Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-23 / 12. szám

VÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK

Az Egyesült Nemzetek őszi ülésszakán Krusesev szovjet miniszterelnök nagyhatású beszédében a gyarmati rendszer végleges felszámolására szólította fel a világszervezetet. Az errevonatkozó javaslatot a tagállamok túlnyomó többsége egyhangúan el is fogadta. Az Egyestilt Államok akkor egyike volt azoknak a keveseknek, amelyek tartózkodtak a szavazástól. Ez durva bevallása volt annak a külpolitikai álláspontunknak, hogy mi a gyarmatosító hatalmakat és általában azokat az államokat támogatjuk, amelyek reakciós politikát folytatnak.

Ezt az országunkon esett dicstelen foltot igyekezett a Ken- nedy-adminisztráció a múlt héten eltüntetni, amikor az Angola, portugál gyarmat helyzetének kivizsgálására vonatkozó javaslat mellett szavazott a Biztonsági Tanácsban. Az uj kormány számos jelét adta annak, hogy felismerte az Eisen- hower-adminisztráció leplezetlen reakciós módszereinek helytelen voltát és hogy befolyása és hírneve helyreállításának, valamint nemzetközi céljai elérésének szempontjából a megközelítés uj eszközeit kell igénybe vennie. Ezt már több kérdéssel kapcsolatban meg is tette, bár a hangzatos szólamokon kívül még semmi kézzelfogható jelét nem adta annak, hogy a külpolitika lényegében változást hozott volna létre.

Bár Stevenson mellette szavazott, csodálatosképpen Angola gyarmati elnyomása elleni határozati javaslat még sem ment keresztül a Biztonsági Tanácsban. Azt megértjük, hogy Franciaország és Anglia, a két gyarmati hatalom nem értett egyet a javaslat tartalmával, de csodálkozunk azon, hogy Törökország, Chile és Ecuador is tartózkodott a szavazástól. Erre némi fényt dérit az a tény, hogy a State Department dédelgetett kedvence, Chiang Kai-shek delegátusa sem tartotta fontosnak állást foglalni a gyarmatosítás ellen. így aztán ez a reakciós egységfront megakadályozta a javaslat elfogadását. Ez a megoldás Stevensonnak is nagyon megfelelt. Ez alkalmat adott neki arra, hogy az “egyenlő emberi jogok” védelmezőjeként szerepeljen. Nagyképűen idézte az amerikai alkotmány errevonatkozó szakaszát és figyelmébe ajánlotta minden ország kormányának, hogy kövessék szellemét. Csak azt felejtette el hozzáfűzni, hogy saját országunkban a fiatal négerek százait tartóztatják le és vetik börtönbe ma is, mert követelik ennek a szakasznak betű szerinti alkalmazását elsősorban a maguk számára, itt az Egyesült Államokban.

Ha Stevenson szavazata nem is volt őszinte és Angola .gyarmati elnyomását az Egyesült Nemzetek nem is teszi kivizsgálás tárgyává, az biztos, hogy úgy a javaslatnak, mint az Egyesült Államok szavazatának meg lesz az erkölcsi hatása a gyarmati népekre. A gyarmati korszak a végét járja az egész világon. Az Egyesült Nemzetekben minden érdekükben elhangzott szó megerősíti a felszabadulási és függetlenségi mozgalom feltartóztathatatlan előrehaladását. Stevenson jótanácsa a “baráti Portugáliának”, hogy neveléssel készítse elő Angola népét az önkormányzatra, kissé elkésett ajánlat. Tipikus imperialista álláspont az, hogy a fejletlen népek nem képesek ügyeiket intézni. Amerikai politikusok az amerikai négert még arra sem tartják érettnek, hogy szavazatával részt vegyen a választásban. Vajon meddig kellene az afrikai négernek várni, hogy elismerjék érettségét az önkormányzathoz? Az események azt mutatják, hogy elfáradtak a várakozásban és a tett mezejére léptek, akárcsak az amerikai négerek.

A DÉL-AFRIKAI UNIÓ KIVÁLÁSA A BRIT NEMZETKÖZÖSSÉGBŐL

•A Dél-Afrikai Unió eddig a Brit Nemzetközösség tagja volt. Ez év május 31-én köztársasággá alakul át. Az átalakulás vetette fel a problémát, hogy mint köztársaság is tagja lehet e1 annak a közösségnek, amelynék II. Erzsébet angol királynő az államfője. Ehhez a Nemzetközösség többi 11 tagjának a beleegyezése is szükséges volt.

