Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-25 / 34. szám

AZ OLIMPIÁSZ ÉS A BÉKE Kevés ember van ma már akit nem érdekelne a sport valamelyik ágra és ne kisérné figyelemmel annak eseményeit. A mostani római olimpiai játékok elé is nagy várakozással tekint az egész világ. Ez a minden 4. évben megtartott ver­seny nemes hagyományokra tekinthet vissza. Az ókori Gö­rögországban, amely városállamokra oszlott, különböző poli­tikai rendszerek álltak szemben egymással, sokszor halálos ellenségként. A demokratikus rendszerű Athén és az arisz­tokratikus Spárta szövetségeseikkel együtt, sokszor néztek farkasszemet a politika frontján, sőt a háborúén is. De mi­kor az olimpiai játékok ideje elérkezett minden görög város­állam elküldte legjobb versenyzőit a Peloponnesos félszigetén lévő Olympia síkságra, hogy békés küzdelemben mérjék ösz- eze erejüket és képességeiket. A politikusok elválasztották a görögöket egymástól, de a sportolók az egyszerű nép fiai csak barátot, sorstársat láttak egymásban. Ez a történelmi emlék kelt most életre ismét napjainkban. Az újságok nagy tudodósitásokat közölnek sportrovatukban az izgalmasnak Ígérkező versenyekről és a versenyzőkről. Ennek kapcsán láthattuk amint amerikai és szovjet bajnokok őszinte lelkesedéssel üdvözlik egymást és barátkoznak egyik a másikkal. Valóban szívderítő látvány volt nézni a N. Y. Times aug. 19-i számában azt a fényképet, amely egy ame­rikai tornászlány. és egy orosz boxoló táncát örökíti meg a római ünnepélyen. A fiatalok egymáshoz simulva őszinte barátsággal az arcukon néznek a fényképezőgép lencséjébe. Nem lehet visszafojtani meghatódásunkat, mikor a Times 20-i számában azt a jelenetet látjuk, amint egy amerikai vivónő bekötözi szovjet társnője kezét, aki a gyakorlat köz­ben megsérült. A falról az idei olimpiai játékok emlékérme néz le rájuk. Ezek a jelenetek már szinte szimbolikus magasságokba emelkedenek. Azt szimbolizálják, hogy az egyszerű embe­rek mennyire nem éreznek gyűlöletet egymással szemben és mennyire vágynak a békére. A békés nemzetközi érintkezés utáni vágy, ami a sportolók barátkozásából most kibontako­zik előttünk, nem korlátozódik kizárólagosan rájuk. A tár­sadalom minden rétege ezt óhajtja. Az emberek azáltal, hogy megismerik egymást, ellátogatnak egymás országába, job­ban megértik egymás törekvéseit és szándékait. így a há­ború kirobbantásának veszélye is kiküszöbölődhet a nemze­tek életéből. Nem a hadi célokat szolgáló megfigyelések és kémkedések zárhatják ki a hirtelen háború kitörésének a lehetőségét, hanem a kultur- és sportkapcsolatok erősítése. Nem a külföldi támaszpontok megszilárditása biztosítja egy állam hatalmát, hanem a külföldi országok népeinek szivé­ben felkeltett szimpátia, ha érzik, hogy őszinte jóindulattal és p‘tT ’1 kaToina.jnk feléjük. Ez a két kedves jelenet, amit a Times fényképésze meg- örökitett a sport története számára, sokkal többet segitenek bennünket abban, hogy országunk és népünk nemzetközi hírneve növekedjen és jóval jelentősebb mértékben járulnak hozzá nemzetünk biztonságának megőrzéséhez, mint hatal­mas összegek, amelyeket fegyverkezési célokra áldozunk. Még ha csak üzleti szempontból mérlegeljük az eseményeket, akkor is meg kell állapítanunk, hogy a békés közeledés poli- kája sokkal kevesebb pénzbe kerül és nagyobb hatást lehet vele elérni. A történelem is azt bizonyítja, hogy a hóditók, akik rengeteg pénzt áldoztak hadseregeik fejlesztésére, min­dig romlásba döntötték nemzetüket, mig a békés korszak csak jólétet hozott a népek számára. De ha a sport példája nem elegendő sok ember számára, hogy a békés egymásmelleit élés szükségességét és előnyét vonja le belőle, úgy a tudomány újabb eredményei kell, hogy erre késztessék őket. Napról-napra, óráról-órára adnak hirt az újságok és a rádió az űrkutatás újabb és újabb haladásá­ról. A legújabb szovjet mübolygó utjának hatalmas eredmé­nye, valamint az amerikai kapszula visszahozási kísérletek Sikere azt mutatják, hogy az emberiség óriási léptekkel ha­lad előre az ür meghódításának utján. Ma már semmi sem látszik elérhetetlennek az emberi tudomány előtt. De tudjuk, hogy éppen a tudomány az, ami kétélű fegyver és az impe­rializmus kezében végzetes lehet az egész világ számára. Mig a korábbi háborúk csak az emberiség kis hányadát pusztítot­ták el és a legutóbbi is komolyabban csak Európát és Ázsia keleti részét érintette, a mai hadieszközök birtokában már az egész Föld megsemmisítésének lehetőségével kell számol­nunk egy esetleges háborúban. Ezzel ma már a világ túlnyo­mó többsége tisztában van. A tudomány hatalmas fejlődése nem maradhat hatástalan a népekre. Elmúlt már az az idő, mikor ellenállás nélkül vi­hették a katonák millióit a harcterekre, ahol fegyverrel gyilkolták egymást. Eljutottunk oda a fejlődés megállítha­tatlan utján, hogy a világnak választani kell a két lehetőség között: szolgálatába tudja-e állítani a tudományt, vagy a tudomány szolgája lesz az emberiség kisebbségének kezében, akik arra akarják felhasználni, hogy megállítsák vele az el­kerülhetetlen haladást. A békemozgalom fokozódó ereje és az emberek spontán megnyilvánuló békeakarata feljogosí­tanak bennünket arra ia reményre, hogy bizzunk abban, a nemzetek élni akarnak, és mindent el is követnek, hogy ez az akaratuk megvalósuljon. Ezért érezzük, hogy sportolóink barátságának különös je­lentősége van napjainkban. Úgy érezzük nemcsak a tudo­mány és technika fejlődött 2000 év óta, mikor a mai olim- piász történelmi elődjének, amiről a nevét kapta, bajnoki küzdelmei lejátszódtak. Megváltozott az emberiség is. Az akkori idők emberének a háború talán megváltozhatatlan Knt. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. IX. No. 34. Thursday, August 25, 1960 NEW YORK, N. Y« Könnyű Ítéletet kapott ? a U-2 repülőgép pilótája Több mint 2,000 ember előtt, az egész világ feszült érdeklődése mellett folyt le Moszkvában, a Szakszerveze­tek Háza nagytermében Fran cis Gary Powers 31 éves ame­rikai pilóta tárgyalása. Fele­sége, Barbara, a szülei, csa­ládjának más tagjai, vala­mint külföldi jogi szakértők és diplomaták is jelen voltak a tárgyaláson. A tárgyalást a szovjet Leg­felsőbb Bíróság három tagú katonai testületé vezette le Viktor Borisoglebsky altábor­nagy elnöklésével. A vádat Roman A. Rudenko szovjet főügyész képviselte. Mikhail Grinyov volt a pilóta bíróság által kijelölt védője. Francis G. Powers a bíró­ság kérdéseire válaszolva be­ismerte bűnösségét, hogy kémkedett, vagyis katonai felderítő utón volt a Szovjet­unió fölött. Elmondta, hogy 30,000 dolláros évi fizetéssel szerződött a Central Intelli­gence Agency-hoz, az Allen Dulles által vezetett kémszer­■ ' .............. ... vezethez, hogy a Szovjetunió határa mentén számos felde­rítő szolgálatot végzett és hogy mint mindig, úgy most is utasítás szerint járt el. őszinte sajnálatát fejezte ki afelett, hogy a U-2 kémrepü­lése a párizsi csúcskonferen­cia összeomlását és a nemzet­közi feszültség kiéleződését váltotta ki. Elismerte, hogy a kémrepüléssel hazájának sem tett jó szolgálatot. A követ­kezményekért azokat terheli a felelősség, akik őt erre az útra küldték, mondotta, ő csak parancsot hajtott végre, nem tudta, hogy a műszerek, amelyeket utasítás szerint ke­zelt, milyen felderítést végez­tek. Zárszavában Powers beis­merte, hogy tetteiért bünte­tést érdemel és kérte a bíró­ságot, hogy vegye figyelem­be az összes velejáró körül­ményeket a büntetés kiszabá­sánál. Kijelentette, hogy so­hasem érzett ellenségeskedést a szovjet néppel szemben. Mély bünbánást érez és na­gyon sajnálja tettét. Powers védőügyvédje, va­lamint a főügyész vádbeszéde kiemelte, hogy Powersnél na­gyobb . bűnösök azok az erők, amelyek a kémrepüléseket a hidegháború szolgálatába ál­lítva megakadályozzák a bé­kés megegyezés megközelíté­sét, a leszerelés lehetőségét. Ehelyett tovább fegyverkez­nek, támaszpontokkal veszik körül a Szovjetuniót, atom- és