Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-02 / 9. szám

r ursday, March 2, 1061 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 15 w V •* «r VTV'T'rTTV» T fTTTTTT V r V T T T V T V V V T y—▼""<r-^rlSr T ! i Magyarország | ^ - ■*■- A -*- ■A A A ■*■ A» átk i ^ ^ AlA.miA A á iA iA i A ..A A A, <i j Kélszázszer gyermeket gondoznak óvodákban A Magyar Nők Országos Tanácsa és a müvelö- uésügyi Minisztérium rendezte meg a SZOT szék­házában az óvodákban működő szülői munkakö­zösségek országos értekezletét. A tanácskozáson Sazabadi Ilona, az óvodai osz­tály vezetője tartott beszámolót.- Elmondotta, hogy a magyar óvodákban jelenleg mintegy 200.- OOO kisgyermeket gondoznak, ellátásukra az ál­lam a múlt esztendőben 500 millió forintot köl­tött. Az óvodák szépek, otthonosak, s ebben igen nagy a szülők érdeme. Az óvodáknak nyújtott társadalmi segítség értéke az előző tanévben -megközelítette a 15 millió forintot. Részletesen foglalkozott az előadó az óvodai ne­velési elvekkel, a szülői értekezletek, a fogadó­órák, a családlátogatások szerepével, és megje­lölte a szülői munkásközösségek további legfon­tosabb tennivalóit. A beszámolók után élénk, tartalmas vita bon­takozott ki. a felszólalók sokoldalúan elemezték az óvodai nevelés, valamint a szülői munkaközös­ségek tevékenységének tapasztalatait. A gyer­mekintézmények jelentőségéről szólva, több fel­szólaló hangoztatta, hogy az óvoda hatása ma már túlterjedt az intézmény falain, kihat a ma még óvodába nem járó gyermekekre és szüleikre is. Az óvoda az iskolával együtt nevelési közpon­tot jelent, amely egészségügyi s pedagógiai mun­kájával irányt mutat a 3—6 éves gyermekek ne­velésében. Mindinkább általánossá válik az is, hogy az óvodai szülői értekezleteket tartalmas pe­dagógiai előadásokkal, a családi neveléshez alap­vető ismereteket nyújtó megbeszélésekkel kötik össze. Az ilyen jellegű munka színvonalasabbá tételéhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a pedagógusok és a szülők közös nevelő tevékeny­sége részletesen kidolgozott munkaterv szerint történjék. (MTI) Magyar geológusok sikeres munkája Guineában A magvar-guineai gazdasági egyezmény alap­ján a múlt év novemberében öttagú magyar geo­lógiai expedíció utazott a Guineái Köztársaságba, hogy vizlelő helyeket kutasson Guinea 5 városá­nak környékén. A küldöttség vezetője, Páczelt Miklós, a N1KEX Külkereskedelmi Vállalat ku­tatóosztályának munkatársa a közelmúltban ér­kezett haza. Az expedíció eddigi munkájáról a következőket mondotta: “A Guineái Bányaiigvi Szolgálat a magyar ex­pedíciónak bő kutatási programot állított össze. A magyar szakemberek feladata néhány guinea! város és a most épült uj ipari üzemek vízellátá­sának biztosítása volt. Ugyancsak a magyar ex­pedíció végzi el egy tervije vett uj cserép- és üveggyár nyersanyagainak a felkutatását is. A munkát Mamou városában kezdtük, ahol a Szovjetunió egy vágóhidat és egy paradicsom­konzervgyárat épit. Közvetlen a vágóhíd mellett 65 méter mélységben sikerült elegendő mennyi­ségben vizet találnunk. Ha ezt a munkát befejez-* ziik, expedícióink átköltözik Kissidougou város határába, ahol júniusig marad, hogy a vízkuta­tási itt elvégezhesse, még a trópusi esőzések be­állta előtt. Az expedíció a trópusi esős időszak alatt Mág.varországon tölti szabadságát, majd szeptemberben Dinguriai városban folytatja a izkutatást. Az expedíció előreláthatólag több et tölt Guineában, sőt. a guineai kormány újabb 'gyár expedíció kiküldését is kérte, ezúttal a 'áros részére feltárandó vizlelőhelyek kutatá- .ra. Ez a második expediciós csoport március ■lején indul Conakryba.” Március 3-án kezdődik a könnyűipari dolgozók nemzetközi szolidaritási hete A Textil-, Ruha- és Bőripari Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége határozatot hozott: már­cius 6 és 12 között — a nemzetközi nőnap