Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-16 / 11. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZ.O A FEJFÁJÁS Noha ősrégi panasz a fejfájás, a mai civilizált ember mégis vitathatatlanul gyakrabban szenved tőle. Ezt bizonyítja az is, hogy falun és általában természetszerű környezetben ritkábbak a fejfájósak,'mint a lármás, hajszás városban. A fejfájás gyakorisága a kutatóorvosokat arra sarkallta, hogy a fejfájás élettani folyamatait tisztázzák, a gyógyszerkutatókat pedig arra, hogy újabb és újabb hatásos szereket nyújtsanak leküzdésére. Mi a fejfájás? Az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint a fájdalom az élő szervezet védekezését szolgálja. A fájdalom élménye az emberben csakúgy, mint az állatokban, kellemetlen érzéssel, az arc, illetőleg pofa mimikái izomzatának elváltozásával, könnyezéssel, a törzsizomzát védekező összehúzódásával, vagy tehetetlen önmegadó elernyedésével és az akarattól függetlenül működő vegetativ szervek (szív, tüdő, emésztőszervezek stb.) sajátságos fájdalomra jellemző elváltozásával jár. Például a törött sipcsontbcl kiinduló fájdalomérzet óhatatlanul is mozdulatlanságra, a sérült végtag kíméletére készteti a szenvedőt. Ilyen esetekben a fájdalom hasznos és célszerű. Nem igy a fejfájás. Ennek során a fájdalomélmény hasznossága kevéssé avagy ritkán állapítható meg. A fejfájás e tekintetben eltér az egyéb fájdalmaktól. De a fájdalomélmény és a vele szorosan összefüggő előnytelen vegetativ idegrendsze ri változások azonosok a törzs más részéből származó fájdalomélmények következményeivel. A fejfájás tehát ugyancsak előidézhet szaporább szívdobogást, bélmüködési zavart, mint például a szúrás vagy égés okozta fájdalom. Az állandó vagy gyakori fájdalom — igy a fejfájás is — károsan befolyásolhatja az ember hangulati életét, kedélyét, s ezáltal hat nemcsak a vegetativ ellenőrzés alatt működő belső szerveire, hanem magatartására, munkavégzésére, egész lényére. A fejfájás fájdalomélményének idegrendszeri alapjai ugyanazok, mint a testnek más részéből származóké. Sipcsonttörést érzékelő fájdalominger a csonthártya érző végkészülékeiből hatol az érzőidegeken, a gerincvelőn át az agy talamusz nevű területébe és innen az agykéregbe. A törzsből vagy a belső szervekből származó fájdalom- ingerek a fájdalom helyét és eredetét is jelzik. A fejből származó fájdalomingerek melyek rövid utón a fej különböző területeiről jutnak az agykéregig, és az idegrendszer a fáj- dalomérzcst a koponya meghatározott tájékára vetíti ki. De a fejfájást kiváltó ingerület a test legkülönbözőbb szerveiből a vérpálya vagy az idegrendszer utján is hatást gyakorolhat az agyfájdalomra érzékeny végkészülékeire. így például a székrekedés az idegrendszer révén idéz elő — közvetve — fejfájást. Az agyszövet nem tartalmaz fájdalmat közvetítő berendezéseket. Az agyat tehát metszhetik, vághatják, szúrhatják anélkül, hogy az ember vagy a kísérleti állat a fájdalomnak legkisebb nyomát is jelezné. A koponyán belül az érrendszer, ebből is különösen a tágult, visszeres öblök, az ágyhártyák jés az agyat rögzítő kötőszö- vetes lemezek tartalmaznak nyomásra, feszülésre érzékeny, fájdalmat éreztető végkészülékeket. Ezenkívül az agy csakúgy, mint a szív vagy a törzsizomzát, fájdalommal reagál az oxigén-, közelebbről a vérellátás hiányaira. Mi a fejfájás oka? Az eddigiek szerint e kérdésre nem adhatunk egyszerű választ. Ismerünk a szervezetben számos kóros elváltozást, amely rendszeresen vagy időnként fejfájást idézhet elő. Ilyenek a többi között : a nyak izomzatának reumás gyulladásai, a nyaki gerincoszlop megbetegedései, a magasabb vagy alacsonyabb vérnyomás,'áz idősebbkori érelmeszesedés, a koponyasérülések, az ágyhártyák gyulladásai, a vérszegénység, az idült alkoholizmus, a dohányzás következtében keletkezett nikotinmérgezés, a kipufogógázzal Szennyezett városi levegő, különféle ipari ártalmak, az idült székrekedés, a koponyán belüli nyomásfokozódás és rendkívül ritkán a koponyán belüli daganatok. S az utóbbiak többnyire jóval 'á fejfájásos tünetek jelentkezése előtt félreismerhetetlen idegrenszeri tüneteket váltanak ki. Az említett okok valószínűleg nem követlenül az agyban lévő fájdalom- érzékeny területekre hatnak'; hanem valószínűleg előbb az agy velő vegetativ központjait izgatják, és csak ez idéz elő közvetve 4^4 