Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-28 / 30. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday. July 28. I960 Szovjet segítség Afrikának A State Department aggódva figyeli a Szovjet­unió kapcsolatait az újabban felszabadult afrikai országokkal. Elismerik, hogy az oroszok nem csa­patokat küldenek, hanem gazdasági segítséget adnak, mint ahogy ezt Guineában csinálták. A US egy teljes évig tárgyalt Guineával, hogy egyez ményt hozzon létre a technikai segítséget illető­en és biztosítsa a tőkebefektetést, mig a szovjet tömb minden megegyezés nélkül azonnal segít­séget nyújtott — ismeri el a State Department sajtótájékoztatója. A szocialista államok technikusainak segítsé­gével állítottak fel egy rádióállomást, amelyik Gu'nea hangját viszi szét egész Afrikában és nagy négy-kocái szélességű utat építettek Conak­ry, az ország fővárosa és a légikikötője között. Ezenkívül segítik az ország mezőgazdaságát, va­lamint 35 millió dolláros hitelkeretet nyújtottak. Ez minta a szovjet segítségből, ami nagyon von­zóan hat a többi afrikai nemzetre. Ezeket a megállapításokat külügyi szerveink tették. Mi ehhez hozzáfűzhetjük, hogy az érem másik oldala viszont az, hogy a volt gyarmattar­tó európai hatalmak segítség helyett főleg kato­nákat küldenek egykori gyarmataikba, hogy meg­próbálják visszaállítani gyűlölt uralmukat, ahogy ezt legutóbb Belgiummal kapcsolatban láthattuk ill. még most is tapasztaljuk. Nem lehet csodál­kozni azon, hogy a két megközelítés közül a né­pek a segítséget nyújtót fogadják nagyobb lelke­sedéssel. Ingatlan-hiénák fajgyűlölettel kereskednek New York állam főügyészéhez panaszok érkez­tek arravonatkozólag, hogy telekügynökségek a faji kérdést használják fel zsarolási üzelmekre és kis háztulajdonosok becsapására. Fajgyűlölő hí­resztelésekkel — hogy a szomszédok a szines faj­hoz tartozó családoknak adják el házaikat — rá­ijesztenek és pánikba kergetnek háztulajdonoso­kat és azután potom áron veszik meg tőlük tulaj­donukat. Egész utcatömböket kerítenek igy ke­zükbe, amellett a szomszédságban faji nézetelté­réseket és feszültséget hoznak létre. Ez a tevé­kenység főleg a város külső perifériáin, Brook­lyn, Bronx, Long Island, Westchester és Rock­land területén folyik. Az államügyész hivatala e kerületek Real Es­tate Board-jaival gyülésezett, orvoslást keresve ezen romboló eljárások megszüntetésére. Át fog­ják vizsgálni az ingatlanforgalomra vonatkozó szabályokat, valamint a bejegyzett ügynökségek működését és ajánlatokat fognak tenni, amelyek segítségével remélik elkerülni a gettók alakulá­sát a közösségekben. Munkás csoportok követelik Dominika bojkottját Caraeasban, munkás bizottságok a nyugati földrész kilenc területéről, határozatot fogadtak el, hogy bojkottot kezdenek a Dominikai Köztár­saság ellen. A határozat az összes nyugati föld­részen lévő munkásszervezeteket felhívja, hogy csatlakozzanak ehhez a kereskedelemre és köz­lekedésre kiterjedő bojkotthoz. Külön megemlitik, hogy a hajó- és repülőgép-közlekedést csak úgy megszüntetik, mint a telefon-, táviró- és posta­forgalmat. Elhatározták a küldöttek még azt is, hogy sürgetik kormányaikat, hogy szakítsák meg Tru­jillo generálisszimusszal a diplomáciai kapcso­latukat. Az Egyesült Államokból az AFL és a CIO nem küldött megbízottakat az értekezletre, mert kom­munista szervezetek is jelen voltak. De szimpati­zálnak a gondolattal, hogy bojkottálják a Domi­nikai Köztársaságot. MINDEN MAGYAR. AKI HALADÓ. EGY MAGYAR SZÓ OLVASÓ? “Vakon követő” egyetemi ifjúság J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója kétségbe­esett jelentést nyújtott be az Un-American Acti­vities házbizottságnak arról, hogy az egész világ ifjúsága milyen hatalmas arányban a kommuniz­mus