Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-08-25 / 34. szám
AZ OLIMPIÁSZ ÉS A BÉKE Kevés ember van ma már akit nem érdekelne a sport valamelyik ágra és ne kisérné figyelemmel annak eseményeit. A mostani római olimpiai játékok elé is nagy várakozással tekint az egész világ. Ez a minden 4. évben megtartott verseny nemes hagyományokra tekinthet vissza. Az ókori Görögországban, amely városállamokra oszlott, különböző politikai rendszerek álltak szemben egymással, sokszor halálos ellenségként. A demokratikus rendszerű Athén és az arisztokratikus Spárta szövetségeseikkel együtt, sokszor néztek farkasszemet a politika frontján, sőt a háborúén is. De mikor az olimpiai játékok ideje elérkezett minden görög városállam elküldte legjobb versenyzőit a Peloponnesos félszigetén lévő Olympia síkságra, hogy békés küzdelemben mérjék ösz- eze erejüket és képességeiket. A politikusok elválasztották a görögöket egymástól, de a sportolók az egyszerű nép fiai csak barátot, sorstársat láttak egymásban. Ez a történelmi emlék kelt most életre ismét napjainkban. Az újságok nagy tudodósitásokat közölnek sportrovatukban az izgalmasnak Ígérkező versenyekről és a versenyzőkről. Ennek kapcsán láthattuk amint amerikai és szovjet bajnokok őszinte lelkesedéssel üdvözlik egymást és barátkoznak egyik a másikkal. Valóban szívderítő látvány volt nézni a N. Y. Times aug. 19-i számában azt a fényképet, amely egy amerikai tornászlány. és egy orosz boxoló táncát örökíti meg a római ünnepélyen. A fiatalok egymáshoz simulva őszinte barátsággal az arcukon néznek a fényképezőgép lencséjébe. Nem lehet visszafojtani meghatódásunkat, mikor a Times 20-i számában azt a jelenetet látjuk, amint egy amerikai vivónő bekötözi szovjet társnője kezét, aki a gyakorlat közben megsérült. A falról az idei olimpiai játékok emlékérme néz le rájuk. Ezek a jelenetek már szinte szimbolikus magasságokba emelkedenek. Azt szimbolizálják, hogy az egyszerű emberek mennyire nem éreznek gyűlöletet egymással szemben és mennyire vágynak a békére. A békés nemzetközi érintkezés utáni vágy, ami a sportolók barátkozásából most kibontakozik előttünk, nem korlátozódik kizárólagosan rájuk. A társadalom minden rétege ezt óhajtja. Az emberek azáltal, hogy megismerik egymást, ellátogatnak egymás országába, jobban megértik egymás törekvéseit és szándékait. így a háború kirobbantásának veszélye is kiküszöbölődhet a nemzetek életéből. Nem a hadi célokat szolgáló megfigyelések és kémkedések zárhatják ki a hirtelen háború kitörésének a lehetőségét, hanem a kultur- és sportkapcsolatok erősítése. Nem a külföldi támaszpontok megszilárditása biztosítja egy állam hatalmát, hanem a külföldi országok népeinek szivében felkeltett szimpátia, ha érzik, hogy őszinte jóindulattal és p‘tT ’1 kaToina.jnk feléjük. Ez a két kedves jelenet, amit a Times fényképésze meg- örökitett a sport története számára, sokkal többet segitenek bennünket abban, hogy országunk és népünk nemzetközi hírneve növekedjen és jóval jelentősebb mértékben járulnak hozzá nemzetünk biztonságának megőrzéséhez, mint hatalmas összegek, amelyeket fegyverkezési célokra áldozunk. Még ha csak üzleti szempontból mérlegeljük az eseményeket, akkor is meg kell állapítanunk, hogy a békés közeledés poli- kája sokkal kevesebb pénzbe kerül és nagyobb hatást lehet vele elérni. A történelem is azt bizonyítja, hogy a hóditók, akik rengeteg pénzt áldoztak hadseregeik fejlesztésére, mindig romlásba döntötték nemzetüket, mig a békés korszak csak jólétet hozott a népek számára. De ha a sport példája nem elegendő sok ember számára, hogy a békés egymásmelleit élés szükségességét és előnyét vonja le belőle, úgy a tudomány újabb eredményei kell, hogy erre késztessék őket. Napról-napra, óráról-órára adnak hirt az újságok és a rádió az űrkutatás újabb és újabb haladásáról. A legújabb szovjet mübolygó utjának hatalmas eredménye, valamint az amerikai