Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-02 / 9. szám
r ursday, March 2, 1061 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 15 w V •* «r VTV'T'rTTV» T fTTTTTT V r V T T T V T V V V T y—▼""<r-^rlSr T ! i Magyarország | ^ - ■*■- A -*- ■A A A ■*■ A» átk i ^ ^ AlA.miA A á iA iA i A ..A A A, <i j Kélszázszer gyermeket gondoznak óvodákban A Magyar Nők Országos Tanácsa és a müvelö- uésügyi Minisztérium rendezte meg a SZOT székházában az óvodákban működő szülői munkaközösségek országos értekezletét. A tanácskozáson Sazabadi Ilona, az óvodai osztály vezetője tartott beszámolót.- Elmondotta, hogy a magyar óvodákban jelenleg mintegy 200.- OOO kisgyermeket gondoznak, ellátásukra az állam a múlt esztendőben 500 millió forintot költött. Az óvodák szépek, otthonosak, s ebben igen nagy a szülők érdeme. Az óvodáknak nyújtott társadalmi segítség értéke az előző tanévben -megközelítette a 15 millió forintot. Részletesen foglalkozott az előadó az óvodai nevelési elvekkel, a szülői értekezletek, a fogadóórák, a családlátogatások szerepével, és megjelölte a szülői munkásközösségek további legfontosabb tennivalóit. A beszámolók után élénk, tartalmas vita bontakozott ki. a felszólalók sokoldalúan elemezték az óvodai nevelés, valamint a szülői munkaközösségek tevékenységének tapasztalatait. A gyermekintézmények jelentőségéről szólva, több felszólaló hangoztatta, hogy az óvoda hatása ma már túlterjedt az intézmény falain, kihat a ma még óvodába nem járó gyermekekre és szüleikre is. Az óvoda az iskolával együtt nevelési központot jelent, amely egészségügyi s pedagógiai munkájával irányt mutat a 3—6 éves gyermekek nevelésében. Mindinkább általánossá válik az is, hogy az óvodai szülői értekezleteket tartalmas pedagógiai előadásokkal, a családi neveléshez alapvető ismereteket nyújtó megbeszélésekkel kötik össze. Az ilyen jellegű munka színvonalasabbá tételéhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a pedagógusok és a szülők közös nevelő tevékenysége részletesen kidolgozott munkaterv szerint történjék. (MTI) Magyar geológusok sikeres munkája Guineában A magvar-guineai gazdasági egyezmény alapján a múlt év novemberében öttagú magyar geológiai expedíció utazott a Guineái Köztársaságba, hogy vizlelő helyeket kutasson Guinea 5 városának környékén. A küldöttség vezetője, Páczelt Miklós, a N1KEX Külkereskedelmi Vállalat kutatóosztályának munkatársa a közelmúltban érkezett haza. Az expedíció eddigi munkájáról a következőket mondotta: “A Guineái Bányaiigvi Szolgálat a magyar expedíciónak bő kutatási programot állított össze. A magyar szakemberek feladata néhány guinea! város és a most épült uj ipari üzemek vízellátásának biztosítása volt. Ugyancsak a magyar expedíció végzi el egy tervije vett uj cserép- és üveggyár nyersanyagainak a felkutatását is. A munkát Mamou városában kezdtük, ahol a Szovjetunió egy vágóhidat és egy paradicsomkonzervgyárat épit. Közvetlen a vágóhíd mellett 65 méter mélységben sikerült elegendő mennyiségben vizet találnunk. Ha ezt a munkát befejez-* ziik, expedícióink átköltözik Kissidougou város határába, ahol júniusig marad, hogy a vízkutatási itt elvégezhesse, még a trópusi esőzések beállta előtt. Az expedíció a trópusi esős időszak alatt Mág.varországon tölti szabadságát, majd szeptemberben Dinguriai városban folytatja a izkutatást. Az expedíció előreláthatólag több et tölt Guineában, sőt. a guineai kormány újabb 'gyár expedíció kiküldését is kérte, ezúttal a 'áros részére feltárandó vizlelőhelyek kutatá- .ra. Ez a második expediciós csoport március ■lején indul Conakryba.” Március 3-án kezdődik a könnyűipari dolgozók nemzetközi szolidaritási hete A Textil-, Ruha- és Bőripari Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége határozatot hozott: március 6 és 12 között — a nemzetközi nőnap