Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-12-08 / 49. szám
Thursday, December 8, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZrt \ _2_ .MBnnnHBnMBnMiHaMrt OLVASÁS KÖZBEN írja: Márky István Az emberi fejlődés folyamata A közelmúltban egy kiváló jóbarátunk igen érdekes előadást tartott a Miami Beach-i Magyar- Amerikai Zsidó Klubban, európai és izraeli kőrútjának felvilágosításokban bővelkedő epizódjairól. Tárgyilagos meglátással és nagy hozzáértéssel elemezte a háborús izgatás miatt gyötrődő kis nemzetek küzdelmét a fegyverkezési őrület ellen, aminek következtében úgy gazdaságilag, mint társadalompolitikailag majdnem a tönk szélén állanak. Természetesen nemcsak ezt látta meg kedves barátunk kutatásai során, hanem a múzeumok és ősrégi templomok látogatása alkalmával bepillanthatott az Ember múltjának és képességeinek kulisszái mögé is, ahol kommentár nélkül is felfedezhette az ember szépre és jóságra valló, született hajlamosságát. Feleségével együtt, kéz-a- kébben, elbiivölten állott meg Rómában a kegyhelyeken őrzött Rafael-képek előtt. Majd extázisbán szemlélte az egyik templomban Michel Angelo egyik remek alkotását, Mózes szobrát, amelyen a müvész-lélek sugallatára irányított véső parányi karcolása is kifejezésre juttatta a tökéletes emberi karakter minden árnyalatát; a gyönyörű fizikumra emlékeztető Apolló nemes vonásait, a bölcs és őszinte valláserkölcsösség jóságot sugárzó és ezt a mindennapi életben gyakorló ember arckifejezését. Aztán betért a Ciszterciták templomába, ahol a hatalmas mennyezetre festve láthatta a Világ Teremtésének bibliai jelenetét a tizenkét apostol által őriztetve, (Judást. egy pillantásra sem méltatta —, ilyen ember ő) és ezt a minden képzeletet felülmúló képet is ugyanazon ember varázsolta ecsetjével a mennyezetre, aki a párja nélküli Mózes-szobrot faragta nemes márványba. Magábaszálltan kérdezte az agyában-szi- vében kavargó érzéseitől: hogyan lakozhat egyetlen egy emberi kebelben az utolérhetetlen művészet két különböző' megnyilatkozásban, ilyen teljes tökéletességgel? Honnan ered ez a lelki erő, amely ilyen precizitással tudja kettévágni az ember énjei és alkotásra ösztökélni? Tudom, hogy barátunk még mindig keresi erre a választ. Nos, beszélgessünk róla. Éppen a napokban olvastam, hogy nagy nemzetközi tudós- tekintélyek jöttek össze Budapesten, ahol vizsgálataik eredményeként elfogadták azt a feltevést, hogy a Földünk, a világűr egyik planétája, körülbelül ötezer millió esztendővel ezelőtt szakadt ki az élet sugarát pazarul ontó Napból és azóta hol gáz, hol cseppfolyós, vagy szilárd alakban kering szülőanyja körül. Ezen idő alatt a keringés következtében összekeveredtek az élet alkotó sejtjei és végül az igv keletkezett protoplazmából megszületett a lehűlt felületen az élőlények világa, s ebből, vagy ezer mülió esztendővel ezelőtt, az ember. Primitiv formában eleinte csupán étvágyának kielégítésére gondolt, majd a különböző alakulások következtében magára szedte a hipok- ratizmns. a kétarcúság utálatosságát, ami az egymás közötti érintkezés következtében olyan vastag rétegben rakódott reá, hogy az utóbbi évszázadok folyamán a centrifugális erő legnagvobb részét ennek az undok szokásnak lecsiszolására próbálja felhasználni, — mert a fejlődés szinte fizikai létezését teszi függővé ettől. Fajtánk történelmének egybillió esztendeje múl tán is az ember tehát csak annyira fejlődött, mint ahogy gyakorlati viselkedésében napjainkban észlelhetjük. Találunk közöttük olyanokat, akiknek életrendje a gonoszság forrásából táplálkozik, s vannak olyanok, akik jóságos egyéniségüket is kettéosztják, hogy igy szolgálják embertársaikat. Vannak művészek, akik hatalmas tehetségük minden parányi szikráját arra használják, hogy ezáltal is maradandó örömet és boldogságot szerezzenek fajtájuknak. Az ember kétarcúsága azonban még mindig számottevő befolyás a cselekvés és viselkedés terén. Itt van például Tolsztoj Leo, a hatalmas földesur, Krisztus alázatos követője, a cári Oroszország grófja, aki föladta rangját, társadalmi pozícióját, vagyonát, hogy Írásaival szolgája a félrabszolgaságban élő orosz népet s az emberszeretet nemes elveinek gyakorlására hívja fel a világ népét. S ezt a jóságáról közismert embert, az "Anna Karenina”, a “Háború és Béke”, a “Feltámadás” és számos más klasszikus mü Íróját mégis kőszívűnek tartotta a felesége. “A jóság gyakorlása nem a szivéből eredt Tolsztojnak — írja a felesége —, hanem az elveiből. Képes volt a szolgáknak a vizhordásnál segédkezni, de a feleségének sohasem mondotta, hogy pihenjen meg a munkánál é3 az együtt töltött 32 esztendő alatt nem adott gyermekének egy pohár vizet és soha öt percre nem osztozott vele a gyermeknevelés gondjaiban”. Az irodalom géniuszai között van Rousseau is. aki a “Social Contract” cimü hatalmas irodalmi müvében mesteri művészettel fektette le a gyermeknevelés korrekt szabályait, — de ugyanakkor saját öt gyermeke a lelencházban nőtt fel. Minden egyéb irasa csak úgy duzzad a sok szép gondolatoktól, az ideális elmélyülés lelket üdítő példáinak tömegétől, az emberi jóakarat gyakorlati alkalmazásának szükségességétől — nap-nap utáni viselkedése ennek ellenére semmiben sem külön bözött az erkölcsi züllöttség fertőjében vergődőkétől . . . Azután érdekes Pierot francia barát esete is, akinek csodálatos ékesszólással elmondott prédikációira zsúfolásig megteltek a templomok és miután cellájában nyugovóra tért, az éjszaka legnagyobb részét arra használta fel, hogy az utókor számára feljegyezze prédikációinak eget renRégen olvasott ily izgalmas regényt Tisztelt Szerkesztőség. Hálás vagyok, hogy megküldték részemre Fehér Klára: A Tenger c. kétkötetes regényét. Régen olvastam ilyen izgalmas, nagyszerű társadalmi regényt, mint ez. Megelevenedett előttem a mezőgazdasági gépgyár irodája, a tisztviselők, tulajdonosok, a gyár munkásai, akik Csuti főmérnökkel hősies küzdelmet folytatnak a nácik által kiszállításra elkészített gépek megmentéséért. Ott van Csapiár Ágnes, a fiatal könyvelőnő. aki az éhséggel kiizködve bujkál az elhagyót! raktárban, miközben lassan öntudatra ébreo hogy tulajdonképen hová is tartozik ő; Kemenes Tibor, az ingadozó fiatal banktisztviselő, akit Csapiár Ágnes szeret; dr. Ács István, fiatal orvos, aki életét kockáztatva' menti ki a nyilasok kezéből a nagy értéket képviselő rádiümot. De ott van a gyűlöletes nyilas, Palankay is, vagy Tatár cégvezető, aki nem riad vissza semmitől, hogy célját elérje. Szeretném lapunk olvasóinak figyelmét felhívni erre a kitűnő olvasmányra, amely regény formájában tiszta képet nyújt a magyar nyilasok és a nácik fosztogatásáról és pusztításáról a háború utolsó napjaiban. De képet kapunk arról is. hogy az életrevaló magyar munkások, közép- osztálybeliek milyen hősiesen építették újjá a rombadölt várost, a kifosztott gyárakat, a lerombolt hidakat, olyan hősök segítségével, mini Csuti mérnök, Homok Jani fiatal munkás, Csapiár Ágnes, s a többiek. K. R. Modernül készített ételeket vásárolnak Az alábbi levélrészletet egy Magyarországon tartózkodó jóbarátnőnk leveléből közöljük, melyet édesanyjának küldött. Drága mama! . . . Először egy kicsit be is vásároltam és otthon fömgettem. Tegnap vettem package stéket és siskebbáb húst, ami el volt készítve hagymával és burgonya szeletekkel, és felhúzva egy nyárson. Igv van csomagolva a húsleves is, meg a marha-pörkölt és rántani való hús, ami már be is van panirozva. Vettem fagyasztott borsót és savanyu cseresznyét, csirke aprólékot szintén csomagban. Egy csomag peanutot és Va^u -zo t tejet, mert az tovább tart és azt a kismacskám is szereti. Evv üveg jó bort, sört, rozskenyeret és egy pár diós csokoládé szelete4". Van kmmnb', rizsa, hagyma tészta,. tarhonya és csomagolt paradicsomleves a spájzomban, és más dolgok is, tehát láthatod, hogy nem maradok éhesen. S én még felét sem eszem annak, amit mások; ezek úgy esznek, hogy csoda. . ,S látnád a vidéki hölgyeket,, azok