valószínűleg az érrendszeren keresztül — fájdalomingert a tala- muszon át az agykéregben. A migrén Az imént felsorolt fejfájásoknál az ok és okozat láncolatának pályáit — legalább is elméletileg — ismerjük. A migrénről, az egyik leggyakoribb fejfájá3téleségről egészen a közelmúltig nem ál-. lithattuk ugyanezt. A migrénes fejfájásra jellemző a fájdalom rohamszerüsége. A rohamok közötti időszakokban a betegnek nincs panasza. A rohamot úgynevezett “aura”, vagyis a roham közeledtét jelző tünet vezeti be, s ez hol látási panaszokban, hol fokozottabb élénkségben nyilvánul meg. A migrénes fejfájás rendszerint féloldali, hányingerrel, hányással és látási panaszokkal, nemritkán teljes munkaképtelenséggel párosul. A migrén okának rejtélye már réges-rég óta foglalkoztatja az orvosokat. Nemrégiben a migrénnel együtt járó tünetcsoportot agyi érgörcsnek tulajdonították. Még alig egy évtizeddel ezelőtt a tankönyvekben azt olvashattuk például a koffeinről, hogy az agy ereinek tágítása révén szünteti a migrénes rohamot. Az utóbbi évtized természettudományos fejlődése, a kémiai vizsgálómódszerek és ezek nyomán az élettani mérési lehetőségek annyira tökéletesedtek, hogy ismerjük, milyen elváltozás történik az agyban migrén során, és azt némileg módunkban van elhárítani és esetleg gyó- gyitani. . Másfél évtizeddel ezelőtt szellemes módszerrel megoldották az agyon keresztül áramló vér meny nyiségének mérését. E módszer segítségével kiderült, hogy migrén alkalmával ugyanannyi vér áramlik át az agyon, mint máskor. Ha a koponyán belül a roham idején jelentősebb érszűkület állna fenn, akkor az átáromló vér mennyiségének csökkennie kellene. E feltevés értelmében Wolff amerikai tudós 1955-ben a migrénes fejfájás okát a koponyán kívüli erek petyhüdt tágulásában kereste. Valóban, ha lekötötte a halántéki verőér egy szakaszát, és nagy nyomással konyhasóoldatot fecskendezett belé, a túlfeszített érből fájdalominger váltódott ki. Feltételezte továbbá, hogy ugyanakkor a koponyán belül az erek szűkülnek, ami az oxigénellátás csökkenése miatt ugyancsak fájdalmat válthat ki. Ez az elmélet, bár jelentős mértékben hozzájárult a migrén kórtani alakjainak tisztázásához, mégsem bizonyult teljesen helyesnek. Ugyanis a migrénes rohamok során végzett agyviznyomás-mérések nem mutattak ki eltérést a roham és az azt megelőző állapot között. Ha viszont az agyon belüli erek jelentős tágulata vagy szürkülete következett volna be, ez pozitív vagy negativ irányban, tehát nyomás-fokozódás vagy csökkenés formájában megmutatkozott volna. A svájci Heyck szolgáltatta a migrénes roham érrendszeri folyamatainak eddig legvalószínűbb magyarázatát és- bizonyítékát. Szerinte a migrén kóros következményeit az agy bizonyos részében képződő oxigénhiány idézi elő. Ez viszont a véráramlás csökkenésére vezethető vissza. A régebbi és a saját ellenőrző Vizsgálatai azt bizonyították, hogy az agyon át áramló vér mennyiségé nem csökkent a roham alatt. Ebből arra kellett következtetni, hogy mig az oxigénhiányban szenvedő érterületen a véráramlás csökken vagy szünetel, az alatta lévő verőeres és visszeres érszakasz között rövidzárlat, tág összeköttetés, jön létre. Ezen a rövidzárlatomátáramló vér nem jut érintkezésbe az agysejtekkel, ott hiány, kiesési tünetek és fájdalom jelentkeznek. A verőeres és a visszeres vér vizsgálata azt tanúsította, hogy migrén során a koponyába haladó és az onnan távozó vér oxigéntartalma közötti különbség kisebb, mint normális körülmények között. A pontos anatómiai vizsgálatok alkalmával megtalálták a más ok miatt elhunyt migrénesek agyi érrendszerében a rövidzárlatot okozó ereket. Az anyarozs hatóanyagának sokszor tapasztalt migrént kivédő hatása éppen az, hogy a rövidzárlatot okozó érgörcsöt feloldja, és ezáltal az ottani áramlás folyamatosságát biztosítva megszünteti vágy elejét vészi a fejfájásnak. ‘ Az arcidegzsába Az arcideg három ága által ellátott börterüle- tem villámszerű hevességgel jelentkező fájdalom a nők között lényegesen gyakoribb, mint férfiak közt. Az a rcidegzsábában szenvedő betegek szerint ez a fájdalomélmény talán a Iggtürh.etetle- nebb kin. E betegség keletkezésének okát. mindmáig nem ismerjük. Az arcidegzsába különleges jellegű a. fejfájások között. Amig ugyapis a különféle eredetű fejfájás okát többnyire ki tudjuk ,küszöbölmv sőt há eredetét egyelőre nem sikerült is tisztázni, a fájdalomélményt gyógyszeres fájdalomcsillapítással meg tudjuk szüntetni, az arc- idegzsábánál sem az okot nem ismerjük, sem a szokásos fájdalomcsillapítókkal nem érünk célt. Az újszerű és megnyugtató az arcidegzsábában szenvedő emberek számára az elmondottak után éppen az, hogy a zsábás fájdalmat az esetek több mint kilenctized részében idegsebészeti beavatkozással végérvényesen meg lehet szüntetni. Az utóbbi évtized idegsebészeti fejlődése során néhány olyan módszert sikerült felfedezni, amely viszonylag egyszerű és veszélytelen. E beavatkozások lényege az, hogy magát a kivezető arcideg- ágat vagy afölött az átkapcsolás helyét vagy még magasabban, az innen átvezető pályát metszik át késsel, vagy roncsolják tömény alkohol befecskendezésével. A fejfájásról vázolt tanulságokat az alábbiakban összegezhetjük. Ha egyszer-egyszer elvétve fejfájásunk támad, szükségtelen e kellemetlen állapotot és az azt követő hátrányos, vegetativ idegrendszeri változásokat elszenvednünk: tehát különösebb aggály vagy orvosi vizsgálat nélkül vegyünk be egy-egy fejfájáscsillapitó tablettát. Ha azonban rendszeres a fejfájás, semmiképpen sem helyes megoldás a gyógyszer mértéktelen szedése. Ehelyett inkább a szakorvos segítségével tisztázzuk: mi a baj előidézője. Hiszen a felsorolt okok mellett a rendetlen életmód, a kevés alvás, a családi békétlenség, a rendezetlen társadalmi körülmények és az általunk talán nem is sejtett, tehát ismeretlen lelki tényezők is kiválthatnak fejfájást. Oktalan dolog volna, kivált ez utóbbiakat, fájdalomcsillapítóval kezelni. Természetesen orvosi tanácsra nyugodtan szedhetjük a megfelelő gyógyszert vagy fájdalomcsillapítót is. A civilizálódással ugyan gyakoribbá vált a fejfájás, de egyszersmind azt is elértük, hogy a tudományos kutatás egyre inkább feltárja a fejfájás keletkezésének okát, és ezáltal szabadabb lesz az ut megelőzésének és gyógyításának számára. Dr. Szendéi Ádám A VARSÓI KEREK ASZTAL (Folytatás a 11-ik oldalról) lés, hanem a kapitalista gazdasági élet természe- i te hordja vemhében. De öröm volt hallani, hogy a jelenlevő nyugati politikusok sem beszéltek immár másról, mint az általános és teljes leszerelésről, s az olyan hidegháborús álproblémák, hogy előbb az ellenőrzés és utána a leszerelés, szóba sem kerültek a varsói kerékasztalnál. A vita őszinte volt és éles, de mindig eljutott az egyhangú megegyezésig. A konferencia nem határozatokat hozott, hanem olyan megegyezésekre jutott, melyeknek képviseletét, népszerűsítését a részvevők egyhangúan elvállalták. A leszerelés kérdésében a legfontosabb konklúziók ezek voltak: nincs általános és teljes leszerelés ellenőrzés nélkül, nincs ellenőrzés leszerelés nélkül; a leszerelés meghatározott szakaszokban történnék s ezekben benne foglaltatik a katonai szövetségek (blokkok) és a támaszpontok felszámolása is. Kimondta a konferencia azt is, hogy a leszerelési munkálatokba elengedethetetlenül be kell vonni a Kínai Népköztársaságot. A konferencia szépítés nélkül leszögezte, hogy jelenleg “Európa veszélyben él”, és hogy’ “a világbéke érdekében biztosítani kell a biztonságot Európában.” Ennek feltételét elsősorban a jelenlegi határok minden állam által való elismerésében határozta meg, külön kiemelve a lengyel—német határt. A békés együttélés megvalósításában jelentős szerepet követelt a konferencia az UN-tőt A tanácskozás konkrét és pozitív formában foglalkozott az általános és teljes leszerelés gazdasági kihatásaival. Kimondotta például, hogy a kémiai s bakteriológiai fegyverek felszámolása során felszabaduló erőket a betegségek elleni hare szolgálatába kivánja állítani. Az ilyen általános gazdásági és sajátos közjóléti követelmények éppúgy közelhozták egy derűsebb láthatár realitását, mint- az a határozotttság; amellyel egyhangúan követelték a tanácskozók a Kínai Népköz- . társaság képviseletét az UN-ben, vagy ahogy a blokkpolitika helyébe a kollektiv biztonság rendszerének bevezetését javasolták. A kerekasztal-konferencia negyedízben ült ösz- sze. Ez egy uj tipusu és uj stilusu politikai érintkezési mód érvényesülésére mutat, mely arra szolgál, hogy a nélkülözhetetlen és fontos államközi tárgyalások és nemzetközi kongresszu- i sok sikerét előkészítse és elősegítse a köztudatban. tó; ■ ■ : _ '• í j- II Ul DU<l,V , xix.cvav-11 J V/, Ii/Ui
