Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-29 / 39. szám
Thursday, Sept. 29, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 12_ AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSE (Folytatás a 2-ik oldalról) szabadságot, hogy népeik szabadon kifejezett akaratának és óhajának megfelelően építhessék iáját nemzeti államukat. A 'gyarmati rendszert, a gyarmati közigazgatást összes formáiban teljesen meg kell szüntetni, hogy az ilyen területek népei saját maguk határozhassák meg sorsukat is államuk igazgatásának formáit. 2. Szüntessék meg a gyarmati rendszer összes támaszpontjait, az idegen területeken levő birto- aokat és bérbeadott területeket. 3. A kormányok az államközi kapcsolatokban szigorúan és hiánytalanul tartsák be az ENSZ dapokmányának és a jelen nyilatkozatnak kivétel nélkül valamennyi állam egyenlőségére, szuperén jogai és területi sérthetetlensége tiszteletjen tartására vonatkozó tételeit, ne tűrjék meg i kolonializmus semmilyen megnyilatkozását, ígyik állam semmiféle kizárólagos jogát vagy •lőjogát más államok rovására.” \ felszabadult cári gyarmatok Ezután Kruscsev számadatokkal mutatta be, jogy mennyire visszatartotta a népek fejlődését íz, hogy gyarmati sorban tartották őket. össze- íasonlitotta ezt azokkal az eredményekkel, amidet a régi cári gyarmati népek elértek a szocia- ista forradalom által való felszabadulásuk óta. •'zek a közép-ázsiai nemzetek ma már sok vonatozásban túlhaladják a fejlett európai kapitalis- a államok eredményeit. ^ leszerelés problémája A leszerelés kérdésének jelentőségét különösen dáhuzta beszédében a szovjet miniszterelnök: “A szovjet kormány, amely következetesen és llhatatosan folytatja békeszerető politikáját, ün- tepélyesen kijelenti az ENSZ-közgyülés jelen ilésszakán, hogy a Szovjetunió csakis olyan fegyenes erőkkel rendelkezik, amelyek hazánk védelmét, valamint szövetségeseinkkel és barátainkkal zemben fennálló kötelességeink teljesítését szólalják arra az esetre, ha agresszió éri őket. A zovjetunió — mondotta Kruscsev — csak azért énvtelen hadsereget fenntartani, mert az általános és teljes leszerelésről szóló javaslatainkat mind ez ideig nem fogadták el. Minden tőlünk elhetot megteszünk, hogy az általános és teljes iszerelés megvalósuljon, hogy az emberiség meg- zabaduljon a fegyverkezési versenytől és egy jabb pusztító háború rémétől.” A nyugati hatal- .ak — folytatta Kruscsev — “a maguk részéről ’yan javaslatokat terjesztettek elő, amelyek sem 'talános, sem teljes leszerelést nem irányoztak \ s egyáltalán nem beszéltek a leszerelésről, hamm csak a fegyverzet ellenőrzésére vonatkozó mtézkedéseket tartalmaztak. Tehát: ellenőrzést Mitványoztak leszerelés nélkül. Ezzel szemben aetetlen nem látni, hogy ellenőrzés bevezetése szerelés nélkül egyértelmű lenne egy nemzetkö- kémkedési rendszer megteremtésével, és nem egitené elő a béke megszilárdítását. Sőt ellenke- őleg, megkönnyithetné, hogy az esetleges ag- sszor megvalósítsa a népekre nézve veszedelmes érvéit. Mi sohasem fogunk beleegyezni a fegy- erzet ellenőrzésébe leszerelés nélkül, mert ez azt dentené, hogy ösztönzést adunk az agresszornak. . mi célunk a tartós béke biztosítása, ezt pedig sak a fegyverzet és a fegyveres erők szigorú emzetközi ellenőrzés mellett történő megszün- ítésével lehet elérni. “Mi most a többi között — emelte ki a minisz- jrelnök — arra gondolunk, hogy az általános i teljes leszerelésnek már az első szakaszában 1 kell számolni az atomfegyver célba juttatására ■olgáló összes eszközöket; részletesen ki kell dol- ozni minden szakaszban a hatékony nemzetközi lenőrzést szolgáló intézkedéseket; tekintetbe kell enni egyes nyugati hatalmaknak azt a kivánsá- át, hogy már a legelejétől fogva irányozzuk elő fegyveres erők létszámának és a hagyományos 'gyverzetnek a csökkentését.” békés együttélésről A népek békés együttélésének alapelve, hogy rvmás belügyeibe való beavatkozás nélkül, a há- jru teljes kiküszöbölésével fejlődjenek. Példáik említette a szovjet miniszterelnök, a szocia- íta országok kapcsolatát az uj gyarmati iga alól •lszabadult államokkal. Ezek ha