Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-16 / 11. szám

MEC ÜEL FIES fi FBKKS7 Az “American Nazi Party” önkinevezett vezetője, George L. Rockwell szólásszabadságát New York közterein a bíró­ság fellebbezési osztálya helybenhagyta. A postahivatal or­szágszerte gátlás nélkül szállítja legvéresebb tömeggyil­kolásra felszólító propaganda nyomtatványait. Olvasóinkra bízzuk annak eldöntését, hogy ez a hitleri eszméket nyíltan hirdető amerikai fasiszta, miért élvezi az alkotmányos jogok ilyen téves interpretálását. “Post Office Box 1381, Arlington, Virginia”.a feladó állo­mása a “World Union of Free Enterprise National Socialists” szervezet neve alatt megjelenő propaganda iratnak, amely elvi nyilatkozatában Hitlert “a kifürkészhetetlen Gondviselés ajándékának” nevezi, akinek “meg kellett volna menteni a világot a zsidó-bolseviki katasztrófától” és akinek követői “létre fogják hozni az uj idealizmust, a békét, a nemzetközi rendet és a társadalmi igazságot minden embernek”. “American Program” alcím alatt Rockwell ismerteti, ho­gyan szándékozik ő végrehajtani a világszervezet tervét az j Egyesült Államokban. “Kivizsgálunk, megbírálunk és kivégziink minden zsidót, akiről kiderül, hogy résztvett hazája és az emberiség eláru­lását célzó marxista és cionista tervekben”. El fogja távolítani a zsidókat a “sajtó, kormány, közne-1 velés, közszórakozás és bírósági” állásokból, azonkívül fel­állít majd egy “Nemzetközi Hütlenségi Itéló'széket”, amely kivizsgál, megbírál és nyilvánosan felakaszt a Capitol előtt minden olyan nem-zsidót, akit elitéinek azért, mert tudato­san közreműködőit a zsidó árulás és felforgatás álcázására”. Rockwell azt ajánlja, hogy a négereket deportálják vissza Afrikába, mert akik ittmaradnak “szigorúan elkülönített nem-polgárok lesznek”. De tovább megy a hitleri eszmék utánzásában. “Fajneme- sitési Bizottság” felállítását tervezi, korlátozni a “társada-; lom nemkívánatos elemei nemzését”, a nőket újra a konyhá­hoz kötné, a családban visszaállítaná “az apa hatalmát”, stb. A demokratikus jogok alapvető megcsúfolása megengedni valakinek, hogy ilyen vérgőzös eszméit szóban és Írásban terjessze. Wagner polgármester azonnal a Fellebbezési Bí­rósághoz utasította, az ügyet, felülvizsgálásra. Zsidó szerve­zetek remélik, hogy mások is csatlakoznak a ^Rockwell korlá­tozását célzó megmozduláshoz. Ä8WI6 «Eli ESZMÉIT 1848 március idusának dicső fényét az idők távlata soha -nem fogja elhomályosítani. A szabadság szelleme, amely ak­kor végigvonult Európán és lázadva tiltakozott a zsarnokság elnyomó uralma ellen, Magvarorgzág történelmének is egyik dicső fejezetét alkotta. .A’óta az emberi haladás számos fe­jezetében talált újra és újra visszhangra és vezette győze­lemre az igazságos és szabad életre törekvő emberek millióit. A “kisértet”, amely 1848-ban bejárta Európát, azóta min­den határt áttöVt. "Bejárta a világot és behatolt a. “sötét”- nek nevezett földrészekbe is, ahol meggyujtoUa a szabadság lángját a gyarmati népek szivében. Ennek a lángnak fényé­nél harcolnak most szabadságukért és függetlenségükért az évszázadok óta gyarmati elnyomásban szenvedő és verej­tékező embermilliók Afrikában, Ázsiában és Dél-Ameriká- ba.n. Az 1848-as magyar szabadságharc eszméit tovább fej­lesztették a magyar nép legjobbjai a Habsburg-elnyomás legsötétebb éveiben is. Ebben az évben ünnepük az amerikai polgárháború kezdetének 100 éves évfordulóját. Az érről szóló irodalom százszámra fedi fel azoknak a hős magyar bevándoroltaknak nevét, akik a magyar szabadságharc után idemenekültek és hősiesen harcoltak a déli rabszolgatartók ellen az ország egységesítéséért és a néger rabszolgák fel­szabadításáért. A ’48-as eszmék korszerű fejlesztése tette lehetővé azt is, hogy Magyarország az elsők között volt a