Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-29 / 39. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sept. 29, 1960 Szél jegyzetek Szajkó módjára hirdetik a kommunizmus elleni gyalázkodást. A vallásos babona szerepe a korteskodásban. A felvilágosító mese California állam Riverside megyéjében rendkívül nagy sérelem érte Harold C. Bliss nevii polgártársunkat. Mint ilyenkor szokás, ő is a helyi újságban adott kifejezést nagy bánatának — vagyis az újságnak irt levélben hozta nyilvánosságra nagy sérelmét. Megtudjuk leveléből, hogy Mr. Bliss két évvel ezelőtt eladta a házát s az árából, egy kevés megtoldással már vásárolt is másik otthont. És ime — hát nem borzasztó! — most mégis ott találta a nevét a tax-collector (adószedő) azon névsorában, amit az adóval hátralékosokról az újságokban közölnek, azzal a fenyegetéssel, hogy ha az adót bizonyos határidőig meg nem fizetik, hát a szóbanforgó telket vagy házat a hátralékos adóért el fogják árverezni. Biiss polgártársunk törvénytisztelő jó hazafi, aki ugv véli, hogy aki nem fizeti meg az adóját idejére, az kárt okoz a hazának, vét a közösség leien—szóval nem jó ember. így szörnyű nagy sérelemnek tartja, hogy az ő nevét betették a rossz, vagy legalább is gyenge hazafiak sorába, holott neki már két év óta semmi köze sincs a szóbanforgó házhoz, miért is pörrel fenyegetraz adószedőt, sőt az egész megyei bizottságot. Megértjük és méltányoljuk Bliss polgártárs felháborodását, bizonyos mértékig rokonszenvezünk is vele, csak azt nem értjük, miért kellett ehhez a levélhez hozzáfűzni ezt a pár mondatot: “Micsoda törvényes vagy erkölcsi joga van a tax- collectornak, vagy a megyei bizottságnak arra, hogy adóhátralékért kipellengérezzen olyan polgárt. akinek már évek óta semmi köze sincs a szóbanforgó telekhez? HÁT HOL VAGYUNK? HISZEN ILYESMIT CSAK OROSZORSZÁGBAN CSINÁLNAK!” Orosz-fóbia íme, ez az erkölcsös s valószinüleg vallásos polgár felháborodva panaszkodik az őt ért sérelmen s ugyanakkor szemrebbenés nélkül intéz olyan, vagy még nagyobb sérelmes támadást “Russia” ellen. Szót sem érdemelne Bliss polgártárs ily meggondolatlan kifakadása, ha az nem lenne olyan általános, hogy mindenütt halljuk, lépten-nvo- mon beleütközünk, mert bármi is történik jelenleg az Egyesült Államokban, vagy széles e nagyvilágon, mindjárt kapcsolatba hozzák a Szovjetunióval, amit persze csak a “Russia” szóval jeleznek. Nem kell bizonyítanunk, hiszen mindenki látja és hallja az újságokban, a rádión és a televízión keresztül, hogy minden, de mindenféle ROSSZ dolognak okozója RUSSIA. Már azon sem csodálkozunk, ha az oroszokat okolják még az időjárás kedvezőtlen változataiért is. Aztán egyre halljuk az intelmeket: Ne tedd ezt, vagy ne tedd azt, mert azzal csak az oroszok malmára hajtod a vizet. És amig a sajtó — vagyis az újságok, a rádió és a TV még valami módon (ha rosszakaratú szögletességgel is), de megindokolják vádjaikat, ADDIG AZ ÉRTELMISÉG ALACSONY FOKÁN ÁLLÓ NÉPEK MINDEN GONDOLKODÁS NÉLKÜL DOBÁLJÁK A SZOVJET FELÉ IRÁNYÍTOTT GYALÁZKODÁSAIKAT. Ilyen ostoba handabandázásnak egyik példáját mutatta be Bliss polgártársunk is. Mint mondottam, mi megértő emberek vagyunk. Megértjük, hogy a tudatlan emberek szajkó módra utánozzák a vezetőiket, rágódnak azon szellemi termékeken, amiket eléjük dobnak. Csakhogy jelen esetben ez a szellemi táplálék nemcsak káros, túlzó nemzeti sovinizmus kitermelője, hanem ápolója a jelenlegi háborús feszültségnek s végeredményben mindannyiunk elpusztításához vezethet. Imádkozzunk Az -oroszok elleni végtelen nagy gytilőlethirde- tés eszünkbe hozza azt a középkori felfogást, hogy mindenféle rossz dolgot csak Sátán, az ördög okoz, miért is ezt a gonosz lényt mindenütt és mindenkor üldözni kell. Szidták és bántalmazták is ezt a gonosz istent, de titokban mégis hajlandók voltak hozzáfordulni, ha á másik istentől nem kapták meg azt, amit vártak tőle. Valószínű, hogy Dwight David Eisenhöwef, aki egyszerre nagyon szent (vagy csak álséent) lett, amikor az elnöki székbe ült, azóta tüntetőén jár templomba, szintén osztozik az oroszok elleni általános felfogásban s azért a napokban október 5-ét NEMZETI IMA-NAPNAK proklamálta. így minden jóravaló amerikai hazafinak kötelessége, hogy azon a szerdai napon A SAJÁT MÓDJA SZERINT ÉS A SAJÁT ISTENÉHEZ IMÁDKOZZON. A proklamáció nem mondja meg, hogy MIÉRT KELL IMÁDKOZNUNK, de valószínű, hogy a “troublemaker”-ek (bajcsinálók) megsemmisítéséért is és az sem titok, hogy az ilyen ima valójában véve a háborús szellem élesztőse, amit a keresztény felfogás szerint talán inkább Sátánhoz, mint Istenhez kellene irányítani. De nem akarunk mi itt teológiai vitákba kezdeni, mert a gyakorlat mutatja, hogy az ilyen felülről elrendelt imádkozásoknak semmi értelme sincs. Hiszen mi igen jól emlékszünk arra, hogy az istenfélő jámbor emberek a papjaik vezetésével az egész világon megkezdték még 1917 november havában az istentelen gonosz oroszok megsemmisítéséért szóló imájukat és folytatták egész a mai napig; ezzel szemben az istentelen oroszok csak nevettek és azt mondották, hogy az istenek csak az ember agyában született képzetek, tehát tehetetlenek. És ime, az imák dacára is a kezdetileg olyan gyenge Szovjet állam annyira megrősödött, hogy az itt nagyon gyűlölt közös termelési rendszert a világ egvharmada magáévá tette. Az egyházak szerepe Nehéz megállapítani, hogy az imádkozás módjában történt-e baj, vagy pedig abban, hogy a végeredményben a háborút kérő imákat nem Je- hovához, hanem valóban Sátánhoz kellett volna küldeni? De annyi tény, hogy eddig az imák a közösségi eszme (amit röviden a kommunizmus szóval jelölnek) eltiprása helyett, annak megerősítéséhez vezettek. A vallásos és álszenteskedő amerikai politikusok azonban nem igy látják. Mint Eisenhower proklamáció ja mutatja, ők még mindig hisznek az ima hatalmában. Azonban azt a nagyon fontos dolgot, hogy melyik istenhez imádkozzanak, elhanyagolják. Ehelyett azt állítják, hogy az a fontos, HOGY MELYIK EGYHÁZ KÖZVETITÉ- TÉSÉVEL IMÁDKOZNAK. Ezért a republikánusok alattomban megindították a katolikus Kennedy ellen a suttogó hadjáratot, hogy ha az győz, akkor az Egyesült Ál- lomik a Katolikus Egyház karmaiba kerül. Elmondják aztán, hogy milyen nagy a szegénység azokban az országokban, amelyeknek HIVATALOS vallása katolikus, mint pl. Spanyolországban is. És felsorolják a katolikusok népellenes cselekedeteit, amikből egész könyvtárra valót lehetne összeírni. Igazán távol áll tőlünk a Katolikus Egyház védelme. Mi nagyon jól ismerjük ennek az egyháznak közel kétezer éves történetét és bizony a szőr nyüséges dolgokkal szemben vajmi kevés jót ismerünk benne. De midőn a vallás kérdését a jelenlegi elnökválasztással kapcsolatban mérlegeljük, nem szabad elfelejtenünk, hogy a VALLÁSOK — és nekünk azok egyformán csak a babóna körébe tartoznak —, MÉG SOHA SEM TERJESZ KEDTEK OLYAN ERŐSZAKOSAN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN. MINT A PROTESTÁNS TRUMAN ÉS A PROTESTÁNS EISENHOWER ADMINISZTRÁCIÓI ALATT. Álszenteskedők A vallásos babonától már felszabadult választóknak jól meg kell gondolni, hogy melyik adminisztrációtól várhatunk nagyobb és tisztább vallásszabadságot, ami alatt azt értjük, hogy mindenki KÖVETHETI AZT A VALLÁST, AMELYIKET AKARJA, VAGY NEM KÖVETI EGYIKET SEM. Az évek óta már liberális gondolkodást mutató és gyakorló katolikus Kennedyétől-e. avagy az Eisenhowert utánzó, álszenteskedő Nixonétól? És mert az elnök nem egyedül, hanem tanácsadókkal, segítőkkel kormányoz, vegyük tehát számításba a két jelölt legfőbb támogatóját is. Az egyik oldalról ott van Adlai Stevenson, . akiről nem kell bővebb ismertetést írni? á másik öldalon ott van