Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-06-01 / 22. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 1, 1961 UJ FELVONÁS A KONGÓI DRÁMÁBAN A Kuba elleni agresszió, a laoszi harci cselek­mények, majd a genfi értekezlet egy ideig hát­térbe szorította Kongót, amelynek tragédiája hosszú hónapokig az érdeklődés középpontjában állt. A kongói frontok sokáig mozdulatlannak látszottak. A felszín alatt azonban fontos válto­zások mentek végbe, amelyek közül a legfonto­sabb, hogy a Gizenga vezette törvényes kormány megszilárdította pozícióit. A színfalak mögött az imperialista zsoldban álló árulók veszekedtek a koncon. Márciusban, a tananarivei értekezlet ide­jén tucatnyian lehettek, a most folyó értekezle­teken az önjelölt államfők listáján tizennyolcán szerepelnek. Csőmbe “katangai elnök” letartóztatása és az azóta bekövetkezett események fényt derítettek Kongónak a két értekezlet közötti “titkos törté­netére”. Világossá vált Katanga “erős kezű” emberének gyengesége, kirajzolódtak a veszeke­dő partnerek pozíciói, sőt, reflektorfénybe kerül­tek azok is, akik nem szorongtak a tárgyalóasz­talnál, akik már előre elrendezték a történendő- ket és akik fő mozgatói Kongó tragédiájának. Közben az ország keleti része ( Kongó terüle­tének egyharmada a Gizenga-kormány vezetésé­vel a hazafias erők bázisává vált. • A Gizenga-kormány megszilárdulása miatt nem volt célszerű az imperialistáknak további ré­szekre szabdalni Kongónak azokat a területeit, amelyeken bábjaik az urak. A káosz és a zűrza­var, amelyet kezdetben tudatosan szerveztek s kihasználtak, most már terhessé és károssá vált a gyarmatosítóknak, mert gyengítette befolyá­sukat, akadályozta, hogy a kizsákmányolási lehe­tőségükkel éljenek is e területeken. A Kongó kin­cseinek megszerzéséért vetélkedők közül a Wall Street, a legerősebb vetélytárs az, amely nem, elégszik meg a helytartója kezén levő ország­résszel. A másféltucat “önálló” állam egyesítése kongói államok szövetségi formájában a Kasza- vubu—Ileo-klikk “központi kormányának” veze­tésével az amerikaiak vezető szerepének megerő­sítését szolgálja a többi külföldi hatalommal szemben. De az árulók tömörítésének más célja is van: egyesitett erejükkel akarnak támadást indítani a törvényes kormány kezén levő ország­rész ellen. • Kaszavubu és társai a parlament munkáját szeptember óta meghiúsították, mivel a törvény- hozás nem támogatta őket. Most pedig a parla­ment összehívását árulások szentesítésére óhajt­ják felhasználni. Világosan jelzi ezt, hogy Ka­szavubu az ülést a zsoldosokkal zsúfolt Leopold- ville-be tervezi. Nem kétséges, hogy ilyen körül­mények közepette a parlamentre a martalóc ban­dák fegyvere nyomása nehezedne. Világos az is, hogy azok a parlamenti képviselők, akik jelen­leg a törvényes kormány kezén levő Keleti tarto­mányban tartózkodnak, s akiknek kézre kerítésé­re az árulók hajtóvadászatot folytatnak, nem sé­tálunk u« q7 árulók által felállított csapdába. Hi- >cen milyen sors is várhatna reájuk Leopodl- vme-oen, na a zsoldos martalóc kegyetlen bandák “gondoskodnának” személyes biztonsá­gukról. . . A parlament munkájának felújítására és a kongói törvényesség helyreállitására az egyetlen lehetséges megoldás az, amit Gizenga javasolt. Indítványozta: Kamina körül létesít­senek 100 kilométeres semleges övezetet, és ott ülésezzék a parlament. A terület semlegességét Gizenga javaslata szerint az ENSZ-erőknek kel­lene biztosítaniuk. Kaszongo a képviselőház elnöke is a napok­ban Gizenga javaslata mellett foglalt állást. Ki­jelentette, hogy a parlament összehívását csak akkor tartja helyesnek Leopoldville-ben, ha előbb leszerelik a várost uralmuk alatt tartó zsoldoso­kat. Ha ez nem történik meg — hangsúlyozta Kaszongo —, akkor az ülésszakot Gizenga javas­lata, szerint, az indítványozott semleges övezet megteremtése után, Kaminában kell megtartani. A parlament összehívása Gizenga kezdeménye­ibe után általános követeléssé vált országszer­te. Ez jól mutatja, hogy Kongó népe mindinkább felismeri: csakis az akaratát szabadon nyilvánító parla^pnt éq n parlament bizalmára támaszkodó kormány intézheti Kongó sorsát. A Kaszavubu- klikk sohasem rendelkezett ezzel a bizalommal. Kilenc hónapos, az ország érdekeit, egységét és függetlenségét súlyosan veszélyeztető ténykedé­se tehát törvénytelen. Amikor a kongói dráma e felvonásának szöveg­könyvét összeállították Washingtonban, csak a gyarmatosítók kongói bábjaival számoltak. Nem számoltak azonban a törvényes kormánnyal. S nem számoltak a kongói néppel, Éppen ezért a gyarmatosítók “müvének” aligha lesz sikere. Portugál repülőgépek napalmbombákkal támadtak falvakat R. Holden, az angolai hazafiak Monroviában tartózkodó vezetője kijelentette, hogy az utóbbi két hónapban a portugál csapatok és a légierő Angolában mintegy 25,000 embert gyilkolt meg s 25 falut bombázott romhalmazzá. Elmondotta továbbá, hogy az angolai szabad­ságharcosok az algériai Nemzeti Felszabaditási Front taktikáját alkalmazzák. Angolát övezetek­re osztották. A legfontosabb probléma jelenleg az -— hangsúlyozta Holden —, hogy fegyvereket szerezzenek a jól felszerelt portugál csapatok el­leni küzdelemhez. Segítséget várunk barátaink­tól — mondotta — és közben agitációt folyta­tunk a portugál hadsereg soraiban. Ez az agitá­ció máris meghozta gyümölcsét. Március 15-től kezdve, amikor a harcot megindítottuk, a parti­zánokhoz csatlakozott testvéreink megszereztek néhány fegyverraktárt. A jelentések szerint a hazafiak több támadást intéztek kávéültetvények körül fekvő települések ellen. Harcok folytak Quibaxi-tól 50 kilométer­nyire délre, továbbá Carmona és Damba környé­kén. A hazafiak csapatai körülzárták a Dambá- tól mintegy 160 kilométernyire nyugatra fekvő Macocolát. Az angol Tribune cimü londoni lap Írja, a por­tugál hadsereg s a légierő a legkegyetlenebb ter­rort folytatja. A portugál repülőgépek napalm­bombákkal támadják az angolai falvakat. A lap rámutat, hogy a portugál gyarmati hadsereg majdnem valamennyi fegyvere NATO-raktárak- ból származik. így tehát az afrikaiak tömeges meggyilkolásáért valamennyi NATO-ország fele­lős. Újabb százmillió dollár Dél-Kelet- Ázsiának WASHINGTON. — L. B. Johnson alelnökünk visszaérkezve két hetes ázsiai túrájáról úgy nyi­latkozott, hogy kormányunk ismét több mint 100 millió dollárt kér az adófizetőktől Délkelet-Ázsia részére. Johnson alelnök szerint Dél-Vietnam, Thaiföld és Pakisztán kapja e nagy összeg oroszlánrészét. Természetesen pénzügyi szakértőket is küldenek majd ezen országokba, akik megmondják kormá­nyaiknak, miképpen kell a segítséget felhasznál­ni. Érdekes Johnson alelnök megállapítása, amely rámutat arra, hogy: “Ahol van miért harcolni a népnek, ott hajlan­dó harcolni, sőt életét is feláldozni. De nem haj­landók harcolni azért, hogy továbbra is nyomor­ban éljenek, betegségekkel küzdjenek és évi 40 dollárnyi jövedelemmel rendelkezzenek.” Azt is észrevette, hogy Ázsia népe még mindig nyomorban él, betegségekkel és tudatlansággal küzködik. Az eddigi amerikai 100 milliók tehát nem sokat változtattak a nép helyzetén, hanem az uralkodó osztályok zsebébe vándoroltak. Igaza van Johnson alelnökünknek, ezért nem hajlandó harcolni Délkelet-Ázsia népe. Harcol azonban az­ért, hogy megszabaduljon tőlük. Iránban földreformot ígérnek Iránban a gazdag földesurak hajlandóknak mu­tatkoznak eladni birtokaikat a kormánynak a pa­rasztok közötti szétosztásra. Ellenkező esetben nemcsak földjeiket, hanem életüket is elveszthe­tik egy esetleges forradalomban, figyelmeztette őket Ali Amini miniszterelnök. Irán 20 millió lakójának 80 százaléka paraszt és primitiv, nyomorúságos körülmények között élnek, mig a földbirtok túlnyomó része néhány- ezer család kezén van. Meghdi