Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-18 / 20. szám
Thaiföld a semlegességi politika felé hajlik A jelenlegi thaiföldi kormány az Egyesült Államok szövetségese és igy a SEATO oszlopos tágjává vált ez a délkelet-ázsiai ország. Az utóbbi időben azonban egyre erősödik a semlegesség utáni vágy még a vezető körökben is. Így egyre többet hangzik el az a kívánság, hogy az ország lépjen ki a SEATÜ-ból, amelynek egyik tagja, az Egyesült Államok, Anglia, t ranciaország, Ausztrália, Uj Zealand, Pakisztán és a Fíilöprszigetek mellett. A jelenlegi kormány nemrég még igen harcias külpolitikát folytatott Délk'elet-Ázsiában. A miniszterelnök, Sárit Thanarat, katonai államcsíny utján ragadta kezébe a hatalmat 1958-ban és fel- c... utca a politikai pártokat. A diktatórikus hatalmat gyakorló miniszterelnök és kormánya, minden erejével az Egyesült Államok által vezetett délkelet-ázsiai katonai szövetség célkitűzéseit támogatta és tevékenyen hozzájárult a jobb- olda i puccsisták győzelemre juttatásához Laosziban. Az utóbbi idők eseményei azonban igen mély benyomást tettek az ország uraira. Látták, hiába a nagy fegyveres segítség, a talaj kicsúszik a jo’ boldali erők kezéből Laoszban. A hatalmas népi támogatást élvező Patet Lao erők és a semlegességi politikát hirdető kormány csapatai egyre nagyobb teret nyernek. A Mekong folyó völgye már nagy részben az ő ellenőrzésük alatt áll. A baloldali erők itteni előretörése különösen súlyosan érinti a jobboldali Thanarat-kormányt, mert a Mekong folyó völgyével határos az országnak az az északi része, ahol a Lao és Thai törzsek élnek szörnyű szegénységben. Igv itt igen erős baloldali tömegmozgalom fejlődött ki, amely jelentősen veszélyezteti a feudális rendszert fenntartó földesurak hatalmát. Ubon és Sakonnakhon tartományokban most tartóztatott le 50 személyt a rendőrség, akiket a “kommunizmus terjesztésével” vádolnak. De jelentősen eltolódtak az erőviszonyok egész Délkelet-Ázsiában a baloldali és semlegességet akaró erők számára. így Dél-Vietnamban is erősödik a partizán mozgalom, amelyet hiába próbálnak elfojtani Ngo Dinh Diem és társai. Kambodzsa és Burma, amelyek szintén határosak Thaifölddel, már régen a semlegesség útjára léptek. Malájában, amely délről határolja Thaiföldet, szintén erős a partizánmozgalom. Ma már a Thai- földön uralmon lévő kormány is egyre inkább látja azt, hogy a katonai szövetségek rendszere nem biztosíthatja uralmát. A néptömegek fokozódó békeakarata jut tehát kifejezésre a semlegesség! törekvésekben. Egyes hirek szerint, a most Délkelet-Ázsiában járó Johnson alelnöknek is szembe kell néznie ezzel a semlegességi politikát kívánó thaiföldi mozgalommal. Ha most, Johnson látogatása folyamán, nem is fogják a jelenlegi kormány tagjai ezt ilyen nyiltan kifejezésre juttatni, de az amerikai külpolitikának számolni kell azzal, hogy Thaiföld kilép a SEATO-ból. ruWWAA/VJWVUW/VWAAnrt/VVUVl AZ AMERIKAI HADSEREG-vezetősége elhatározta, hogy az európai országokban állomásozó csapatai szénszükségletét az Egyesült Államok szénkészletéből vásárolja, bár ez 24 százalékkal több kiadással jár. A dollárkivitelt 8 millióval csökkentik ezáltal. ninminiiiiiniiiiiHiiiiiniiiiun Amerikai Magyar Sző f F«küske4 every week by Hungarian Word, Ine. 1 13« East l«tk Street, New York I, N. Y. Telephone: AL 4-0397 twwwwvmwwwwwuwwwwwHw X'éfixetéei árak: New York városában, aa US^A-ba* üt Kanadában egy évre 37.00 félévre 34.60. Minden í*á* külföldi országba egy évre 310.00, félévre 35.06 <*«£^*•84 AMERIKAI MAGYAR SZŐ ÖTSZÁZEZER DOLLÁR, AZ ELSŐ RÉSZLET Heten vannak az Egyesült Államokban, akiket űrutazásra kiképeztek. Ezeknek egyike Shepard, aki sikeresen befejezte első utazását a Föld légkörén felüli magasságba és vissza, A Life folyóirat már régebben leszerződtette mind a hetet és magának kötötte le a jogot, hogy mindennemű tapasztalatukról szóló