Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-18 / 20. szám

Thursday, May 18, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ iS szeri -zalagrendszerek elterjedésére találunk adatokat : 1950-ben kizárólag régi rendszerű sza­lagon folyt a termelés, ma a régi rerdszerii sza­lagok aránya már 40 százalék alá süllyedt. Az iparág fejlődésére jellemző, hogy: a varró­gépe.; száma öt és félszerese a tiz év előttinek, s a varróg. pállománynak csupán 10 százaléka nem felel meg a modern követelményeknek. A kis lexikonból megtudhatjuk,majd, hogy a sörtermelés tízszerese az 1938. évinek. A legel­terjedtebb cigaretta a Kossuth; az összes ciga­retta termelésnek csaknem 70 százaléka. A magyar ipar vendégségül látja a gyermekeket Több éves hagyomány a Csepel- és Fémmüvek ben. hogy május 1. előtt vendégül látják a dol­gozók gyermekeit, megmutatják a szülők mun­kahelyét, a különféle üzemrészeket, gyárt mán vo- kat. A gyár vezetőségének meghívására április 29- én 16,000 gyér me.; látogatott el 8000 kísérővel, családtaggal a miinxá osztály csepeli fellegvárá­ba. A feldíszített gyá egységekben ezernyi lát­nivaló várta a fiatalokat és kísérőiket. Sok-sok nézője- akadt a meseíi me' nek s az Állatkertből érkezett kis mackók na.:, őzikéknek. A csőgyár­ban a Ganz-MAYÁG gyermekmüvészei szórakoz­tatták kispajtásaikat. Másutt az Állami Bábszín­ház művészei, a Vidám Színpad közkedvelt ne­vettető! gondoskodtak a jó hangulatról. Fellé­pett a Csepeli Munkásotthon balettegyüttese és bábcsoportja, szerepeltek a műsorban a csepeli iskolák úttörői is. A rollerverseny, szellemi fejtö­rő és ügyességi vetélkedő legjobbjait a helyszí­nen jutalmazták. Több esztendős statisztikai munka eredménye­ként. május közepe táján megjelenik a magyar ipar adatgyűjteménye. A mintegy 750 oldalas adattár évtizedes hiányosságot pótol: számai, té­nyei szinte keresztmetszetét adják az. ipar egy- 1 őri és jelenlegi helyzetének. A kiadvány több szempontból is figyelme*- érdemel. Első ízben ad­ja közre az ipar létszámára, a munkabérekre, az á.lagkeresetre. az állóeszközökre, az anyagfel­használásra, a termelésre és a termelékenységre vonatkozó átfogó adatokat. Igen világos és átte­kinthető rendszerben közli az iparágak lényege­sebb statisztikáját. Hét általános és 18 szakmai fejezete 1938 és ]9' 3 adatainak összehasonlításával jelzi az ipar fejlődését. Az ipar egészének fejlődése — a nettó-terme- k ■ indexe szerint. — húsz év alatt több mint há­romszorosára emelkedett. Az iparban foglalkoz­tatottak száma az 1938. évi 720,000 főről két év­tized alatt egy és egynegyed milióra növekedett. A yillamosenergia-felhasználás az állami iparban húsz év alatt az 1938. évinek csaknem ötszö- rö' Ve nőtt. A felhasznált szén mennyisége az 19: 8. évnek csaknem háromszorosa. Je'enleg az iparban foglalkoztatottak 44 szá- zaVVa dolgozik a fővárosban: ezeknek 83 száza- lét.-) a? állami iparban. 11 százaléka a magán­kisiparban tevékenykedik. Budapesten a 10,000 lakosra jutó ipari foglal­koztatottak száma 2á80 4ö; az országos átlag 12 0 fő. Az iparban foglalkoztatottak számará­nya a lakosság lélekszámúhoz viszonyítva igen jelentős még Komárom megyében, a legalacso­nyabb — az országos átlagnak mindössze egyne­gyede Szabolcs-Szatmár megyében. A szocialista iparban dolgozó műszakiak 40 százalékának van mérnöki képesítése, illetve mű­szaki középiskolai végzettsége. A műszaki posz­tok 12 százalékát nők foglalják el. Száz mun­kásra 4 mérnök és technikus jut: a gépgyártás­ban ez az arány kétszerese az előbbinek, a textil- és élelmiszeriparban azonban csak a fele. Az egy munkásra jutó teljes termelés húsz év alatt 70 százalékkal emelkedett. Az állami iparban dolgozó munkások által telje­sített munkanapok 71 százalékát az első