proletárforradalom megvalósításában 1919-ben. Az Első Ma­gyar Tanácsköztársaságot csak külső beavatkozás és belső árulók összefogása buktathatta meg. De 1956-ban a szabad­ságeszmék erejét a reakció minden összefogása sem volt ké­pes megtörni. A magyar nép most nemzeti szabadsága "és függetlensége teljes birtokában építi saját országát és szé­píti saját életét. Ma tanúi vagyunk annak a gigászi harcnak, amit a gyar­mati elnyomottak folytatnak felszabadulásukért azok ellen, kik évszázadokon keresztül a legembertelenebb rabszolga- sorsban zsákmányolták ki erejüket, népüket és természeti kincseiket, s akik ragadozók módjára, nem hajlandók zsák­mányukat kiengedni karmaikból. A harc kimenetele nem kétséges. A szabadságeszmék itt is győzni fognak. A XX. század második felében be fognak teljesülni azok a célkitűzések, amiket az emberiség legnagyobb elméi és leg­bátrabb harcosai tettek mindenkor magukévá, azok, akiknek nemcsak egyes rétegek, hanem az egész emberiség jóléte volt az eszménye. Amit nagy költőnk; Petőfi Sándor, “világ- szabadság”-nak nevezett, s amely egyformán fedi a volt magyar jobbágyot és a belga imperialista gyémántbányájá­ban dolgozó kongóit, vagy az amerikai gyapotföldeken nyo­morgó “felszabadult” négert, egyenlő jussa mindegyiknek. A világegyetem titkait feltáró tirtudomány századában meg kell szűnjön a tömegek éhezése, nyomora, tudatlansága, de ezt csak az elnyomás és kizsákmányolás teljes megszünte­tése és minden emberi lénynek a felszabadítása fogja létre­hozni. Ént. a-s 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y„ N. Y. Vol. X.- No. 11. Thursday, March 16, 1961 NEW YORK, N. Y, Kennedy "tízéves tervei” ajánl te - Lalin-A merikának A Kennedy-adminisztráció munkatervezetének soronkö- vetkező lépése, a latinameri­kai államoknak az Egyesült Államokhoz való meglazult és ingadozó viszonyának meg­javítása, került napirendre. Kennedy elnök a Fehér Ház­ban rendezett diplomáciai fo­gadás keretében elmondott 20 perces beszédben tárta fel er- revonatkozó programját. A fogadáson latinamerikai dip­lomaták, kongresszusi veze­tők és feleségeik vettek részt. Kennedy elnök egy “tiz éves terv” kidolgozásával véli elérhetővé tenni ezen álla­mokban az életszínvonal eme­lését, az éhínség megszünte­tését és a közoktatás megin­dítását mindenki számára. (Felhívja a kormányokat, hogy készítsék el errevonat- kozó messzemenő országos tervüket és nyújtsák be meg­tárgyalásra egy közeljövőben megtartandó közös miniszteri tanácskozáson.) Az. országok széleskörű gaz dasági egybeolvadását látja szükségesnek a nagyobb pia­cok és versenylehetőség szem pontjából. Az Egyesült Álla­mok kooperációját ajánlja fel az árukereskedelem jelenlegi problémáinak megoldására. Éhes emberek “azonnali ] szükségleteinek” kielégítésére sürgős “Élelem a Békéért” se­gítséget ajánlott. Meghívta Latin-Amerika tudósait az amerikai tudósokkal való együttmiiködéspe, a tudomá­nyos kutatások terjesztésére, hogy “minden nép részesül­hessen a modern ’tudomány csodás eredményeiben”. Meg­hívta a tanítókat, hogy ter­jesszék Latin-Amerika kultú­ráját, művészetét az Egyesült Államokban. Felajánlotta a' amerikai “Peace Corps” segit- ségét, az országfejlesztés munkájában való részvételre, Az analfabétizmus felszá­molásának, a betegségek- el­törlésének, a mezőgazdaság felépítésének, a közművelődés javításának, és a mindenki számára növekvő bőség létre­jöttének elősegítése céljából Kennedy elnök a 20 latiname- ! rikai állam megsegítésére 500,000,000 dollár segélvösz- szeg kiutalását fogja kérni a i kongressustól. Kennedy elnök liberális, ső' forradalmi szólamokkal tette változatossá beszédét. Felhasz j nálta a kubai forradalmi jel- ! szót is a helyzetnek megfele- I lően. “Progresso, si! Tiránia, ’no!”, idézte spanyolul, “mert mi a