technikai segíthet nyújtanak a gyarmati államoknak, nem ki- inják cserébe függetlenségüket, nem szólnak be- ezek belügyeibe. Különös fontosságot tulajdonitott Kruscsev, a szovjet-amerikai viszony megjavításának. “Korunkban óriási esztelénség lenne, ha a világ két legnagyobb hatalma nem tudna megegyez ni. Meg kell egyezni, már csak azért is, mert a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya óriási jelentőségű a béke sorsára. A szovjet kormány kész a jövőben is mindent megtenni, hogy javuljanak a kapcsolatok hazánk és az Egyesült Államok között.” Javaslat a UN megreformálására A UN munkáját bírálva, a miniszterelnök rámutatott arra, hogy a jelenlegi főtitkár a kongói kérdésben teljesen a gyarmattartók érdekét képviselte. “Hamarskjold főtitkár ur a gyarmattartók csupán formai elítélésének álláspontjára helyezkedett, de valójában, a gyakorlatban a gyarmattartók irányvonalát követi. Szembehelyezkedik a törvényes kongói kormánnyal és a kongói néppel.” Hogy a jelenlegi hiba ne ismétlődjön meg, Krus csev a következő indítványt terjeszti elő: “Ésszerűnek és helyesnek tartjuk, hogy a UN végrehajtó szerve ne egyetlen személyben, a főtitkár személyében testesüljön meg, hanem a UN bizalmával övezett három olyan személyben, akik a 1. nyugati hatalmak katonai tömbjeit; 2. a szocialista országokat és a 3. semleges államok csoportját képviselnék.” A UN székhelyének áthelyezése “A gyakorlat bizonyítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok korlátozza és megnyirbálja különböző államok képviselőinek jogait — mondta Kruscsev. — Ismeretesek például olyan tények, hogy a fiatal afrikai és ázsiai államok képviselőit az Egyesült Államokban faji megkülönböztetésnek vetették alá, sőt, mi több, banditatámadások érték őket. “Felvetődik a kérdés, nem kellene-e gondolkodni azon, hogy más, olyan helyet válasszunk ki az ENSZ székhelyének, amely jobban elősegítené e nemzetközi szerv eredményes munkáját? Ilyen hely lehetne például Svájc vagy Ausztria. Teljes felelősséggel kijelenthetem, ha célszerűnek tartják az ENSZ székhelyének a Szovjetunióban való elhelyezését, mi a legjobb feltételeket biztosítjuk munkájához, szavatoljuk a teljes szabadságot és biztonságot mindenkinek függetlenül politikai és vallási meggyőződésüktől, bőrük színétől, mivel országunk nagyra becsüli minden állam szuverén jogait, valamennyi nagy és kis nép egyenlőségét.” Beszédének befejezésében ezeket mondta Kruscsev : “Cselekedjünk hát úgy, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 15. ülésszaka ne csak a reményeknek, hanem a remények valóra váltásának is az ülésszaka legyen. A szovjet kormány kész megtenni mindent, hogy már ma ösz- szeomoljék a gyarmati rabság, hogy a leszerelésre már ma konkrét, érdembeli megoldást találjanak.” Castro beszéde Szeptember 26-án Fidel Castro miniszterelnök tartotta meg 4 és fél óráig tartó nagy beszédét. Beszédének, amelyet egyetlen papírlap alapján mondott el, csak lényegét ismertetjük. Bevezetőben megemlékezett arról a megalázó eljárásról amin Kuba delegátusainak keresztül kellett mennie. Nem akartak szállodát a rendelkezésükre bocsátani és minden módon akadályozták elhelyezkedésüket itt az Egyesült Nemzetek székvárosában. Kuba gyarmati kizsákmányolása Ezután a miniszterelnök rátért annak történelmi ismertetésére, hogyan zsákmányolták ki az országot amerikai vállalatok és tőkéscsoportok az 1898-as spanyol-amerikai háború után. Ezek koncessziókat szereztek Kuba földjeire és bányáira, valamint kereskedelmére. Azok a kormányok, akik ezeket az engedményeket adták — mondta Castro —. a külföldi monopóltőkések embereiből tevődtek össze, a legreakciósabb rétegekből. Ezek semmit nem törődtek a kubai néppel csak a monopóliumok hatalmát. Felszámolta annak követként meg az, hogy Batista kormányzása alatt 600 ezer munkanélkülje volt ezzenek a kis országnak. Az uj, forradalmi kormány megszüntette a monopóliumok hatalmát. Felszámolta annak következményeit, amit a korábbi reakciós kormányok a koncessziókkal a nép számára okoztak. Ez idézte fel — mutatott rá Castro — az amerikai újságok haragját és igy