kapszula visszahozási kísérletek Sikere azt mutatják, hogy az emberiség óriási léptekkel halad előre az ür meghódításának utján. Ma már semmi sem látszik elérhetetlennek az emberi tudomány előtt. De tudjuk, hogy éppen a tudomány az, ami kétélű fegyver és az imperializmus kezében végzetes lehet az egész világ számára. Mig a korábbi háborúk csak az emberiség kis hányadát pusztították el és a legutóbbi is komolyabban csak Európát és Ázsia keleti részét érintette, a mai hadieszközök birtokában már az egész Föld megsemmisítésének lehetőségével kell számolnunk egy esetleges háborúban. Ezzel ma már a világ túlnyomó többsége tisztában van. A tudomány hatalmas fejlődése nem maradhat hatástalan a népekre. Elmúlt már az az idő, mikor ellenállás nélkül vihették a katonák millióit a harcterekre, ahol fegyverrel gyilkolták egymást. Eljutottunk oda a fejlődés megállíthatatlan utján, hogy a világnak választani kell a két lehetőség között: szolgálatába tudja-e állítani a tudományt, vagy a tudomány szolgája lesz az emberiség kisebbségének kezében, akik arra akarják felhasználni, hogy megállítsák vele az elkerülhetetlen haladást. A békemozgalom fokozódó ereje és az emberek spontán megnyilvánuló békeakarata feljogosítanak bennünket arra ia reményre, hogy bizzunk abban, a nemzetek élni akarnak, és mindent el is követnek, hogy ez az akaratuk megvalósuljon. Ezért érezzük, hogy sportolóink barátságának különös jelentősége van napjainkban. Úgy érezzük nemcsak a tudomány és technika fejlődött 2000 év óta, mikor a mai olim- piász történelmi elődjének, amiről a nevét kapta, bajnoki küzdelmei lejátszódtak. Megváltozott az emberiség is. Az akkori idők emberének a háború talán megváltozhatatlan Knt. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. IX. No. 34. Thursday, August 25, 1960 NEW YORK, N. Y« Könnyű Ítéletet kapott ? a U-2 repülőgép pilótája Több mint 2,000 ember előtt, az egész világ feszült érdeklődése mellett folyt le Moszkvában, a Szakszervezetek Háza nagytermében Fran cis Gary Powers 31 éves amerikai pilóta tárgyalása. Felesége, Barbara, a szülei, családjának más tagjai, valamint külföldi jogi szakértők és diplomaták is jelen voltak a tárgyaláson. A tárgyalást a szovjet Legfelsőbb Bíróság három tagú katonai testületé vezette le Viktor Borisoglebsky altábornagy elnöklésével. A vádat Roman A. Rudenko szovjet főügyész képviselte. Mikhail Grinyov volt a pilóta bíróság által kijelölt védője. Francis G. Powers a bíróság kérdéseire válaszolva beismerte bűnösségét, hogy kémkedett, vagyis katonai felderítő utón volt a Szovjetunió fölött. Elmondta, hogy 30,000 dolláros évi fizetéssel szerződött a Central Intelligence Agency-hoz, az Allen Dulles által vezetett kémszer■ ' .............. ... vezethez, hogy a Szovjetunió határa mentén számos felderítő szolgálatot végzett és hogy mint mindig, úgy most is utasítás szerint járt el. őszinte sajnálatát fejezte ki afelett, hogy a U-2 kémrepülése a párizsi csúcskonferencia összeomlását és a nemzetközi feszültség kiéleződését váltotta ki. Elismerte, hogy a kémrepüléssel hazájának sem tett jó szolgálatot. A következményekért azokat terheli a felelősség, akik őt erre az útra küldték, mondotta, ő csak parancsot hajtott végre, nem tudta, hogy a műszerek, amelyeket utasítás szerint kezelt, milyen felderítést végeztek. Zárszavában Powers beismerte, hogy tetteiért büntetést érdemel és kérte a bíróságot, hogy vegye figyelembe az összes velejáró körülményeket a büntetés kiszabásánál. Kijelentette, hogy sohasem érzett ellenségeskedést a szovjet néppel szemben. Mély bünbánást érez és nagyon sajnálja tettét. Powers védőügyvédje, valamint a főügyész vádbeszéde kiemelte, hogy Powersnél nagyobb . bűnösök azok az erők, amelyek a kémrepüléseket a hidegháború szolgálatába állítva megakadályozzák a békés megegyezés megközelítését, a leszerelés lehetőségét. Ehelyett tovább fegyverkeznek, támaszpontokkal