zsarnokságot másfél szá­zaddal ezelőtt kiűztük soraink ból”. Hivatkozott számos la­tinamerikai szabadsághősre s függetlenségének szószólóira. Gyöngén célzott arra is, hogy “Észak-Amerika néha nem ér­telmezte helyesen a közös fel­adatot”. A fejletlen országok törek­vése, kiszabadulni gyarmati és félgyarmati rabláncaikból, világmozgalommá nőtt, mely­nek kényszerítő hatását íz amerikai i m p erializmusnak tudomásul kellett venni. Ken­nedy programja ezt a ráéb- redést szándékszik visszatük­rözni. A szükséges gyökeres változás biztosítéka azonban hiányzik belőle és ez részben a felajánlott segítség elégte­lenségében nyilvánul meg. Rádióadásban jelentették, hogy Kennedy progr m i -a vonatkozóan Fidel Canstro- nak as volt a véleménye, hogy a latinamerikai országok nem fogják eladni függetlenségü­ket. Állítólag arra a hírre, hogy az Egyesült Államok ku­bai ellenkormány alakítását fogja a területén elősegíteni, Castro azt felelte, hogy ebben az esetben a függetlenségre | törekvő területek, elsősorban | Portorikó ellenkormányának ! alakítását fogja támogatni. VÉGÉTÉIT k TANANARIVE! M A Stanleyville-i kormány nem kénviseltette magát a tanácskozáso­kon. A részvevők a központi kormányzat megszüntétését határozták el. A Malagasy Köztársaság j politikusok a Leopoldvilleben, fővárosában, Tananarive-ben ! Dél-Kásai-ban és Katangá- jöttek összek azok a..kongói j ban működő kormányokat politikusok, akik a törvényes [képviselték. Lumumba-kormányt és parla- [ A meggyilkolt Lumumba mentj ét megtagadták. Az 5 j utóda a törvényes kormány napig tartó tanácskozáson Jo- j vezetésében, Antoine Gizenga, seph Kasavubu elnökölt és 18 i nem vett részt a konferenci- poütikus volt jelen. Ezek a-án. Gizenga visszautasította Í0 millió dollárt szavaztak meg az öregeknek New York állam törvény­hozói megszavazták Rocke­feller kormányzó törvényja­vaslatát, az idősek orvosi el­látásával kapcsolatban. 40 millió dollárt fordítanak erre a célra, amit a képviselők egyhangúlag szavaztak meg. A törvény ez év április 1-én lép életbe. A kormányzó programja két részletben valósul meg. Először, 92,000 olyan 65 éves vagy idősebb embert von be az orvosi ellátottak körébe, akik eddig ezt nem élvezhet­ték. Ezek az emberek, ha volt is nyugdijuk, nem tudták fe­dezni egészségügyi kiadásai­kat. A második rész állami és szövetségi hozzájárulást biz­tosit olyan helyi szervek szá­mára, amelyek adnak orvosi segítséget is a rászoruló öre­gek számára, de csak korláto­zott mértékben. Most majd ezek is kiterjeszthetik szol­gálataikat. Amiért őseink küzdöttek, a ’48-as eszmék, egyesülve a XX. század legelőrehaladottabb, fejlettebb igazságaival, győ­zelmesen haladnak előre, hogy világszabadságot és világbé­két hozzanak létre, hogy “minden szögletig eljusson a nap s tiszta levegő”. a meghívást és leleplezte a részvevőket, hogy a belga im­perialisták uralmának fenn­tartását szolgálják. A konferencia befejezése­kor nyilvánosságra hozták azokat a határozatokat, ame­lyeket a tanácskozó felek hoztak. Ezek szerint meg­szüntetik a központi kormány intézményét és a helyét a “független államok szövetsé­ge” foglalja el. A Leopoldvil­leben székelő kormány tehát átadja a helyét egy sokkal la­zább keretek között működő szövetségnek, amelynek elnö­ke Kasavubu lesz. Nemzetkö­zi téren ő képviseli majd — a határozatok szerint — a kon­gói konfederációs államot. A szövetségben részvevő államok Tanácsot állítanak fel. Ez a tanács Kasavubu el­nökből és az államok vezetői­ből fog állni. Ez a tanács ha­tározza meg az elnök hatás­körét, belpolitikai és külpoli­tikai vitákban dönt, de a dön­tésnek egyhangúnak kell len­nie. A Tanács mellett létrehoz­nak egy végrehajtó bizottsá­got, amelyik kidolgozza a Ta- (Folytatás a 16-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents