Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-12-22 / 51. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, December 22, I960 I Munkásmozgalom 3' . ' . •__________ ' " ■— ----- - 1 ...... -■« - m-'a *•■ ■■tr-»r-MTrwTt--ixTrTriir-WTrTr^-M^Ti^tonrwTr-*rw-»-«n6' «MM« rit'» ■ b ■ a m « w s-rruTr-jTr Kevesebb munkással nagyobb profi! A United States Steel Corporation ez év első kilenc hónapjáról szóló jelentéséből kiderül, hogy bár nem használta ki üzemeinek teljes termelőképességét, kevesebb munkással és alacsonyabb üzemköltséggel rekord profitot ért el. A kilenc hónap alatt 245.9 millió dollár a tiszta profit, ami •több mint amit a vállalat a fennállása alatti -évek mindegyikében elért, 6 év kivételével. A vállalat jelentéséből kiindulva a Steelworkers Union kutató osztálya bizonyos összehasonlításokat végzett. Eszerint a U. S. Steel a 3-ik negyedévben termelőképességének csupán 47.8 százalékát üzemeltette, de még igy"is kielégítő profitra tett szert és rendes osztalékot fizetett részvényeseinek. Az év kezedetétől az átlagos üzem- kihasználás 70 százalékos volt. Ez még néhány évvel ezelőtt azt jelentette volna, hogy az ipar éppemhogy megtartja az egyensúlyt. Az ipari fejlődés s gépesítés az üzemköltségek oly fokú csökkentését hozta magával, hogy igy is magas hasznot biztosit a vállalatoknak. Az alacsonyabb üzem költség a munkaerő fokozottabb kihasználásának az eredménye, ami a munkások ezreinek elbocsátását, feleslegessé válását hozza magával. Az összehasonlítás kimutatja, hogy mig a U. S. Steel 1952-ben 294,300 munkással ugyanannyi acélt termelt, mint 1960-ban 233,500 munkással, (60.900-al kevesebb,) az 1952-es 143.7 millió dollár profittal szemben 1960 egész évi profitja 327.9 millió dollár lesz (az első 9 hónap adatait véve alapul). Másszóval mig 1952-ben egy munkaóra 26.9 cent profitot termelt, 1960-ban egy munkaóra 78 cent profitot hozott. A US Steel munkásainak száma az • első negyed évben 244,213, a másodikban 239,207 volt és a harmadik negyedben 217,071-re apadt. TexH(munkások karca a beliöriöiizöil vezetők kiszabadításáért A' textilmunkások szakszervezete, a TVVTJ, országos kampányt indított 8 bebörtönzött szakszer vezeti vezetőjének kiszabadításáért. A lecsukott vezetők között van' Boyd E. Payton, a TWU al- elnöke és 7 olyan tagja a-szervezetnek, akik vagy a központi képviselet tagjai vagy a helyi szak- szervezet tisztviselői. Mindannyiukat egy north- carolinai gyár felrobbantásának a “kitervezésé- vel” vádolják és 2-től 8 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték őket. A gyár, amit a vádirat szerint az elitéltek fel akartak robbantani, a north-caroünai Heoderson- ban lévő Harriet Henderson Cotton Mills, A gyár munkásai már két éve sztrájkban álltak a vállalat szakszervezetellenes vezetőcégével, akik zsarnok módra önkényeskedtek a munkásokkal és le akarták törni mozgalmukat. A ILvU szerint, az “összeesküvés”, amit a szakszervezet 8 vezetőjére fogtak, kitalált ürügy volt, hogy megfélemlítéssel törjék le sztrájkjukat. Tulajdonképpen semmi nem történt a gyár épületével, még a vád sem tudott semmi kézzelfogható dolgot felmutatni. A hamis vádat — folytatja a textilmun-- kások vezetőségének a felhívása — csak egy hivatásos besúgó “bizonyította”, aki az állami szervek szolgálatában áll. Ez a besúgó, még ráadásul, egy büntetett előéletű ember, aki gyűlöli a szakszervezeteket. Maga a tárgyalás is a legigazságtalanabb körülmények között zajlott le. A vádlottak éllen különös gyorsasággal emeltek vádat, hogy ne tudjanak kellőképpen felkészülni a védelemre. Az ítéletet a főnök és szövetségesei, az.állami és helyi hivatalok és a sajtó által felkorbácsolt, munkásellenes hisztéria légkörében hozták. A szakszervezet hangsúlyozza, hogy a 8 elitéit tisztviselőjét nem tekinti bűnösöknek, “hanem inkább a szakszervezet ügyéért mártirságot szenvedőknek.” A Textilmunkások Szövetsége kérte az összes szakszervezeteket, hogy fogadjanak el egv olyan határozatot, amelyben az ártatlanul elitéit tisztviselők szabadonbocsátását kérik. Ezenkiviil, felkérték az összes többi szakszervezetet, hívják fel North Carolina-ban élő tagjaikat, hogy forduljanak fellebbezéssel az állam kormányzójához a 8 bebörtönzött ember kiszabadítása érdekében. Mi ismét kinyilvánítjuk meggyőződésünket — fejezi be felhívását a Textilmunkások Szakszervezete — ezen emberek ártatlanságát és becsületességét illetően. “Kötelezzük magunkat, hogy minden lehetőt elkövetünk kiszabadításuk s az elkövetett igazságtalanság orvoslása érdekében.” A ÜUNKÁSLÜPOK SZEREPE Erősödik a szakszervezeti munkássáj tó. 333 újság tagja van az amerikai International Labor Press Association szervezetnek DETROIT, Mich. — Az “International Labor Press Association” évi közgyűlése a győzelem légkörében folyt le, mert a részvevő közel. 250 delegátus tudatában volt annak, hogy a Kennedy- Johnson “ticket” győzelméhez jelentős segítséget nyújtottak. Egyébiránt ezt maga az elnökké megválasztott Kennedy szenátor is elismerte és megköszönte a nagygyűléshez intézett táviratában. “A választási kampány idején számos szakszervezeti újságot átnéztem” — üzente Kennedy a táviratában —, “igy mondhatom, hogy a munkáslapok nagy szolgálatot nyújtottak a választások idején a felszínre vetett problémák tisztázásánál, midőn igyekeztek azokat a szakszervezetek sok millió tagságával megismertetni. Ez adja magyarázatát annak a sikernek, amit az idén a szakszervezeti politika aratott”. A konvenciót üdvözlő G. Meany, az AFL-CIO egyetemes szakszervezet elnöke ezt a kijelentést tette: “Mozgalmunk egyik ágának sincs nagyobb lehetőségi értéke, mint a munkássajtónak. Ez —- vagy kellene, hogy ez legyen az unió-vezetőség és tagsága közötti kommunikáció egyetlen útja. Az önök szervezete sikeresen leplezte le és űzte ki a “labor press” köréből a csak önmagukat kinevező csaló (crook) munkásszerkesztőket és lapkiadókat s ezzel emelték a munkássajtó színvonalát, habár elismerem, hogy ez'en a téren még' mindig sok tennivaló maradt.” Szakszervezeti lapok szánra Az ILPA elnöke a vasúti munkások “Labor” nevű hetilapjának az ügyvivője, R. C. Howard, aki* nagygyűlés iránytmutató megnyitó, beszédében a munkássajtó megerősítésének szükségességét sürgette. De nemcsak gazdaságilag kell megerősíteni — mondotta Howard —, hanem a minőségét, a kvalitását is emelni kell. Igaz, hogy az máris kezdetét vette, amit még a kritikusaink is elismernek — fejezte be Howard a beszédét. Howard beszéde után az ILPA titkár-pénztárosa tette meg jelentését. Bemard R. Mullady titkár-pénztáros adatai szerint az ILPA szervezetnek 333 tagja van. Ebben az évben eddig 40 tagsági kérvényt hagyott jóvá a vezetőség. Ezzel szemben azonban 9 tagot törölni kellett, mert azokat a lapokat beszüntették. Andrew J. Biemiller, AFL-CIO törvénykezést vizsgáló albizottságának a direktora mondotta a nagygyűlés legfontosabb beszédét. “Az amerikai munkásmozgalom vezetősége úgy tartja — mondott Biemiller —, hogy a lezajlott választásnál a győztes mandátumot kapott liberális és haladó szellemű kormány alakítására és az ily szellemben dolgozó adminisztrációra. Az amerikai nemzeti gazdaság stagnálásba került, a munkanélküliség emelkedik s népünk gazdasági jelétét sötét árnyék fenyegeti. Ennek elhárítása határozott és döntő akciót kíván. “Ha nem lesz ilyen akció, akkor újév után a munkanélküliek száma túllépi az ötmilliót. Ezeket törvényhozás utján elrendelt közmunkákkal, mint iskolák építésével, stb. kell visszavinni a dolgozók közé. Ilyen intézkedés például a minimális munkabérek felemelése; az idős polgárok részére orvosi és kórházi támogatást nyújtó Fo- rand-javaslat, vagy hasonló intézkedés megvalósítása. “A választások alatt több olyan képviselőt veszítettünk, akiket valóban munkásbarátoknak mondhattunk. Ezért az uj törvényhozástól ne várjunk csodákat. Azonban ha a munkássajtó erősebb lett volna, valószínűleg megakadályozhattuk volna az ilyen veszteségeket is”. (AFL-CIO News)' KÉSZEN IM A NAPTÁR! Már nyomják, már fűzik, nemsokára postára kerül és mielőtt az 1961-es év beköszönt, valamikor karácsony és újév között, minden egyes olvasónk kezében lesz az utóbbi hetek megfeszített kül- és belmunkatársi, szerkesztői és szedői munka gyümölcse: AZ UJ 1961-ES NAPTÁRUNK. A NAPTÁR minden tekintetben ki fogja elégíteni olvasóink várakozását. Épp oly örömmel és büszkén lógják fogadni, mint amilyen büszkén és megelégedéssel mi útnak eresztjük. Már külső köntöse is sejtteli belső tartalmának értékes gazdagságát, időszerűségét, komoly és szórakoztató jellegét. Amerika egyik kiváló rajz- és festőművésze, a magyar kolónia büszkesége, Gébért Hugó által készített Lincoln-fej díszíti a fedőlapot, mintegy emlékeztetőül arra, hogy. az 1961-es esztendő 100 éves évfordulója hazánk dicsőmultu elnöke első megválasztásának. Ez az esemény hazánk történelmében egy uj korszakot nyitott meg. Polgárháború, a néger rabszolgák felszabadító-a, az ipari forradalom fellendülése követték egymást. E korszakkal számos cikk foglalkozik NAPTÁRUNKBAN. Az egyiket dr. W.E.B. DuBois, világszerte ismert néger történelemtudós és békeharcos irta, aki kb. akkor született, amikor Lincoln elnököt az akkori reakció gyalázatos módon meggyilkoltatta. Színesen foglalkoznak e témával az olvasóink által nagyrabecsült Geréb József és Márky István külmimkatársaink cikkei; egyik belmunkatársunk pedig azokról a magyarszárma • zásu amerikaiakról ir, akiknek az 1861-es polgárháborúban jelentős ’terepük volt. ..NAPTÁRUNK frissen, elevenen foglalkozik a napjaink legkimagaslóbb és a közérdeklődés központjában álló eseményeivel és témakörével. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Rev. Gross László “OTTHON JÁRTAM” ciihü beszámoló cikke. A Magyar Szó érdemes rovatvezetője a tőle megszokott őszinteséggel, tárgyilagossággal, részletességgel Írja le mindazt, arait Magyarországon járva látott és tapasztalt, újabb bizonyítékát adva éles megfigyelőképességének, széleskörű meglát fsának, igazságos bírálatának. Aki Rev. Grass leírását olvassa, azt fogja érezni, hogy vele járja be a magyar falvakat, városokat és fokozott tűzzel fog égni benne a vágy, hogy mégegvszer az c«i földre lépjen. Annak az érzésnek sem fog tudni ellenállni, hogy mutassa a cikket rokonnak, barátnak, ismerősnek. Ez az egy cikk masa is megéri az 1 dollár vételárat, amiért továbbterieszt- betjük a NAPTÁRT minden elérhető magyaramerikai házba. De vannak más gyöngyszemek is. Köves Tibor, magyar riporter “ZUG A KONGÓ” - imü cikke elviszi az olvasót a századunkat jellemző történelmi változások legforrongóbb eseményének .színhelyére E.H. Newaid. külmurkatársunk háboruellenes cikkében, Sik Endre magyar külügyminiszternek az általános leszereléssel foglalkozó írásában az olvasó saját békés szándékainak visszhangjával találkozik. Eörs: Béla külmunkaíársunk közgazdasági témájú es a többi tudományos és felvilágosító cikkek, ismereteink kiszélesítését szolgálják. James Aronson az "AMERIKAI 8AJTÓ SZEREPE” címen leleplezi a “szabad” sajtó igazi ar- culaíát. De ven NAPTÁRUNKNAK könnyebb, szine- sebb oldala is. A sok felvétel, kén a~ előbb említett cikkeket illusztrálja. Élvezetes elbeszélések,, gyönyörű versek, jókedvű humor, mind megtalálható a lapjain. Említsük meg uibóJ, hogy a NAPTÁR ára csak 1 dollár? Ez. szükségtelen, hiszen első látásin, de különösen elolvasás után százszor többre értékelik. Arra azonban rá kell mutatnunk, még hozzá nyomatékosan, hogv egész Magvar-Ameri- kában a mi NAPTÁRUNK AZ EGYETLEN. SAJTÓTERMÉK, amely évről-évre, minden nehézséget leküzdve, a magyar kultúra gazdag tárházát hozza olvasóink birtokába. Ennek ellenében azt kérjük olvasóinktól, hogy igyekezzenek más amerikai honfitársunkhoz is eljuttatni k'adványun- kat, hiszen ezzel jó. szolgálatot tesznek ismerősüknek és a haladó szellemű magyar sajtó erősítéséhez is hozzájárulnak. Küldje be rendelését mindenki még ma. késedelem nélkül! INDIÁBAN gyártják a világon — az Egyesült Államok után — a legtöbb filmet. Egv év alatt- 402 egész estét betöltő film. 310 kisfilm és 112 dokumentumfilm készül az indiai stúdiókban. \
