Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-12-15 / 50. szám
Thursday, December 15, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 1 A MONOPOLTŐKE URAINAK KEZE MINDENHOVÁ ELÉR Hogyan érvényesítik üzleti érdekeiket Lockheedék az államhatalmon belül. Az országhatárokon messze túlterjed befolyásuk Az államhatalom látszólag független a mono- póltókétől és az üzleti élet vezetőitől. Még a látszatát is elkerülik annak, hogy valami összefüggés lehet a finánctőke nagyvagyonu és nagyhatalmú urai és az Egyesült Államok kormánykörei között. Hisz a burzsoa demokrácia ereje ebben rejlik, hogy a tömegek, a szavazópolgárok előtt olyan emberek jelennek meg, akik függetlennek látszanak és nagyon sokszor még ádáz kirohanásokat is intéznek a nagy vállalatok és bankok urai ellen. A valóságban persze mindig ott állnak a háttérben azok, akik “pénzelik” a választási kampányt és fedezik a nagy kiadásokat, amibe a megválasztott “államférfi” diadalra juttatása került. De van olyan eset is amikor bizonyos politikusokat még a szokásosnál is szorosabb és erősebb kötelékek fűznek igazi irányítóikhoz: a monopól- tőke uraihoz. Ez a szorosabb kapocs persze szintén anyagi természetű és rendszerint arról van szó, hogy a befolyás kiterjesztése a gazdasági függőség, illetve haszonrészesedés nagyságával van egyenes arányban. Ilyen módon a politikus és az érdekelt cég kapcsolata sokszor egész nyílt formában jut kifejezésre. Az utóbbira jó bizonyítók a Lockheed repülő- gépgyár befolyásának a megvizsgálása. Ez a gyár országunk negyedik legnagyobb katonai szállítója. Mint ilyennek döntő befolyása van külpolitikánkra. Mig az Egyesült Államok polgárai reménykedve gondolnak a lefegyverzésre és igy a hidegháború megszűnésére, addig a Lockheed elnöke kijelenti, hogy “Nagy bizalommal nézünk a jövő elébe”. Már pedig mindenki tudja, hogy egy vállalat elnökénél a rózsás jövő a nagy profitot jelenti. Ami, ismerve a vállalat jellegét, egyenlő a hadiszállítások fenntartásával, sőt fokozásával. Lockheedék optimizmusát alátámasztja múltbeli szereplésük sikere is. Nagy befolyásuk volt ugyanis a legutóbbi csúcskonferencia kudarcba fullasztásában. A U-2 repülőgép ebből a gyárból került ki és pilótája Francis Gary Powers az ő alkalmazottjuk volt a National Aeronautics és Space Adminisztrációval való szerződése által. Közvetlen befolyás William A. M. Burden, newyorki bankár, a Lockheed vállalat egyik igazgatója volt, amikor Eisenhower elnök kinevezte a kilenc tagból álló National Aeronautics and Space Council egyik tagjává 1959 márciusában. Ennek a tanácsnak Eisenhower is tagja, mint chairman. így Burden által a vállalat közvetlen befolyást tud gyakorolni az elnökre légi és űrkutatási kérdésekben. Burden formálisan kilépett korábbi vállalatának kötelékéből, de ezt persze nem kell olyan komolyan venni, mint ahogy kijelentik, mert hatalmas érdekeltségei voltak Lockheedéknél. De nem Burden az egyetlen, akin keresztül ez a mammut-vállalkozás érvényt szerez akaratának. Charles S. Thomas igazgatót 1953-ban kinevezték a Navy helyettes államtitkárának. Burdenhez hasonlóan, ő is megvált a vállalattól és eladta részvényeit. Mikor 4 évvel később otthagyta az állami szolgálatot, ismét a Lockheed igazgatója lett. Az Elect ra gépek ügye Még élesebb fényt vet a vállalat nagy befolyására az államhatalmi szerveknél, az Electra Amerikai Magyar Sző Pmblished every week by Hungarian Word, Ine. 1M East 18th Street, New York 3. N. Y. Telephone: AL 4-0397 wvwwwwwwwwwwwwwwwwwwm Kifizetési árak: New York városában, as CSA-bas in Kanadában egy évre $7.00 félévre $4-00. Minden Mái külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.04 Szerkesztőség éa Kiadóhivatal: 138 Kait 18th Street, New York t, It. Y. Telefon: Al> 4-8397 léglökéses jet gépekkel kapcsolatos bonyodalom. Egy ilyen gép felrobbant Indiana fölött idén március 17-én és az összes utasok és a személyzet elpusztult. Ez már a második ilyen katasztrófa volt ezekkel a gépekkel rövid időn belül. 