Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-29 / 52. szám

Boldog, békés újévet kívánunk olvasóinknak! Vol. IX. No. 52. Thursday, December 29, 1960. NEW YORK, N. Y. Kilátások az 1961 -ik évre A megélhetési árak emelkedése, a munkanélküliség megoldásának nehézsége, újabb adóterhek kivetése — egyes szakértők jóslata. Az amerikai fogyasztó “erősödni” fog az elkövetkező gi programja magában fog- szempontjából lehangoló je- 7—8 hónapban, de az év vége lalja azt a tervet, hogy a lentést adott Ewan Clague, a felé valószínűleg enyhül kormány pénzügyileg segit- Labor Department vezető köz majd, jósolja Mr. Clague. sen ilyen területeket uj üze- gazdásza. Szerinte, 1961-ben . . mek felépítésére, hogy ezál­az átlagos amerikai család kb. .*azt afagl >IZ<* í'ag tál lehetőséget adjanak uj 2 százalékkal többet fog fi- ( en ese iparoknak a helyi terjeszke­zetni a megélhetésért. Az élei- j Egy New York állami küta- désre és a munkanélküliek al­miszer árak, amelyek ez év-' tó bizottság kétségét fejezte kalmazására. ben is hónapról-hcnapra emel- ki afelett, hogy a gazdasági . 0 ^ , kedtek, még magasabbak hanyatlás következtében su- .. A ®yraCUSe ^Fftem gaz‘ lesznek 1961-ben. Drágább lyos munkanélküliséggel suj- pasag7 lvlzs^al° kozP°1?tjí|’ lesz a lakbér, emelik a kis tott területek helyzetében je, K^krfeHer kor m aszónak háztulajdonosok adóját, töb- lentős változást hozhat létre a je entese >en foglalkozik hét kell majd fizetni javitá- az a törekvés, hogv uf-iparo- f. gazdasági terjeszkedes sokért, orvosi szolgálatért, kát létesítenek ott. Mint is- 1ker^ese7+el; Ebb?n azt a Je7 autó biztosításért és hasonló meretes, Jöhn F. Kennedy emerWet ejezi kl> dzt szolgálatokért. A hús ára megválasztott elnök gázdasá- (Folytatás a 16-ik oldalon) KNM VEZET AZ ÁSVÁNYI KINCSEKBEN KINEK A SZÍV, KINEK A mi DIKTÁL Magyarországon járt amerikai magyarok óhazai jelenté­seinek majd mindegyikében egy igen jellegzetes jelenséget észlelünk. Miután elragadtatással írnak arról a sok szivet melegítő változásról, a hatalmas fejlődésről,'ami a magyar nép és saját rokonaik életét jobbá és szebbé tette és niég szebbé és jobbá fogja tenni a jövőben, mintegy kötelesség- szerüen hozzáfűzik a végén, hogy de vannak hibák is..., stb. Nem tudjuk teljesen megérteni ennek szükségességét. Talán pártatlanságát akarja az illető bebizonyítani? Mert, hogy vannak még hibák, az nem kétséges, hiszen tömérdek maradt örökségül a múlt rendszerből és hogy azoknak kikü­szöbölése, valamint, az újításokkal velejáró hibák javítása folyamatban van, arról a magyarországi napi sajtó ad kéz­zelfogható bizonyítékokat azzal, hogy feltárja őket és orvos­lásukra keres és tesz ajánlatokat. De olvashatunk más jelentéseket is. Ezeket amerikai új­ságírók küldik be lapjuknak, ők viszont csak a hibákat kere­sik. Jól felfújnak egyes nekik nem tetsző, vagy általuk meg nem értett jelenséget és ha nincs belőlük elég egy cikk kitöl­tésére, akkor lódítanak hozzá egy kicsit. Senki sem fogja őket beperelni hazugságukért. Mostanában tódulnak az újságírók Budapestre, amelynek szépségéről annyit hallottak. Amióta a State Department fel­oldotta az odautazási tilalmat, szülőföldünkre visszavágyó honfitársaink is tömegesen utaznak. De jelentéseik épp el- lenkezőek az újságírók hol hamis, hol eltorzított híradásai­val. Legutóbb a Milwaukee Journal tudósítója, Laura Pilarski cikke jutott kezünkbe. Az ellentmondások szénakazla. Buda­pest nem is régi város — állítja és keletkezését 1873-ra ve­zeti vissza. Pedig már a XIII. században IV. Béla király kas­télyt építtetett a várhegyen és Mátyás király a XV. század­ban hires olasz építészekkel kibővittette azt. 1873-ban csu­pán az történt, hogy a két város, Buda és Pest hivatalo­san egyesült. De mind ezt honnan tudhatná Miss Pilarski, akit jobban érdekeltek az 1956-os ellenforradalom rombqlásának nyomai, mint az igazi történelmi tények. Meg is találta őket. Egyet az amerikai követség épületén belül, Mindszenty személyé­ben, másokat (a mellékutcákban. — Szerk.) egyes házak fa­lán még látható golyónyomokban. “Az újjáépítést még meg sem kezdték egyes helyeken”, mondja, de egy szóval sem említi az uj munkásnegyedek szép, színes épületeit, sem a főutak gyönyörű rendezettségét, ahol pedig a gyilkos rom­bolók még az utcaköveket is felszedték. Ezeknek a vészmadár újságíróknak kedvenc témájuk a budapestiek “lehangoltsága”. Lehangolt emberekkel van, tele az Abázia, a>Savoy, a körutak és mellékutak számos espresz- szója, a mozik, a színházak, az étkezdék, a tánchelyiségek, a j koncerttermek, az operaházak (Budapesten kettő van), a Népliget, a Városliget, a Vidámpark és ki tudja felsorolni azt a sok szórakozóhelyet, ami ott létezik. De, — és itt az ellentmondás — “a magyarok, akikkel Budapest utcáin ta­lálkozik az ember, barátságosak, melegek és kedvesek, csak­hogy az idegennek kell őket megszólítania”. Hát bizony nagy baj, hogy már nem feltűnő az idegen Budapest utcáin. De ho­gyan tudják “lehangoltságukat” egyszeribe mosollyá változ­tatni azok a pestiek. Amerikában ugy-e egyebet sem csinál­nak az utcákon rohanó emberek, mint hogy megszólítják a szembejövőket és kedves egészségük felől érdeklődnek? Vagy ha bemegyünk a szupermarketbe, akkor a manager egy virágcsokorral köszönt bennünket ?! Miss Pilarskival pe­dig éppen ez történt egy vásárcsarnokban, amikor a vízme­dencében ficánkoló élő halakat bámulta, ezzel elárulva ide­gen voltát, mire az egyik virágárus mosolyogva csokrot nyo­mot a kezébe, a “látogató tiszteletére”. “A 10 millió magyar élete a napról-napra megismétlődő küzdelem, a férfiak zsúfolt villamoson és buszon mennek munkába, az asszonyok a szomszéd üzletbe vagy vásárcsar­nokba járnak élelmiszerért”. Lehet, hogy Miss Pilarski még sohasem járt munkába a newyorki földalattin, de ha egyszer megpróbálná, akkor máskép beszélne a pesti közlekedési eszközökről, ahol az emberek legalább udvariasak és szívesen átadják helyüket idős, beteg, vagy állapotos asszonyoknak, rokkantaknak és gyermekeknek. Ilyesmi New Yorkban cso­daszámba megy és ha véletlenül megtörténik jelentős pillan­tásokat vált ki az emberekből. Épp oly ritkaság az, hogy ide­genek megszólítsák egymást az utcán vagy bárhol. “Egy család megélhetését csak több mint egy ember mun­kája biztosítja”. Vajon mit szól ehhez a több mint 5 millió amerikai munkanélküli, vagy az a másik 5 millió munkás, akinek két munkakört kell betöltenie a családja eltartásá­hoz, vagy a mezőgazdaságban dolgozó sokezer gyermek­munkás ? Még idézhetnénk sokat Miss Pilarski jelentéséből az ellent­mondásai- szemléltetésére. Egy 6,000 forintos havi keresettel rendelkező család, vagy egy hotel-tisztviselő, akinek “az ál­lam gondoskodik a fizetésről az orvosi ellátásról, és ala­csony lakbérü lakásról”, mégis találtak — szerinte — pa­naszolni valót, ö maga azonban nagyon meg volt elégedve a hotel-ellátásával, amely modern és kényelmes volt. Miss Pilarski szavahihetőségét és többi állításainak kor­rektségét legjobban az a kijelentése tükrözi vissza, hogy “az Egyesült Államok nem ismeri el a jelenlegi magyar kor­mányt". Országos konferencia az idegensziilefésiiek megvédésére Az American Committee for Protection of Foreign Born, 1961 január 14- és 15- re tűzte ki évi országos össze­jövetelét. New