Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-05 / 1. szám

m ESZTEHBŐT ÍRUNK Illő komolysággal elmélkedünk azon, hogy megint eltelt egy esztendő és uj év szám áll előttünk, — 1961. Ilyenkor szokás számot vetni a régivel és terveket szőni az újra. Va­lójában nem lehet határvonalnak nevezni ezt az időpontot, hiszen az évszámon kívül semmi sem fejeződött be és semmi uj nem kezdődik, hanem minden halad a maga természetes — jobban mondva — az eseményektől befolyásolt fejlődésé­nek utján az emberi célkitűzések teljesítése felé. Ha mégis megállunk egy percre visszagondolni az elmúlt küzdelmes hónapokra, csak azért tesszük, hogy uj erőt gyűjtve mehes­sünk tovább, előre. A bizó, céltudatos ember erőforrásai számtalanok. Az élet, az elvégzett munkánk, elért eredményeink, tapasztalata­ink szolgáltatják őket. De főleg az embertársaink, akikkel sorsunk összehoz. Az emberiség valóban azért küzd. dolgo­zik, keresi a haladás útját, hogy biztosítsa az emberiség bol­dogulását. A mi társadalmunk bizonyos rétegeiben elhomályo sitják ezt a célkitűzést, de annál fényesebben ragyog az a társadalom erőteljesen fejlődő horizontján. A Magyar Szó olvasói büszkén sorolhatják magukat az emberiség előrehaladó táborához, amelynek messzebbmenő célkitűzései vannak, mint a puszta létért való küzdelem Fel­ismerik és támogatják azokat a lehetőségeket, amelyek az emberiség jobb jövőjét vannak hivatva biztosítani. Ilyen lehetőség elsősorban a háború elkerülése, amely első és leg­fontosabb feltétele a boldogabb holnapnak. Másik lehetőség a létező gyilkos és tömegpusztító fegyverek gyártásának be­szüntetése és fokozatos megsemmisítése. Ezen intézkedések nélkül nincs biztosítva az emberiség létezése és ezt a tényt ma már a legtöbben felismerik. Kivételt csak azok képez­nek, akik a múltban fegyverrel és háborúval gázoltak el or­szágokat s zsákmányolták ki emberek millióit és ezt tovább akarják folytatni, mert nehéz nekik lemondani arról a hata­lomról és fényűző életmódról, amit az ő számukra mások el­nyomása hozott. Sajtónk az elmúlt évben is, mint fennállása minden évé­ben, az emberi felszabadulás és boldogulás célját szolgálta, az elnyomó és kizsákmányoló erőkkel szemben. Ez sohasem volt könnyű feladat, mert a reakció a haladás erőit mindig üldözésnek vetette alá. Hogy sajtónk mégis jó munkát vég­zett, azt elsősorban olvasótábora megértésének, kitartásá­nak és állandó támogatásának köszönheti. Csak a haladó szellemű sajtó dicsekedhetik azzal, hogy munkatársai és ol­vasói között olyan közvetlen, egyetértő és összetartó viszony létezik, ami megközelíti a családiasságot. Ennek számos a megnyilvánulása az év minden napján. A beérkező levelek mind erről tanúskodnak. Az uj év indulásánál elérzékenvülve olvastuk azt a temér­dek levelet, melyekkel olvasóink nagy tábora köszöntötte a Magyar Szót és kívánt további jó munkát a következő esz­tendőre. Bizony illett volna mindegyiket külön-külön meg­köszönni. Minden olvasónk megérdemli, hogy külön elisme- rést-kapjon azért az értékes hozzájárulásért, amivel az évek hosszú során segítette a haladó szellemű sajtó fennállását és azt, hogy az emberiség nagy ügye győztesen halad a meg­valósulás felé. Ezt azonban még erőnk tulfeszitésével sem tehettük meg. Az ünnepi hetek munkakövetelménye — pl. a Naptár kikül­dése — miatt erre nem volt időnk, hogy az anyagiakat ne is említsük, bár nincs kétségünk, hogy olvasóink egyetértenek velünk kb. 100 dollár postaköltség megtakarításában. Ezért csak a lapunkon keresztül küldtük és küldjük ismét olvasó­inknak és jóakaróinknak jókívánságainkat a BÉKÉS ÉS BOLDOG UJ ÉVRE. Azt szeretnénk, hogy amikor ezt elol­vassa, minden barátunk úgy érezze, hogy ez személyesen neki szól. Az előttünk álló esztendő mindnyájunkra nagy feladato­kat ró. Együtt fogunk ezentúl is küzdeni a békéért, az igaz­ságért, hazánk népének és az egész emberiség demokratikus életmódjának biztosításáért. A Magyar Szó szerkesztősége és olvasóinak tábora együttesen bizalommal vállalja a köve­telmények teljesítését. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. X. No. 1. Thursday, January 5, 1961 NEW YORK, N. Y. A HÁBORÚS FESZÜLTSÉG KIÉLEZŐDÉSÉVEL KÖSZÖNTÖTT RÁNK AZ UJ ÉV A laoszi jobboldali kormány a SE AT O hatalmakhoz fordult segít­ségért a népi felkelés leverésére. Francia hadihajók Algéria felé tartanak Megjelent az ej rubel a Szovjetunióban Az újév másnapján megje­lent az uj rubel és a szovjet polgárok nagy tömegei vál­tották be régi pénzüket az újra. 10 az 1 arányban törté­nik a beváltás, ami ázt jelen­ti, hogy az uj szovjet pénz­egység tízszer annyit ér, mint a régi. Az árakat is ennek arányában rendezték és min­den cikk a tizszázalékába ke­rül az eredeti árának. így a kopek, a rubel századrésze, amelynek eddig nagyon kis értéke volt, most jelentős pénzegységgé lépett elő. A dollárhoz viszonyítva 1 rubel 1 dollár és 11 centet ér. A szovjet kormány bejelen­tette, hogy minden uj rubel mögött 0.987412 gramm aranyfedezet van. így a rubel vásárlóértéke és a külföldi I valutákhoz viszonyítva meg- I állapított értéke között nincs | meg az a különbség, mint ami i a múltban fennállott. A szovjet polgárok fegyel­mezett soi’okban álltak a hi­vatalos pénzváltóhelyeken — irja a N. Y. Times —, hogy uj pénzre váltsák be a régit. A közönségnek 3 hónap áll a 1 rendelkezésére, hogy régi pén I zétől megszabaduljon, igy a : legtöbben még a régi rubellel j fizetnek az üzletekben. Csak í azért állnak sorba a bankok előtt sokan, mert kiváncsiak az uj pénzre. Az uj pénzt is 1, 3, 5, 10, 25 és 100-as név­értékben hozzák forgalomba, mint a régit, mindegyiket más-más színben, hogy kikü­szöböljék az esetleges téve­dést közöttük. A laoszi baloldali erők a Pathet Lao nemzeti felszaba­dító mozgalom irányításával jelentős előretörést értek el az országban. Egyes hírek szerint elfoglalták Xienkhou- ang és Phongsaly helységeket és igy a sztratégiai szem­pontból fontos Jarres síkság feletti ellenőrzés is a kezükbe került. A népi mozgalom nagy sikere megdöbbentette a jobb oldali kormányt, amelynek Boun Oum a miniszterelnöke. Boum Oum és társai két hét­tel ezelőtt katonai puccsal szerezték meg a hatalmat és űzték el a fővárosból, Vien- tiane-ből a törvényes kor­mányt, amelynek feje Sou- vanna Phouma volt. Photima, mielőtt a szomszédos Kam­bodzsába repiiit volna, egy katonai bizottságra ruházta a hatalmat. Ennek helyettes vezetője Kong Le kapitány lett. Majd e^y ügyvivő kor­mány alakult Pholsena veze­tésével. Ez a kormány lenne tehát Laosz törvényes kormá­nya és ez ellen harcolnak a SEATO hatalmak támogatá­sát élvező jobboldali erők, Bonn Oum miniszterelnökkel az élen. A baloldali előretörés mi­att megszeppent jobboldali vezetők a SEATO-hatalmak- hoz fordultak segítségért. Ké­résüket azzal indokolták, hogy a Patet Lao mozgalom, sikerét. az észak-vietnamiak segítségével érte el és hogy nagyobb észak-vietnami kato­nai egységek is resztvettek a hadműveletekben. Bőim Oum kormánya ezzel a vádjával alapot akart teremteni a SEATO katonai szövetségbe tartozó államok számára a nyílt beavatkozásra. Az E i s enhower-kormány , jóváhagyta azokat a katonai intézkedéseket, amelyek a “készültség fokozását” és.a! “légiszállitási képesség” nö­velését szolgálták. Ennek ke- j rétében a Lexington és Be- nington repülőgépanyahajók 1,400 tengerészgyalogsággal a fedélzetükön és még szá­mos más harci egység megje­lent a dél-kinai vizeken. A hadihajók megjelenése ebben a térségben kiélezte a hábo­rús feszültséget. Az összehí­vott SEATO-értekezlet után még az angol és francia állás­pont is teljesen eltért a State Department által.vázolt, laoszi helyzetmegítéléstől. Anglia kormánya nem látott okot ar­ra, hogy “súlyosnak” bélye­gezze a helyzetet, ami nyilván azt is