Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-30 / 13. szám

Kl AZ IGAZI VESZTES? “Kennedy vesztett a képviselőházban’’ fejeimmel hozta a napi sajtó ä hirt, hogy a nélkülözést csak hírből ismerő hon­atyáink visszautasították az adminisztráció törvényjavasla­tát a minimális órabérnek 1 dollárról $1.25-re való emelé­séért. Amit elfogadtak az egy csonka módosítás, teljesen elégtelen feltételekkel.- A szomorú valóság az, hogy a vesztes nem Kennedy, ha­nem az a több mint 3 millió amerikai munkás, akire a ja- vaslat a törvény védelmét szándékozott kiterjeszteni a munkaadók olyan határtalan kizsákmányolásával szemben, aminek következtében még a jelenlegi törvénykezés által $1.00-ban megállapított órabért sem kapják meg. Ezeket a munkásokat tehát sem a munkabér-, sem az órabértörvény nem védi és családjukkal az életszínvonal legalacsonyabb fo­kán tengődnek. Családtagokkal együtt számuk jóval meg­haladja a 12 milliót. De legalább mégegyszer ennyi ameri­kai munkás és családja él ilyen szűkös, vagy még szűkö­sebb viszonyok között, akiket Kennedy törvényjavaslata nem is vett figyelembe, meghajolva azon hamis, reakciós álláspont előtt, hogy a béremelések inflációt okoznak. Külön­böző ténykutatók az amerikai munkások legalább egyhar- madát, 22 millió kenyérkeresőt sorolnak abba a rétegbe, mely nek évi keresete nem elég arra, hogy ellássa családját a mi­nimális életszükségletekkel. Ezek között van a mezőgazda­sági munkások nagy csoportja, amelynek nyomoráról és a legelmaradottabb ázsiai vagy délamerikai ország kizsák­mányolt népeihez hasonló életviszonyairól még újságjaink és a televízió is megszégyenítő jelentést adtak. A módosítás alapján a képviselőház demokrata.—republi­kánus reakciós együttese nagylelkűen felemelte a minimá­lis órabért $1.15-re, de csak azoknak, akik eddig az egydol­láros órabértörvény védelme alatt állottak. Meglehet, hogy ezek közül sokan, ha szervezett munkások, már előbb ki­harcoltak maguknak jobb munkabért. A törvény védelmé­re inkább azoknak van szükségük, akik szervezetlenek, mint pl. a déli államok sokmillió fehér és néger munkása és a szakképzetlen munkások milliói az egész országban. Ezek közül az elfogadott módosítás mindössze 1,400.000 munkást von a törvény védelme alá és az újaknak a legérthetetle­nebb zsugorisággal csupán a régi $1.00 minimális órabért engedélyezi. így gondoskodik a gazdag Amerika, a “legmagasább élet- színvonallal” dicsekvő Egyesült Államok saját népének éle­téről. Ugyanezek a képviselők szimpatikusán és megértés­sel fogadják Kennedy egy másik javaslatát, amelyben a háborús költségvetés egybillió dollárral való felemelését ké­ri. Az eddigi 43 billió dollár nem elég. A pusztulás szelle­mének áldozni van pénz és akarat is a kongresszusban. Rockefeller törvényhozó testületé Hasonló felfogást tanúsított New York állam törvényho­zása Albanyban. A reakciónak sikerült végre “tartózkodá­si követelmény”-t felállítani a segélyre szorult családok el­len. Ezzel a munkanélküliség leggyakoribb áldozatait, a né­ger és portorikói munkásokat sújtja, akik munkát keresve költöznek egyik városból a másikba. Az uj törvény szerint csak hathónapos ottlakás után folyamodhatnak segélyért. A nyomort ismerő segélybizottságok hiába tiltakoztak a törvényjavaslat embertelensége ellen.. Az állami törvény­hozók, Rockefeller kormányzóval az élen. csak akkor tanú­sítottak megértést, amikor a szegény vasutbárók kérelmé­ről vplt szó és közel 9 billió dollár különsegélyt szavaztak meg nekik az adófizetők pénzéből. Azután magukról sem feledkeztek meg és alig két hónapig tartó munkájukért évi 2,500 dollár, fizetésemelést szavaztak meg maguknak “költ­ségek” fejében. így kereken 10,000 dollárt kapnak, amiből valahogy csak eltengődnek. A' nép által “szabadon” választott törvényhozók “szaba­don” fordulnak a nép érdekei ellen a kiváltságos osztály szolgálatában. Az amerikai választók valójában az igazi vesztesek, amikor a -törvényhozó testületek politikai játsz­mát folytatnak az ország és a nép alapvető érdekeivel. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y, Vol. X. No. 13. Thursday, March 30, 1961 NEW YORK, N. y! LAOSZ A VILÁG ÉRDEKLŐDÉSÉNEK Kennedy elnök és Gromyko külügyminiszter megvitatták a laoszi kérdést. A Szovjetunió hivatalosan még nem nyilatkozott. — Nem­zetközi értekezletre van kilátás Laosz semlegességének létrehozatalára A BÉKÉS MEGOLDÁSÉRT Az amerikai háborús uszitóknak még az Eisenhower-ad- minisztráció alatt sikerült megbolygatni Laosz semleges kor­mányformáját, de kudarcba fűlt azon törekvésük, hogy há­borús terveiket támogató kormányt fogadtassanak el a lao­szi néppel. 300 millió dollár “segélyt” költöttek egy haderő megszervezésére, amelyet amerikai fegyverekkel, amerikai katonai szakértőkkel “megtanítottunk gyilkolni”, de akik­ben “nincs harci akarat”, egy ottani amerikai résztvevő ki­jelentése szerint. A laoszi népi erők növekvő győzelme a felállított bábkor­mánnyal szemben riadalmat okozott az amerikai háborús klikkben és hangosan fegyveres beavatkozást követelnek, hogy “megmentsék a világot a kommunizmustól”. Evvel az elcsépelt jelszóval takarják gyarmatosító szándékukat az imperialisták és ezt a függetlenségre és semlegességre tö­rekvő országok népei már saját bőrükön tapasztalják. Kennedy elnök multheti sajtókonferenciáján végre hiva­talosan a laoszi semlegesség mellett nyilatkozott. Támogatta az angol kormány ajánlatát, amely nemzetközi értekezletet ajánl a laoszi béke helyreállítására. Ugyanakkor azonban harci előkészületekről érkeztek hirek. Taiwant őrző hadiflot­A szovjet kormány még nem hozta nyilvánosságra ál­láspontját Kennedy elnök saj­tókonferencián megtett nyi­latkozatára v o n a tkozólag. Kennedy a laoszi helyzet “ve­szélyes” voltára való tekin­tettel a harcok beszüntetését és nemzetközi tárgyalások. megindítását ajánlotta egy semleges laoszi kormány lét­rehozására. A “Pravda”-ban cikk jelent meg, amely bizonyos feltéte­leket sorolt fal az egyezkedés ! sikeres kivitelezése érdeké­ben. Ezek között van az ame- j rikai katonai tanácsadók azon nali visszavonása Laoszból, a I szomszédos Thailand területét I ne használják katonai támasz | pontként, az Egyesült Álla- j mok részvétele egy békés : megegyezést célzó nemzetközi értekezleten és hogy tartóz- Ikodjon olyan intézkedésektől, amelyek a laoszi harcokat ki­éleznék. !■ A cikk kifogásolta Kenne- | dy ultimátumszerű felhívását I az. előretörő laoszi erőkhöz, ! hogy hagyják abba a táma- I dást. Rámutatott arra, hogy a SEATO — az Egyesült Ál­lamok által létrehozott és irá­nyított dél-kel-etázsiai kato­nai szövetség — részéről tör­ténő bármilyen beavatkozás “megtorló erővel találná szem. ben magát.” Moszkvában India külügy­minisztere tárgyalt Kruscsev miniszterelnökkel. Washing­tonban Kennedy elnök egy­órás megbeszélést folytatott Gromyko külügyminiszterrel I a laoszi kérdésről. A végén mindketten kifejezték azt a . reményüket, hogy lehetséges a békés megoldás ebben a kér­désben. A szovjet külügymi­niszter kijelentette, hogy kor- ; mánya figyelmesen tanulmá- | nyozza a nyugati tervet a I probléma megoldására és rö- ! videsen választ is fog adni | rá. A Gromykoval való tárgya­lást megelőzően Kennedy el nők a floridai Key West-ei találkozott Macmillan ango" miniszterelnökkel. A tárgya lásokról kiadott hirek szerint “teljes megegyezésre jutot­tak” a közös politika “min­den vonatkozásában”, hogy egy “valóban semleges Laosz” fennmaradását támogatják. Javasolták a szembenálló fe­lek között a fegyverszünet megvalósítását és a Nemzet­közi Ellenőrző Bizottság élet- rehivását a fegyverszünet el­lenőrzésére. Javasolták továb­bá egy nemzetközi konferen­cia összehívását, hogy egysé­ges, semleges országot hoz­hassanak létre. Az említett tárgyalásokkal párhuzamosan tartják ülésü­ket a SEATO külügyminisz­teréi Bangkokban, Thaiföld fővárosában. Az értekezleten Dean Rusk sürgeti a többi tagállamokat, hogy fogadják el az Egyesült Államok javas­latát a katonai beavatkozás­ra .vonatkozólag Laoszban, “ha szükségesnek látszik”. Vagyis a SEATO tagállamai vállalják el, hogy csapatokat küldenek -a laoszi jobboldali erők megsegítésére, mikor azt amerikai részről szükséges­nek ítélik. Aláaknázták Laosz semlegességét A kiélezett laoszi kérdés eredete 1954-re nyúlik visz- sza. Ez év júliusában megtar­tott genfi értekezleten a nagy 0 „ hatalmak és a részvevő nem­zetek, összesen 14-en, garan­tálták Laosz függetlenségét és szuverenitását. Fegyver- szünetet hoztak létre a Soup- hanouvong herceg által veze­tett baloldali Patet Lao moz­galom és a laoszi kormány között. A fegyverszünet biz­tosítására 3 tagú nemzetközi ellenőrző bizottságot állítot­tak fel (India, Lengyelország, Kanada). De 1955 elején Dul­les külügyminiszter Laoszba sietett s mindent megpróbált, hogy meghiúsítsa a sikeresen haladó tárgyalásokat a laoszi kormány mini szterelnöke, Phouma herceg, és Patet Lao között. Ezek a tárgyalások az ország békés egyesítése ér­dekében folytak. Az Eisen- hower-kormány a segély be­szüntetését helyezte kilátás­ba, ha nem szakítják meg a (Folytatás a 16-ik oldalon) NYOLC-ÁLLAM KONFERENCIA MOSZKVÁBAN A Varsói Egyezmény nyolc I tagállama e héten értekezletet tart Moszkvában. A kiadott hi­vatalos nyilatkozat szerint, köl­csönös problémáikat fogják meg tárgyalni. Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársa- | ság vezetője Berlinből való tá­vozásakor kijelentette, hogy a I berlini kérdés és a német béke- í szersződés rendezése is megbe- j szélés tárgya lesz az értekezle- j ten. Jelentős veszteséget szenvedett a kormánypárt a belga választásokon A Belgiumban megtartott vá­lasztásokon az uralmon lévő Ke­resztényszocialista Párt nagy szavazatveszteséget s z e nvedett A 212 tagú parlamentben 96 kép viseletét szerzett, előbbi 104 he­lyett. Még nagyobbarányu a vesztesége a pártnak a vidéki tanácsokban, ahol 27-tel keve­tánk Laosz felé közeledett, a szomszédos Thailandban tenge­részcsapatokat helyeztünk el, Goldwater szenátor és hasonló reakciósok késznek nyilatkoztak az első lövést leadni. SEATO (az ázsiai katonai szövetség) rendkívüli ülésén, Rusk állam­titkár vezetésével, fegyveres beavatkozásról tárgyal, bár Laosz nem tagja és nem kérte segítségét. A fenyegetések éle természetesen a Szovjetunióra irányult, hiszen az egész “szabad” világot elárasztó amerikai hadigépezet agresszort keres. A háborúra támaszkodó imperializmusnak nem fog sike­rülni újra háborút kirobbantani, de az amerikai népnek fel kell ismernie azt a veszélyt, amelybe a lelkiismeretlen nagy­tőke kész belerántani egy kis extra profitért, vagy talán a növekvő munkanélküliség okozta problémák megoldásáért. Résen kell lennie, hogy ez ne történhessen meg és hogy a laoszi vagy az amerikai nép problémáit a békés egymás mel­lett élés eszközeivel oldják meg. Csak ez az egy ut lehetséges, minden más a pusztuláshoz és a reménytelenséghez vezet. sebb tagja kapott mandátumát. A Szociáldemokrata Párt a sze­nátusban ért el jelentősebb si­kert, mert a zeddigi 40 tag he­lyett most már 45 tagja foglal­hat itt helyet. A legnagyobb- arányu a Kommunista Párt elő­retörése. A képyisélőházhan 2- ről 5-re emelte ragjainak szá­mát és a vidéki'‘tanácsokban az eddigi 3 helyett már 11 képvi­selőinek a száma. A Keresztényszocialista Párt nagyarányú vereségét munkás­ellenes intézkedései okozták. Eyskens miniszterelnök Kongó­ban. Belgium gyarmatában el­szenvedett anyagi veszteségeket, valamint a NATO tagság miatt szükséges hatalmas katonai ki­adások költségeit, a munkásosz­tály vállára akarta áthárítani. A munkanélküli biztosítások es a nyugdijak összegének csökken­tése által próbálta megóvni a tőkésosztályt a nagyobb adó­zástól. Eyskens, most a pártját ért nagyarányú veszteségek miatt, kénytelen volt lemondani a mi­niszterei nöks égről.

Next

/
Thumbnails
Contents