Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-30 / 13. szám
Kl AZ IGAZI VESZTES? “Kennedy vesztett a képviselőházban’’ fejeimmel hozta a napi sajtó ä hirt, hogy a nélkülözést csak hírből ismerő honatyáink visszautasították az adminisztráció törvényjavaslatát a minimális órabérnek 1 dollárról $1.25-re való emeléséért. Amit elfogadtak az egy csonka módosítás, teljesen elégtelen feltételekkel.- A szomorú valóság az, hogy a vesztes nem Kennedy, hanem az a több mint 3 millió amerikai munkás, akire a ja- vaslat a törvény védelmét szándékozott kiterjeszteni a munkaadók olyan határtalan kizsákmányolásával szemben, aminek következtében még a jelenlegi törvénykezés által $1.00-ban megállapított órabért sem kapják meg. Ezeket a munkásokat tehát sem a munkabér-, sem az órabértörvény nem védi és családjukkal az életszínvonal legalacsonyabb fokán tengődnek. Családtagokkal együtt számuk jóval meghaladja a 12 milliót. De legalább mégegyszer ennyi amerikai munkás és családja él ilyen szűkös, vagy még szűkösebb viszonyok között, akiket Kennedy törvényjavaslata nem is vett figyelembe, meghajolva azon hamis, reakciós álláspont előtt, hogy a béremelések inflációt okoznak. Különböző ténykutatók az amerikai munkások legalább egyhar- madát, 22 millió kenyérkeresőt sorolnak abba a rétegbe, mely nek évi keresete nem elég arra, hogy ellássa családját a minimális életszükségletekkel. Ezek között van a mezőgazdasági munkások nagy csoportja, amelynek nyomoráról és a legelmaradottabb ázsiai vagy délamerikai ország kizsákmányolt népeihez hasonló életviszonyairól még újságjaink és a televízió is megszégyenítő jelentést adtak. A módosítás alapján a képviselőház demokrata.—republikánus reakciós együttese nagylelkűen felemelte a minimális órabért $1.15-re, de csak azoknak, akik eddig az egydolláros órabértörvény védelme alatt állottak. Meglehet, hogy ezek közül sokan, ha szervezett munkások, már előbb kiharcoltak maguknak jobb munkabért. A törvény védelmére inkább azoknak van szükségük, akik szervezetlenek, mint pl. a déli államok sokmillió fehér és néger munkása és a szakképzetlen munkások milliói az egész országban. Ezek közül az elfogadott módosítás mindössze 1,400.000 munkást von a törvény védelme alá és az újaknak a legérthetetlenebb zsugorisággal csupán a régi $1.00 minimális órabért engedélyezi. így gondoskodik a gazdag Amerika, a “legmagasább élet- színvonallal” dicsekvő Egyesült Államok saját népének életéről. Ugyanezek a képviselők szimpatikusán és megértéssel fogadják Kennedy egy másik javaslatát, amelyben a háborús költségvetés egybillió dollárral való felemelését kéri. Az eddigi 43 billió dollár nem elég. A pusztulás szellemének áldozni van pénz és akarat is a kongresszusban. Rockefeller törvényhozó testületé Hasonló felfogást tanúsított New York állam törvényhozása Albanyban. A reakciónak sikerült végre “tartózkodási követelmény”-t felállítani a segélyre szorult családok ellen. Ezzel a munkanélküliség leggyakoribb áldozatait, a néger és portorikói munkásokat sújtja, akik munkát keresve költöznek egyik városból a másikba. Az uj törvény szerint csak hathónapos ottlakás után folyamodhatnak segélyért. A nyomort ismerő segélybizottságok hiába tiltakoztak a törvényjavaslat embertelensége ellen.. Az állami törvényhozók, Rockefeller kormányzóval az élen. csak akkor tanúsítottak megértést, amikor a szegény vasutbárók kérelméről vplt szó és közel 9 billió dollár különsegélyt szavaztak meg nekik az adófizetők pénzéből. Azután magukról sem feledkeztek meg és alig két hónapig tartó munkájukért évi 2,500 dollár, fizetésemelést szavaztak meg maguknak “költségek” fejében. így kereken 10,000 dollárt kapnak, amiből valahogy csak eltengődnek. A' nép által “szabadon” választott törvényhozók “szabadon” fordulnak a nép érdekei ellen a kiváltságos osztály szolgálatában. Az amerikai választók valójában az igazi vesztesek, amikor a -törvényhozó testületek politikai játszmát folytatnak az ország és a nép alapvető érdekeivel. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y, Vol. X. No. 13. Thursday, March 30, 1961 NEW YORK, N. y! LAOSZ A VILÁG ÉRDEKLŐDÉSÉNEK Kennedy elnök és Gromyko külügyminiszter megvitatták a laoszi kérdést. A Szovjetunió hivatalosan még nem nyilatkozott. — Nemzetközi értekezletre van kilátás Laosz semlegességének létrehozatalára A BÉKÉS MEGOLDÁSÉRT Az amerikai háborús uszitóknak még az Eisenhower-ad- minisztráció alatt sikerült megbolygatni Laosz semleges kormányformáját, de kudarcba fűlt azon törekvésük, hogy háborús terveiket támogató kormányt fogadtassanak el a laoszi néppel. 300 millió dollár “segélyt” költöttek egy haderő megszervezésére, amelyet amerikai fegyverekkel, amerikai katonai szakértőkkel “megtanítottunk gyilkolni”, de akikben “nincs harci akarat”, egy ottani amerikai résztvevő kijelentése szerint. A laoszi népi erők növekvő győzelme a felállított bábkormánnyal szemben riadalmat okozott az amerikai háborús klikkben és hangosan fegyveres beavatkozást követelnek, hogy “megmentsék a világot a kommunizmustól”. Evvel az elcsépelt jelszóval takarják gyarmatosító szándékukat az imperialisták és ezt a függetlenségre és semlegességre törekvő országok népei már saját bőrükön tapasztalják. Kennedy elnök multheti sajtókonferenciáján végre hivatalosan a laoszi semlegesség mellett nyilatkozott. Támogatta az angol kormány ajánlatát, amely nemzetközi értekezletet ajánl a laoszi béke helyreállítására. Ugyanakkor azonban harci előkészületekről érkeztek hirek. Taiwant őrző hadiflotA szovjet kormány még nem hozta nyilvánosságra álláspontját Kennedy elnök sajtókonferencián megtett nyilatkozatára v o n a tkozólag. Kennedy a laoszi helyzet “veszélyes” voltára való tekintettel a harcok beszüntetését és nemzetközi tárgyalások. megindítását ajánlotta egy semleges laoszi kormány létrehozására. A “Pravda”-ban cikk jelent meg, amely bizonyos feltételeket sorolt fal az egyezkedés ! sikeres kivitelezése érdekében. Ezek között van az ame- j rikai katonai tanácsadók azon nali visszavonása Laoszból, a I szomszédos Thailand területét I ne használják katonai támasz | pontként, az Egyesült Álla- j mok részvétele egy békés : megegyezést célzó nemzetközi értekezleten és hogy tartóz- Ikodjon olyan intézkedésektől, amelyek a laoszi harcokat kiéleznék. !■ A cikk kifogásolta Kenne- | dy ultimátumszerű felhívását I az. előretörő laoszi erőkhöz, ! hogy hagyják abba a táma- I dást. Rámutatott arra, hogy a SEATO — az Egyesült Államok által létrehozott és irányított dél-kel-etázsiai katonai szövetség — részéről történő bármilyen beavatkozás “megtorló erővel találná szem. ben magát.” Moszkvában India külügyminisztere tárgyalt Kruscsev miniszterelnökkel. Washingtonban Kennedy elnök egyórás megbeszélést folytatott Gromyko külügyminiszterrel I a laoszi kérdésről. A végén mindketten kifejezték azt a . reményüket, hogy lehetséges a békés megoldás ebben a kérdésben. A szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy kor- ; mánya figyelmesen tanulmá- | nyozza a nyugati tervet a I probléma megoldására és rö- ! videsen választ is fog adni | rá. A Gromykoval való tárgyalást megelőzően Kennedy el nők a floridai Key West-ei találkozott Macmillan ango" miniszterelnökkel. A tárgya lásokról kiadott hirek szerint “teljes megegyezésre jutottak” a közös politika “minden vonatkozásában”, hogy egy “valóban semleges Laosz” fennmaradását támogatják. Javasolták a szembenálló felek között a fegyverszünet megvalósítását és a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság élet- rehivását a fegyverszünet ellenőrzésére. Javasolták továbbá egy nemzetközi konferencia összehívását, hogy egységes, semleges országot hozhassanak létre. Az említett tárgyalásokkal párhuzamosan tartják ülésüket a SEATO külügyminiszteréi Bangkokban, Thaiföld