'Tavaly szeptemberben Texas felett történt hasonló szerencsétlenség. A Civil Aeronautics Board vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy szerkezeti hiba idézte-e elő a katasztrófát, mert ebben az esetben ki kell vonni ezt a gyártmányt a forgalomból. Ausztrália meg is tiltotta a saját tulajdonában lévő Electra gépek használatát. A Civil Aeronautics Board követelte, hog yaz Egyesült Államok is rendelje ezt el. Egy ilyen tilalom veszélye erősen aggasztotta a hét nagy belföldi repülőtársaságot, mert 135 ilyen gépet tartottak üzemben és jelentősen megcsappant volna a jövedelmük, ha ki kellett volna ezeket vonni a forgalomból. Arról beszéltek, hogy Lockheedékkal fizettetik meg a szenvedett kárt. Erre azonban nem került sor, mert a döntés a Federal Aviation Adminisztrátor, Elwood R. Quesada tábornok kezében volt. ő pedig 1955-ig a Lockheed gyár egyik részlegének volt az igazgatója és az egész vállalat egyik alelnöke. Quesada először egy közös megbeszélésre hivta a repülőtársaságok és a gyár képviselőit. Másnap külön tárgyalt a gyár igazgatóival. Az eredmény az lett, hogy a gépek letiltása helyett csak a csökkentett sebességei való repülésüket rendelték el. Ez ugyan országszerte nagy felzúdulást keltett a szakértők körében, de a döntés érvényben maradt. Közben májusban kiderült, hogy a repülőszerencsétlenséget szerkezeti hiba okozta. Lockheed elfogadta a megállapítást és megígérte, hogy a saját költségén kijavíttatja az összes Electra gépeket, amelyek forgalomban vannak. Mostanáig csak egyetlen gépet javítottak meg, a többi változatlanul repül tovább. Október 4-én újabb Electra gép zuhant le a bostoni repülőtéren s 62 (halálos áldozatot hozott. Quesada rögtön kijelentette, hogy véleménye szerint nem szerkezeti hiba okozta a katasztrófát, hanem egy véletlen folytán előállt motorhiba. Ennek ellenére sok vállalat kiadta a rendelkezést, hogy ne használjanak többet Electra gépet. A kongresszus vizsgálatot rendelt el a Szövetségi Repülésügyi Hivatal részéről az eset elbírálására. Az Aviation Week and Space Technology folyóirat márciusi kiadványában közölte, hogy Quesada külön találkozott a Lockheed tisztviselőivel. Az Electra gépek még ma is használatban vannak. Ezzel Quesada többszázmillió dollárt takarított meg egykori vállalatának. Külföldi befolyás A Lockheed gyár vezetői nem elégedtek meg kizárólagosan a belső kormánykörökhöz fűződő kapcsolatokkal, hanem nagy összeköttetést építettek ki a külföldi kormányokkal is. Németországban ez a kapcsolat még a hitleri időkbe nyúlik vissza. Mikor Hitler a német légiflotta felszerelését elrendelte, a hadirepülőgépeket gyártó ipar még nem állt azon a technikai magaslaton, mint a többi nyugati országé. Ezért a nácik külföldi szakértőket hozattak, hogy behozzák ezt a hátrányukat. A Lockheed vállalat egyik igazgatóját, Hall L. Hibbardot, a náci kormány 1935-ben meghívta Németországba. Hibbard, aki ma igazgatója és első alelnöke a gyárnak, nagyon büszke erre a segítségre, amit a fasisztáknak nyújtott. Erre meg is van az oka, mert azáltal, hogy fellendítette a fegyverkezést Hitleréknél, előmozditotta Lockheed üzleti érdekeit is. Hibbard tevékenysége nagy fegyverkezési versenyt indított meg, mert a nyugati hatalmak sem akartak elmaradni Németország mögött a hadigépek gyártásában. így vállalatának 1935-ben kimutatott 218,000 dollár profitja, a következő években hatalmasat növekedett, mig a második világháború alatt elérte a 8 milliót. A második világháború után Németország ismét fegyverkezik. 1955-ben eltörölték Nyugat- Németország számára a hadirepülőgépek gyártásának tilalmát. A Messerschmidt és Heinkel repülőgépgyárak közös vállalkozást kezdtek, hogy a nagyarányú hadirendeléseket kielégitsék. A németek megint hátramaradtak repülőgépgyártási technikai ismeretekben a többi nyugateurópai nemzet mögött. Ezért elhatározták, hogy valamelyik külföldi harcigép gyártási jogát szerzik meg. Hatalmas küzdelem kezdődött a NATO-államok között ennek az óriási hasznot jelentő üzletnek a megszerzésére. Végül a Lockheed gyáré lett a 600,000,000 dollárra becsült nyereség. Tehát Lockheed engedélyezi, hogy az F-104 Starfighter gépeket a németek gyárthassák légierejük számára. Aki a hatalmas üzletet kiharcolta a cégnek, dr. Guenther Frank-Fahle, Lockheedék régi németországi megbízott ja. Dr. Frank-Fahle régebben a hírhedt I. G. Farben magasrangu tisztviselője volt. Ez a vállalat a német háborús gépezet legerősebb támaszának szerepét töltötte be. Frank- Fahlen még 1937-ben elrendelte, hogy a vállalat összes külföldi alkalmazottai is lépjenek be a náci pártba. Mikor az amerikai hadsereg katonái elfoglalták Frankfurtot, elsők között volt, akit letartóztattak, mint Hitler támogatóját. Ennek ellenére elérte, hogy az Egyesült Államok negyedik legnagyobb hadiszállító cégének németországi képviselője lett. Frank-Fahle, Strauss nyugatnémet hadügyminiszterrel igen jó viszonyban van. Ezután egészen világos, hogy a Lockheed cég kapta meg a nagy profitot jelentő üzletet a német légiflotta fejlesztésére. A nagyközönség pedig elgondolkozhat rajta, hogy a monopóltőkések érdeke mennyire összefonódik egymással, a nemzeti érdekek felett is... Nő a munkanélküliség a bányaiparban A már eddig is súlyos munkanélküliségtől sújtott puhaszén bányaterületeken West Virginiában és Pennsylvániában újabb munkáselbocsátások éa üzemlezárások történtek. Smithson Pa.-ban a Republic Steel Co. lezárta a 3.számu bányáját rendeléshiány miatt és elbocsátott 300 bányászt. Múlt héten Welch, W. Va.-ban a Pocahontas Coal Co. bizonytalan időre üzemen kívül helyezte a Capel-bányát, elbocsátott 207 bányászt. A Bethlehem Steel már előbb 183 bányászt küldött el a Rosedale-bányájából, Johnston Pa.- ban, mivel a munkát bizonytalan időre felfüggesztette. Röviddel azelőtt a US Steel Corp. 5 bányaüzemét véglegesen lezárta Pennsylvania Fayette kerületében. Több mint 700 bányász vált munkanélkülivé. A lezárásokon kívül számos bánya csökkentette termelését és annak arányában elbocsátotta feleslegessé vált munkásait. Itman, W. Va-ban a Pocahontas Fuel Co. 200-al csökkentette munkáslétszámát. Tavaly, a puhaszén termelő üzemek között ez a bánya a 13-ik helyen állott. Egy hónappal előbb a Jones & Laughlin Steel Corp. a Pittsburgh közelében levő Vesta-Shanon részlegében dolgozó 2,200 munkás közül 800-at elbocsátott. Az elbocsátottakon kivid sokezer bányásznál megszokott életmóddá vált a rövid munkahét, természetesen rövidített keresettel. A számukat nem lehet pontosan megállapítani, de a szak- szervezet egyik vezetője azt mondta, hogy egyetlen bányát sem tudna megnevezni nyugat-Penn- svlvania területén mely már hosszú idők óta egy egész hetet kidolgozott volna. Két, legfeljebb há- rpm nap az átlagos munkaidő hetenkint ezekben a szénbányákban. l_ Rö videnmJ 2,800 SZÍNHÁZ MŰKÖDIK a népi Kínában, számuk 1949-ben csak 800 volt. A színjátszó társulatok és együttesek száma 3,530. • A KöOLAJFINOMITó üzemek jó munkájának eredményeként a kőolaj feldolgozó ipar november 26-án teljesítette idei kőolajfeldolgozási tervét. Az iparág az év végéig még mintegy 240,000 tonna kőolajat dolgoz fel. • 550 HÁROMAJTÓS szekrényt gyárt évi tervén felül a Szegedi Bútorgyár. Az üzem termelésének értéke az idén 40 százalékkal meghaladja a tavalyit. LIGNITTEL és lápfölddel javítják a gyengén termő homoktalajokat a Pest megyei termelőszövetkezetekben. Eddig 1,400 holdon terítették szét a javítóanyagot, jövőre újabb 1,800 holdon fokozzák a talaj termőerejét.