hidrogénbombákkal ellá­tott repülőket tartanak állan­dóan a levegőben, a próbarob­bantások felújítását tervezik, riadó gyakorlatokat végeznek és a nyugatnémet hadsereget atombombákkal akarják ellát­ni. Az Egyesült Államok ural­kodó köreit vádolták azzal, hogy háborús szándékkal ve­szélyes provokációkat követ­nek el. Mig a főügyész Powers bű­nösségét abban látta, hogy önként, pénzért áruba bocsá- (Fplytatás a 3rik oldalon) NAGY SIKEREK AZ ŰRKUTATÁS TERÜLETÉN A két kutyával az űrbe fel- bocsátott szovjet mübolygó visszatért a Földre. A miiboly gó 17 keringést végzett 24 óra alatt a Föld körül utasai­val, leszállása előtt. A kalan­dos utazást megtett kutyák sértetlenül érkeztek vissza, vidámak voltak, semmi jelét nem mutatták annak, hogy különösebb hatással volt rá­juk a szokatlan “kirándulás”. A többi élőlény — egerek, patkányok, legyek, növények és gombák — szintén meg­maradt a kozmikus űrben va­ló repülés ellenére. Laborató­riumi vizsgálatok fogják meg állapítani az űrkutatás eset­leges biológiai hatását a visz- szatért állatokra és növények­re. A kutyák és a többi teher egy kapszulában volt elhe­lyezve. Ezt a kapszulát levá­lasztották a több mint 5 ton­nát kitevő mübolygóról és mindkét rész földet ért 6 és V* mérföldre attól a helytől, amit kijelöltek eredetileg a számukra. Ugyancsak jelentős sikere­ket könyvelhet el az amerikai űrkutatás is az utóbbi napok­ban. A Discoverer XIV. kap­szuláját is, hasonlóan a már korábban jelentett XlII-éhoz sikerült leválasztani s vissza­hozni a Földre. De az utóbbi­nál a visszatérő kapszulát, a korábbitól eltérően már a le­vegőben sikerült egy C-119-es repülőgépnek elfognia. A kap­szula 84 fontot nyomott és 450,000 mérföld utat tett meg az űrben. 27 óra alatt. A C-119-es repülőgép piló­tája, Harold E. Mitchell ka­pitány úgy nyilatkozott, hogy a kapcsula 8,500 láb ma­gasságban történt elfogása nem a szerencse, hanem gya­korlat és türelem következ­ménye. A kapitány és a gép két másik pilótája Washing­tonba repültek, hogy az Air rossznak tűnt, aminek megszüntetésére nem is gondolhatott Ezért sikerült a hódításokra spekuláló politikusaiknak ösz- szeugrasztani őket, és akik nem rég még barátokként mér­ték össze erejüket a diszkoszvetés, gerelydobás és vívás te­rén, hamarosan, mint halálos ellenségek álltak szemben egy­mással karddal és dárdával a kezükben. Ma már tudják a népek, ők a hatalom forrásai és nem fogják megengedni senkinek, hogy egymás ellen játszhassák ki őket. Erre jogo­sítanak fel bennünket a tudomány eredményei és a sporto­lók spontán barátkozása. Ebben a szellemben üdvözöljük a 14. Olimpiászt, mint az emberi összefogás és bébeakarat megnyilvánulását, amely az ókori hagyományok szellemében, de a modern tudomány bir­tokában küzd azért, hogy a nemzetek minden téren csak ilyen formában, mint ahogy ezt majd Rómában teszik, kerül­jenek szembe egymással. Research and Development Command-nak jelentést tegye nek az eseményről. Vége az angol tengerparti sztrájknak Az angol rakodóparti munká­sok és személyszállító hajók matrózai, abbahagyták a két hétig tartó szervezetlen sztráj­kot, amit azért folytattak, mert nem voltak megelégedve az uj béremeléssel. A szakszervezeti vezetőségük elleni mozgalom megerősítése után újra fel fog­ják venni a harcot a jobb fize­tésért, mondották. A személy­szállító hajójáratok újból meg­indultak. MÉG MINDIG A (<MAGYAR KÉRDÉS” A Szovjetunió azon kérésére, hogy az Egyesült Nemzetek szép temberben összeülő közgyűlése foglalkozzon az elfogott ameri­kai kémrepülők — a U-2 és a RB-47 — tevékenységének kö­rülményeivel, Henry Cabot Lodge amerikai megbízott azt kérte, hogy a “magyar kérdést” is tűzzék napirendre. “Hogy ezen tétel alatt mit lehet a közgyű­lés elé vinni, az még jelenleg is­meretlen”, jegyzi meg a N. Y. Times jelentése. Veszettségi járvány tört ki Grönland szigetén, amely nagy pusztításokat végez. Eddig ötszáz szánhúzó kutya esett áldozatául.

Next

/
Thumbnails
Contents