Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-12 / 2. szám
Thursday, January 12, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 A "Distressed A99 válsága Gazdaságunk eltör Hihetetlen nyomortanyái. — Éhező embertömegek, állandó munkanélküliség, visszafejlődő civilizáció a jellemvonásai. Amikor az elnökjelölte kampány alatt Kennedy West Virginiában korteskedett megígérte, hogy elnökké való választását követő 60 napon belül programot fog kidolgozni a tartós — az ottani szénbányavidéken különösen régen uralkodó — munkanélküliség enyhítésére. A választás után Kennedy ki is nevezett egy bizottságot, amely Paul H. Douglas, illinoisi szenátor vezetésével kutatást folytatott az ország gazdaságilag legmélyebben sújtott területein a munkanélküliség okai és orvoslása iránt. A bizottság január 1-én nyújtotta át a megválasztott elnöknek a 20 oldalból álló jelentést. Ez olyan ténymegállapításokat foglal magában, amelyekkel a napi sajtó általában csak elvétve és burkoltan foglalkozik. A jelentésben felsorolt száraz tények is csak sejttetik azt a mély nyomort, azt a teljes elhanyagoltságot, amelyben egy bűnös társadalom szenvedni hagyja “felesleges” tagjait. A bizottság ajánlatai meg sem közelitik annak lehetőségét, hogy gyökeres változást hozzanak létre a tragikus helyzetben, még abban az esetben sem, ha teljes egészében életbeléptetnék azokat. Már elhangzottak vélemények a gazdaságunk irányitói részéről, hogy az ajánlatok kivitelezése túlsók pénzbe kerülne és az államháztartás ezt nem bírná. Tehát nincs remény arra, hogy az uj adminisztráció meg fogja szüntetni az egyes területek tartós munkanélküliségét, legfeljebb “gyorssegély” nyújtásával hoz majd létre egy kis enyhülést a szenvedők életében. Éhező amerikaiak A bizottság a munkanélküliséget a következőképp osztályozza: a) 100 olyan munkaerőpiac van az országban, ahol “lényeges és szívós munkásfelesleg” van, b) van 200—300 vidéki és kisvárosi terület, ahol nagyarányú a munkanélküliség. Ez korlátlanul vonatkozik az ország teljes területére. Külön foglalkozik a “distressed area”, a gazdasági válság által mélyebben sújtott területekkel, melyek mindkét osztályozásban léteznek. Ezek olyan vidékei az országnak, ahol még a viszonylagosan virágzó gazdaság idején is van munka- nélküliség. Most, amikor az országban átlag 6 százalékos a munkanélküliség, ezeken a vidékeken a keresetnélküliek aránya 15—20 százalékra emel kedett. Itt még a gazdaság esetleges javulása sem fog jelentős változást létrehozni. A bizottság két ilyen iparterületet emel ki, amelyeknek lakói ma súlyos Ínségben élnek. Egyik a New England-i államok volt textil központjai, a másik az Appaláchian hegyláncolat mentén 11 állam, köztük Pennsylvania, Kentucky, West Virginia szénbánya vidékei. Megadja mindkét ipar hanyatlásának sajátos okait. Ezek között van a technika fejlődése, a gépesítés, az üzemek elköltöztetése, uj nyersanyagok térhóditá sa, melyek mind mélyenjáró változásokat hoztak létre a termelésben, de elsősorban milliószámra tették feleslegessé az emberi munkaerőt. Nagyrészük már régen kimerítette munkanélküli biztosítási járulékát és közsegélyre szorul. A hosz- szu munkanélküliség, a számukra juttatott nyomorúságos és elégtelen könyöradományok, a családok tízezreit a gazdasági és erkölcsi züllés áldozataivá teszi. “Szeptember havában 3,200,000 egyén szorult a kormány élelmiszerfeleslegéből kiosztott könyör adományra”, mondja a jelentés. “Ebből egy négytagú családra havonta $9.36 értékű élelmiszer jutott. Egyedül West Virginiában 281,000 egyén ebből a juttatásból tartotta fenn életét”. Egy-egy bizottság, vagy szenzációt hajhászó újságíró kutatásai nyomán már ezelőtt is köz- feltünést keltő leleplezések hozták napvilágra azokat a szégyenletes -körülményeket, amelyekben ennek a gazdag országnak kivetettjei, élelmiszer- és árufeleslegtől körülvéve, éheznek és nyomorognak. Olyankor a közhangulat felvert hullámain megindul egy pénz-, élelem- és ruhagyüjtési kampány a nép között, egy bizonyos terület szenvedő lakói részére. Egy idő múlva minden megint az események homályába merül, de a nyomorgók helyzete változatlan marad, vagy még rosszabb lesz. Élelmezésük olyan hiányos, hogy a rosszul- tápláltság szervezetüket és egészségüket teszi tönkre. A gyerekek egyszerűen képtelenek iskolába járni ennek következtében. A PAI hírszolgálat közli Hazeltown, Pa.