mellett én úgy nézek ki, mint a seprünv-l. Még elfelejtettem megemlíteni a szardíniát, a tinót, a kínai narancsokat, amik szintén a spájzban vannak. Most nem tudok sokat imi, de mindenkit sokszor csókolok. Rózsi gető hazugságait, amit gondos figyelmességgel elzárt kortársai elől és ez a kétéltüsége csak halála után tudódott ki , — jelentős anyagot szolgáltatván az igazi kutatáshoz. Egy billió évfávlat után is tehát csak ennyire tudott fejlődni az ember. Egyik az örömet és boldogságot szolgáló művészetben, másik cselekedeteiben, némelyek pedig írásaikban adják tudtunkra, hogy milyen egyéniségek kívántak lenni, — de a hús és vér ingere más utakra terelte őket. Munkájuk azonban hallatlanul maradandó és jól tesszük, ha eszerint bíráljuk őket. Nagyon örülök, hogy résztvettem ezen az előadáson, különben a fentiek elmondására talán sohasem került volna sor. No meg egy tapasztalattal is gazdagodtam. Egy valódi milliomos mellett ültem az előadás alatt, aki az előadó barátja volt s aki. olyan lelkesedéssel tapsolt a kis emberek, munkások életkörülményei programszerű megvalósításának eszmei témaköréhez, mintha ö is érdekelt fél lenne. Beszélgetés során felfedeztem benne azt- az embertípust, aki egyik pillére az emberiség jövőjének, mert ott él szivében a mások boldogsága iránti érdeklődés. Alapjában tehát jó az ember, csak nem érkezett még el méltóságának magaslatára. De a jelek szerint a mi korunkban már a Sputnik távolságot átszelő sebességével száguld feléje... =§ RÖVIDÉN A TESTMOZGÁS ÉS AZ ÉRELMESZESEDÉS. — Az érelmeszesedés a kulturországok lakosságának egyik legveszélyesebb ellensége lett, olyannyira, hogy a halálozási statisztikában a napjainkban már visszaszorított tbc helyére került. E betegség okainak felderítésével számos kutató foglalkozik. Érdekes vizsgálatokat végzett ilyen vonatkozásban H. Schlüssel német tudós, aki azt kutatta, hogy a testmozgás vagy ennek hiánya- hogyan függ össze a vérkeringéssel, illetőleg az érelmeszesedéssel. A kísérletek alkalmával 83 him tengerinyulat 100 napon keresztül olyan étrenden tartottak, amely főleg oliva-olajból, sült libamájból és koleszterinből áll. Ez az étrend a korábbi kísérletek tanúsága szerint teljes-, biztonsággal előidézi az állatok érelmeszesedését. A kísérlet során a ten- gerinyulak egyik csoportja nem végzett mozgást, a másikat naponta készer 20—20 perces “futó- tréningnek” vetették alá. A vérkeringéssel kapcsolatos vizsgálatok alkalmával kiderült, bogy a naponta testmozgást végző állatokon — ugyanazon étrend mellett — az érelmeszesedés sokkal kisebb mértékben fordult elő, mint nem mozgó társaikon. • Svéd kutatók felfedezték a viruses influenza hatásos ellenszerét. Jelentősége a vírusos megbetegedések elleni harcban ugyanaz, mint a szu!- fának a baktériumos betegségeknél. Az aj antibiotikumot “flumidin”-nek hívják és előnye, hogy’ semmilyen káros hatást sem gyakorol az emberi szervezetre. • Uj Verne-film készült Hollywoodban “A világ ura” cimü könyvből. A felvételeket William Whitney- rendező vezeti. • A svájci Rapperwill mellett a napokban egy magyarországi jelzéssel ellátott gyöngybagoly került kézre. Az esetet jelentették-a magyar Madártani Intézetnek, ahol megállapították, hogy a madarai Tölgyesi János ornitológus Győrött jelölte meg, 1Ö59, december 13-án. A madár kézrekerü- lése azért érdekes, mert eddig úgy tudták, hogy a gyöngybagoly nem vonuló madár. e Renzo Rosselini olasz zeneszerző, Roberto Ros- selini ismert filmrendező fivére, operát komponált Arthur Müller “Pillantás a hidról” cimü,, sikerrel játszott színmüvéből. Az uj dalmű ősbemutatója decemberben lesz Rómában. • Ötszázszór volt kórházban tiz év alatt az angol Maurice Hatt. A kórházak “beteges barátja” legutóbbi távozása után ellopott egy teherautót, és azt szándékosan szabálytalanul vezette, balesetet akart szenvedni, hogy ismét kórházba vigyék. Sikerült is neki; megfigyelésre egy zárt intézetbe ke tiit. ellentmondás: ígv hátralékos elhf*zWof