veszik körül a Szovjetuniót, atom- és hidrogénbombákkal ellátott repülőket tartanak állandóan a levegőben, a próbarobbantások felújítását tervezik, riadó gyakorlatokat végeznek és a nyugatnémet hadsereget atombombákkal akarják ellátni. Az Egyesült Államok uralkodó köreit vádolták azzal, hogy háborús szándékkal veszélyes provokációkat követnek el. Mig a főügyész Powers bűnösségét abban látta, hogy önként, pénzért áruba bocsá- (Fplytatás a 3rik oldalon) NAGY SIKEREK AZ ŰRKUTATÁS TERÜLETÉN A két kutyával az űrbe fel- bocsátott szovjet mübolygó visszatért a Földre. A miiboly gó 17 keringést végzett 24 óra alatt a Föld körül utasaival, leszállása előtt. A kalandos utazást megtett kutyák sértetlenül érkeztek vissza, vidámak voltak, semmi jelét nem mutatták annak, hogy különösebb hatással volt rájuk a szokatlan “kirándulás”. A többi élőlény — egerek, patkányok, legyek, növények és gombák — szintén megmaradt a kozmikus űrben való repülés ellenére. Laboratóriumi vizsgálatok fogják meg állapítani az űrkutatás esetleges biológiai hatását a visz- szatért állatokra és növényekre. A kutyák és a többi teher egy kapszulában volt elhelyezve. Ezt a kapszulát leválasztották a több mint 5 tonnát kitevő mübolygóról és mindkét rész földet ért 6 és V* mérföldre attól a helytől, amit kijelöltek eredetileg a számukra. Ugyancsak jelentős sikereket könyvelhet el az amerikai űrkutatás is az utóbbi napokban. A Discoverer XIV. kapszuláját is, hasonlóan a már korábban jelentett XlII-éhoz sikerült leválasztani s visszahozni a Földre. De az utóbbinál a visszatérő kapszulát, a korábbitól eltérően már a levegőben sikerült egy C-119-es repülőgépnek elfognia. A kapszula 84 fontot nyomott és 450,000 mérföld utat tett meg az űrben. 27 óra alatt. A C-119-es repülőgép pilótája, Harold E. Mitchell kapitány úgy nyilatkozott, hogy a kapcsula 8,500 láb magasságban történt elfogása nem a szerencse, hanem gyakorlat és türelem következménye. A kapitány és a gép két másik pilótája Washingtonba repültek, hogy az Air rossznak tűnt, aminek megszüntetésére nem is gondolhatott Ezért sikerült a hódításokra spekuláló politikusaiknak ösz- szeugrasztani őket, és akik nem rég még barátokként mérték össze erejüket a diszkoszvetés, gerelydobás és vívás terén, hamarosan, mint halálos ellenségek álltak szemben egymással karddal és dárdával a kezükben. Ma már tudják a népek, ők a hatalom forrásai és nem fogják megengedni senkinek, hogy egymás ellen játszhassák ki őket. Erre jogosítanak fel bennünket a tudomány eredményei és a sportolók spontán barátkozása. Ebben a szellemben üdvözöljük a 14. Olimpiászt, mint az emberi összefogás és bébeakarat megnyilvánulását, amely az ókori hagyományok szellemében, de a modern tudomány birtokában küzd azért, hogy a nemzetek minden téren csak ilyen formában, mint ahogy ezt majd Rómában teszik, kerüljenek szembe egymással. Research and Development Command-nak jelentést tegye nek az eseményről. Vége az angol tengerparti sztrájknak Az angol rakodóparti munkások és személyszállító hajók matrózai, abbahagyták a két hétig tartó szervezetlen sztrájkot, amit azért folytattak, mert nem voltak megelégedve az uj béremeléssel. A szakszervezeti vezetőségük elleni mozgalom megerősítése után újra fel fogják venni a harcot a jobb fizetésért, mondották. A személyszállító hajójáratok újból megindultak. MÉG MINDIG A (<MAGYAR KÉRDÉS” A Szovjetunió azon kérésére, hogy az Egyesült Nemzetek szép temberben összeülő közgyűlése foglalkozzon az elfogott amerikai kémrepülők — a U-2 és a RB-47 — tevékenységének körülményeivel, Henry Cabot Lodge amerikai megbízott azt kérte, hogy a “magyar kérdést” is tűzzék napirendre. “Hogy ezen tétel alatt mit lehet a közgyűlés elé vinni, az még jelenleg ismeretlen”, jegyzi meg a N. Y. Times jelentése. Veszettségi járvány tört ki Grönland szigetén, amely nagy pusztításokat végez. Eddig ötszáz szánhúzó kutya esett áldozatául.