műszak­ban, 19 százalékát a második, a többit a harma­dik és a negyedik műszakban dolgozták le. Külön fejezet foglalkozik a kisipari szövetke­ze'ek fejlődésével. A szövetkezeti iparban foglal­koztatottak száma ma már meghaladja a 150,000 főt. Jelentős a szövetkezeti iparban, az úgyneve­zett “bedolgozók'’ száma; ez az összlétszámnak körülbelül egy harmadát teszi ki. Nagy érdeklő­désre tarthat számot a magánkisiparosokra vo­natkozó fejezet, amely feltünteti a magánkis­iparosok és alkalmazottaik számának alakulását a század elejétől napjainkig. Érdemes megemlí­teni, hogy amig a 30 évnél fiatalabb kisiparosok aránya alig éri el a 10 százalékot, a 60 évnél idő­sebbek száma megközelíti az Összlétszám 20 szá­zalékát. A munkások száma a szénbányászatban eléri a 100.000-1; ez több mint két és félszerese az 1938. évinek. A bányászok- megváltozott életkörülményeiről is részletes adatok találhatók a lexikonban. Ami pedig a kitermelt szén sorsát illeti: 1932-ben a rendelkezésre álló szénmennyiségnek csak 48 szá­zalékát használta fel a magyar ipar; ez az arány ma már eléri a 70 százalékot. Sok uj, eddig még sehol sem publikált adat ke­rül nyilvánosságra a vegyipar fejezetében is, kü­lönösen a városi gázgyártásról. Az ország városi gázcsőhálózatának jelenlegi hossza mintegy kétezer kilométer. Ennek kéthar­mada Budapesten van. A háztartási gázfogyasztók száma meghaladja a negyedmilliót, amely százezerrel több a tiz év­vel ezelőttinél. Egy fogyasztó évente átlagosan 1000 köbméter gázt használ fél. A ruházati ipar munkaszervezési formáit szem­léltető adatok is először kerülnek napvilágra.. A textilruházati iparban például a különféle kor­Egy év alatt csaknem 10 százalékkal növekedett a sertésállomány A Kiskunsági Tőrzsálattenyésztő Állami Gaz­daságban kétnapos országos állattenyésztési ta nácskozás volt a megyei főállattenyésztők és fő­állatorvosok részvételével. A tanácskozást Pető- házi Gábor földművelésügyi minisztehelyettes nyitotta még. majd Kurunczi István, a Fölmü- íelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigaz­gatóságának vezetője vitaindító előadásában is­mertette az ország állatállományának fejlődését s a soron következő feladatokat. Elmondotta, hogy az utóbbi években jelentősen növekedett a szar­vasmarhák átlagos vágósulva, jármit az állo­mány minősége. mány minősége, széleskörűvé vált a mesterséges termékenyítési módszer. Kedvezőtlen jelenség vi­szont, hogy az ország szarvasmarha-állománya, ezen belül a tehén- és az előhasi üszőállomány, évek óta csökken. A januári és a márciusi sertésszámlálás adatai azt igazolják, hogy a sertéstenyésztés fejleszté­sére ' ett múlt évi intézkedések általában jó ered­ményeket hoztak. A márciusi előzetes adatok szerint az ország sertésállománya 9.7 százalékkal ezen belül a kocaállomány 38.1 .százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. örvendetes a tsz-ek közös sertésállományának fejlődése. De a termelőszövetkezetek kocaállomá­nyának fejlesztésére rendelkezésre bocsátott 405,000 tenyészkocasüldőnek csupán a felét vet­ték igénybe. Országszerte jól halad a kedvezményes te- nvészbaromfi-akció. A‘z első negyedév végéig a közös gazdaságok 4.4 miliő naposbaromfit kap­lak több mint kétszer annyit, mint a múlt év ha­sonló időszakában. Tojásból 15.1 milióval többet vásároltak fel az állami szervek az első negyed­évben, mint a múlt év hasonló időszakában. Az első negyedév végén országosan 1626 vagon áru­baromfi átadására kötöttek szerződést: ez 300 vagonnal haladja meg a múlt évi teljesítést. Az előadás után a megyei főállattenyésztők és főállatorvosok számoltak be tapasztalataikról. “Fiatalítják” a főváros szobrait A főváros utcáit, tereit diszitő szobrok a múlt évben uj gazdát kaptak: megalakult a