évfordulójának időszakában — megrendezi a világ textil-, ruha- és bőripari dolgozóinak szolidaritási hetét. A kezdeményezés célja — amint azt Tóth Anna, a Textilipari Dolgozók 'Szakszervezetének főtitkára egy sajtótájékoztatón ismertette hogy a különböző szakmáju dolgozók jobban níeg ismerjék egymást, elmélyítsék barátságukat, s a szakmai szervezetek erejét összefogva, nagyobb támogatást nyújtsanak a kapitalista, valamint a, gyarmati országok dolgozóinak jogos érdekeik^ ért vívott harcukban. A nemzetközi szolidaritási hét programja március 30-án, a Magyar Pamutipar művelődési otthonában nagyaktiva értekezlettel kezdődik, majd a következő napokban röpgyüléseket tartanak az üzemekben. A traktort vásárló paraszt A minap találkoztam a traktort vásárló paraszttal. Vaskos pelyhekben hullott a hó, és egy motorkerékpár fékezett a Sükösdi Állami Gazdaság irodája előtt. Leszállt róla egy negyven év körüli, kucsmás ember, mint később kiderült, llol- czer János, az Uszódi Egyetértés brigádvezetője. Benn az irodában az igazgatót és a főmérnököt találta: “Traktort szeretnék vásárolni.” Ugyanis eljutott Úszódra a hir: ez az állami gazdaság traktorokat ad el az újonnan alakult szövetkezeteknek. Összedugta tejét a vezetőség, és •ujgy döntött, hogy Holczer ménjén él, nézze meg, és ha jó gépekre van kilátás, vásároljon is. Nos, Holczer most itt áll a műhelyben, Gruber műhelyvezető előtt, és vállát súlyos felelősség nyomja. Három holdon gazdálkodott, míg tsz-ben nem lépett. Sose jutott eszébe, hogy traktort vegyen. Jó, ha néhanapján kaszát, meg ekét vásárolt, most meg éppen őt küldték ide. De hát nem olyan fából faragták öt, hogy ne találná fel magát: “Két traktorra lenne szükségünk. De kiválókra, mert egy fél falunak veszem.” “Tessék, ez a négy G—35-ös eladó. Válasszon” — mutat a gépekre a műhelyvezető. Holczer először simogatja, mint a vásárban kiszemelt lovakat szokás. Aztán azt kéri, hogy indítsák meg, a hangjukat szeretné hallani. Sok mindenre kiváncsi, kettőt azonban hamarosan kiválaszt közülük. Ezután olyan szakmai vita következik, amelyből édes-keveset értek: milyen a traktorok munkabírása, hány százalékos az elhasználódásuk, szükség van-e generálozásra, és igv tovább. Úgy látszik, a traktort vásárló paraszt előtt minden világos. A műhelyvezető azért megnyugtatja: “Üzemképes állapotban adjuk át, február 10-ig megérkezik.” “Hát akkor kezet rá, kész a vásár” — búcsúzik a műhelyből az Egyetértés Tsz brigádvezetője. Különös vásárnak voltam a szemtanúja, gondo lom, mert hát sem a traktorok áráról, sem alkudozásról nem esett szó. Magyari igazgató mindjárt meg is magyarázta: “Még nem tudjuk az árát, g megyei igazgatóság csak ezután állapítja meg. Persze, jutányos áron adjuk, ezzel is támogatni akarjuk az uj szövetkezeteket.” Holczer bri gádvezető pedig hozzáteszi: “Majd a bankszámlánkról átutaljuk a pénzt”. ^ Ugyanis az uszódi Egyetértésnek már pénze is van a bankban, pedig alig egy hónapja alakította meg 236 család 1700 holdon. De első tettük az volt, hogy a megindulásról gondoskodjanak, ne üres kézzel kezdjék a közösségi életet. Mindjárt az első közgyűlésen úgy határoztak: aki ahány négyszögöl földet hoz a közös gazdaságba, annyi 16 fillért fizet. Nos, sok kicsi sokra megy. Ezek a 16 fillérek holdanként 256 forintot tesznek ki, az egész földterületen pedig, több mint 400 ezer forintot. Eddig csaknem 75 ezer forintot fizettek be a közös alapba az Egyetértés Tsz tagjai. “Hát innen van a pénz traktorra, a saját zsebünkből — világosit fel a brigádvezető. — De még egy uj Zetort is kell vennünk, ugv szavazott' a tagság. Mert közeleg a tavasz, traktor kell.” Nekem egész idő alatt Mikszáth fele.ftehetetlen novellája járt az eszemben. A kaszát vásárló paraszt. Mekkorát haladt azóta a ivlág, és mennyit változtak az emberek ... Major Lajos