat, lehet valamivel enyhíteni. A traktorok, a bulldózerek küldése ezt a célt szol­gálja. Senkit se tévesszenek meg a háborús feszültség emelésén fáradozó azon politikusok nyilatkozatai, akik a Castro ajánlatát “blackmail”-nek mond­ják és azt követelik, hogy a kormány ne trakto­rokkal, hanem fegyverekkel —, ha kell, atom­bombákkal szabadítsa ki a martalóc foglyokat. Jelen esetben valóban szabadságot hoznak azok a traktorok. Szabadságot nemcsak a gyilkolást vál­laló, de póruljárt zsoldosoknak, de a szegény ku­bai népnek is, mert a traktorok és bulldózerekkel helyre lehet majd állítani azt a sok kárt, amit a repülő bombázók okozták és meg lehet indítani az uj életet hozó földművelést is. Nem black-mail, hanem korunk legszebb poli­tikai ajánlata volt ez a traktor-fogoly csere, mely­hez minden becsületes ember csak igaz szívből kíván sikert. TANÍTÁS - GÉPPEL Az Egyesült Államok tanítói olyan gépekkel kísérleteznek amelyekkel a tanulást szeretnék megkönnyiteni és meggyorsítani. Az iskoláskorba kerülő gyermekek számára készült szerkezet akkora, mint egy kis tekerős irodai számológép, egy nagyobb és három kisebb ablakkal, és mindegyik mellett nyomógombbal. A kisfiú vagy a kisleány letelepszik a masina mellé, és szemügyre veszi a nagyobb ablakon ke­resztül látható képet, amely kockát vagy labdát, avagy tojást stb. ábrázol. Utána megkeresi, hogy a három kisebb ablak közül melyiken át látható ugyanaz a kép. Ezt követően a megfelelő gombot lenyomja. Ha helyesen ismerte fel az azonossá­got a nagy és a kis kép között, akkor az ablakon uj képsorozat jelenik meg, és a játék — amely egyben tanítás is — kezdődhet elölről. E foglalatosság pedagógiai értelemben a felis­merés, a fig.velemösszpontositás gyakorlása. Ezután egy második sorozat kerül a gépbe. En­nél a nagy képpel egyidejűleg ugyancsak megje­lennek a kis képek az ablakokban. Ezek közül az egyik azonos a naggyal. De most a kis képek alatt egy-egy betű is látható, mégpedig a rajz ál­tal ábrázolt tárgy stb. nevének kezdőbetűje, pl. tojás esetében “T”. A harmadik sorozatban az ablakokban nagy méretű betűk és mellettük — mintegy emlékez­tetőül — kicsike rajzok láthatók. A negyedik sorozatban a rajzok eltűnnek, és megmaradnak a betűk. Az ötödik és az ezt követő sorozatokban két- három betűből álló szavak láthatók, mindegyik megfelelően illusztrálva: láb, kéz, ujj, haj, fej, vár, tó, ló, stb. Uj elem, hogy e sorozat ismét­lődésekor rajz csak a nagy ablakban látható, a kisebbekben már csak az egytagú szavak jelen­nek meg. Ezek közül kell kiválasztani a megfele­lőt. A további sorozatok mind nehezebb feladat elé állítják a gyermeket; egyre hosszabb szavakat kell megfejteniük, összetettebb fogalmakat meg- formulázniuk. Ugyanilyen eljárással tanulható meg — játsz­va — a számolás is. Az eljárásban érvényesülő elvek és módszerek lényegében a Pavlov által végzett állatkísérlete­ken alapulnak. Ezek a kísérletek derítették fel, hogy miként alakulnak ki az állatban a “feltéte­les reflexek”, mi módon “tanulnak” az állatok. Pavlov, majd utána számos kutató a világ külön­böző részein, különféle állatokon végzett kísérle­tek során egyöntetűen megállapította a feltételes reflex kialakításának alábbi fő szabályait: 1. Az adatot állandóan foglalkoztatni kell, egy pillanatra sem szabad passzívnak lennie. 2. Az állat helyes viselkedése azonnal jutalmazandó. 3. A végrehajtandó feladat szigorú logikai rend­ben, apró részfeladatok mozaikjaira bontandó, s a megoldás sorrendje az egészen egyszerűtől tö­retlenül haladjon a mind bonyolultabbig. Ezeket az elveket állította a tanulás szolgála­tába Skinner amerikai pedagógus, és alkalmazta a fent ismertetett módon. Az iskolai képzés tananyagának apró részfelada­tokra bontását, majd ezekből a “gépi” tanítás módszerének kidolgozását az elektronikus számo­lógépek tudományától kölcsönzött műszóval “programozásnak” nevezte. Lényegében a prog­ramozástól függ az eljárás sikere. A programozáskor a pavlovi állatkísérletek so­rán kikristályosodott elvek azzal a különbséggel érvényesülnek, hogy olyan értelmű jutalmazásra, mint az állatoknál, nem kerül sor. A jutalom a gyermekeknek az az öröme, hogy a feladatok