Yorkban az Adelphi Hallban az ország más részeiből jött delegátu­De nem érdemes tovább folytatni. Az ilyen ujságirfík je­lentései mindig olyanok lesznek, amilyenért megfizetnek ne­kik. Valószínű, hogy ha tárgyilagosan Írnának, akkor a Mil­waukee Journal vagy más újság nem is közölné cikkeiket. Épp azért hagyjuk a Magyar Népköztársaság ócsárlását az ő munkatérületükkénk, s ahol lehet, cáfoljuk meg hazugsá gaikat. Mi pedig szivünk érzése szerint fejezzük ki ezután is teljes örömünket minden magyar előrehaladás felett, amellyel a szocialista fejlődés szülőföldünk és magyar test­véreink felemelkedését szolgálja. sok és a demokratikus be­vándorlási és polgárosodási törvények előmozdításában érdekelt egyének fognak tár­gyalni az idegenszületésüek megvédéséhez szükséges lépé­sekről és a demokrata párt választási programjában fog­lalt errevonatkozó ígéretek­ről. Az “Amerikai Bizottság” minden érdeklődőt szívesen lát. HIROSIMÁBÓL jelentik, hogy az elmúlt évben 47-en haltak meg az 1945-ben a városra do­bott atombomba okozta beteg­ségek következtében. Még mi­dig sokezren szenvednek a ba által okozott kórokban szont az ipar szempontjából, rendszer mindent megtesz a van nagy jelentősége. tudomány támogatása érde­Dr.Kung-ping Wang, a má- kében. Míg tiz évvel ezelőtt sik előadó, a kinai nagy szén- csak néhány száz geológus* dől lelőhelyekről számolt be a gozott, ma már 21,000 a szá- hallgatóságnak. Szerinte van műk, és minden évben több bőségesen kokszolni való szén j és több képzett szakember is és csupán a szállítás okoz ' vesz részt az ásványi kincsek ma még problémát. feltárásában. Sokan, akik r.vu Dr. J. Tuzo Wilson, a to- gáti egyetemeken tanítottak rontói egyetem tanára szólalt visszatértek szülőföldjükre, fel. Ő két évvel ezelőtt bejárta | hogy résztvegyenek hazájuk egész Kina területét és az ott! nagy gazdasági tervének fel­tapasztalt tudományos “re- j lendítésében. Nagy segítséget naissance”-ről beszélt. Az | jelentenek azok a szakembe- ókorban ugyanis a Kinai Bi- rek is, akik a szovjet egyete- rodalomban számos olyan tu- meken nyerik el képesitésü- dományos műszert fedeztek két és utána vissztérnek ha- fel — mint pl. a szeizmómé- zájukba. Például a nemzeti í tér —, amit az európaiak csak nukleáris kutatás központjá- jóval később alkalmaztak. Ma j ban, Dubnában, Moszkva kö- ; ismét hatalmas eredmények i zelében kibocsátott tudomá- tapasztalhatók a fizika, ké- nyos közlemények szerzői mia és mathematika területén vagy társszerzői harmadrész- ebben az országban. Az uj i ben kínaiak. A kormány által támoga­tott National Science Foun­dation, a Commodore Hotel­ben szimpoziont rendezett Kí­náról. A tudósok egyöntetű megállapítása az volt, hogy Kina ma a világ első országa a nyersanyag lelőhelyeket il­letően. Az utolsó 10 évben, állapították meg a tudósok, az éghajlat megfigyelés te­rén Népi Kina a huszadik helyről a harmadik helyre nyomult fel világviszonylat­ban. Ugyancsak hatalmas fej­lődés mutatkozott meg a nuk­leáris fizika területén is. 4 nukleáris reaktor készülék működik az országban, ame­lyek a tudományos kutatás céljait szolgálják. Az elfogultsággal nem vá­dolható Egyesült Államok-beli geológiai felmérő bizottság nevében Edward C. T. Chao számolt be a newyorki Com­modore Hotelben megtartott gyűlésen. Különösen kiemelte Kina hatalmas gazdagságát vasércben. Rámutatott arra is, hogy két hatalmas molvb- dénum lelőhelvet fedeztek fel az utóbbi időben, ami világ- viszonylatban első helyre emeli ezt az országot ezen fontos ötvözetére szempont­jából. Újabban nikkel lelőhe­lyet fedeztek fel, aminek vi-

Next

/
Thumbnails
Contents