évfor­dulójának időszakában — megrendezi a világ textil-, ruha- és bőripari dolgozóinak szolidaritási hetét. A kezdeményezés célja — amint azt Tóth Anna, a Textilipari Dolgozók 'Szakszervezetének főtitkára egy sajtótájékoztatón ismertette hogy a különböző szakmáju dolgozók jobban níeg ismerjék egymást, elmélyítsék barátságukat, s a szakmai szervezetek erejét összefogva, nagyobb támogatást nyújtsanak a kapitalista, valamint a, gyarmati országok dolgozóinak jogos érdekeik^ ért vívott harcukban. A nemzetközi szolidaritási hét programja már­cius 30-án, a Magyar Pamutipar művelődési ott­honában nagyaktiva értekezlettel kezdődik, majd a következő napokban röpgyüléseket tartanak az üzemekben. A traktort vásárló paraszt A minap találkoztam a traktort vásárló pa­raszttal. Vaskos pelyhekben hullott a hó, és egy motorkerékpár fékezett a Sükösdi Állami Gazda­ság irodája előtt. Leszállt róla egy negyven év körüli, kucsmás ember, mint később kiderült, llol- czer János, az Uszódi Egyetértés brigádvezetője. Benn az irodában az igazgatót és a főmérnököt találta: “Traktort szeretnék vásárolni.” Ugyanis eljutott Úszódra a hir: ez az állami gaz­daság traktorokat ad el az újonnan alakult szö­vetkezeteknek. Összedugta tejét a vezetőség, és •ujgy döntött, hogy Holczer ménjén él, nézze meg, és ha jó gépekre van kilátás, vásároljon is. Nos, Holczer most itt áll a műhelyben, Gruber műhely­vezető előtt, és vállát súlyos felelősség nyomja. Három holdon gazdálkodott, míg tsz-ben nem lé­pett. Sose jutott eszébe, hogy traktort vegyen. Jó, ha néhanapján kaszát, meg ekét vásárolt, most meg éppen őt küldték ide. De hát nem olyan fából faragták öt, hogy ne találná fel magát: “Két traktorra lenne szüksé­günk. De kiválókra, mert egy fél falunak veszem.” “Tessék, ez a négy G—35-ös eladó. Válasszon” — mutat a gépekre a műhelyvezető. Holczer először simogatja, mint a vásárban ki­szemelt lovakat szokás. Aztán azt kéri, hogy in­dítsák meg, a hangjukat szeretné hallani. Sok mindenre kiváncsi, kettőt azonban hamarosan ki­választ közülük. Ezután olyan szakmai vita következik, amely­ből édes-keveset értek: milyen a traktorok mun­kabírása, hány százalékos az elhasználódásuk, szükség van-e generálozásra, és igv tovább. Úgy látszik, a traktort vásárló paraszt előtt minden világos. A műhelyvezető azért megnyugtatja: “Üzemképes állapotban adjuk át, február 10-ig megérkezik.” “Hát akkor kezet rá, kész a vásár” — búcsúzik a műhelyből az Egyetértés Tsz bri­gádvezetője. Különös vásárnak voltam a szemtanúja, gondo lom, mert hát sem a traktorok áráról, sem alku­dozásról nem esett szó. Magyari igazgató mind­járt meg is magyarázta: “Még nem tudjuk az árát, g megyei igazgatóság csak ezután állapítja meg. Persze, jutányos áron adjuk, ezzel is támo­gatni akarjuk az uj szövetkezeteket.” Holczer bri gádvezető pedig hozzáteszi: “Majd a bankszám­lánkról átutaljuk a pénzt”. ^ Ugyanis az uszódi Egyetértésnek már pénze is van a bankban, pedig alig egy hónapja alakította meg 236 család 1700 holdon. De első tettük az volt, hogy a megindulásról gondoskodjanak, ne üres kézzel kezdjék a közösségi életet. Mindjárt az első közgyűlésen úgy határoztak: aki ahány négyszögöl földet hoz a közös gazdaságba, annyi 16 fillért fizet. Nos, sok kicsi sokra megy. Ezek a 16 fillérek holdanként 256 forintot tesznek ki, az egész földterületen pedig, több mint 400 ezer forintot. Eddig csaknem 75 ezer forintot fizettek be a közös alapba az Egyetértés Tsz tagjai. “Hát innen van a pénz traktorra, a saját zse­bünkből — világosit fel a brigádvezető. — De még egy uj Zetort is kell vennünk, ugv szavazott' a tagság. Mert közeleg a tavasz, traktor kell.” Nekem egész idő alatt Mikszáth fele.ftehetetlen novellája járt az eszemben. A kaszát vásárló pa­raszt. Mekkorát haladt azóta a ivlág, és mennyit változtak az emberek ... Major Lajos GOETHE FAUSTJA