egymásutánja most is az egyszerűtől a kompli­kált felé halad, és ennek szigorú logikai rendjét semminek sem szabad megzavarnia. A kérdések mindig a közvetlenül megelőzőre épülnek, az uj kérdésre adandó helyes válaszhoz fele részben az előző kérdés helyes válasza szolgáltatja az anyagot és az alapot. Hasonló elv szerint szerkesztettek gépet a nagyobb diákok számára is. Ez akkora, mint egy írógép. Felső részén két, műanyaglappal burkolt ablak látható. A gép előtt levő tanuló megnyom­ja a bal oldali kis emelőkart. Erre a gépben egy kis papírtekercs felemelkedik, és a rajta levő szöveg egy részlete a bal oldali ablakon át látha­tóvá válik. Egy kérdés. A tanuló elolvassa, gondolkodik, majd ceruzát ragad, és a gép tetején, a két ablak közötti ré­szen egy szabadon hozzáfér-hető papírtekercsre feljegyzi a választ. Ezután újabb emelőkart nyom meg, ezúttal a készülék jobb oldalán. Ekkor az általa irt szöveg fölé átlátszó műanyaglap csú­szik ugyanakkor a másik ablak is megvilágo­sodik, és megjelenik az újabb szöveg: a helyes válasz. A tanuló most egymás mellett láthatja a saját válaszát — amelyet már az átlátszó mű­anyaglap, eltakar, tehát utólag nem javíthat raj­ta—, valamint a helyes felelet. Ha a két válasz egyezik, akkor a tanuló jól oldotta meg a felada­tát, ha nem — látja, hol hibázott. Ezután jön a következő kérdés. Újabb jegy a- telés, majd megjelenik a helyes válasz. A kísérletet végzők beszámolója szerint a ta­nuló (vagy tanító?) gép segítségéve1 öt—öt és fél éves átlagképességü gyerekek két-három hó­nap alatt az általános iskola első osztályának teljes írási és számolási anyagát megtanulták, serdülők háromhónapos tananyagot két héten tje­iül elsajátítottak, idegen nyelvet “erős haladó” fokig egy év alatt megtanultak. . . Ha a kísérletezés alatt álló módszer szélesebb körű alkalmazása során is beváltja a hozzá fű­zött reményeket, nagy lépés történt a játszva tanulás megvalósításában. Az oktatás ezzel nem válik sematikussá, em­bertelenül gépivé, csupán az történik, hogy a gép segíti az oktatást, és a pedagógus válláról jobbá­ra leveszi a visszakérdezés és a tételes ismeret- anyag “bemagoltatásának” fárasztó terhét. Ez­által a pedagógus energiája felszabadul a való­ban értékes oktatói és nevelői tevékenységre. Ehhez járul az az érdekes feladat, hogy egy-egy tárgy pedagógusainak el kell készíteniük tudo­mányáguk “programját” Eközzben —sokkal ala­posabban, mint egy tankönyv megírásakor—meg kell ismerniük az agy bonyolult tevékenységét, a tanulás folyamatát. AZ EMLŐRÁK NEM ÖRÖKLŐDIK Az emlőrák a nők halálozási statisztikájában az élen áll, ezért nemcsak gyógyítása, hanem an­nak a megállapítása is fontos, hogy vajon öröklő- dik-e, vagy sem. Két amerikai kutató kiválasztott kétszáznegyven 65 éves emlőrákos asszonyt, valamint kétszáz olyat, akiken ez a betegség nem volt kimutatható. Ezután felkutatták e négyszáz nő két nemzedéké­nek 12,000 vérrokonát, és kimutatást készítettek az emlőrák és az egyéb rákos megbetegedések gyakoriságáról. Megállapították, hogy az egész­ségesek rokonai között több rákbetegség volt, mint a betegek rokonságában. A kutatók e széleskörű vizsgálat eredményekép pen leszögezték, hogy sem az-emlőrák, sem az er­re való hajlam nem öröklődik. Bölények Lengyelországból Budapestre érkezett a lengyel erdészeti mi­nisztérium által az Országos Erdészeti Főigaz­gatóságnak küldött újabb európai bölénypár. Az állatokat a gyarmatpusztai vadrezervátumba szállították, ahol már két bölényt gondoznak. Az európai bölény kiveszőben levő állatfajta; jelenleg az egész világon körülbelül kétszáz ól. | AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Én is terjeszteni kívánom Rev. Gross A. I László: “Otthon jártam” c. füzetét. Küldjenek I részemre ................ példányt. Mellékelek érte I $......................-t. (Egyes példányszám ára 20 I I cent, csomagos rendelésnél 10 cent) • Név: ........................................................................ • Cim: ......................................................................I I Város:..............................................Állam:.... I «'■ i— mmmmmm - -w mm mm*

Next

/
Thumbnails
Contents