Barry. Goldwater, arizopabszenátor^Nixon jelenlegi fökortese, aki ilyesmiket ir: “A kommunisták kiirtják az emberből a kezdeményezés szellemét, mert minek kellene dolgozni, takarékoskodni és a saját meg gyermekeink jövőjéről gondoskodni, amikor sokkal könnyebb a karosszékben hintázni és várni, hogy a kormány gondoskodjon rólunk. “De az isten nem igy akarja, mert ha azt akarná, akkor egyformára teremtett volna mindannyiunkat, egyforma tehetséggel, gondolkozással és kívánságokkal látva el mindenkit. Az isten nem akarja azt, hogy könnyen éljünk. Azt akarja, hogy küzdjünk az életért és győzzük le az akadályokat. Akik Istennek ezt az akaratát meg akarják változtatni úgy, hogy a mindenható állam felépítésével meg akarják könnyíteni az emberek életét, azok magukat az istennél is okosabbnak tartják.” íme a tipikus álszenteskedő felfogása, vagy legalább is amivel vallási alapon védelmezi azt a termelő rendszert, amelyben az emberek egymással verekedve szerzik meg az élethez szükséges javakat. Ez az isten akarata, mondja a protestáns szenátor Goldwater. Tanulságos történet Valójában ma már józan, elfogadható érvekkel nem is lehet védelmezni a “private entei’prise” rendszert. De mert mind a két párt csak a tőkés termelés szülötte és védelmezője, nagy általánosságban egymástól csak keveset különböznek. A tőkés termelés előnyeinek kimutatása helyett lesüllyedtek a kommunizmus elleni ácsárkodásra és a különböző egyházak előnyei vagy hátrányai hánytorgatására. Nemcsoda tehát, ha igy nem sok vizet zavarnak és az érdeklődés még mindig nagyon csekély. Közben a nagy világesemények rendkívül sebességgel követik egymást. Szinte naponként születnek uj országok, egész kontinensek politikai képe változik meg szinte máról-holnapra. Régi ideológiák lomtárba kerülnek, közöttük a kommunizmus gyűlölete és a vallásos babonákban való hit is. De ha ezt a kettőt kivesszük a mai elnök- választási kampányból, mi marad akkor? Erre a kérdésre talán legjobb választ ad ez a kis történet: A szegény farmer telerakta kocsiját trágyával, hogy kivigye a legtávolabb eső földjére. Igen ám, de a nagyon gödrös, sáros utón a szegény két ge- i be alig bírta a terhet. Közben a kocsi saroglyaja kikapcsolódott és a drága jó trágya mind egy szálig kirázódott a kocsiból. A kocsi azonban még igy is belezökkent egy olyan mély sárgödörbe, hogy a lovak nem tudták kihúzni. “Úgylátszik, le kell raknom a trágya egy részét, hogy könnyítsék a terhen” — gondolta a farmer. Aztán leszállt s akkor ámulva látta, hogy a kocsi üres. “Hejj, azt a...” — káromkodta el magát a farmer —, “hiszen ha a trágya elveszett, akkor most már nem maradt semmi kidobni valóm!” Hejj, ha a mi két nagy politikai pártunk ezt a két trágvás kérdést — a kommunizmus határtalan gyülöletélesztését és a vallásos babona feletti rágódást kidobja, akkor nem marad ott semmi tovább, amiről beszélni érdemes lenne! És a két párt vezetői nagyon jól tudják ezt, azért ragaszkodnak olyan görcsösen gyanús szagú program j ükhöz. Tisztelt Szerkesztőség! Szerencsésen hazaérkeztünk a lapkonferenciáról. De már útközben elhatároztuk, hogy ;az ott hozott határozatokat életbe léptetjük, mihelyt hazaérkezünk. Ezért máris küldök címeket, amelyekre mutatványszámokat küldhetnek, remélem jó eredménnyel. Helen Paule Ha még nem olvasója a Magyar Szónak, rendelje meg most! Kedvezményes előfizetési ár egy egész évre: $5.00, félévre $3.00. — Küldje be az alábbi szelvényt. Ha nem tud most pénzt küldeni, jelezze azt is. Mi megindítjuk a lapot és elküldjük a számlát: > WVWUUUUUMVWHUWWMMHVHWUI Név: ................................................. • • • • . .......... Cim : .......................................................... - ?ri* -"•.»••• •Város : .......................................... Állam : ... .y Mellékelve $5.00 □ - !-• JFélévre $3.00 □ a* • Kérem, küldjenek számlát . -” '
