Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-04 / 18. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday May 4, 1%1 IÉKE ÍS KUBAS A MÁJUS 1 >1ÜKKEPSÉIEK SZELLEME Világszerte megtartott Május 1-i ünnepségeken a hangsúly kivétel nélkül az emberiség legmélysé- gesebb óhajára, a békére volt helyezve. A gyar­mati rendszer teljes megszüntetése, a visszama­radt népek akadálytalan felemelkedésének bizto­sítása, a különböző rendszerű országok békés kap­csolatban töiténő koegzisztenciája az egész em­beri ég haladása érdekében, voltak azok a jelsza­vak, amiket a győzelmüket ünneplő, valamint a jövőjükért aggódó népek hangoztattak összejö­veteleiken. A havannai ünnepséget kisérték a legnagyobb figyelemmel a nyugati féltekén. Az Egyesült Ál­lamok agresszív körei azt hiresztelték, hogy Cas­tro legalábbis a kommunizmus beteljesülését Ku­bában fogja kinyilatkoztatni, ami feljogosítaná a reakciót a Kuba elleni újabb támadásra. A szi­get minden részéből több mint félmillió ember sereglett Havannába, s órák hosszat tartó felvo­nulásban ünnepelték az ellenforradalmárok feletti győzelmüket és szocialista vívmányaikat. Fidel Castro hosszú beszédében elítélte az amerikai im­perialisták támadását a kubai nép ellen és kije­lentette. hogy a kubaiaknak éppen olyan joguk van kifogásolni egy agresszív, imperialista rend­szer létezését 90 mérföldre Kuba partjaitól, mint ahogy az amerikai imperializmus Kuba forradal­mi, szocialista vívmányait kifogásolja. A felvo­nuláson latin-amerikai munkás- és diákkiildött- ségek is resztvettek. New Yorkban a májusi ünnepély a reakció szer­vezett provokációjával találta magát szemben, amely a rendőrök és a megjelent sajtóriporterek támogatásával zavarta, próbálta feloszlatni a gyű­lést. A kapitalista sajtó bérencei a magukkal ho­zott mikrofont bocsátották a rendzavarok hasz­nálatára és a rend hivatalos őrei csak a május 1-i bizottság erélyes fellépésére tettek eleget felada­tuknak. A zimankós, kellemetlen nedves idő elle­nére megjelent kb. 4,000-es munkástömeg mind­végig fegyelmezetten hallgatta és támogatta a szakszervezeti, társadalmi, ifjúsági és politikai szónokokat, akik az amerikai nép gazdasági, pol­gárjogi és békeköveteléseit tolmácsolták. A Kuba elleni agresszió megszüntetése, békés kapcsolatok visszaállítása, az általános leszerelés voltak a fő szólamok. . .A hírszolgálat — fukarul ugyan — beszámolt néhány, a világ más részeiben történt ünnepély­ről. Moszkvában a szokottnál lelkesebb hangulat uralkodott a Vörös téren, ahol Yuri Gagarin, a világ legelső ürutazója a kormány vezetők ven­dége volt az emelvényen. A felvonulást televízión továbbították a helyszínről más országokba. A Kínai Népköztársaság kormányvezetői a ha­talmas ország különböző vidékein vezették a kí­nai tömegek ünnepi megnyilvánulásait. Berlin mindkét városrészében tartottak májusi ünnepséget, bár egymástól eltérő szellemben. Különös, hogy az amerikai hatóságok éppen május elsején érzik szükségét annak, hogy meg­győződjenek az amerikai nép “lojalitásáról”. Má­jus Elseje “Loyalty Day” és “Law Day” nevet is viseli többek között. Katonai rezesbandák haza­fias felvonulásokat vezettek, másutt a törvény tiszteletéről tartottak tanulságos előadásokat. (A magyarországi ünnepségről szóló hirt lásd a 16-ik oldalon.) Amerikai Magyar Szó Pabltshed every week by Hungarian Word, Ine. Ul Kast I6th Street, New York S, N. Y. Telephone: AL 4-0397 EJéfizetésl árak: New York városában, as USA-baa é* Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden ■eá«. külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.01. VÁLASZTÁS HAITIBEN A kétkamarás törvényhozótestület egykama­rássá való átalakítása után került sor Haiti állam ban a szavazásra. 58 parlamenti hely betöltéséről “szavaztak” Haiti polgárai a hét végén. A »jelöl­tek mind Duvalier diktátor emberei, akik csak az ö jóváhagyásával léphettek fel a “választáson”. A lista elején Duvalier neve olvasható, aki az ál­lam elnöke. A szavazók nem tudták, hogy az el­nököt is újra választják-e, vagy sem. De ez nem lényeges, mert ellenlista nincs, igy bárkire sza­vaznak továbbra is Duvalier kezében marad a hatalom. Eichmann nem érez biinbánaio! A jeruzsálemi bíróság már hetek óta tárgyal­ja Adolf Eichmann ügyét, akit 6 millió európai zsidó legyilkolásában való részvétellel vádolnak. Hitler egykori teljhatalmú zsidóügyi megbízottja egykedvűen hallgatja golyóálló üvegcellájában az ellene elhangzott vádakat. Hausner főügyész 7 órán keresztül ismertette Eichmann szerepét a “zsidókérdés végső megoldá­sában”, ahogy a nácik a zsidóság teljes megsem­misítését nevezték. Teljes egy óra jutott ebből a magyarországi zsidóság deportálásának és le- gyilkolásának leírására. A bíróság 15 pontba foglalta a náci tömeggyil­kos elleni vádakat. A vádlott, mikor pontról- pontra felsorolták előtte tetteit és megkérdezték, hogy bűnösnek érzi-e magát, azt válaszolta: “A vád értelmében nem érzem magam bűnösnek”. Ezután azt állította, hogy ő “csak” a zsidók ösz- szesedésében és elszállításában biinös. Itt is csök­kenteni igyekezett felelősségét azzal, hogy pa­rancsra cselekedett. Azt állította, hogy ha a saját apja ellen kellett volna fellépnie, azt is megtette volna, mert vakon teljesített minden parancsot, és ez őt elégtétellel és megelégedéssel töltötte el. A KUBAI INVÁZIÓ HÁTTERE (Folytatás az első oldalról) valóságban a felszerelés és csapatok partra tevé­sét szolgálta azoknak a hazafiaknak a számára, akik hónapok óta harcolnak Kubáért”. “Sajnálat­tal kell beismernünk — folytatódik a közlemény —, hogy a hidfőt tartó csapatok, tragikus veszte­séget szenvedtek”. Batista emberei a támadók között A “Forradalmi Tanács” tehát kiadott jelentést egy olyan eseményről, amiről még csak nem is tu­datták idejében. Ezek az emigrációs vezetők ed­dig arról szónokoltak, hogy ők azért ellenzik Castro kormányát, mert ott nincs demokrácia és szabadság. Most leckét kaptak a CIA-tól az “igazi szabadságból”. De felmerül a kérdés, hogy ha ezek a jobbol­dali vezetők nem tudtak az ügyről, amiről még jelentést is kiadtak, akkor tulajdonképpen ki in­tézte? Erre a kérdésre adja meg a választ a ha­vannai kormány egy jelentése. Ebben a jelentés­ben rámutatnak arra, hogy Batista diktátor több tisztjét és katonáját fedezték fel az elfogott part- raszálló erők tagjai között. Az egyik ilyen tiszt, Ramon Calvinio, aki számtalan gyilkosságot, fog­lyok megkinzását és bántalmazását követte el a zsarnok uralma alatt. Ugyancsak kiderült, hogy Roberto San Roman, aki az egész partraszállási vállalkozást vezette és akit a kubai nép hadserege elfogott, szintén jelentős tisztséget töltött be Ba­tista hadseregében testvérével együtt, aki ugyan­csak részt vett az invázióban. A letűnt kubai fasiszta vezér híveinek részvéte­lét az április 17-i támadásban, megerősítették emigráns források is. Ezek szerint még Kennedy elnök is hiába lépett közbe eltávolításuk érdeké­ben, mert azt a választ kapta a CIA tisztviselői­től, hogy Batista emberei jelentős katonai gya­korlattal rendelkeznek és ez fontosabb, mint poli­tikai múltjuk! A CIA befolyását bizonyítja az a hir is, hogy a guatemalai kiképzőtáborokban hosszabb ideig börtönben tartottak 200 kubai emigráns tisztet és katonát, akik a Népi Forradalmi Mozgalom ne­vű szervezet tagjai voltak. A volt Batista-hivek- nek még ezek a Castro-ellenes tisztek sem voltak elég ellenforradalmárok és jobboldaliak. Ezért csukták le őket ez év január 30-án a CIA támoga­tásával. 