GOETHE FAUSTJA most jelént még-először litván fordításban. ■ Egy magyar boxoló tündöklő pályafutása “Nagyon jó élelem van nekem Magyarországon” — mondja a többszörös világbajnok A N. Y. Times nagy cikket szentel sportrova- tában Píjpp László magyar boxolónak. A 35 éves magyar, már háromszor vitte diadalra hazájának színeit az olimpiai versenyeken a középsúlyú boxo lásban. Először 1948-ban a londoni olimpián, másodszor Helsinkiben 1952-ben és végül Melbourne- ban. A nagy világlap most is egy győzelme alkalmából csinált, vele interjút Párizsban, A jónevü, korzikai Sauveur Chioeea-t győzte Je. Papp tüneményes sportkarriert ért el. A felszabadulás után kezdett el boxolni ez a szegény családból származó dunai rakodómunkás. Csakhamar felfigyeltek rá és felkarolták, segítették pályáján. Mikor 1956-ban visszatért Ausztráliából, .a Melbourne-i olimpiai játékokon elért sikere után, valósággal nemzeti hősként ünnepelték. Később filmet is készítettek életéről, amelyben ő játszotta a főszerepet. A filmben a kitartó munkára, becsületre és a család szeretetére helyezték a hangsúlyt. Akik ismerik őt azt mondják, hogy ezek az erények valóban megvannak benne. Mikor az újságírók megkérdezték, mit szeret az életben, ezt válaszolta: “Ami az enyém. Feleségemet, fiamat, anyámat, otthonomat.” Hogy mit gyűlöl? “Hazugságot, alá valóságot.” Három évvel ezelőtt a magyar kormány megengedte a számára, hogy amatőrből profivá legyen. Mint profi 13 mérkőzést vívott, amiből 11 -et megnyert és kettő döntetlenül végződött. A döntetlen mérkőzései csak a külföldi zsűrik hallatlan részrehajlásának a következményei. Néhány héttel ezelőtt Milánóban mérkőzött, egy olasz bajnokkal. Minden szakértő szerint, aki jelenvolt, Papp kétségtelenül megnyert a 10 menetből 8-at és igy általános volt még az olasz közönség megrökönyödése is, mikor kihirdették az eredményt, hogy döntetlen. Papp nyugodtan fogadta az igazságtalan döntést, mert rendkívül. nyugodt ember, de kijelentette, hogy nem játszik többet Olaszország ban. A magyar bajnok vallásos érzelmű és ezt mindenki tudja róla Magyarországon is. Soha nem mulaszt el egy misét vasárnap, igy Párizsban is elment a Notre Dame székesegyházba. Vannak, akik azt állítják, hogy a vallást üldözik szülőföldünkön. Papp Lászlónak úgy látszik semmi baja nem történik vallásossága miatt. A magyar kormány telket bocsátott a rendelkezésére, amin házat fog építeni. Nagyon jól fizetett állása van. Kijelentette, hogy még három évig szándékszik a ringben küzdeni, aztán visszavonul a küzdelemtől. Jövője mindenképpen biztosítva van. Az egyik újságíró megkérdezte tőle akar-e mérkőzést vivni az Egyesült Államokban. “Minek?” — válaszolta. “Nem vagyok pénzéhes. Az ember csak egy rostélyost tud enni egy nap.” Biztos jobban szeret Párizsban tréningezni, mint Budapesten, jegyezte meg valaki. “Nagyon szeretem Párizst”, mondta Papp. “Jó érzés újból itt lenni. De megmondom magának az igazat. Az emberek sokat gondolnak rám Magyar- országon. Nagyon jó életem van nekem ott!” UVmVHVHtm»VUHtMUtMVMVHmWWV\H«l FELHÍVTÁK a hollywoodi filmgyártó társaságokat, hogy az annak idején McCarthy szenátor által elrendelt “feketelistát” helyezzék hatályon kívül. Ezen a listán kétszáz olyan színész szerepelt, akinek foglalkoztatása tilos volt, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy “kommunista”, vagy legalábbis “szimpatizál a Szovjetunióval”. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küld jék meg részemre a “RIPORT A XXL SZÁZADBÓL” c. könyvet. Mellékelek érte S ..................-t. (Ára $3.00) Név: .................................................................... Cirri: ................................................................................. Város: ........................................ Állam: ........t jr ............... *
