Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-29 / 52. szám

Boldog, békés újévet kívánunk

olvasóinknak!

Vol. IX. No. 52. Thursday, December 29, 1960.

NEW YORK, N. Y.

Kilátások az 1961 -ik évre

A megélhetési árak emelkedése, a munkanélküliség megoldásának nehézsége, újabb adóterhek kivetése — egyes szakértők jóslata.

Az amerikai fogyasztó “erősödni” fog az elkövetkező gi programja magában fog- szempontjából lehangoló je- 7—8 hónapban, de az év vége lalja azt a tervet, hogy a lentést adott Ewan Clague, a felé valószínűleg enyhül kormány pénzügyileg segit- Labor Department vezető köz majd, jósolja Mr. Clague. sen ilyen területeket uj üze- gazdásza. Szerinte, 1961-ben . . mek felépítésére, hogy ezálaz átlagos amerikai család kb. .*azt afagl >IZ<* í'ag tál lehetőséget adjanak uj

2 százalékkal többet fog fi- ( en ese iparoknak a helyi terjeszkezetni a megélhetésért. Az élei- j Egy New York állami küta- désre és a munkanélküliek almiszer árak, amelyek ez év-' tó bizottság kétségét fejezte kalmazására. ben is hónapról-hcnapra emel- ki afelett, hogy a gazdasági . 0 ^ ,

kedtek, még magasabbak hanyatlás következtében su- .. A ®yraCUSe ^Fftem gaz‘

lesznek 1961-ben. Drágább lyos munkanélküliséggel suj- pasag7 lvlzs^al° kozP°1?tjí|’ lesz a lakbér, emelik a kis tott területek helyzetében je, K^krfeHer kor m aszónak háztulajdonosok adóját, töb- lentős változást hozhat létre a je entese >en foglalkozik hét kell majd fizetni javitá- az a törekvés, hogv uf-iparo- f. gazdasági terjeszkedes sokért, orvosi szolgálatért, kát létesítenek ott. Mint is- 1ker^ese7+el; Ebb?n azt a Je7

autó biztosításért és hasonló meretes, Jöhn F. Kennedy emerWet ejezi kl> dzt

szolgálatokért. A hús ára megválasztott elnök gázdasá- (Folytatás a 16-ik oldalon)

KNM VEZET AZ ÁSVÁNYI KINCSEKBEN

KINEK A SZÍV,

KINEK A mi DIKTÁL

Magyarországon járt amerikai magyarok óhazai jelentéseinek majd mindegyikében egy igen jellegzetes jelenséget észlelünk. Miután elragadtatással írnak arról a sok szivet melegítő változásról, a hatalmas fejlődésről,'ami a magyar nép és saját rokonaik életét jobbá és szebbé tette és niég szebbé és jobbá fogja tenni a jövőben, mintegy kötelesség- szerüen hozzáfűzik a végén, hogy de vannak hibák is..., stb. Nem tudjuk teljesen megérteni ennek szükségességét. Talán pártatlanságát akarja az illető bebizonyítani? Mert, hogy vannak még hibák, az nem kétséges, hiszen tömérdek maradt örökségül a múlt rendszerből és hogy azoknak kiküszöbölése, valamint, az újításokkal velejáró hibák javítása folyamatban van, arról a magyarországi napi sajtó ad kézzelfogható bizonyítékokat azzal, hogy feltárja őket és orvoslásukra keres és tesz ajánlatokat.

De olvashatunk más jelentéseket is. Ezeket amerikai újságírók küldik be lapjuknak, ők viszont csak a hibákat keresik. Jól felfújnak egyes nekik nem tetsző, vagy általuk meg nem értett jelenséget és ha nincs belőlük elég egy cikk kitöltésére, akkor lódítanak hozzá egy kicsit. Senki sem fogja őket beperelni hazugságukért.

Mostanában tódulnak az újságírók Budapestre, amelynek szépségéről annyit hallottak. Amióta a State Department feloldotta az odautazási tilalmat, szülőföldünkre visszavágyó honfitársaink is tömegesen utaznak. De jelentéseik épp el- lenkezőek az újságírók hol hamis, hol eltorzított híradásaival.

Legutóbb a Milwaukee Journal tudósítója, Laura Pilarski cikke jutott kezünkbe. Az ellentmondások szénakazla. Budapest nem is régi város — állítja és keletkezését 1873-ra vezeti vissza. Pedig már a XIII. században IV. Béla király kastélyt építtetett a várhegyen és Mátyás király a XV. században hires olasz építészekkel kibővittette azt. 1873-ban csupán az történt, hogy a két város, Buda és Pest hivatalosan egyesült.

De mind ezt honnan tudhatná Miss Pilarski, akit jobban érdekeltek az 1956-os ellenforradalom rombqlásának nyomai, mint az igazi történelmi tények. Meg is találta őket. Egyet az amerikai követség épületén belül, Mindszenty személyében, másokat (a mellékutcákban. — Szerk.) egyes házak falán még látható golyónyomokban. “Az újjáépítést még meg sem kezdték egyes helyeken”, mondja, de egy szóval sem említi az uj munkásnegyedek szép, színes épületeit, sem a főutak gyönyörű rendezettségét, ahol pedig a gyilkos rombolók még az utcaköveket is felszedték.

Ezeknek a vészmadár újságíróknak kedvenc témájuk a budapestiek “lehangoltsága”. Lehangolt emberekkel van, tele az Abázia, a>Savoy, a körutak és mellékutak számos espresz- szója, a mozik, a színházak, az étkezdék, a tánchelyiségek, a j

koncerttermek, az operaházak (Budapesten kettő van), a Népliget, a Városliget, a Vidámpark és ki tudja felsorolni azt a sok szórakozóhelyet, ami ott létezik. De, — és itt az ellentmondás — “a magyarok, akikkel Budapest utcáin találkozik az ember, barátságosak, melegek és kedvesek, csakhogy az idegennek kell őket megszólítania”. Hát bizony nagy baj, hogy már nem feltűnő az idegen Budapest utcáin. De hogyan tudják “lehangoltságukat” egyszeribe mosollyá változtatni azok a pestiek. Amerikában ugy-e egyebet sem csinálnak az utcákon rohanó emberek, mint hogy megszólítják a szembejövőket és kedves egészségük felől érdeklődnek? Vagy ha bemegyünk a szupermarketbe, akkor a manager egy virágcsokorral köszönt bennünket ?! Miss Pilarskival pedig éppen ez történt egy vásárcsarnokban, amikor a vízmedencében ficánkoló élő halakat bámulta, ezzel elárulva idegen voltát, mire az egyik virágárus mosolyogva csokrot nyomot a kezébe, a “látogató tiszteletére”.

“A 10 millió magyar élete a napról-napra megismétlődő küzdelem, a férfiak zsúfolt villamoson és buszon mennek munkába, az asszonyok a szomszéd üzletbe vagy vásárcsarnokba járnak élelmiszerért”. Lehet, hogy Miss Pilarski még sohasem járt munkába a newyorki földalattin, de ha egyszer megpróbálná, akkor máskép beszélne a pesti közlekedési eszközökről, ahol az emberek legalább udvariasak és szívesen átadják helyüket idős, beteg, vagy állapotos asszonyoknak, rokkantaknak és gyermekeknek. Ilyesmi New Yorkban csodaszámba megy és ha véletlenül megtörténik jelentős pillantásokat vált ki az emberekből. Épp oly ritkaság az, hogy idegenek megszólítsák egymást az utcán vagy bárhol.

“Egy család megélhetését csak több mint egy ember munkája biztosítja”. Vajon mit szól ehhez a több mint 5 millió amerikai munkanélküli, vagy az a másik 5 millió munkás, akinek két munkakört kell betöltenie a családja eltartásához, vagy a mezőgazdaságban dolgozó sokezer gyermekmunkás ?

Még idézhetnénk sokat Miss Pilarski jelentéséből az ellentmondásai- szemléltetésére. Egy 6,000 forintos havi keresettel rendelkező család, vagy egy hotel-tisztviselő, akinek “az állam gondoskodik a fizetésről az orvosi ellátásról, és alacsony lakbérü lakásról”, mégis találtak — szerinte — panaszolni valót, ö maga azonban nagyon meg volt elégedve a hotel-ellátásával, amely modern és kényelmes volt.

Miss Pilarski szavahihetőségét és többi állításainak korrektségét legjobban az a kijelentése tükrözi vissza, hogy “az Egyesült Államok nem ismeri el a jelenlegi magyar kormányt".

Országos konferencia az idegensziilefésiiek megvédésére

Az American Committee for Protection of Foreign Born, 1961 január 14- és 15- re tűzte ki évi országos összejövetelét. New Yorkban az Adelphi Hallban az ország más részeiből jött delegátuDe nem érdemes tovább folytatni. Az ilyen ujságirfík jelentései mindig olyanok lesznek, amilyenért megfizetnek nekik. Valószínű, hogy ha tárgyilagosan Írnának, akkor a Milwaukee Journal vagy más újság nem is közölné cikkeiket.

Épp azért hagyjuk a Magyar Népköztársaság ócsárlását az ő munkatérületükkénk, s ahol lehet, cáfoljuk meg hazugsá gaikat. Mi pedig szivünk érzése szerint fejezzük ki ezután is teljes örömünket minden magyar előrehaladás felett, amellyel a szocialista fejlődés szülőföldünk és magyar testvéreink felemelkedését szolgálja.

sok és a demokratikus bevándorlási és polgárosodási törvények előmozdításában érdekelt egyének fognak tárgyalni az idegenszületésüek megvédéséhez szükséges lépésekről és a demokrata párt választási programjában foglalt errevonatkozó ígéretekről. Az “Amerikai Bizottság” minden érdeklődőt szívesen lát.

HIROSIMÁBÓL jelentik, hogy az elmúlt évben 47-en haltak meg az 1945-ben a városra dobott atombomba okozta betegségek következtében. Még midig sokezren szenvednek a ba által okozott kórokban

szont az ipar szempontjából, rendszer mindent megtesz a van nagy jelentősége. tudomány támogatása érdeDr.Kung-ping Wang, a má- kében. Míg tiz évvel ezelőtt sik előadó, a kinai nagy szén- csak néhány száz geológus* dől lelőhelyekről számolt be a gozott, ma már 21,000 a szá- hallgatóságnak. Szerinte van műk, és minden évben több bőségesen kokszolni való szén j és több képzett szakember is és csupán a szállítás okoz ' vesz részt az ásványi kincsek ma még problémát. feltárásában. Sokan, akik r.vu

Dr. J. Tuzo Wilson, a to- gáti egyetemeken tanítottak rontói egyetem tanára szólalt visszatértek szülőföldjükre, fel. Ő két évvel ezelőtt bejárta | hogy résztvegyenek hazájuk egész Kina területét és az ott! nagy gazdasági tervének feltapasztalt tudományos “re- j lendítésében. Nagy segítséget naissance”-ről beszélt. Az | jelentenek azok a szakembe- ókorban ugyanis a Kinai Bi- rek is, akik a szovjet egyete- rodalomban számos olyan tu- meken nyerik el képesitésü- dományos műszert fedeztek két és utána vissztérnek ha- fel — mint pl. a szeizmómé- zájukba. Például a nemzeti í tér —, amit az európaiak csak nukleáris kutatás központjá- jóval később alkalmaztak. Ma j ban, Dubnában, Moszkva kö- ; ismét hatalmas eredmények i zelében kibocsátott tudomá- tapasztalhatók a fizika, ké- nyos közlemények szerzői mia és mathematika területén vagy társszerzői harmadrész- ebben az országban. Az uj i ben kínaiak.

A kormány által támogatott National Science Foundation, a Commodore Hotelben szimpoziont rendezett Kínáról. A tudósok egyöntetű megállapítása az volt, hogy Kina ma a világ első országa a nyersanyag lelőhelyeket illetően. Az utolsó 10 évben, állapították meg a tudósok, az éghajlat megfigyelés terén Népi Kina a huszadik helyről a harmadik helyre nyomult fel világviszonylatban. Ugyancsak hatalmas fejlődés mutatkozott meg a nukleáris fizika területén is. 4 nukleáris reaktor készülék működik az országban, amelyek a tudományos kutatás céljait szolgálják.

Az elfogultsággal nem vádolható Egyesült Államok-beli geológiai felmérő bizottság nevében Edward C. T. Chao számolt be a newyorki Commodore Hotelben megtartott gyűlésen. Különösen kiemelte Kina hatalmas gazdagságát vasércben. Rámutatott arra is, hogy két hatalmas molvb- dénum lelőhelvet fedeztek fel az utóbbi időben, ami világ- viszonylatban első helyre emeli ezt az országot ezen fontos ötvözetére szempontjából. Újabban nikkel lelőhelyet fedeztek fel, aminek vi-