kommunistának bélyegezték kormányát. Ezután következtek azok a gazdasági megtorló rendelkezések — mondta — az USA kormánya részéről, amik még jobban kiélezték a feszült helyzetet. Az amerikai flottatámaszpont De nem elégedtek meg a gazdasági intézkedésekkel. Számtalanszor berepültek Kuba légterébe1 — folytatta a miniszterelnök — amerikai repülők. Azonkívül a szigetország területén, még a korábbi kubai kormányok politikájának következtében egy amerikai teugerészeti támaszpont is található. Ez a támaszpont elősegíti a háborús hisztéria felkeltését — mondta Castro. Ahogy ez a támaszpont veszélyeztetni fogja Kuba békéjét és belső biztonságát, a forradalmi koimány minden intézkedést meg fog tenni, hogy a nemzetközi jog alaján ezt az amerikai támaszpontot eltávolitsa. Erőszakot nem fog alkalmazni, nehogy ezzel ürügyet szolgáltasson az intervencióra. Nem Kuba az első és nem is az utolsó — mondotta —, aki szenved az Egyesült Államoktól. Itt felsorolta azokat az afrikai, közép-keleti és latinamerikai nemzeteket, amelyek áldozatai voltak ilyen beavatkozási kísérleteknek. De ha minket megtámadnak — tette hozzá Kuba fiatal miniszterelnöke — nem leszünk egyedül a támadóval szemben. Felhívása az amerikai közvéleményhez Hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére sem téveszti össze az amerikai kormányt és a monopolistákat, az Egyesült Államok tehetséges és derék népével. Kérte az amerikai közvéleményt, hogy személyes tapasztalat utján győződjön meg arról, hogy milyen óriási fejlődésen ment keresztül az országa az alatt a húsz hónap alatt, amióta forradalmi kormánya uralmon van. Saját szemükkel vizsgálják meg — kérte Castro — azokat az intézkedéseket és rendeleteket, amit a nép érdekében és jólétének előmozdítására tettek. Újabb ásatások Pompejiben Pompeiben még mindig érdemes ásatásokat végezni, noha már évszázadok óta foglalkoznak feltárásával. Egyébként még ma is egész városnegyedek alusszák álmukat a hamutakaró alatt. Az olasz kormány uj útépítési programja most szépen hozzájárult Pompeji feltárásához. Olaszországnak idegenforgalmi okokból széles, uj au-., tóutakra van szüksége. Az idei útépítési program egyik útszakasza Pompejin vezet keresztül. Emiatt most nyolc négyzethektár területet kívánnak feltárni.. Ebből 2,5 négyzethektár a régi város falain belül húzódik. Mivel a kormányzat az ásatásokra mindig kevés pénzt juttat, Amadeo Mauri, az ásatások vezetője, lelkesen, fogadta a tervet. A kijelölt területen a hamuréteg 10 méternél is vastagabb. Ez nem mind eredeti Vezuv-hamu- lerakodás, hanem az első ásatások ‘kibányászott’ és félredobott hamuja, amit annak idején nem szállítottak el- Az útépítési és feltárási munka körülbelül egy évig tart és eközben 700,000 köbméter vulkanikus hamu megmozgatására kerül sor. Minthogy ebben jól fejlődnek a főzelékfélék, a tervek szerint a hamu zömét — 500,000 köb-i méternyit — elszállítanak, hogy egy sziklás talajú uj település kertgazdaságát javítsák meg vele. Az újabb ásatásokkal Pompeji déli része kerül napvilágra. A fő útvonalát fél km hosszúságban már régebben helyreállították. Az utmenti házakat, amenvire csak lehetett, eredeti állapotukban rekonstruálták. A cserép ereszek ismét védik a boltok bejáratát, és még a kapuk kopogtató eszközét is elkészítették a lávában vagy hamuban talált lenyomatok segítségével. A múlt; századbeli ásatások alkalmával történt, hogy a. munkások a kemény hamütömegben léghólyag— hoz hasonló hézagot találtak. Az ásatások vezetője folyékony gipszet öntetett az üregbe s amikor a megkeményedett anyagot kiásták, négy vo- nagló emberi test “szobra” került elő: a halál elől menekülő pompej ibeliek gipsz másai, amelyek az agónia, pillanatát örökítették meg. Azó-, ta több száz ilyen pompejibeli alak-mást öntöttek ki. Az uj ásatások során feltehető, hogy számos sir és “villa” is kerül elő a falakon kívüli területen. Amikor Pompejit a Vezúv hamuja eltemette, a város iá sódásiiak abban a szakaszában volt, amidőn a tehetős emberek és az arisztokrácia a. “zöldbe”, a város szélére költözött A “belvárosi” házakban a kevésbé tehetős kereskedők laktak. "
