Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-27 / 17. szám

Thursday, April, 27, 1961 ___________________ AMERIKAI MAGYAR SZÓ - - -- —

""l 1 |Til 1 .... ■ - ' " - .............. min. ................. - ..... ' , '■ ' ■■ ■ '

PILLANATFELVÉTEL EGY KIS MAGYAR KOLÓNIÁRÓL

Tisztelt Szerkesztőség!

Vagy két éve e helyen Írtam az elsinorei nagy családról. Jelen soraim azt a célt szolgálják, hogy megismertessem a lap olvasóit e nagy család mindennapi életével, tevékenységével.

’Elsinore népe.. . Ez a megszólítás ebben a 2000 főből álló faluban úgy hallatszik, mintha tisztán csak magyarokból állna a város lakossága. De a gyakorlati élet mást mutat. Ez onnan jutott eszembe, hogy ezek a magyar családok mily sokat számítanak, ha idegenek jönnek a faluba. Legjobban jellemzi közös gondolatainkat és cselekedeteinket az a tény, hogy amikor egy nagyobb- saabásu megmozdulásról van szó, mint pl. a Geréb bankett, Uhrin-bankett, Józsfet’ nap, nos, ha ebben íz időszakban valaki más városból idevetődik látogatási szempontból, ez a jó ember összejárhatja az egész falut anélkül, hogy valakivel találkozna. Azután jönnek a szemrehányások, hogy “az egész falut bejártam és senkit sem találtam odahaza”.

Ezek a tények azt bizony it ják, mintha a ma- gyaarok nélkül itt nem is volna élet. Társadalmi, gazdasági szempontból is igen fontos szerepet töltenek be itt a magyarok. Széles nagy Artieri- kában kevés, ha egyáltalán van ilyen hegyek közé szorított kis falu, mint Elsinore.

Gyermekkoromban egy dunántúli kis faluban láttam valami ehhez hasonlót. Ugyanis egy ház falára tábla volt kifüggesztve, amely azt hirdette, hogy az illető olyan ezermesterféle iparos, amely a következő szakmákban vállal munkát: szobafestő, asztalos', kerékgyártó, faesztergályos, órás, műszerész, ékszerész és kárpitos. Ennyi ipari ambició még ebben az iparilag legfejlettebb Amerikában is ritkaságszámba megy. Nos hát

Az sem a rendszer hibája, hogy a haladás üteme nem elég gyors, hanem a kapitalista rendszeré, amely a háború veszélyével és a szocialista rendszer megszüntetésével fenyegetőzve kényszeríti ezeket az államokat a fegyverkezésre, s azokat az anyagi forrásokat, amelyeket népeik életszínvonalának növelésére fordíthatnának, értéktelen hadifelszerelésre kénytelenek fordítani. Képzeljük el, hogy egy “jet” repülőgép árából mennyi hazat lehetne építeni?

De mindezektől függetlenül, úgy hiszem, senki előtt sem lehet vitás, hogy a még ebben a pillanatban hasonlíthatatlanul rosszabb anyagi helyzetben lévő és a szocializmust építő Magyarország aránylag sokkal többet nyújt a dolgozó tömegeknek, mint a világ leggazdagabb állama.

Ha nem is jut mindenkinek olyan bőven élelem, ruházat, mint egyeseknek itt, viszont az sem fordul elő, ami itt, ahol közel 6 millió dolgozni akaró ember van munka nélkül, no meg egyes helyeken az iskolákból a gyerekek visznek haza élelmiszert munkanélküli szüleiknek. New Yorkban is laknak nagy tömegek nem embereknek való lakásokban.

Van az éremnek egy másik oldala is. Ha összehasonlítjuk az amerikai munkásság sportolási és egyéb kulturlehetőségét (színház, opera, üdülés, stb.), úgy hiszem a mérleg igen erősen a magyar- országi dolgozók felé billen. Már pedig az élet örömeinek savát, borsát ezek a sport- és kulturális lehetőségek adják.

Ha Így nézzük a kérdést, akkor mindjárt más megállapításokra jövünk. Biztos vagyok —amint a magyarországi fejlődés ütemét vizsgálom —, hogy a következő tiz évben nemcsak sport, kultúra, oktatás, orvosi ellátás, hanem minden más területen is utói fogja érni az amerikait és ebben valószínűleg egyetért velem minden becsületesen gondolkodó magyar.

Margó

Szerk. megjegyzése: Arra kérjük a fenti levél Íróját, hogy lépjen összeköttetésbe a szerkesztőséggel.

MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y.

Kérem küldjék meg részemre a “RIPORT A XXI. SZÁZADBÓL” c. könyvet. Mellékelek érte $..................-t. (Ára $3.00)

Név: ....................................................................

fim: .....................................................................

Város: ...................................... Állam: ..........

kérem, az elsinorei magyarok igen közeli rokonságban élnek művészi téren ezzel az ezermesterféle földimmel.

Ha ellátogatok néha Magyary barátomhoz, bár ott nincs tábla kifüggesztve, ez önkéntelenül is eszembe jut. Magyary ugyaniskülönleges egyéniség; kevés embert ruházott fel a természet olyan bő szókinccsel és annyi ismerettel.

Ahol ő megjelenik, ott nincs szükség lexikonra. Modern otthont épített,, mellyel eljegyezte magát egész életére; csinosítja, még szebbé teszi az ő Bözsijével együtt, aki szorgalomban, ügyességben nem áll messze tőle.

Az élet két kézzel osztotta ajándékát Paczier barátunknak, aki lapunk itteni képviselője. Neve ismert az egész országban. A fentebb említett cimtáblát ő még kibővítheti azzal, hogy kitanulta a nyomdász mesterséget is és kitűnő érzéke van a házberendezéshez. “Interior-decorator” veszett el benne, ügyes kis feleségével együtt,

Soós Pál bátyánk, ahogy, itt becézik, túl van a nyolcvanon, nem nagyobb a műhelye, mint egy garázs, de amit ő abban kitermel, az felülmúl minden képzeletet. A legkomplikáltabb dombormű ötvösmunkáktól kezdve az ebédlőszekrényig minden kikerül a keze alól. Feljebb a hegyen, a mü- vésznegvedben lakik Róth Károly, állítólag nyu- galombavonult butorgyáros; bár mint gyárost nem ismertem, de azt tudom, hogy nem nagyon vonult nyugalomba, mert műtermében a gépek csak úgy búgnak, egymást túllicitálva a művész keze alatt.

Valamivel feljebb a hegytetőn feltűnik Széná- syék modern otthona. Építész és hűséges párjával Máriával, immár a 22-ik házat fejezték be. Az ő kezük alól úgy nőnek a házak, mint a földből a gomba, a falu különböző részein. Itt a mi utcánkban lakik a Magyar Szó legértékesebb ktil- munkat'ársa, az Amerikaszerte ismert Geréb József. aki nemrégen ünnepelte 50 éves újságírói jubileumát. Itt is sokoldalú emberrel találkozunk; volt alkalmam már látni őt szántani vagy 20 évvel ezelőtt.

Az elmúlt hetekben ünnepeltük Arch István 80 éves születésnapját. Vasember ő a szó szoros értelmében. Vasmunkás és a fentemlitett dunántúli tiz szakmából majdnem mindegyikkel megbirkózik, kivéve, ha az órája megáll. Feleségével együtt vígan dolgoznak, fiatalodnak.

Nánássy Dezső elsőrendű szervezőképességgel van megáldva, a munkásmozgalom terén és igen

ÁLLM IZ ÁLLAMBAN

(Folytatás az első oldalról)

Harry H. Ranson. a Harvard Egyetem védelmi program kutató csoportjának tagja a CIA-ról irt tanulmányában közli: “Méltányos számítás szerint a CIA washingtoni alkalmazottainak száma

8,000-től 10,000-ig tehető, nem számítva a többi néhány ezret, akik Washingtonon kívül és a külföldön működnek.” A CIA összes személyzete dr. Ransom szerint a 20—30,000-et is eléri. Az összeget, amit a kormány évente kémtevékenységre költ kétbillió dollárra becsüli. A CIA költségvetését a kongresszus nem ellenőrzi. Nem ellenőrizheti azért, mert kiadásainak nagy része az általános költségvetés különböző részlegeiben van elbújtatva.

A CIA bizottságai minden kormányszervbe be vannak építve. A képviselőház és szenátus fegyveres szolgálati albizottságaiban is vannak tagjai, ahol időnként jelentést tesznek a CIA tevékenységéről. Nincs jelentés arról, hogy a kubai hadjáratról jelentettek vagy sem.

A CIA most készül egy terjedelmes épülettömbbe költözni. Ez hatalmasabb, mint a Pentagon és Washingtonon kívül, a Potomac virginiai oldalán terül el. Külön úthálózat köti össze a fővárossal, amely “CIA” útmutató feliratokkal van ellátva.

Robert Kennedy folytatja a vizsgálatot

A kubai hadjárat körül fellángoló méltatlankodás levezetésére John Kennedy elnök elrendelte a CT A kivizsgálását és ezzel öccsét, Robert Ken- p**dv\ az Egyesült Államok igazságügyminiszterét bizta meg.

A kivizsgálásnak nem az a célja, hogy megállapítsa a CIA bünrészességét a sikertelen próbálkozásban, hanem — a N. Y. Times szerint — az, hogy felkutassa azokat a hibákat, amelyek a siértékes ember. Jelenleg elnöke az Elsinorei Há tulajdonosok Szövetségének. Németh József töb szőrös háztulajdonos, fiatal éveit Hollywoodbí a Stúdióban töltötte, jelenleg házaival fóglalato kodik, éj, mint Marci Hevesen. Tchoma Sánd' pedig elsőrendű bútorasztalos, veterán harcos, é vezet vele társalogni. Az az ember ő, aki mind? tudja, mit beszél, minta ember minden tekinte ben. Blahrri Lajos pedig — habár nem épített eg házat sem — többszörös háztulajdonos, kitűnő k> reskedői érzéke van, vesz és elad, az itteni m; gyár asszonyok a becsület rendjével ajándékoztá meg.

Minarick Kálmán vele született zenei tehetséj gél rendelkezik. Gyakorlat teszi a mestert - magyar közmondás — nem mindig válik be, nem mindig szükséges a zeneiskolai képzettség zeneiráshoz. Különben van néhány szerzemény elismerés jár érte. Szárnyassy György értelme, csendes természetű magányos ember, aki narant termeléssel foglalkozik. Magába zárkózott élet* * él. Matyi G.vuláék Elsinore túlsó oldalán vagy < mérföldre élnek tőlünk, a hegy oldalán gyönyör otthonukban laknak. Bár keveset jönnek közén! bőkezű adakozók minden nemes célra.

Orosz János szobafestő, szintén olyan ezerme;- térfélé; narancstermeléssel experimentálnak ht séges párjával, változó szerencsével.

Még vannak itt élő magyarok, akiket tiszte lünk, becsülünk, s ha nem kerültek ebbe a csopor ba, az csak azért van, mert ritkán mutatkozna, közöttünk.

Asszonyaink közül Soósné személye jólismer lapunk olvasói előtt, mert tudósítója úgy a Nő Világának, mint a Magyar Szónak. Palikájává együtt nagyon értékes munkát végez. Róthné művirágoktól kezdve a pénztársákig, az ékszere1 ig, kitűnő munkát végez. Valóságos kis gyár; van. Nem fukarkodik tudonrányát továbbadni, s val drága lélek. Magyaryné, Paczierné, Tchomái. mindegyiknek nagy része van abban, hogy olya; jó nevünk van mulatságainkat illetően, mert konyhát ők vezetik. Szénásyné. ' Némethm Blahmné, Sehubertné, Nánássyné, Oroszné, mini mind férjeik nyomdokain haladnak és szivvel-lé lekkel dolgoznak, gyönyörködnek az eredményei felett, a világbéke és emberszeretet jegyében.

Hogy az özvegyekről is megemlékezzünk, it van köztünk néhány kiválóság, mint Molnár Hed wig, Oberhofferné, Smollné, s a mi Irénünl Frankné. Mind lelkesednek a jóért, a szépért, ugyanakkor gyűlölik az igazságtalanságot.

Schubert, Elsinor

kei telenséget létrehozták. A kémszervezet -egyál talán nem ellenzi a kivizsgálást ily körülményei között. T’szfviselői is szeretnék tudni, hogyai tör4-int annak a ténynek alábecsülése, hogy a ku bai nép milyen arányban támogatja Fidel Castr* kormánvát, holott ügynökei elárasztották a szi getországot hónapokkal a betörés megindítás; előtt.

\ klvizsg'lással kapcsolatban James Restoi azt iria a N. Y. Timesban: “. . .az elnök szerin a vizsgálatot úgy kell intézni, hogy Allen W Dulles-t ne érjék pártoskodó vádak”. Az elnök aki a legutóbbi jelentések szerint, hősiesen maga r> vá'laHa a fe^'ősséget Kuba megtámadásáért ry''r--r>n fe ve’-srik egvséges állásfoglalásra birn a két párt politikusait:, politikájának támogató sára.

Eddig egyedül Wayne Morse szenátor (D. Oregon) szólalt fel kritikusan a kormány szerepe ellen. A kubai betörés hivatalos támogatását “kolosszális tévedésnek”, errevonatkozó törvényeink és egyezményeink megsértésének minősítette Hosszú felszólalására senki nem válaszolt a szenátusban.

Amerika népének joga van tudni azokról a kulisszatitkokról, amelyekkel biztonságát és életét veszélyeztetik titokban működő, senkinek felelősséggel nem tartozó szervezetek.

A TÖRVÉNYES LAOSZI KORMÁNY csapatai a Pathet Lao egységek támogatásával, kiverték a Boun Oum vezetése alatt harcoló ellenforradalmi csapatokat védelmi állásaikból, Moung Nhom- marath helység közeléből. A helységnek nagy stratégiai jelentősége van.

•

DE GAULLE a Francia Köztársaság elnöke, élesen támadta az ENSZ-et. Az Atlanti Szövetség reformja mellett, a nemzetközi szervezet átalakítását sürgette. Megtagadta az ENSz kongói költ*

StgeiUcZ \aJO hOZZajai UiUóL IS.