Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-09 / 10. szám

Thursday, March 9, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Gyermeknevelés és a televízió Az igazság, az ok és okozat keresése közben az emberi természet velejárója, hogy mindig többre, jobbra vágyik, ma kevesli ami tegnap még elég volt, rájön, hogy a tegnap talált bizonyíték ha­mis volt a maihoz képest, s a holnap a mainál is többet szeretne. Ez az oka, hogy napról-napra minduntalan szóba kerül, hogyan lehetne jobban örülni az életnek, növelni a jólétet, a bőséget az ember számára és egyben feleletet találni, egyszer már többé-kevésbé .véglegeset, az életünket irá­nyító alapigazságokra, amelyeket tartósan min­denki a maga számára elfogadhat. Érdekes cikket olvastam Mrs. Jackie Kennedy tollából, aki amellett, hogy ifjú elnökünk felesé­ge, két gyermek édesanyja, a legszebb asszony a Fehér Házban, — még újságírással is foglalko­zik szabad idejében. Egyik legutóbbi Írásában a gyermekneveléssel foglalkozik és többek között a következő megállapítást teszi: “a gyermekneve­lés legfontosabb és természetes tényezőjének tar­tom azt a feladatot és felelősséget, amely nem zárja el, inkább serkenti a gyermek agyában a ku­tatás iránti vágyat, mert a gyermek ‘miért ez és miért az’ szinte végnélküli érdeklődése a dolgok iránt állandóan gyarapítja tudását gyermekhez illő, sajátságos módon... A könyvek szeretete azonban mindenek felett a legfontosabb. Elvégre férjem is az amerikai történelem tanulmányozása révén jutott el az általa betöltött vezérszerephez, mivel gyermekkora óta különösen sokat foglalko­zott történelmi kérdésekkel, ezeket a könyveket bújta”. Hát kedves Mrs. Kennedy, csillagszemü édes­anya, ez rendjén is volna — ha nem állnánk szem­ben a tényekkel, amelyek kissé egyoldalúvá teszik ezen megállapítását. Mert ha tegyük fel, az ön gyermekei is, mondjuk 40—50 évvel ezelőtt szü­lettek volna, mint 43 éves férje, akkor biztosra veszem, hogy könnyen beléjük olthatta volna a könyvek szeretetét, az élet szépségeinek értéke­lését, az életet megszépítő tiszta szeretetek De a ma gyermekének erre kevés esélye van. Mind­járt meg is mondom, hogy miért. Ön bizonyára beállított gyermekeinek szórakoztatására a Fehér Ház bölcsődéjében egy televíziós készüléket és higyje el nekem, ön sem lesz képes a gyermeke­ket elvonni ettől a készüléktől, éppen úgy nem, mint ahogyan sok millió más édesanya sem tudja az apró, fehérre meszelt házakban elvonni tőlük, mivel ezek a gyermekek már alig várják, hogy a képen megjelenjen a két revolverrel lövöldöző lovas-kanász. Mert ezek a gyermekek már évek óta ezt szokták meg, szivükben már nem a szere­tet után sóvárognak, agyukban már nem az élet finoman szép oldalát kívánják forgatni, mérlegel­ni, hanem a vérontást, a brutális verekedéseket és a kíméletlen mészárlást. Az Ön gyermekei sem különbek a gyermek­fantáziát illetőleg, mint az apró fehér házak gyer­mekei és ők sem fogják kellőképpen értékelni, él­vezettel hallgatni az andalítóan édes dalokat, a humort és a szerénységre, kötelességtudásra épí­tett vetítéseket, ők is dúdolni fogják a hirdetők semmitmondó nótáit, éppen úgy, mint a proletár gyermekek évek óta, amelyekből ugyancsak meg­tanulják a kétszínűséget, a becstelenséget és a tisztesség meghamisítását. Igen, a mai televíziós programok a “miért ez, vagy miért az” kérdések­re valóban megadják a választ... Megmondják nekik, hogy minden olasz nevet viselő felnőttre gyanúsan nézzenek, mert Luciano, AI Capone, vagy Anastasia gyilkos karakterek is olaszok vol­tak ... Megtanítja őket arra is, hogy az ir szár­mazásúak éppen ilyen könyörtelenek, azzal a kü­lönbséggel, hogy ezek a törvény keretén belül gyilkolnak, mert hiszen a televízió Brannigan-ja nem is lehet más, mint rendőr. A vadnyugat lovas-kanászai megtanítják őket szép hazánk történelmére is, talán jobban, mint a bármely