-ból: “Az iskolák látogatása ebben a kerületben a gazdasági hanyatlás következtében annyira leesett, hogy az egyik iskola alsó emeletét kibérelték egy helyi közszolgáltatási vállalat irodahelyiségéül”. Mit ajánl a bizottság? Az Ínség azonnali enyhítésére a bizottság ajánlja, hogy a kormány élelmiszerfeleslegéből nagyobb mennyiséget bocsássanak a szükségben szenvedők rendelkezésére és egészítsék ki olyan élelmiszerekkel, mint vaj, rozsliszt, stb., amelyek feljavítják az étrendet. A beszerzéséhez szükséges pénzt a törvényhozás vagy az elnök utalja ki. A Douglas bizottság további ajánlatai a munkanélküliség enyhítésére számosak, de szűk korlátok között mozognak. Érezni lehet, hogy nem akarja túlzottan megterhelni a kormányt a szükséges kiadásokkal, bár semmilyen pénzösszeget nem említ az ajánlatok kivitelezéséhez. Ugylát- szik szemelőtt tartotta a törvényhozásunkra jellemző szűkmarkúságot és a gyakorlatban mindig felmerülő kongresszusi csatákat, amelyeket a nép érdekeit szolgáló javaslatok kiváltanak a képviselőink és szenátoraink körében. Az ajánlatok kitérnek a munkanélküli biztosítási törvények módosítására, az állami szűkös pénzállományok szövetségi segítésére, közmunkák megszervezésére, területek kifejlesztésére közutak és középületek létesítésével, uj ipari vállalatok adómentesítésére, eltűnt iparok munkásainak átszakositására és áttelepítésére, ifjúsági munkacsapatok szervezésére parkosítás, erdőmentés és hasonló közmunkák elvégzésére, országos hivatal létesítésére, amely felvásárolná az uj Még a bonni állam bíróságainak jogi tornász- mutatványaihoz szokott szemlélők is meghök* kenve állanak meg ezekben a napokban a Schles- wig-Holstein-i tartományi bíróság nagy tárgyalótermének ajtajában. Az ügynek, amelyet tárgyalnak, két főszereplője van. Az egyik az állam belügyminisztere, bizonyos Helmuth Lemke, a másik a ravensbriicki koncentrációs-tábor egyik hirhedt női orvoshóhéra. Hertha Oberheuser. A látogató lába — bármilyen edzett legyen is, — alighanem földbegyökerezik, amikor látja, hogy Oberheuser doktornő taláros ügyvédekkel körülvéve, arcán bizakodó mosollyal, a felperes számára fenntartott karosszékben helyezkedik el, a vádlott pedig a belügyminiszter... Jónéhány esztendővel ezelőtt bizony, a nürnbergi I. számú nemzetközi katonai bíróság előtt, még Oberheuser doktornő volt a vádlott és, enyhén szólva, nem is ok nélkül. Az akták szörnyű dolgokról beszéltek. Oberheuser 1940 óta Gebhardt SS-Obergruppenführer irányításával különböző csontátültetési kísérleteket végzett a tábor foglyain. Egyik feladata az volt, hogy a női foglyok felső combját felhasitotta és a sebbe megfelelő bak- tériumkulturákat, valamint üvegszilánkokat és faforgácsokat helyezett. Azután tanulmányozta a fertőzés lefolyását. Egy másik kisérletcsoport — az úgynevezett flegmónia-kisérletek — során olyan sebeket ejtett a foglyokon, amelyek súlyos, elhanyagolt, lőtt sebek módjára fertőződtek. A sebbe esetenként földet dörzsölt — mert a kísérletek célja az volt, hogy megfigyeljék a lövészárokban elszenvedett, fertőzött sebek “viselkedésének” módját. Akkor Nürnbergben a tanuk sorában felvonult egy volt német fogoly is, Anna Heil, Frankfurtból. A nővére tűnt el, akivel együtt sínylődött a ravensbriicki táborban. — “Oberheuser doktornőhöz mentem — vallotta — vigyázatba vágtam magam és megkérdeztem, mi lett a nővéremmel, hiszen ő látta utoljára. A doktornő ekkor dühbejött, a földre rántott, az arcomba és a gyomromba rúgott, majd igy kiáltott “Elpusztítottam, mert zabáit, de semmire nem lehetett már használni ...” A jegyzőkönyv egy másik szakasza arról beszélt, hogy Oberheuser bizonyos speciális kísérletek céljaira egészséges foglyok lábát kalapáccsal összetörte, más foglyoknak pedig benzin-injekciókat adott. A fogoly ezután egy irtózatos szívroham