3 hónapig voltak elzárva s csak a napok­ban tudódott ki az ügy, mikor szabadon engedték őket. íomoly a beavatkozás veszélye Laoszban (Folytatás az első oldalról) Namone falut jelölték ki, amely a két hadsereg által elfoglalt területek között fekszik. Washington és a laoszi jobboldali vezetők lázas türelmetlenséggel várják a fegyverszüneti tár­gyalások megindítását. Azzal vádolják a Pathet Laot, hogy ezt tudatosan késleltetik, hogy időköz­ben több területei foglalhassanak el és a meg­egyezésnél nagyol*b súllyal rendelkezzenek. Már a jelen helyzetük is biztosítja számukra ezt az előnyt. Ez végtelenül növeli a nyugati szövetsé­gesek nyugtalanságát W. Averell Harriman, az elnök utazó megbí­zottja Luang Prabangba érkezett, ahol a jobbol­dali vezetőkkel tárgyalt. A SEATO többi ázsiai vezetőit is meglátogatja s egyesek ebből azt kö­vetkeztetik, hogy “az Egyesült Államok beavat­kozása esedékes a gyorsan romló helyzetben”. Washingtonban azonban egyes kormányveze- tök óvatosan a fegyveres beavatkozás ellen szólal­nak fel. Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának tagja, határozottan a katonai in­tervenció ellen foglalt állást. Televízión azt mond­ta, hogy ehhez a laoszi terep és más körülmények alkalmatlanok. Valószínű, hogy az illetékes kor­mánykörök számolnak egy esetleges a koreaihoz hasonló háborúnak sokkal súlyosabb következmé­nyeivel. Indiában összeült a Nemzetközi Ellenőrző Bi­zottság, amelynek tagjai India, Kanada és Len­gyelország. Ezt a bizottságot az 1954-es genfi konferencia alapította meg Laosz semlegességé­nek ellenőrzésére, de 1958-ban működését megsza­kították és akkor kezdődtek meg a jobboldali tá­madások a laoszi kormány ellen. A bizottság a laoszi egyensúly helyreállítását a jelen körülmé­nyek között sokkal nehezebbnek látja. ■ ■■■■■ aJLMUHHlUMH a Kall,HaiJaB ■■■■■■KJL »11III KHJIKKKHH3B Az inváziós hadsereg sorsa A szélsőjobboldali irányítással végrehajtott partraszállás teljes vereséget szenvedett és az in­váziós hadsereg túlnyomó többsége a kubai nép csapatainak a fogságában van. Mintegy 1,100 em­ber sorsáról kell, hogy döntsön a havannai kor­mány. Castro miniszterelnök elment a foglyok közé és beszélgetést folytatott velük, amit a kubai televízió is közvetített. A beszélgetés folyamán rámutatott arra, hogy mi volt a különbség az ő Batista elleni felkelésük és a jelenlegi partraszál­lás között. Míg ők — mondta a miniszterelnök — a zsarnokság ellen harcoltak és minden szenve­déssel dacoltak, addig az ellenforradalmárok a legmodernebb külföldi fegyverekkel felszerelve, hamar megadták magukat. A foglyok közül valaki megkérdezte, hogy a ku­bai kormány kommunista-e? Castro azt felelte, “ha a kubai nép kommunizmust akar, kinek van joga, hogy ezt megtagadja tőlük”. A foglyok kikérdezésekor kiderült, hogy félre­vezették őket a kubai belső állapotokat illetően. Azt hitték, a partraszállás után a nép melléjük áll. A miniszterelnök a továbbiakban kijelentette, hogy megpróbál közbelépni az érdekükben a nép körében, hogy ne Ítéljék őket halálra. Nem lesz könnyű ezt keresztülvinni — mondta Fidel Castro —, mert az emberek ellenük vannak, hisz sok kubai meghalt miattuk. A volt Batista hóhérokra persze nem vonatkozik a kegyelem — mondta a kubai nép vezére. Az OAS is feltűnik Kuba kormánya tiltakozott az Organization of American States elnökénél, hogy az elmúlt héten az Amerikaközi Védelmi Tanács kizárta a kubai delegátust a tanácskozásokról. Ez a határozat il­legális volt és az Egyesült Államok újabb táma­dását alkotta Kuba ellen — mondja a tiltakozó jegyzék. A kizárást azért hozták, mert azt állí­tották, hogy “Kubának katonai megállapodása van a szovjet blokkal”. A jegyzék rámutat arra, hogy Kubának nincs katonai megállapodása sem­milyen állammal és az egyetlen támaszpont, ame­lyik az ország területén van, az Egyesült Álla­mokhoz tartozik. Osvaldo Dorticos Torrado, Kuba elnöke java­solta az Egyesült Államok kormányának, hogy békés tárgyalások utján rendezzék ellentéteiket egymással. Washingtonban Lincoln White, a Kül­ügyminisztérium szóvivője azzal válaszolt a békés ajánlatra, hogy “kommunizmusról nem tárgya­lunk ezen a félgömbön”.

Next

/
Thumbnails
Contents