fővárosában. Az értekezleten Dean Rusk sürgeti a többi tagállamokat, hogy fogadják el az Egyesült Államok javaslatát a katonai beavatkozásra .vonatkozólag Laoszban, “ha szükségesnek látszik”. Vagyis a SEATO tagállamai vállalják el, hogy csapatokat küldenek -a laoszi jobboldali erők megsegítésére, mikor azt amerikai részről szükségesnek ítélik. Aláaknázták Laosz semlegességét A kiélezett laoszi kérdés eredete 1954-re nyúlik visz- sza. Ez év júliusában megtartott genfi értekezleten a nagy 0 „ hatalmak és a részvevő nemzetek, összesen 14-en, garantálták Laosz függetlenségét és szuverenitását. Fegyver- szünetet hoztak létre a Soup- hanouvong herceg által vezetett baloldali Patet Lao mozgalom és a laoszi kormány között. A fegyverszünet biztosítására 3 tagú nemzetközi ellenőrző bizottságot állítottak fel (India, Lengyelország, Kanada). De 1955 elején Dulles külügyminiszter Laoszba sietett s mindent megpróbált, hogy meghiúsítsa a sikeresen haladó tárgyalásokat a laoszi kormány mini szterelnöke, Phouma herceg, és Patet Lao között. Ezek a tárgyalások az ország békés egyesítése érdekében folytak. Az Eisen- hower-kormány a segély beszüntetését helyezte kilátásba, ha nem szakítják meg a (Folytatás a 16-ik oldalon) NYOLC-ÁLLAM KONFERENCIA MOSZKVÁBAN A Varsói Egyezmény nyolc I tagállama e héten értekezletet tart Moszkvában. A kiadott hivatalos nyilatkozat szerint, kölcsönös problémáikat fogják meg tárgyalni. Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársa- | ság vezetője Berlinből való távozásakor kijelentette, hogy a I berlini kérdés és a német béke- í szersződés rendezése is megbe- j szélés tárgya lesz az értekezle- j ten. Jelentős veszteséget szenvedett a kormánypárt a belga választásokon A Belgiumban megtartott választásokon az uralmon lévő Keresztényszocialista Párt nagy szavazatveszteséget s z e nvedett A 212 tagú parlamentben 96 kép viseletét szerzett, előbbi 104 helyett. Még nagyobbarányu a vesztesége a pártnak a vidéki tanácsokban, ahol 27-tel kevetánk Laosz felé közeledett, a szomszédos Thailandban tengerészcsapatokat helyeztünk el, Goldwater szenátor és hasonló reakciósok késznek nyilatkoztak az első lövést leadni. SEATO (az ázsiai katonai szövetség) rendkívüli ülésén, Rusk államtitkár vezetésével, fegyveres beavatkozásról tárgyal, bár Laosz nem tagja és nem kérte segítségét. A fenyegetések éle természetesen a Szovjetunióra irányult, hiszen az egész “szabad” világot elárasztó amerikai hadigépezet agresszort keres. A háborúra támaszkodó imperializmusnak nem fog sikerülni újra háborút kirobbantani, de az amerikai népnek fel kell ismernie azt a veszélyt, amelybe a lelkiismeretlen nagytőke kész belerántani egy kis extra profitért, vagy talán a növekvő munkanélküliség okozta problémák megoldásáért. Résen kell lennie, hogy ez ne történhessen meg és hogy a laoszi vagy az amerikai nép problémáit a békés egymás mellett élés eszközeivel oldják meg. Csak ez az egy ut lehetséges, minden más a pusztuláshoz és a reménytelenséghez vezet. sebb tagja kapott mandátumát. A Szociáldemokrata Párt a szenátusban ért el jelentősebb sikert, mert a zeddigi 40 tag helyett most már 45 tagja foglalhat itt helyet. A legnagyobb- arányu a Kommunista Párt előretörése. A képyisélőházhan 2- ről 5-re emelte ragjainak számát és a vidéki'‘tanácsokban az eddigi 3 helyett már 11 képviselőinek a száma. A Keresztényszocialista Párt nagyarányú vereségét munkásellenes intézkedései okozták. Eyskens miniszterelnök Kongóban. Belgium gyarmatában elszenvedett anyagi veszteségeket, valamint a NATO tagság miatt szükséges hatalmas katonai kiadások költségeit, a munkásosztály vállára akarta áthárítani. A munkanélküli biztosítások es a nyugdijak összegének csökkentése által próbálta megóvni a tőkésosztályt a nagyobb adózástól. Eyskens, most a pártját ért nagyarányú veszteségek miatt, kénytelen volt lemondani a miniszterei nöks égről.