Budapesti Történeti Muzeum emlékmű csoportja, amelynek- irányításával az eddiginél lényegesen nagyobb gondot fordítanak ezekre a képzőművészeti alko­tásokra. A szobrok felújítására, karbantartására az idén 576.000 forintot költenek. A munkák már a múlt hetekben megkezdőd­tek. Először lebontották az időjárás viszontagsá­gaira érzékenyebb, márványból készült emlék­művek köré vont védőburkolatot, majd március második felében rendbehozták a szovjet hősök valamennyi budapesti emlékművét. A kőfaragók, a restaurátorok ezekben a na­pokban hozzákezdenek a szobrok “fiatalításához”. Jelenleg a milleniumi emlékművön, a hét vezér szobrának teljes restaurálásán dolgoznak. Ezen­kívül hamarosan sor kerül a Vörösmarty, a Pe­tőfi, a Jókai és az Ady szobor tisztítására; “tatá- rozására’’. és a Vajdahunyád vara melletti Káro­lyi Sándor szobor rendbehozására. y„ . ,-j. Utján a Tihany Buna-íengerjáró hajó Újabb hajóval gazdagodott a magyar hajózás: a sikeres dunai futó- és motorpróbák után ápri­lis 23-én délelőtt elindult első útjára a Tihany Duna-tengerjáró. A korszerű. 1300 tonnás hajót modern berendezésekkel látták el. A hajó felsze­reléséhez tartozik a 40 kilométeres hatókörzetei radarberendezés, az elektromos mélységmérő, va­lamint a hidraulikus kormán/. A Tihany a Ma­gyar Duna—Tengerhajózási Részvénytársaság­ötödik 1300 tonnás hajója, amelynek külön ér­dekessége, hogy belsejét tüzáló műanyaggal von­ták be. A hajót két, egyénként 800 lóerős diesel­motor hajtja: óránkén A sebessége 11 és fél ten­geri mérföld. Finkei Sándor, a hajó parancsnoka elmondta, hogy a Tihany első utján 1060 tonna árut — a. többi között cukrot, gyógyszert, különböző ipari termékeket — száilit Törökországba. Görögor­szágba és az Egyesült Arab Köztársaságba. Korszerűsítik az 59 éves Mészmiivet A Tatabányai Cement- és Mészmti dolgozói az. idén ünnepük üzemük fennállásának 50. évfordu­lóját. A gyár mindössze egy klinkerégető kemen­cével és két őrlőmalommal kezdte meg működé­sét, s még a harmincas években is mindössze húszezer tonna künkért termelt egy esztendő alatt. Tavaly már négyszázezer tonna künkért égettek, és a termelést jelentős beruházásokkal tovább növelik. Az ötvenéves gyárat valósággal megfiatalítják. korszerűsítésére csaknem 140 millió forintot fordítanak. 1963-ig mind az öt klinkerégető kemencét korszerűsítik, s a tüztér bővítésével minden egyes kemence évi termelését háromezer tonnával növelik. Nagy összegeket költenek a régi elektromos vezetékek átépitésére. Nagy teljesítményű porleszivó berendezéseket szerelnek fel. A márgabánvában megkezdték hat, uj mészégető kemence épitését, ahol félautomata, berendezések az egészségtelen és nehéz fizikai munkától mentesitik a dolgozókat. A nagyarányú korszerűsítés ellenére folyama­tosan te: :nel a gyár, sőt, az idén 323 napos ter­meléssel az eddigi legmagasabb üzemidőt akar­ja elérni. Több niint 70 millió forint nyereség Befejezéshez közeledik az élelmiszeriparban az 1960. évi nyereségrészesedés felülvizsgálata. A minisztérium felügyelete alá tartozó nyereség­részesedésre jogosult vállalatok mintegy 430 mil­lió töbletnyereseget értek el az elmúlt évben. Eb­ből a válalatok kb. 70-72 miliő forint nyereség- részesedést fizetnek ki ami átlagosan 12.5 napi munkabérnek felel meg. Legtöbb nyereségrészesedést fizettek az édes­ipari vállalatok, átlagosan 16.5 napot és a do­hánygyárak 15 napot. Bartók-emlékhangversenyt tartottak Peking- ben a Központi Filharmonikus Társaság és neves szólisták közreműködésével. • ' ■ ... KÉT ÉVI KUTATÁS UTÁN a szakértők véle­ménye az, hogy igen sok a pazarlás a nemzet egészségügyi programja körül. Fiz több mint 447,- őt)0,00<) dóltáros program. Magyarország STAHS2TBUH ÍSMTOK A MAS SPAESÍL

Next

/
Thumbnails
Contents