nagy körültekintéssel Írott könyv. Mert saját szemükkel láthatják a vadnyugat kocsmáiban dúló prostitúciót, amiről a régi vi­lágban csak könyvekből olvashattunk; ma már azonban a gyermekek is tudnak róla, mert lát­hatják: Ugyancsak megtanulhatják a hamis kártyázást, gyűlöletes legyilkolását, vagy meg- nyomoritását azoknak, akiknek bőrszinezete nem egyezik a fehér emberével, mint például az in­diánoké. Ezek a lovas-kanászok megtanítják a gyermekeket arra is, miért kell tiszteletben tar­tani a törvényt, miért kell engedelmeskedni — persze nem azért, mert a törvénynek mindenkit védenie kellene, hanem azért, hogy megmutassák, hogy az egyiknek jobban kell tudni célba lőni, mint a másiknak, különben a “jó kanász” nem ölheti meg a “rossz kanászt”. Igen, Mrs. Kennedy, az éjjel-nappal működő televíziós készülék sok gyalázatosságra tanítja meg a gyermekeket, csak azért, hogy a hirdetők ezen keresztül vegyék rá az emberpalántákat, hogy szüleikkel megvétessék a sokszor hamisul hirdetett árut... Lehet, hogy az Ön gyermekei felnőtt korukban kérdezni fogják, hogy mind­ezt miért engedték meg szüleik? Lehet, hogy még azt is megkérdezik, hogy az ország rendjére és biztonságára ügyelő J. Edgar Hoover és Fiai mi­ért töltenek el annyi sok időt olyan esetek kivizs­gálásával, mint pl. kik használják a postát mez­telen női képek (vagy vica versa) küldésére, a vörös mumus állandó keresésére, kutatására, dq ugyanakkor nincs annyi bátorságuk, hogy kemény ököllel rácsapjanak a tisztesség, az emberi becsü­letesség ellen vétők nagy csoportjára — a tele­vízió-állomások tulajdonosaira, akik óráról-órár'a mérgezik gyermekeink agyát a hazugságok, eni- berkinzás, gyilkosság, erkölcstelenség, megalku­vás, képmutatás, vagányok és huligánok életének és működésének torzképeivel. Határozottan igaza van Önnek, bájos és okos Mrs. Kennedy abban, hogy a gyermekeknél ápol­ni, serkenteni kell az érdeklődést, mert ezáltal, fejlődik tudásuk. De remélem, nekem is igazat ad abban, hogy a mai TV-programok tudatosan el­lenségei ennek a célkitűzésnek és nem szolgálják az Ön nemes megállapításait, mert az üzleti érde­kek miatt még a régi idők történetszemléletét is meghamisítják a jövő generáció rovására. Ennek orvoslását szeretném, ha megvitatná egyik leg­közelebbi Írásában. 2X2=4+1234:1234+212349870+7904321x123455=12347 A SZÁMOK BESZÉLNEK írja Eörsi Béla 2X2=4+1234:1234+212349870+7904321X123455=12347' LATIN-AMERIKA NYOMORA Fontos kérdésekről gyakran elterelik a figyel­met a napi politika kérdései. Napjainkban pl. Kuba tereli el a figyelmet a latin-amerikai prob­lémáról, Kongó az afrikairól és Laos a dél-ázsiai helyzetről. Ennek oka az, hogy a hidegháború következtében ezek a helyek gyakrabban szere­pelnek a világsajtóban. Azt a látszatot kapjuk, hogy ha ezeken a pontokon helyreáll a rend, ak­kor már nem kell félteni a világ sorsát. Pedig dehogy is áll igy a helyzet! Nemrégen az egyik televíziós program a Pana­ma Köztársasággal foglalkozott. Analizálták a helyzetet ebben a kis országban, ahol 1959 no­vember 3-án nagy Amerika-ellenes tüntetés volt, azzal a látszólagos céllal, hogy a panamai zászlót is kitűzzék a Panama-csatorna 5 mérföldes föld- sávján, Uncle Sam zászlója mellé, s ezzel is bizo­nyítsák a világ előtt (s az ott áthajózó utasok előtt), hogy ez a terület Panama népének tulaj­dona. A békés diáktüntetést a bornirt amerikai tá­bornok véresen leverte és az 5 mérföldes sávot magas kerítéssel vetette körül. Az 1960-as év azonban az amerikai választások éve volt, amikor ismét, s talán erősebben, jelentkezhet a nép aka­rata. Félő volt, hogy a republikánusok elvesztik a választást és igy a körülmények kényszerítő ha­tására Eisenhower elrendelte, hogy a Panama­csatorna területén a nemzeti zászlót is felhúz­hatják. Ugyanezen a TV programon láthattuk azt is, hogy a panamai nép és az ott lévő amerikai hiva­talnokosztály