A fő problémát azonban a Dél- Afrikai Unió uralkodó osztályának “faji elkülönülést” (apartheid) hirdető politikája képezte'. A jelenleg uralmon lévő kormány, amelynek Verwoerd a miniszterelnöke, teljesen el akarja különíteni a színes lakosságot a fehérektől és ezért a négerek nagy részének kitelepítését a rezervációs területekre már meg is kezdték. A Brit Nemzetközössé- get sok támadás érte azért, hogy eltűrte tagjai sorában a szélsőséges faji politikát űző Uniót. Az utóbbi időben függetlenné vált volt gyarmati országok, mint India, Pakistán, Ceylon, Malaya, Ghana és Nigéria, szintén élesen kritizálták a DélAfrikai Unió politikáját.

A Verwoerd kormány visszautasította a Nemzetközösség tag államainak kritikáját és azzal' érvelt, hogy politikája belügy és nem hajlandó változtatni rajta. Inkább kivált a Brit Nemzetközösségből.

Macmillan, Anglia miniszter- elnöke kijelentette, hogy a Dél- Afrikai Unió kiválása ellenére is, a két ország továbbra is fenntartja gazdasági kapcsolatait.

A Brit Nemzetközösségből való kilépés hírére az Unió számos városában robbant ki tüntetés a kormány politikája ellen. A Johannesburg-i városháza előtt szintén nagy tömeg tüntetett Verwoerd miniszterelnök ellen. A rendőrség és a faji politika hívei megtámadták a gyűlés rész vevőit.

10 néger politikai vezetőt tartóztattak le az országban. A legtöbben közülük az Afrikai Nemzeti Kongresszus és a Pan- afrikai Kongresszus tagjai voltak. Ezek a szervezetek e hétre akartak gyűlést összehívni.

Ént, as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. T,

Vol. X. No. 12. Thursday, March 23, 1961 /OZfífrjs. NEW YORK, N. Y.

Uj leszerelési ajánlat

Krusesev hajlandó elfogadni az ellenőrzés feltételeit, ha a nyugati hatalmak beleegyeznek az általános és teljes leszerelésbe

Krusesev szovjet miniszterelnök újabb ajánlata az általános és teljes leszerelés kérdésével kapcsolatban, közelebb hozta a lehetőséget ahhoz, hogy e téren megegyezés jöhessen létre. Lapzárta előtt rádióadásból értesültünk arról, hogy Krusesev kijelentette, hajlandó elfogadni a nyugati nagyhatalmaknak a leszerelés ellenőrzésére vonatkozó bármilyen tervét, feltéve, hogy a nyugati hatalmak elfogadják az általános leszerelésre vonatkozó ajánlatát. Az Egyesült Nemzetekben a március 7-én megnyílt ülésszak még semmilyen komoly munkát nem végzett. Több mint két héten keresztül a közgyűlés napirendi pontjai felett folytak különtárgyalá- sok az amerikai és szovjet küldöttség vezetői között. Stevenson, az Egyesült Államok részéről igyekezett meggyőzni Gromykot a fontos kérdések tárgyalásának elhalasztására, hogy az uj admij nisztrációnak több ideje le- ! gyen álláspontjának kialaki- i | tására. Azt ajánlotta, hogy j augusztusra tűzzék ki a lesze- ! relési tárgyalások folytató-;

: sát, annak a tiz tagállamból j álló bizottságnak keretében, I amely tavaly is foglalkozott a j kérdéssel.

| Dean Rusk államtitkár szombaton 5 órás megbeszé- i j lést folytatott Andrei Gro-! I mykoval. Az erről kiadott rö-; vid közös nyilatkozat szerint7 | “különböző közérdekű kérdésről folyt a tárgyalás. Remél- j hető, hogy a megbeszélés a I két kormány álláspontjainak ! jobb kölcsönös megértéséhez fog vezetni és megkönnyíti a leglényegesebb problémák mérlegelését.” A két külügyminiszter tárgyalásainak az egyik fontos pontja a laoszi í helyzet volt.

Újból összeült a genfi konferencia

Genfben, kedden újból ösz- s zeiilt az amerikai, angol és

szovjet delegációkból álló konferencia az atomfegyver kísérletek beszüntetésének meg tárgyalására. Ebben a kérdésben az amerikai delegáció folytatja az Eisenhower-ad- minisztráció programját. A delegáció uj vezetője, Arthur H. Dean kijelentette, hogy “rugalmasabb” á 11 áspontja lesz a szovjet ajánlatokkal szemben. Franciaország, az atombomba birtokában atomhatalomnak tekinti magát és mivel nem vesz részt a tárgyalásokban, nem mutatkozik hajlandónak alávetni magát a bizottság esetleges határozatainak az atomfegyver kísérletek beszüntetésére. Az amerikai delegáció már előre meg formálta véleményét, hogy a Szovjetunió úgy tekinti az atomkisérletek beszüntetésé- nek kérdését, mint amit nem lehet különválasztani az általános leszerelés problémájától.

FELKELÉSEK A GYARMATOSÍTÓK ELLEN ANGOLÁBAN ÉS A KONGÓBAN

Portugália csapaterősitéssel próbálja elnyomni a felkelést. - Gizenga Kongó egyesítését követeli

A Biztonsági Tanács tár- jgyalta a múlt héten Angola ; ügyét. Arról a határozati ja- ' vaslatról folyt a vita, hogy | vizsgálják ki ezen portugál | gyarmat lakosságának a hely- Izeiét, mert minden jel arra mutat/ hogy a gyarmatosítók la legelemibb szabadságiogo- jkat sem tartják tiszteletben.

IA kivizsgálás mellett szava- I zott öt állam, köztük a Szovjetunió és az Egyesült Államok is. A határozati javaslatból még sem lett semmi, rpert a gyarmati hatalmak, Anglia és Franciaország, valamint szövetségeseik a Tanácsban, összesen hatan, tartózkodtak a szavazástól és igy sikerült elgáncsolniok érvény- rejuttatását. A Tanácsnak összesen 11 tagja van és legalább 7 szavazat szükséges ahhoz, hogy egy határozat érvényre jusson.

I Angola népe azonban már (többször kifejezést adott elkeseredésének a portugálok j kegyetlen uralma miatt. En- ; nek az elkeseredésnek a kö- jvetkezménye volt az a felke- ; lés, ami Angola északi részé- ,ben robbant ki a napokban.

I Eddig kb. 100 halottról és se- I besültről érkeztek hírek. A ! portugál kormány által kiadott jelentés 1 szerint még gyerekek és nők is vannak az áldozatok között. Nagy csa- í paterősitéseket küldtek a

I gyarmat északi részébe, hogy ■ elvágják a forrongó tarto- ; mányt az ország többi teríi- I lététől.

Roberto Holden, aki Ango- : la népének függetlenségi moz- j galmát vezeti s már hosszabb | idő óta a szomszédos Kongó- j ban tartózkodik száműzetés-' | ben, kijelentette, hogv a je- j lenlegi felkelés az “elkeseredés kifejezése a portugálok terrorizmusa ellen az utolsó j 500 évben”. Szerinte az an- j golai felkelők szerződéses munkások voltak, akik a kény szermunka ellen lázadtak fel, amire a gyarmatosítók rendelkezései kötelezték őket. j Ugyancsak felkelésről érkeztek hírek a Kongó Köztársaság területéről is. A Ta- j nanarive-ben megtartott kon- | fereneia egyáltalán nem tisz- j fázta azokat a problémákat,

I amelyek már csaknem egy I éve feszültségben tartják en- !nek a sokat szenvedett or- ! szágnak a népét. A Szóvjet- | unió, rögtön a konferencia zá- | ró nyilatkozatának nyilvános- ' ságra hozatala után — amely a Kongót szövetséges államokra bontja — kijelentette, hogy ez ellentétben van a UN határozatával a volt belga gyarmat egységét és sértetlenségét illetően. A semleges államok többsége is csatlakozott a szovjet véleményhez.

A forrongás hirei most Luluabourg-ból, Kasai tartomány fővárosából érkeztek. Belgákat támadtak meg. A tartományból törzsi harcokról is érkeztek hírek, amelyek állítólag a Dél-Kasai baluba törzs és Észak-Kasai lulua törzs tagjai között folynak.

A kongói probléma élénk vitát váltott ki az ENSz köreiben is: Hammarskjöld főtitkár meghosszabbította személyes kiküldötte, Dayal meg bizatását a Kongóban. Dayal kinevezése ellen egyes amerikai újságok kifogást emeltek, Kasavubuval való ellentéte miatt. Tény az, hogy egyre jobban terjed az a felfogás az ENSz-en belül is, hogy a Tananarive-i konferencia határozata csak elősegíti a zavart és széthúzást a volt belga gyarmat területén.

Antoine Gizenga, a törvényes kongói kormány miniszterelnöke, Stanlevvilleben tar tott kabinetgyülés határozata alapján visszautasította a Kongó feldarabolását célzó Tapanarive-i konferencia határozatát. Ragaszkodik Kongó egységeg voltához és a törvényes parlament összehívását követeli.

SENEGAL, nyugat-afrikai állam elhatározta, hogy elismeri a Kínai Népköztársaságot és Észak-Vietnamot és diplomáciai kapcsolatot létesít velük.