befolyása alatt áll. A legzavaróbb a dologban az, mondotta, hogy az ifjúság “vakon cselekszik, de nagyon hatásosan”. Állítását megtörtént eseményekkel támasztot­ta alá. Többek között felemlítette Uruguay egye­temi diákjainak tüntetését, amellyel elrontották Eisenhower elnök délamerikai látogatását, továb­bá a japán, főleg diákok által vezetett néptünte­tést, amely szintén az elnök látogatására volt megsemmisítő hatással. Az Amerika-ellenes Bi­zottságot azonban a jelentésnek az a része érde­kelte legjobban, amely a Bizottság san-franciscoi kihallgatása idejére vonatkozott, amikor a Bi­zottság működése ellen tüntető ifjúságot a rend­őrség brutálisan megtámadta. Hoover “sajnála­tosának tartja, hogy a biró felmentette a “zen­dülés” vádjával letartóztatott 62 ifjút és még hozzá “egyenes vágású diákoknak” nevezte őket. A diákok kijelentették, hogy “saját lelkiismere­tüket követték, amikor ellenezték a Bizottság el­járását”. Pedig — mondja Hoover — ezek követ­ték a kommunisták által lefektetett vonalat, ami­re próbák tartásával készültek. 28 ifjú nyilatkozatot irt alá, amelyben vissza­utasítják Hoover vádjait a san-franciscoi tünte­téssel kapcsolatban. “. . . Állításai vagy hamis in­formációkon alapszanak, vagy rosszindulatúan tette meg őket”, mondja a nyilatkozat. A jó termés keservei WASHINGTON. — Az amerikai kongresszus­nak van egy bizottsága, ia “Joint Congressional Committee on Reduction of Nonessential Federal Expenditures”, amelynek rendeltetése, mint a hosszú név is mutatja, a szövetségi kormány “nem okvetlenül fontos” költségeinek redukálása. Ennek a bizottságnak az elnöke F. Byrd szenátor (D. Va.), most panaszkodva mondotta az újság­íróknak, hogy az amerikai adófizetők részére mi­lyen szerencsétlenségeket hoznak az évenkénti bő termések. Panasza igazolására a következő adato­kat sorolja fel: Az Egyesült Államoknak jelenleg 7.24 billió dollár értékű fölös farmtermelvénye van elrak­tározva, amivel nem tudnak mit csinálni. A rak­tározás — nem számítva a termelvény összevá­sárlására adott összegeket —, rengeteg pénzébe kerül az adófizetőknek. így pl. iá raktárak csak május hónapban 45.7 millió dollárba kerültek. Byrd szenátor adatai szerint jelenleg raktáron tartanak 1.2 billió bushell búzát, aminek össze­vásárlása 8.1 billió dollárba került. A búza után legtöbbet költöttek az ugyancsak 1.2 billió bushell kukoricára, ami 2.1 billió dollárt vitt el. Harma­dik helyet az 5.2 millió bála gyapot foglalja el, amely mindössze csak 922 millió dollárjába került az adófizetőknek. Byrd bizottságának állítása szerint ezek mind­egyike “NON ESSENTIAL” (nem okvetlenül szükséges) kiadás, de azért még sem tudjuk meg­oldani, miként lehetne kiküszöbölni az amerikai gazdasági rendszerből. Diáksztrájk Nyugat-Némefországban A W’uppertabi Tanárképző Akadémia diákjai két-órás ülősztrájkkal tiltakoztak dr. Renate Rie- meck történelem professzor elbocsátása miatt az intézetből. A sztrájk az Észak-Rajna Wesztfália állam kulturminisztériumának a lépcsőjén folyt le Düsseldorfban. Riemeck professzor eltávolításának indokaként, a Voice of the Parish cimii újságban megjelent cikkét hozták fel. Ebben a cikkben a professzornő kijelentette, hogy Kruscsev miniszterelnök párisi szereplésével megmentette a Nyugat és Kelet köz­ti békés együttélés lehetőségét. Az Egyesült Álla­mok vezető körei elhatározták, hogy felújítják a hidegháborút — vonta le a következtetést a cikk írója —, de a szovjet miniszterelnök akciója arra kényszeritette Washingtont, hogy a közvélemény miatt tovább folytassák a kísérletet az együttmű­ködés megteremtésére. Az újság amiben a cikk megjelent kapcsolatot tart fenn a német semlegesség híveivel. Ez ugy- látszik súlyos bűn N.vugat-Németországban. A diákok plakátokat vittek, amelyeken vádolják az oktatásügyi minisztert, hogy visszaél hivatali ha­talmával és korlátozza a főiskolák szabadságát. Fehér vezetett néger tiltakozási Charles J. Helm 24 éves diák, a Union Theolo­gical Seminary hallgatója vezette 75 néger szeg­regáció-ellenes tüntetését. A tüntetés a Green- ville-i városi bíróságnál kezdődött, ahol 8 négert vádoltak tiszteletlen viselkedéssel, mert be mer­tek ülni a városi könyvtárba. Miután a tárgya­lást elnapolták, különböző étkezőhelyeknél tilta­koztak a szegregáció ellen. Helm, aki Atlantába való és New Yorkban ta­nul, már junius óta Greenvilleben tartózkodik, hogy segitse a négerek egyenjogúságért folyó harcát. A hadsereg megsresiti külföldi állásait A hadsereg 1,000 fővel növelte Panamában állomásozó gyalogsági harci egységét. 3,000 kato­nát küldött Koreába, hogy helyettesítse velük a két amerikai divízió felét kitevő koreai szárma­zású katonákat. Ezenkívül 4,500 harcost továbbí­tott Európába, hogy az Atlanti Szerződés harci egységeiben az atomfegyvereket kezeljék. A közelmúlt eseményei tették szükségessé a katonai parancsnokság újabb intézkedéseit. Pa­namában nemrégiben tüntettek a csatornát Pa­namának követelő hazafiak. A kubai események is arra utalnak, hogy legjobb lesz teljes létszám­ra emelni a Karib területen tartózkodó hadsere­günket. A délkoreai lázadó tüntetések, amelyek Syng- man Rhee száműzetésével végződtek, veszélyes­nek tüntették fel azt, hogy sok koreai katona az Egyesült Államok egyenruháját viselje (de csak a koreai katona zsoldját kapja). Ilyen helyzetben az amerikai katonák megbízhatóbbak. Az ország törvénye és az európai szövetsége­sekkel kötött szerződések szerint, a nukleáris fegyvereket csak amerikai katonák kezelhetik, akiket e célra képeztek ki. A személyzetnek 4,500 fővel való szaporítása jelentheti azt, hogy e fegy­vernemek számában is növekedés történt. Az amerikai hadsereg létszámának 63 száza­léka külföldi szolgálatra van beosztva. Ez több, mint amennyi a koreai háború idején volt. Akkor a hadsereg 60 százaléka volt külföldön foglalkoz­tatva. Pedig most nincs háború és nemzeti célki­tűzésűnkként a békét emlegetjük. Lockheed szfrájkolói újra dolgoznak Az International Association of Machinists tag­jai egy hónapig tartó sztrájkot folytattak a Lock­heed repülőket, távlövegeket és űr-felszereléseket készitő cég négy kaliforniai üzeme ellen. A szak- szervezet végre megkötötte az uj munkaszerző­dést a céggel, amit a tagság 3:2 arányban elfo­gadott. A munkások visszamentek dolgozni. A szerződés 10,500 órabérre dolgozó munkást érint. 4 cent órabéremelést biztosit számukra ju­nius 13-tól kezdődően és 3 cent emelést a jövő év­re. A munkabérbe foglalta az eddig drágasági pótlékként kapott 6 cent óránkénti jutalékot és az árak emelkedése esetére további drágasági pótlékot biztosított a munkások számára. Munká­ból való elbocsátás esetére 50 dollár végkielégí­tést állapított meg minden alkalmazásban töltött esztendőre, de a végösszeg nem haladhatja meg az 500 dollárt. A sztrájk előtt az átlagos órabér 2.66 dollár volt. A sztrájkot az idézte elő, hogy az üzemvezetőség a munkabeosztást akarta át­osztályozni. ■»wwvwwwvwv»»»wv%v»»\»ww»v»»wwv\v*vv»»v»*i ARGENTINA leendő matematikusait a követ­kező félévben dr. Alexits György Kossuth-dijas akadémikus, a Budapesti Műszaki Egyetem ma­tematikaprofesszora tanít j a. Amerikai Magyar Szó Published every week by Hungarian Word, Ine. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 awwwwwwwwvwwwwwmtwvww előfizetési árak: New York városában, as DSA-ban én Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: ISO East 10th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397 ő-«^*>84

Next

/
Thumbnails
Contents