most jelént még-először litván fordításban. ■ Egy magyar boxoló tündöklő pályafutása “Nagyon jó élelem van nekem Magyarországon” — mondja a többszörös világbajnok A N. Y. Times nagy cikket szentel sportrova- tában Píjpp László magyar boxolónak. A 35 éves magyar, már háromszor vitte diadalra hazájának színeit az olimpiai versenyeken a középsúlyú boxo lásban. Először 1948-ban a londoni olimpián, má­sodszor Helsinkiben 1952-ben és végül Melbourne- ban. A nagy világlap most is egy győzelme alkal­mából csinált, vele interjút Párizsban, A jónevü, korzikai Sauveur Chioeea-t győzte Je. Papp tüneményes sportkarriert ért el. A felsza­badulás után kezdett el boxolni ez a szegény csa­ládból származó dunai rakodómunkás. Csakha­mar felfigyeltek rá és felkarolták, segítették pá­lyáján. Mikor 1956-ban visszatért Ausztráliából, .a Melbourne-i olimpiai játékokon elért sikere után, valósággal nemzeti hősként ünnepelték. Ké­sőbb filmet is készítettek életéről, amelyben ő játszotta a főszerepet. A filmben a kitartó mun­kára, becsületre és a család szeretetére helyezték a hangsúlyt. Akik ismerik őt azt mondják, hogy ezek az erények valóban megvannak benne. Mi­kor az újságírók megkérdezték, mit szeret az életben, ezt válaszolta: “Ami az enyém. Feleségemet, fiamat, anyámat, otthonomat.” Hogy mit gyűlöl? “Hazugságot, alá valóságot.” Három évvel ezelőtt a magyar kormány meg­engedte a számára, hogy amatőrből profivá le­gyen. Mint profi 13 mérkőzést vívott, amiből 11 -et megnyert és kettő döntetlenül végződött. A dön­tetlen mérkőzései csak a külföldi zsűrik hallatlan részrehajlásának a következményei. Néhány hét­tel ezelőtt Milánóban mérkőzött, egy olasz bajnok­kal. Minden szakértő szerint, aki jelenvolt, Papp kétségtelenül megnyert a 10 menetből 8-at és igy általános volt még az olasz közönség megrökönyö­dése is, mikor kihirdették az eredményt, hogy döntetlen. Papp nyugodtan fogadta az igazság­talan döntést, mert rendkívül. nyugodt ember, de kijelentette, hogy nem játszik többet Olaszország ban. A magyar bajnok vallásos érzelmű és ezt min­denki tudja róla Magyarországon is. Soha nem mulaszt el egy misét vasárnap, igy Párizsban is elment a Notre Dame székesegyházba. Vannak, akik azt állítják, hogy a vallást üldözik szülőföl­dünkön. Papp Lászlónak úgy látszik semmi baja nem történik vallásossága miatt. A magyar kor­mány telket bocsátott a rendelkezésére, amin há­zat fog építeni. Nagyon jól fizetett állása van. Kijelentette, hogy még három évig szándékszik a ringben küzdeni, aztán visszavonul a küzdelem­től. Jövője mindenképpen biztosítva van. Az egyik újságíró megkérdezte tőle akar-e mér­kőzést vivni az Egyesült Államokban. “Minek?” — válaszolta. “Nem vagyok pénz­éhes. Az ember csak egy rostélyost tud enni egy nap.” Biztos jobban szeret Párizsban tréningezni, mint Budapesten, jegyezte meg valaki. “Nagyon szeretem Párizst”, mondta Papp. “Jó érzés újból itt lenni. De megmondom magának az igazat. Az emberek sokat gondolnak rám Magyar- országon. Nagyon jó életem van nekem ott!” UVmVHVHtm»VUHtMUtMVMVHmWWV\H«l FELHÍVTÁK a hollywoodi filmgyártó társa­ságokat, hogy az annak idején McCarthy szená­tor által elrendelt “feketelistát” helyezzék hatá­lyon kívül. Ezen a listán kétszáz olyan színész szerepelt, akinek foglalkoztatása tilos volt, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy “kommunista”, vagy legalábbis “szimpatizál a Szovjetunióval”. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küld jék meg részemre a “RIPORT A XXL SZÁZADBÓL” c. könyvet. Mellékelek ér­te S ..................-t. (Ára $3.00) Név: .................................................................... Cirri: ................................................................................. Város: ........................................ Állam: ........t jr ............... *

Next

/
Thumbnails
Contents