jelentette, hogy a kato­nai intézkedéseket is túlzott­nak tartja. A francia kor­mány még továbbment ennél, mikor kijelentette, hogy a jobboldali laoszi kormány, amelyet az Egyesült Államok támogat, nem felel meg azok­nak a követelményeknek, me­lyeket a genfi konferencia j szabott az ország számára. Az 1954-ben megtartott konfe- ! rencián előirták, hogy nemze­ti egység-kormányt kell ala- I kitani, amf ben a baloldali és a kommunista erők is kép- : viselve vannak. A jelenlegi I Boun Oum- kormány nem fe- i lel meg ennek a követelmény- j nek — mondják a francia hi­vatalos körök. A Szovjetunió miniszterel- 1 nöke az 1954-es genfi érte­kezlethez hasonló konferencia összehívását javasolta egy fogadáson. Szerinte segítene levezetni a jelenlegi háborús feszültséget ebben a térség­ben. Az angolok pedig a Nem­zetközi Ellenőrzési Bizottság újbóli összehívását javasol­ják, amelynek India, Lengyel- ország és Kanada volt a tag­ja. Algériában ugyancsak foko­zódott a háborús feszültség. A legújabb hírek szerint a francia flotta jelentős egy­ségei vannak útban Nyugat- Algéria partjai felé. A 6,000 tengerészt szállító hadihajók megjelenését kapcsolatba hoz zák a január 8-án megtartan­dó szavazással De Gaulle “ön- kormányzati” javaslatát ille­tően. így akarnak nyomást gyakorolni az algériai lakos­ságra, a Marokkóban lévő nagyszámú algériai szabad­ságharcos ellenében. Ezek az arab szabadságharcosok, az ország függetlenségének a hí­vei és nem fogadják el De Gaulle ajánlatát, amely sze­rintük nem hozná meg az or­szág felszabadulását a gyar­mati uralom alól. Kubából érkező hirek sze­rint Castro miniszterein >k tartott nagy beszédet a Ba- tista-uralom alól való felsza­badulás 2. évfordulóján. Cas­tro 100,000-es tömeg előtt je­lentette ki, hogy az Egyesült Államok havannai követsége a központja a kormánya elle­ni ellenforradalmi tevékeny­ségnek. Ezért követelte, hogy csökkentsék 11 főre a követ­ség létszámát, mint amennyi tagja van a kubai követség­nek Washingtonban. Tűn tetések Belgiu mha n A munkásság heves küzdelme miatt a király is jobbnak látta, ha visszatér az országba A belga munkásosztály he­ves tüntetésekkel tiltakozik Evskens miniszterelnök kor­mányának népellenes prog­ramja ellen. A keresztényszo­cialista miniszterelnök a Kon­gó gyarmat elvesztése miatt megcsappant kincstári jöve­delmet a nyugdijak és a mun­kanélküli biztosítások össze­gének csökkentésével akarja emelni. A NATO-tagság ugyanis hatalmas katonai ki­adásokat jelent Belgium szá­mára, aminek egy jelentős ré­szét eddig a'Kongó gyarmat­ból származó hatalmas jöve­delem fedezte. Most, hogy ezt a hatalmas külön profitot a kongói nép függetlenségi moz galma alapjában megrendítet­te, a kormány a nagy kiadá­sok összegét a belga dolgozók fokozottabb megterhelésével akarja pótolni. A munkáspártok, miután a túlnyomórészt polgári képvi­selőkből álló parlamentben nem tudták keresztülvinni a törvény meg akadályozását, utcai tüntetésekkel s sztrájk­kal tiltakoznak ellene. Hatalmas tömeg tüntetett a múlt hét csütörtökjén Brüsz szel utcáin a miniszterelnök politikája ellen. A munkások hatalmas táblákat vittek, me­lyeknek egyikén az állt, hogy: “Karóra Eyskens-szel”. A mi­niszterelnököt magát mun­kásküldöttség kereste fel, me­lyik követelte a népellenes törvények visszavonását és antidemokratikusnak bélyegez te a kormány által hozott in­tézkedéseket. Antwerpenben 20,000 mun­kás vonult fel a Központi Pá­lyaudvarhoz, hogy kifejezze tiltakozását a népet sújtó tör­vények miatt, de a rendőrség könnygázzal támadta meg őket. Ugyancsak összeütközése­ket jelentettek a rendőrség és a tüntetők között Bourges és Louvain városokból is. A nép heves ellenállása meg­döbbentette az uralkodóosz­tályt. A király, aki nászutján Franco Spa nyolországába í tartózkodott, visszasietett az ( Folytatás a 15-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents