Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-29 / 52. szám

Thursday, December 29, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 1 MIÉRT VAN KÉT PÁRT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN? A szavazók szeretnék megtalálni a különbséget a Demokrata és a Republi­kánus Párt között Az amerikai választásokon két párt játszik je­lentős szerepet történelmi idők óta: a Demokrata Párt és a Republikánus Párt. De ugyanilyen régi idő óta szeretné tudni a szavazópolgár is a kü­lönbséget kettőjük között. Ha vizsgáljuk az egyi­ket látjuk, hogy a'z a nagytőkések, bankárok, tőzsdések és nagykereskedők, valamint nagyfar­merek pártja. De ha megnézzük a másikat lát­juk, hogy ott is ugyanilyen foglalkozási ágakhoz tartozó személyek a hangadók, legfeljebb a kü­lönbség az, hogy az egyikben még nagyobb tőké­sek és bankárok foglalnak helyet és irányítják a pártot mint a másikban. A választások előtt, persze ezek a nagyvagyonu politikusok mind átalakulnak demokratákká. Olyan emberek, akik kastélyának az előszobájába sem mehetne be egy szegényebb polgár, a szava­zásokat megelőzően leereszkednek a nép közé, ke­zet fognak mindenkivel, együtt eszik a “hot dog”- ot az egyszerű halandókkal. Van olyan politikus is, aki a népszerűség kedvéért még bohócsapkát is tesz a fejére, hogy ezzel a tömegek kegyébe férkőzzön. A képmutatásnak és népbolonditásnak számta­lan válfaját és formáját ismerhette már meg az amerikai polgár és fogja még megismerni előre­láthatólag, mert a pártok vezetői és a korteseik, mindig olyan uj ötlettel lepik meg a közönséget, hogy ember legyen a talpán aki rögtön rájön a politikai furfangra. A választások után persze megváltozik a hely­zet, és a nagy változásokat és uj irányt hirdető államférfiak, rendszerint “szórakozottá” és “fele­dékennyé” válnak és nem emlékeznek még arra sem, amit tegnap harsogva hirdettek. Az érdekes az, hogy ezek a “betegesen feledékeny” emberek nem mennek orvoshoz, hanem egy egész nemzet ügyét ragadják a kezükbe és emberek százmilliói­nak .sorsáról döntenek. Ezek a gondolatok az uj elnök, uj kabinetjének megalakításával' kapcsolatban jutnak az eszünk­be. Attól félünk, a szavazópolgárok ugyanolyan szemfényvesztésnek az áldozataivá váltak, mint a múltban. Kennedy megválasztása előtt liberális jelmezt öltött magára és nyilatkozataival és kije­lentéseivel azt a benyomást akarta elérni, hogy minden szándéka Roosevelt elnök nyomdokát kö­vetni. Olyan emberek léptek sorompóba az érde­kében, mint Stevenson és Roosevelt özvegye, akik népszerűek a tömegek előtt, mert a liberális irányzat hivei. A reppblikánus adminisztrációt bírálva, állandóan a változás szükségességét han­goztatta. Azt Ígérte, hogy a “New Deal” irányza­tának a folytatását tartja szem előtt és a külpoli­tikát is teljesen uj alapokra fekteti. Most, hogy célhoz ért és január hónapban a Fehér Ház lakója lesz, izgatottan várták a szava­zók kabinetjének megalakítását. A kormánytagok kijelölése után, az ezt megelőző izgalom csak még . fokozódott a legtöbb emberben. De ez az izga­lom már nem a várakozásnak az izgalma, hanem a bosszúságé. A kijelölt miniszterek (vagy ahogy itt mondják, államtitkárok) névsorát talán még a republikánusok sem állították volna össze más­képpen. Nézzük csak meg a kinevezéseket. A külügy­miniszter Dean Rusk, a Rockefeller Alapítvány igazgatója 1952 óta. Rockefellerék a Republikánus Pártba tartoznak, de úgy látszik a pártkülönbség csak az alsóbbfokon számit valamit, mig a társa­dalmi létra felső fokán már elmosódnak a különb­ségek. így kerülhetett Rusk az uj demokrata ad­Amerikai Magyar Szó Published every week by Hungarian Word, Lne. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-939? WWWWHWSWWVWWWWUWWWVSWVSW Kifizetési árak: New York városában, az USA-baa én Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más kälföUU országba egy évre $10.00, félévre $5.00 Sserkesztdség és Kiadóhivatal: 130 Kast 10th Street, New York S, Ff. Y. Telefon: A!L 4-0397 «^^»84 minisztráció legfontosabb posztjára, a Secretary of State helyére. Nem számit honnan jön mond­hatja valaki, a lényeg az, hogy mit akar és mi a programja. Hát erre is megkaptuk a választ. A U.S. News & World Report c. folyóirat közli az összes újonnan kinevezett kabinet-tag nyilatkoza­tát és nézetét eljövendő politikáját illetően. Rusk külpolitikai programját akár a Republikánus Párt jobboldali tagjai is aláírhatták volna. Pontról- pontra sorra veszi az egyes kérdéseket. Csúcs- konferenciát nem akar a közeljövőben. Fenn szán dékszik tartani Berlin jelenlegi helyzetét. Kina ENSZ tagságát meg fogja akadályozni. Kuba el­szigetelésére törekszik és erősíteni akarja a Cas- tro-ellenesek táborát. Pontosan ezt a politikát tartották szem előtt Eisenhowerék is. A U.S. News még külön ki is emeli, hogy Rusk 9 évvel ezelőtt, mikor helyettes külügyminiszter volt a Truman-adminisztráció alatt, a legélesebben for­dult szembe minden olyan javaslattal, amely el akarta érni Kina elismerését. A pénzügyminiszteri tisztséggel Douglas Dil- lon-t bízta meg az újonnan megválasztott elnök. Dillon, akinek apja alakította a Dillon, Read & Co. nagy beruházási bankot, az Eisenhower-kor- mány idején jelentős funkciókat töltött be. 1959 óta pedig már helyettes külügyminiszter volt. Kennedyék úgy látszik annyira meg voltak elé­gedve a republikánus adminisztrációban való tény kedésével, hogy most már egyenesen kormánytag­nak vették be. Programja sem különbözik termé­szetesen a republikánusokétól, hisz jelentős sze­repe volt már abban az adminisztrációban, is. A hadügyminiszteri tisztséget (Secretary of Defense) Robert S. McNamara fogja betölteni., Az uj hadügyminiszter a Ford Motor Co.-nak az elnöke. Ezzel azt hisszük mindent megmondtunk, mert ennél jobb bizonyság nem kell jobboldali be­állítottságának bizonyítására. A háború előtt Fordék a Hitlerrel való barátkozás politikáját képviselték és nem változtak sokat azóta sem. Az öreg Fordról köztudomású, hogy még a 20-as években antiszemita könyvet irt “A nemzetközi zsidó” címen, és hosszú ideig fenntartott egy náci szellemű lapot. Az uj hadügyminiszter nem is hagyott kétséget az irányban, hogy a fegyverkezés fokozását tartja fő céljának. Előreláthatólag 3 milliárd dollárral akar többet költeni egy évben, mint elődje. Az u. n. korlátozott háború hive, tehát mindent meg­tesz, hogy ezekre a “korlátozott háborúkra” fel­készítse a hadsereget. Tekintve, hogy a modern szállítóeszközök és a technika ma már a Föld leg­távolabb lévő pontjait is közel hozták egymás­hoz, bárhol robban is ki konfliktus, az a világhá­ború közvetlen veszélyét rejti magában. Ez más szóval azt jelenti, hogy aki a “korlátozott hábo­rúk” gondolatát hirdeti, az a tűzzel játszik. Olyan tűzzel, ahol az egész világ meggyulladhat. Ter­mészetesen az uj harcias politika és a fokozottabb fegyverkezés növeli a hadirendelések mennyiségét is és a nagy cégeknek sem mindegy, hogy az uj nagy hadianyagszállitások melyik mammut-válla- lat profitját növelik. Láttuk tehát, hogy a kormány három legfon­tosabb posztján, a monopoltőke legexponáltabb képviselői foglalnak helyet. A külügyek intézésé­ben Rockefellerék embere fogja kezében tartani az irányítást. A pénzügyek felett a republikánus kormány egyik embere fogja gyakorolni a hatal­mat, -aki az elhunyt Dulles külügyminiszterhez állt közel. Eisenhower elnök még külön is a lel­kére kötötte Dillonnak, hogy csak abban az eset­ben vállalja el a megbízatást, ha szabad kezet kap és nem kell a demokraták politikáját követ­nie, ami más szóval azt jelenti, hogy saját politi­kai befolyását tudja érvényesíteni a legfontosabb posztok egyikén, a pénzügyek terén. A hadügyi tárca pedig, ahol a legtöbb hasznot nyújtó hatal­mas megrendelések várhatók, a Ford-gyár volt elnökének irányítása alá került. Mindezek az em­berek azt a nagytőkét képviselik, amelyik a Re­publikánus Párthoz sokkal közelebb áll mint a de­mokratákhoz. De lehet, hogy van aki azt hiszi, hogy Kennedy elnök igyekezett egyensúlyba hozni a nagytőké­nek ezt az előbb említett hatalmas befolyását, az­zal, hogy a szakszervezetek jogügyi tanácsosát Arthur J. Goldberget nevezte ki munkaügyi mi­niszterének. Hogy sok embert előre megóvjunk a későbbi, esetleges kellemetlen csalódástól, rövi­den ismertetjük az uj munkaügyi miniszter múlt­ját és eddigi tevékenységét. Mint az acélmunká- sok szakszervezetének jogásza, jelentős szerepe volt a tavalyi acélsztrájk leszerelésében. Ez ter­mészetesen a