Batmanghilij a leg­gazdagabb földbirtokos, birtokainak területe meg­haladja egész Svájc területét. Dr. Amini földreformmal igyekszik megelőzni a fenyegető társadalmi bomlást Iránban. öt év alatt 66 százalékkal emelkedett a csehszlovák ipar termelése A csehszlovák statisztikai hivatal jelentést adott ki a csehszlovák népgazdaság 1956—1960. évi második ötéves tervének teljesítéséről. A csehszlovák népgazdaság teljesítette az öt­éves időszak legfőbb politikai céljait — felépí­tette a szocializmus anyagi-műszaki alapjait, s Csehszlovákia uj alkotmányában rögzítette, hogy szocialista országgá vált — hangsúlyozza a jelen­tés. Az ipar termelése öt év alatt a tervezett 54 százalék helyett 66 százalékkal emelkedett. A munka termelékenysége mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a tervezettnél gyor­sabb ütemben nőtt. Az iparban 1960-ban 40 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1955-ben. A nemzeti jövdelem amelynek 66 százalékát az ipar szolgáltatta, öt év alatt 41 százalékkal növekedett. Különösen gyors ütemben fejlődött Szlovákia, amelynek ipara öt év alatt 90 százalékkal növel­te termelését és 1960-ban elérte a háború előtti termelés tízszeresét. A lakosság személyi fogyasztása 36 százalék­kal, a dolgozók reálbére 24.5 százalékkal emelke­dett. A csehszlovák külkereskedelemben, amelynek forgalma a tervezett 48 százalék helyett 68 szá­zalékkal emelkedett, a szocialista országok része­sedése elérte al 71.5 százalékot. Csehszlovákia ipari fejlődése az utóbbi öt év­ben lényegesen gyorsabb volt, mint a legfejlet­tebb tőkésországoké. A jelentés megállapítja, hogy a csehszlovák mezőgazdaság 1956—1960. évi eredményei is meggyőzően bizonyítják a szocialista társadalmi rendszer fölényét és a szocialista tábor országai között kialakult szoros gazdasági együttműködés előnyeit. A Szovjetunióban van a legtöbb könyvtár Az Egyesült Nemzetek művelődési, tudományos és kultur szervezete statisztikát készített a köz­művelődés, kultúra és az ezek szolgálatában álló intézményekről. Az Egyesült Nemzetek szerint, a szovjet pol­gár rendelkezésére négyszer annyi könyvtári könyv áll, mint például az Egyesült Államokban. 1958-ban a Szovjetunióban 752,604,000 könyv állt a nép rendelkezésére. USA-ban 200,000,000. Anglia áll a harmadik helyen 71,000,000 könyv­vel. Ugyanezen statisztika szerint a Szovjetunió­ban látogatják a legtöbben a múzeumokat, éven­ként 39,900,000-en. Olaszország vezet a múzeu­mok számában, 1,432-vel, utána Anglia követke­zik 900-al. 64 országból kaptak adatokat a fenti kérdésekre. Az Egyesült Államok vezet az ujságkiadás te­rén, de ezer lakosra csak 327 eladott újság jut. Angliában adják el a legtöbb újságot, ezer lakos 573 újságot vásárol. Természetesen a legterjedel­mesebb újságot, a papír mennyiséget illetően az Egyesült Államokban nyomják. Ausztriában járnak a legtöbben moziba, ezután következik Uj-Zealand és a Szovjetunió. Japán­ban készítik a legtöbb filmet. Hat és 19 éves kor között 359,495,000 a tanulók száma az egész világon. Az 1958—59-es tanévben, a jelentések szerint, az Egyesült Államokban volt a legtöbb felsőiskolai tanuló, utána a Szovjetunió következett. Ugyancsak a UN szerint Kruscsev könyvei je-- lentek meg a világ 'egtöbb nyelvén. Az iráni sah hazautazott Bergen, Norvégiából jelentik, hogy Moham­med Riza Pahlevi, Irán uralkodója, feleségével együtt megszakította a Fjordokhoz tervezett út­ját és Rómába repült. Az iráni benfentesek szerint a sah, nem az iráni politikai helyzet miatt szakította félbe uta­zását Iránban. Amini miniszterelnök földreform és korrupció elleni kampányt hirdet, de állítólag nem ez az oka a hirtelen hazautazásnak, hanem az, hogy az irániak nagyon hidegnek találták Norvégia éghajlatát, annak ellenére, hogy a nor­végok meleg vendégszeretettel fogadták a ven­dégeket. j

Next

/
Thumbnails
Contents