életnívójában milyen kirívó különb­ségek vannak. Két iskolát láthattunk; az egyik az amerikai elemi iskola, amely mintaképül szolgál­hatna a világ bármely iskolájának (az Egyesült Államokban lévőknek is), a másik pedig a tul- szufolt, rozoga, tűzveszélyes panamai elemi isko­la. A legnagyobb birtokos Panamában egy ame­rikai részvénytársaság, amely 14,000 panamai munkás teljhatalmú ura. Az amerikai bürokrácia kitűzte ugyan a pana­mai zászlót, de a munkabérek ezzel nem emel­kedtek, a munkáslakások ezzel nem javultak. A helyzet Latin-Amerikában ma sokban ha­sonlít az 1948 előtti kinai helyzethez. Földnélküli szegények, helyi diktátorok, s a “foreign devil” is ott van, a gigantikus amerikai vállalatok kép­viselőinek alakjában, akik a nemzetek cukor- és banántermését az olaj forrásokat, erőmüveket bi­torolják. Latin-Amerika népének kétharmadrésze kol- dusi életnívón tengeti életét. A lakosságnak majd­nem fele analfabéta. A forradalmi szellemet a kisszámú ipari munkásság és a középosztály táp­lálja, A földműves élete rosszabb, mint a régi magyar földnélkülié volt, akinek nyomora majd­nem elviselhetetlennek látszott. Pl. Peruban a földműves ruházata egy kabát­féléből, foltozott nadrágból áll és a, jeges, havas földön mezítláb járkál. Nadrágszij-szélességíi földjén pár zsák silány burgonya, árpa és quinoa (köles) terem; kis kunyhója sárból épült, mely­nek egyik részében kis termését raktározza el és a főzést végzi, másikban szalmafödél alatt lakik családjával együtt. Termelési eszközei a legpri­mitívebbek, faekéjéhez egy darab elhasznált va­sat erősít. Helyzetében csak akkor mutatkozik némi javu­lás, ha el tud adni egy bor jut (két sovány tehene az egész állatállománya), vagy ha néha munkához jut a nagybirtokosnál. Napibére 24 cent (6 soles), s ezért vagy 500 mérföldnyire kell gyalogolnia. Ugyanilyen bért kap a konzervgyárban is. Pénz­jövedelme évi 25 dollárnak felel meg. Egy 70 évesnek látszó földműves nem több mint 45. Az állandó éhségtől származó gyomor- görcsét coca-levél rágásával csillapítja. Ha a la­tin-amerikai földművestől megkérdezik, hogy mit szeretne, azt halljuk tőle, hogy földet, ruházatot, élelmiszert, mezőgazdasági felszerelést és iskolát! Peru 10 és fél millió lakosából hétmillió éhező földműves. Bolivia 3 millió lakosából 2 millió in­dián-eredetű, akiket nem régen még kényszer- munkára vittek a nagybirtokos pribékjei. Brazí­lia 20 millió földművelője állandóan éhezik és be­teg, úgyhogy ritkán láthatunk 30 évesnél időseb­bet köztük. Az Egyesült Államok a bogotai konferencián 50 millió dollár kölcsönt Ígért a latin-amerikai országoknak. Ez a pénz majd a diktátorok és a felsőbb rétegek zsebébe vándorol, hogy tovább fizethessék a katonaságot, amellyel uralmukat meghosszabbíthatják. Ez történt Kinában is Chiang Kai-shek idejében. A latin-amerikai kérdést nem lehet azzal el­intézni, hogy a kubai elleníorralmárok kiképzé­sét elősegítjük. Egy vödör vízzel nem lehet tüzet oltani. wwuwvwwwwwwwwvwwvwwww Nemzetközi ifjúsági fórumot tartanak július­ban Moszkvában. Eddig 62 ország, több mint száz ifjúsági szervezete jelentette be, hogy támogatja a nemzetközi ifjúsági vitafórum gondolatát és.el­küldi képviselőit a szovjet fővárosba. • 156 személyt vetettek börtönbe Bolíviában a legutóbb elrendelt ostromállapot alkalmával. Az ostromállapotot a kormány a sztrájkhelyzet mi­att vezette be. Megjelent Szabó Miklós legújabb könyve, címe: HONTALANOK Magyar Szó Kiadóhivatala 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg részemre Szabó Miklós: “Hontalanok” c. könyvét..............példányban. Mellékelek érte $......................-t. Név: ...................................................................... Cim: ...................................................................... Város:..............................................Állam: . ...

Next

/
Thumbnails
Contents