Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-27 / 17. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April, 27, 1961 ± mi wmww'wm ■■■■■■■■■ ■ ■ ■■ ■■ ■ ■ ■ ■ ■ mm m - - - — - — — — — — —. - - — - — — — Munkásmozgalom Munkaerejük helyett vérüket adják el Detroitban, minden reggel 6 órakor sorba állnak férfiak és nők, hogy "vért adjanak”. A Vei-- nor Highway és Grand River sarkán, a “Midwest Blood Service” $5.50-et fizet egy pint vérért. De ha valaki olyan szerencsés, hogy vérösszetétele a “különleges” típushoz tartozik, ami ritkábban található, az 10 dollárt is kaphat egy adagért. Ezek a véradakozók mind munkanélküliek. A “dinamikus Detroitban” arra szorultak, hogy véradással szerezzenek egy néhány dollárt üres zsebükbe. Ha nem betegednek meg, akkor ezt a műveletet megismételhetik minden 8-ik héten. Az ügynökség már értesíti a rendszeres ajánlkozókat, amikor itt az ideje az újabb adásnak. Az ügynökség a vért eladja a kórházaknak, ahol egy vérátömlesztésért 25 dollárt számítanak fel a betegnek. “Különleges“ típusért pedig 25- től 45 dollárig is elkérnek. A szegényeken még igy is lAet szép profitot szerezni. A kiváltságos osztály erőforrása Az adóhivatal vezetője, Mortimer M. Chaplin szerint, az adók egyharmadát le lehetne szállítani ha megszüntetnék az adótörvények azon engedményeit, amit a gazdagok és a korporációk élveznek. Ugyanakkor a pénzügyminisztérium jelentést között, amelyben nyilvánosságra került, hogy a közép és magas jövedelemmel rendelkező réteg évente legaláb 4 billió dollár jövedelem után nem fizet adót. Egyszerűen nem jelentik be az osztalékból és kamatból eredő jövedelmüket. Egyhar- maduk viszont jövedelmük egy részét letagadja.. A National Press Club előtt Chaplin kifejtette, hogy az adótörvény tele van “kivételekkel és privilégiumokkal”. A legkülönlegesebb kiváltság az, amely- az olajforrások vagyoncsökkentésére vonatkozik.^Ez a szakasz feljogosítja az olajvállalatokat 27 és fél százalékos adóelengedésre, azon az alapon, hogy az olaj kitermelésével felhasználják a jövőbeni profitlehetőségüket. A kiváltságos osztály jogot formál minden kiváltsághoz és a törvényhozás készséggel áll rendelkezésére. A kiskeresetűek viselik az adóterheket, semmi kibúvó nem áll rendelkezésükre. A rajtuk szigorúan behajtott adó összegekkel viszont ismét csak a kiváltságos osztály és kiszolgálói rendelkeznek. Úgy költik el és arra használják az adófizetők pénzét, hogy saját érdeküket, kiváltságaikat és profitjukat szolgálják vele. Mindig lesz munkanélküliség A munkaügyi miniszter beismerte, hogy a tőkés rendszerben mindig lesz munkanélküliség WASHINGTON. — Labor Secretary Arthur J. Goldberg a televízión adott beszédében kénytelen volt beismerni, hogy az Egyesült Államokban mindig lesz munkanélküliség. Goldberg a TV “Youth Wants to Know” programon tartott beszédében a munkanélküliek számát jelenleg a dolgozók 6.9 százalékának mondotta, beismerve, hogy az igen nagy. “Nagyon nehezemre esik annak a beismerése, hogy nálunk mindig lesznek munkanélküliek, miután a. munkások állandóan cserélik munkájukat és az iparoknak is igazodni kell a kereslet okozta követelményekhez. Azonban arra kell törekednünk, hogy a munkanélküliség ne haladja meg a 4 százalékot”, — mondotta. A bányákban olcsó a munkásélet Halálthozó szerencsétlenségek a szénbányákban még mindig túlnyomóan a tulajdonosok nemtörődömségének és a törvényes védelem hiányának a következményei. Az Egyesült Államokban az év első két hónapjában 45 bányász halt meg, ebből februárra esik 28. 17 halálesetet tetőbeom- lás okozott. Ezek főleg olyan bányákban történtek, amelyek nem tartoznak a Federal Coal Mine Safety Act hatáskörébe, mert munkásaiknak száma nem haladja meg a 14-et. Itt tehát, még felelősségre sem lehet vonni a bányatulajdonost hanyagságáért. Március 2-án 22 bányász vesztette el életét a Terre Haute, Ind. melletti Viking Coal Corp. bányájában. A bányászszakszervezet kivizsgáló bizottsága megállapította, hogy a védelmi szabályok többrendbeli megsértése volt az oka a robbanásnak, amely a részlegben dolgozó összes munkást megölte. 1. A villanyfelszerelés megengedhetetlen rossz állapotban volt. 2. A szénrakodás olyan módszerrel folyt, amely elállitotta a szellőztetést. 3. Az üzemvezetőség nem tiltotta be a dohányzást és a tisztviselők szabadon gyakorolták. 4. Majd minden gép olyan leromlott állapotban volt, hogy könnyen okozhatott bányalégrobbanást. Mindez arra mutat, hogy a bánya üzemvezetőségének a védelmi szabályokkal szembeni felelőtlen magatartása okozta a 22 bányász halálát. A kormány részéről annyi történt, hogy Goldberg munkaügyi miniszter részvét-levelet küldött ki az összes áldozatok családjainak. Japánban, márciusban egy héten belül két bányaszerencsétlenség történt, összesen 96 halálos áldozattal. Az egyikben márc. 9-én, bányatüz 72 embert ölt meg. A tüzet a tulhevitett légsűrítő fel szerelés okozta. Márc. 16-án hasonló okból tűz ütött ki egy másik bányában, amelyben két bányász bennrekedt. Egy 22 tagú mentőcsoport sietett le a füsttel és mérges gázzal telitett részlegbe, de egy sem jött ki élve közülük. Egy szakszervezeti vezető jelentése szerint, a légsűrítő már napok óta tulhevitett állapotban működött. “Tartottunk attól, hogy ez a katasztrófa meg fog történni”, idézte a tisztviselőt az AP hírszolgálat tudósítója. A munkaadók bűnös könnyelműsége munkásaik életével szemben, párosulva a védő törvények végrehajtásának ellenőrzésével megbízott hatóságok bűnös lazaságával és nem ritka esetben megvá- sárolhatóságával, felelős az ipari szerencsétlenségek által elveszett munkáséletekért. Szabad terület ez, amelyen a gyilkosoknak nem kell felelni tettükért. A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE ELÍTÉLTE A KUBAI INTERVENCIÓT (Folytatás az első oldalról! Belgrádiján betörték az Egyesült Államok követségének az ablakait. Párizsban és Rómában ugyancsak nagy népi megmozdulás keretében tiltakoztak Kuba megtámadása ellen. Kruscsev—Kennedy levélváltás A Szovjetunió miniszterelnöke rögtön a támadás után kijelentette, hogy minden segítséget megad az ellenforradalmi támadás elhárítására. Ugyanakkor az ENSz közgyűlésén Zorin szovjet megbízott sürgette az “összes ellenforradalmi banda” lefegyverzését, amelyek az Egyesült Államok vagy más országok területén állomásoznak. A benyújtott javaslatban az Egyesült Államok és más országok “támadó cselekedetének” elítélését kérte Zorin, “amelyeknek területéről az inváziót végrehajtották”. A nagyobb nemzetközi bonyodalom elkerülésére Kruscsev miniszterelnök április 18-án üzenetet intézett Kennedy elnökhöz. Kruscsev hangsúlyozta, hogy országa a nemzetközi feszültség enyhüléséért küzd, “de ha mások súlyosbítják azt, akkor teljes mértékben válaszoljanak erre”, “őszintén kérem önt Elnök Ur, hogy vessen véget a Kubai Köztársaság elleni támadásnak. A katonai technika és a világ politikai helyzete olyan ma, hogy minden u. n. ‘kis-háboru’ láncreakciót válthat ki a világ bármely részén”. “Ami a Szovjetunió álláspontját illeti, nem szabad, hogy félreértés keletkezzen ezzel kapcsolatban: mi megadunk a kubai népnek és kormányának minden segítséget, ami a fegyveres támadás visszaverésére szükséges”. Kennedy elnök aznap válaszolt a szovjet miniszterelnök levelére. Szerinte az Egyesült Államok nem avatkozott bele a kubai eseményekbe. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány nem közömbös a partraszálló erők harcával kapcsolatban. “Az Egyesült Államok nem szándékszik beavatkozni katonailag Kubában” — mondta az elnök. Külső intervenció esetén — foly tatta — “azonnal eleget fogunk tenni kötelezettségeinknek, hogy megvédjük e földrészt a külső támadás ellen.” Újabb (iltakozások Kennedy elnök és Kruscsev miniszterelnök üzenetváltása nagy hatást váltott ki szerte a világon. Hatalmas népi megmozdulás keretében tiltakoztak a tömegek az intervenció ellen és kifejezték szimpátiájukat Castro és kormánya mellett. Moszkvában, Varsóban, Belgrádban, Berlinben. Koppenhágában a korábbinál nagyobb számban vettek részt az emberek az intervenció elleni tüntetésben. “Hands off Cuba” kiáltásokkal vonult a tömeg végig az utcákon az Egyesült Államok követségei elé. A Kínai Népköztársaság területén lelkesen üdvözölték Kruscsev üzenetét és tüntettek Castro és kormánya mellett. A lapok hangsúlyozták, hogy nem fogják magárahagyni a havannai kormányt, ha külső hatalom támadást indít ellene. Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke és Tito, Jugoszlávia elnöke is kijelentették, hogy teljes mértékben támogatják Castro kormányát. Április 20-án, mikor az ellenforradalmárok veresége már nyilvánvaló lett, Kennedy elnök titkos megbeszélést folytatott az ellenforradalmi csoportok vezetőjével. Ezután mondta el beszédét az Amerikai Újságkiadók Egyesüleiében. Kijelentette, hogy “Kubát nem engedik át a kommunizmusnak”. Célzott arra is, hogy az Egyesült Államok esetleg fegyveresen avatkozik be a Kuba elleni támadásba, “ha meggyőződik róla, hogy biztonsági érdekeit veszély fenyegeti”. A Pravda, a Szovjet Kommunista Párt hivatalos lapja foglalkozik az elnök harcias beszédével. Rámutatott arra, “hogy az Egyesült Államok cselekedete súlyosan veszélyezteti a világbékét.” Az USA kormánya még megakadályozhatja a háború tüzét, melyet az intervenciósok indítottak el Kubában” és amely világméretűvé változhat. “Nem szabad elfelejteni — folytatja a cikk —, hogy ma nem a harmincas évek közepén élünk, hanem 196i-ben. Kuba nincs egyedül.” Nehru. India miniszterelnöke Washingtont vádolta, hogy felbátorította a kubai ellenforradalmárokat. Az ENSz-ben Zorin szovjet megbízott idézte Dean Rusk amerikai külügyminiszter nyilatkozatát, hogy “a Kuba elleni tevékenység a jövőben is folytatódni fog”. Ezért mondta a szovjet megbízott, kívánatos lenne elfogadni az Egyesült Államok “agresszív cselekedeteinek” az elitélését. Ezzel az ENSz összes államait rábírnák arra, hogy meghiúsítsák az ellenforradalmároknak területük felhasználását a Kuba elleni támadásra. A hét végén tovább folytatódtak az imperialisták elleni tüntetések. Különösen nagy tömeg tüntetett Mexico Cityben, ahol 150 ember sérült meg a karhatalmi alakulatok durva beavatkozása következtében. 200 embert letartóztattak. New Yorkban többezren tüntettek az ENSz épülete előtt a Castro-kormány mellett. Vasárnap délután Castro miniszterelnök tartott 4 órás beszédet, amelyet a havannai televi- zió közvetített. Kijelentette, hogy Kubát továbbra is fenyegeti a támadás veszélye az Egyesült Államok uralkodó körei részéről. Mivel az ellenforradalom teljesen összeomlott”, nem maradt más a számukra, mint a nyilt beavatkozás.” Figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy a nyilt támadás Kuba ellen “kiszámíthatatlan méretű tűzvészt” okozhat és “az imperializmus öngyilkosságát” fogja jelezni s a “Yankee Birodalom végének a kezdetét”. “Nem leszünk egyedül” — jelentette ki a miniszterelnök. Az elfogott 458 ellenforradalmár élete — mondta a kubai nép vezére — az “Egyesült Államok agresszív terveinek” a megszűnésétől függ. Vagyis az amerikai kormány lelkiismeretét terheli további sorsuk. Utalt arra is Castro, hogy ha az Egyesült Államok támadást indít a szigetország ellen, akkor sem ott, sem másutt Latin-Amerikában, nem lesz biztonságban az ame rikai polgárok élete. “Az Egyesült Államoknak! nem lesz elég ereje, hogy megvédje követeit, konzuljait és vállalatainak elnökeit egész Latin- Amerikában.” Az elfogottak életéért — mondta Castro — az Egyesült Államokhoz és a Central Intelligences Agency-hez könyörögjenek, akik megszervezték támadása' :.t.