kórképét produkálta. A halál 3-—5 perc iparvállalatok jelzálogait (mortgage), kutatásokra a szén leszűkült használatának fellenditése cél jából, kerületi bizottságok felállítására területi problémák megoldására, stb. Egy “korai.figyelmeztető” szervezet szükségességére mutat rá a jelentés, amely előre látná a helyileg jelentkező gazdasági válság jeleit és meg tenné a szükséges lépéseket hatásának enyhítésére. Szemlélhetőleg az acélipar folyamatos automatizálására mutat rá, amely előreláthatólag újabb “distressed”, vagyis súlyosan érintett területeket fog létrehozni. Nem nehéz meglátni, hogy a bizottság ajánlatai milyen hiányosak. Egyrészt mert elfogadásuk kétséges és hosszadalmas. Másrészt mert életbeléptetésük esetén is csak közvetve segítenék a munkanélkülieket. Rá lehet mutatni arra is, hogy egyes ajánlatok magukban viselik a munkanélküliek további kizsákmányolását, mint az ifjúsági és a közmunka csoportok szervezetei amelyek — a múlt tapasztalatai szerint — a szakszervezeti munkabéren alul fizetik a dolgozókat. A munkanélküli biztosítási törvények módosi- . tására vonatkozó ajánlattal szemben rá kell mutatnunk a United Mine Workers és más szakszervezetek követelésére, amely a munkanélküli biztosítások kifizetésének kiterjesztését kéri a munkanélküliség teljes tartamára még pedig olyan arányban, hogy az pótolja a rendes kereset 75 százalékát. Ennek van értelme, mert bizonyos mértékben biztosítja a család majdnem rendes megélhetését. Az Egyesült Államok ingazodó gazdasági mérlegét nem lehet kiegyensúlyozni csak úgy, ha min den munkaképes egyénnek biztosítja a kereseti és megélhetési lehetőséget. A Douglas bizottság ajánlatai ezt nem helyezik kilátásba. Viszont az egész ország tudatában van annak, hogy a Ken- nedy-kormány előtt álló problémák egyik legfon- tosabbja az állandóan növekedő munkanélküliség megoldása. Evvel Kennedy maga is tisztában van. alatt állt be és az áldozat az utolsó szempillantásig öntudatnál volt. Oberheuser doktornő akkor — 1947-ben —• húsz évi fegyházat kapott, de a bonni csodaországban már 1952-ben kiszabadult a landsbergi várbörtönből. Sőt, a munkaügyi minisztérium “Spaetheimkehrer”-nek azaz “késői hazatérőnek” nyilvánította és munkavállalási engedélyt adott neki! így szerzett Oberheuser doktornő egy csendes nyugatnémet kisvárosban virágzó magánprak- szist, a városi és tartományi hatóságok teljes bizalmát élvezve.. . Röviddel ezelőtt egy kis baleset történt: az angol orvosi társaságnak tudomására jutott az Oberheuser-eset és néhány “finyásabb” tag úgy vélte: Bonn túlságosan is nagy jóindulatot tanúsít Hertha Oberheuserral szemben. Amikor a botrány dagadni kezdett, I emke, a tartományi belügyminiszter megpróbálta visszavonatni a doktornő működési engedélyét. Éne Oberheuser doktornő a nyugatnémet igazságszolgáltatás védelme alá menekült a ‘Spaetheimkehrer’ igazolványát lobogtatva, jókora becsületsértési és kártérítési pert akasztott a belügyminiszter nyakába. Ezt tárgyalják most Schleswig-Holsteinben... Még néhány év és ha a bonni államban igy mennek tovább a dolgok, Oberheuser doktornő az életbenmaradt áldozatokat is be fogja perelni. A GIA kivizsgálását kérik A “Fair Play fór Cuba Committee” végrehajtó titkára, Robert B. Taber felszólította a kongresz- szust, hogy indítson vizsgálatot azon gyakori hírlapi tudósítás valódiságának megállapítására, hogy “a 'Central Intelligence Agency a Kuba megszállására készülő harcos egységeket pénzzel, fegyverekkel és kiképzéssel látja el” és hogy a CIA-nek szerepe van a Guatemalaban létező “titkos kiképző táborok” felállításában, valamint “Floridában és Nicaraguaban megszálló csapatok kiképzésében.” A bizottság sürgönyt küldött Eisenhowerhez, amelyben tiltakozik az ellen, hogy megszakította Kubával a diplomáciai kapcsolatot. Ugyancsak sürgönyileg szólította fel Kennedy megválasztott elnököt, hogy felavatása után állítsa vissza kapcsolatunkat Kubával. Robert B. Taber előzőleg a Columbia Broadcasting System rádió hírszolgálat levelezője volt. A “Fair Play For Cuba” b-ottság címe 799 Broadway, New York. A FELPERES HÓHÉR