mondanivalójukat kizárólagosan közölhesse. Ezért 500,000 dollárt fizet nekik és ezt az összeget a hét nemzeti hős, akiket az adófizetők pénzén képeznek ki. megosztja egymás között. Egyetlen gondjuk az .hogyan fektessék be ezt a pénzt, hogy fiadzon. Ügyvédet fogadtak a célból, aki a pénz egyrészét már befektette értékes Washington vidéki telkekbe, amelyek igen alkalmasak lakásépítés vagy ipartelepek céljára. A többit motel-spekulációkban tervezi jövedelmez- tetni ügyfelei számára, amiből persze neki is jut. Újságírók, és hírszolgálatok igen fel vannak háborodva afelett, hogy a Life alkaparintotta elő lük a modem idők egyik legnagyobb szenzációját. Újságok, folyóiratok elestek ettől a jól jövedelmező forrástól, ami kiadványaik eladását fokozná. “A magas egekig bűzlik, ahogyan ezt az ügyet kezelték”, vádaskodik az égjük hírszolgálat vezetője. Mások kijelentették, hogy ha a Life Shepardról szóló közleményében olyan adatok kerülnek nyilvánosságra, amelyeket Shepard visz- szatártott az újságíróktól a sajtókonferencián a neki feltett kérdéseknél, akkor azt nem fogják annyiba hagyni. Hát a fogpaszta, haj kenőcs, szappan, fuszekli, nadrágtartó, borotva, stb. hirdetők nem veszik igénybe a nemzeti érdeklődés központjába irányítható űrhajósokat? — “Ilyesmire nem adjuk nevünket”, mondta az ügyvédi Nos, ez majd elválik. Tudnak-e ellenállni a kísértésnek, vagy várják, hogy melyik tesz jobb ajánlatot? Egyelőre számolniok kell azzal az elnöki rendelettel, amely megtiltja szövetségi alkalmazottaknak. hogy közszolgálatukkal kapcsolatban magánnyereségre tegyenek szert. Az ürutas-jelöltek szerződése Life-al, az ügyvéd véleménye szerint, nem esik a rendelet hatáskörébe, mivel még 1959-ben köttetett és “ez nem több mint amit Eisenhower és Truman is csinált”. És Gagarin? Vajon sajnálja, hogy a szocializmus nem ad alkalmat az ilyen hirtelen vagyonszerzésre? Moszkvában, Gagarin sajtókonferenciáján a külföldi újságírók megkérdezték tőle, hogy milyen külön juttatásokra számíthat hőstettéből kifolyólag? Gagarin erre azt felelte, hogy a szovjet kormány minden szükséglettel ellátja őt és semmiféle külön juttatásra nincs szüksége. A Szovjetunióban nemcsak a közerkölcsök mások, mint itten, hanem az ürutasnak jövője biztosítása sem okoz gondot. Ne kutassuk a múltai Eisenhower elnök hevesen tiltakozott az ellen a gondolat ellen, hogy kutassák a kudarcba fulladt invázió hátterét és okait. “Ne menjünk visz- sza a hamuba kutatgatni”, mondta a volt elnök egy sajtókonferencián Gettysburgban. Még hozzátette azt is, hogy nem jó egy kormány módszerét és intézkedéseit vizsgálgatni. Amit legkevésbé akarunk — mondta Eisenhower — az a teljes felülvizsgálat és minden mozzanat feljegyzése. Ezután határozottan kérte híveit és politikai barátait, hogy támogassák a Kennedy-kormányt, mert “ez a világ legfontosabb dolgával van elfoglalva” — a kommunizmus megakadályozásával ezen a földrészen. Vagyis kétpárti támogatást követel a volt elnök, utódja számára. Ez más szóval kifejezve azt jelenti, hogy Eisenhower a republikánusok nevében azt ajánlja a közvéleménynek, ne bolygassák a jelenlegi demokrata kormány intézkedéseit és hibáit, mert hiszen eléggé hibásak ők maguk is az események előkészítésében. A körülmények azt mutatják, hogy Kennedy elnök is ezen a véleményen van, mert sorba látogatta a kiöregedett republikánus elnököket és politikusokat, nyilván azért, hogy támogatásukat megszerezze. Vagyis, ne bántsuk egymást a jelszó, hisz mindannyiunk fején van baj. Ennek a “nagy egyetértésnek” és “testvéri ölelkezésnek” természetesen csak egy vesztese van: a szavazópolgárok, az amerikai tömegek. A közvélemény nem kap világos képet az eseményekről és a legnagyobb nemzetközi feszültség kellős közepébe ránthatják bele az egész országot, ahogy ezt Kubával kapcsolatban tapasztalhattuk legutóbb. De tapasztalhatjuk hamarosan másutt is, mint pl. Laoszban, ha ismét kritikátlanul intézik a nemzet* ügyeit az illetékesek. \ ezetőink állandóan azzal büszkélkednek, hogy kétpártrendszert tartanak fenn. De a valóság inkább azt mutatja, hogy az uralkodó osztály csak különböző formában jelenik meg a tömegek előtt, mig ugyanazt a nótát fújja és takarja egymás hibáit. Ezért hallhatunk arról, hogy a kongresszus nem fog mindenre kiterjedő vizsgálatot indítani a kubai partraszállás ügyében, csak a Külügyi Bizottságot tudatják “röviden” a kormány- vezetői, hogy “mi történt”. ül ursday, May 18, 1961 Nixon a “Jőléli” kiadások ollen Az Ohioi Republikánus Pénzügyi Bizottság nagy ebédet adott, ahol egy teríték ára “potom” 100 dollárba került. A Columbus városban megtartott bankett főszónoka Nixon volt, a Republikánus Part elnökjelöltje a legutóbbi választáson. Beszédében élesen kritizálta Kennedy elnök “jóléti” intézkedéseit. A “nemzeti biztonság” ügye a fontos — mennydörögte a volt alelnök — és nem a tömegék lecsendesitését szolgáló “enyhitő” intézkedések. Itt főleg az egészségügyi, oktatásügyi, mezőgazdasági, házépítési és közmunkaügyi kiadások ellen emelt szót. Kennedy elnök beiktatását, mondta Nixon, Winston Churchill, volt brit miniszterelnök “vér és könny” beszédével hasonlítják össze a második világháború alatt. De Churchill nem vette rá a parlamentet beszéde után, hogy népjóléti programra költse a pénzt — kesereg a volt alelnök. Más szavakkal kifejezve, a konzervatívok vezére rossz néven veszi Kennedy elnöktől, hogy harcias bemutatkozó beszéde után, amelyben megígérte a nagy fegyverkezési kiadások fokozását, még pénzt mer költeni nem háborús célokra is. A fegyvergyárosok panasza tükröződik ebből a beszédből, akik úgy gondolják, a törvényhozás tisztán azért létezik, hogy megszavazza a hadikiadásokat, ami az ő zsíros profitjukat növeli. A beszéd további részében, arra mutatott rá Nixon, hogy a jóléti kiadások csak azért nem emelkedtek magasabbra, mert Kennedy csak k*’ számbeli fölénnyel győzött a választáson és késztette meggondolásra a Demokrata Párt “íj kezii” törvényhozóit és az elnököt. “Az 1962-c^ kongresszusi választások nagyon fontosak azok számára, akik hisznek abban, hogy Amerika előrehaladását nem a kormányzati kiadások növelése, hanem a magánvállalkozások lehetőségeinek a kiterjesztése biztosítja.” Nixont tehát nem a 6 millió munkanélküli érdekli, sem az, hogy amerikaiak milliói laknak egészségtelen nyomornegyedekben és a közoktatásunk messze elmarad a kor követelményei mögött. Nem aggódik természetesen az öregek és betegek bizonytalan helyzete miatt sem, mint ahogy a mezőgazdasági dolgozók embertelen műn kakörülmépyei sem hatják meg. ő csak egyetlenegy dologra összpontosítja gondolatát és figyelmét: a magánvállalkozók hasznára. Parancs, amit nehéz teljesíteni Okulva a múlton, John Kennedy elnöki rendeletben utasította kormánytisztviselőit, hogy a hivatalbeli erkölcsnek és etikának tegyenek eleget. A rendelet tilalmat emel az egyéni érdekű külső aktivitások elé. A rendelet a kormány különböző osztályainak és ügynökségeinek vezetőire és azok helyetteseire, a bizottságoknak és tanácsoknak az elnök által kinevezett tagjaira és a Fehér Ház személyzetére vonatkozik. A rendelet szerint, azokra?- akik a hatalom és felelősség ezen magas pozícióiban vannak, hárul a feladat “feddhetetlen példaadással” elől járni. Tehát, ha kormánytisztviselőket szervezetek meghívnak, tilos nekik a megjelenésért vagy felszólalásért dijat elfogadni. Utazási költséget is csak akkor, ha a kormány nem fedezi azt. Semmiféle ajándékot, egyéni jutalmat, a fényűző ellátás vagy szórakozás költségeinek fedezését nem fogadhatják el. Az elnöki rendelet felhatalmazza,a kormány- hivatalok vezetőit, hogy az “etika magasfoku> szabályainak betartásával” adjanak utasítást az osztályok többi alkalmazottjai számára is. Már alig érdemes törtetni egy helyért a tetőn; z______