főnökök érdekét szolgálta inkább, mint a munkásokét. Köztudomású, hogy ennek a szakszervezetnek a vezetősége erősen konzerva­tív felfogású és természetes, hogy a vezetőség által választott ügyész sem különbözik tőlük. Az újonnan megválasztott elnök Goldberg kinevezé­sénél többek között a következőket tartotta fon­tosnak kijelenteni személyével kapcsolatban: “olyan hatásos és sikeres eljárást vezetett be, aminek segítségével egy tucat olyan szakszerve­zetet űzhettek el a CIO-ból, amelyeket kommunis­ta irányítással vádoltak.” Hát ez úgy látszik tény leg elsődlegesen fontos egy munkaügyi miniszter­nél, akinek állítólag a munkások érdekét kell néz­nie. Bizonyosan olyan tényt nem tudtak felemlí­teni, amikor a tőkések ellen is úgy állt volna ki, mint amilyen igyekezettel leszerelte a munkások mozgalmát. Dehát annak a kormánynak, amelynek a Rocke­feller Alapítvány igazgatója és a Dillon, Read & Co. Chairman-ja, valamint a Ford-gyár elnöke a tagja, nyilván ilyen munkaügyi miniszterre van szüksége... Megbukott a puccs Etiópiában Etiópia fővárosában, Addis Ababa-ban ismét csend uralkodik, amióta Haile Selassie császár visszatért Braziliában tett látogatásából és a hoz­zá hü csapatok leverték a távollétében kitört pa­lotaforradalmat. A császár, kegyelmet ígért min­denkinek, aki a forradalomban részt vett, kezde­ményezőinek kivételével. Saját fiának is megbo­csátott, a 44 éves Asfa-Wossen trónörökösnek, akit a lázadók császárrá kiáltottak ki. A három napig tartó fegyveres összeütközésnek 1,000 ha­lottja volt. Állítólag azok az elemek akarták fiá­val helyettesíteni az öreg császárt, akik gyorsabb haladást akartak az ország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésében. Az Etióp Császárság Északkelet-Afrikában fek­szik. Területe több mint 1 millió 100 ezer négy­zetkilométer. Eritreával együtt pedig, amellyel személyi unióban van, több mint 1 millió 200 ezer négyzetkilométer. Lakosainak számát 16—20 mil­lióra becsülik. (Népszámlálást még sohasem tar­tottak az országban.) Etiópia fővárosa Addisz Ababa, kb. 400,000 lakossal. Az ország lakosságá­nak nagy része amhara, ebből került ki az ural­kodó felső réteg. Az ország hivatalos nyelve is az amhara. Az amharán kivül van még galla, dona- kil, szórnálI, tigre, szidama és arab lakosság is, A rabázolgaságot 1942-ben szüntették meg hiva­talosan. A lakosság túlnyomó része (kb. 90—95 száza­léka) földművelő és állattenyésztő. Jelentős ré­szük még törzsi rendszerben, más részük a nagy­számú hercegi és egyházi feudális birtokokon, va­lamint külföldi ültetvényeken él és dolgozik, na­gyon nyomorúságos körülmények között, Etiópia kezdetleges iparában alig 15 ezer munkás dolgo­zik. Társadalombiztosítás nincs. Etiópia ásványi kincsekben rendkívül gazdag, e kincsek azonban nagyrészt még feltáratlanok. Ipara elsősorban az élelmiszergyártáshoz kapcsolódik. Mezőgazdasági termékei közül a legfontosabbak: a kölesfélék (duraköles: ez a lakosság fő tápláléka), a kávé, a búza, kukorica, az árpa, a banán, a szezám, a gyapot és a cukornád. A felnőtt lakosság 70—75 százaléka analfabéta. Orvosi ellátás tulajdonképpen csak a városokban van. Az orvosi ellátás a legjobb a fővárosban. Itt néhány klinika mellett működik egy szovjet kór­ház, amelyben szovjet orvosok gyógyítanak. Vi­déken a kuruzslók “foglalkoznak” a betegekkel. Pártok és szakszervezetek — az 1949-ben ala­kult kis létszámú vasutas-szakszervezeten kivül — nincsenek. Az ország 1935-től 41-ig a fasiszta Olaszország gyarmata volt. A mostani császári kormány 1945- től angol—amerikai tanácsadókkal együttműköd­ve hajtotta végre az ország gazdaságfejlesztési politikáját — az országra kevés eredménnyel. 1953-ban katonai szerződést kötött az Egyesült Államokkal. Etiópia képviseltette magát az 1955 áprilisában megtartott bandungi értekezleten. Az utóbbi években az ország külpolitikájában a semleges­ség politikáját követte. Haile Selassie 1930 óta uralkodik. mvWWWWWWmWMHHWWWWWMWMW A DETROITI KÖNYVTÁRAK működését heti három napra vágta le a városi tanács azzal, hogy nem áll elég pénz rendelkezésére. A lakosság tö­meges tiltakozása meghozta az eredményt, a könyvtárak újra egész héten nyitva vannak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents