Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-15 / 37. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, September 15,1960 Munkásmozgalom Elítélték a szerződésszegő gyárost Egy new yorki ruhagyáros áprilisban elküldte munkásait és lezárta a gyárát. Közben hitegette a szakszervezetet, hogy májusban megkezdik a munkát. Az év elején biztosította a szakszervezetet, hogy az üzlet nagyon jó és tágasabb helyiségre van szüksége. Májusban, ahelyett, hogy kinyitotta volna a gyárat, minden üzemi gépet Mississippi államba szállított, ahol egy olyan uj épületbe költözött, amelyet az adófizetők pénzéből építettek. Gépeit, felszereléseit éjnek idején, vagy week-endeken szállították el New Yorkból. Szerződése szigorúan megtiltotta, hogy üzemét elköltöztesse, vagy kiadja a városból akár a saját, akár más nevén a szakszervezet engedélye nélkül. A szakszervezet, a gyárosok és a munkások által elismert pártatlan biró, az “arbitrator’ ’elé vitte a dolgot, aki megtiltotta a gyárosnak, hogy Mississippiben folytassa tevékenységét, hanem követelte, hogy New Yorkba hozza vissza a gyárat és az Unió részére $200,000 dollár büntetés fizetésére kötelezte. A pártatlan Ítélkező szerint maga az a tény, hogy “lopva” költöztette el üzemét bizonyíték arra, hogy a szerződést tudatosan és megfontolva szegte meg. A döntőbíró még megjegyezte, hogy nem csupán a munkásság vesztesége miatt hozta ezt az Ítéletet, de úgy látja, hogy a gyáros tette súlyos csapást mért az egész new yorki ruhaiparra. A csalás csúf példája miatt is tűrhetetlen az, hogy a jól kigondolt és keresztülvitt álnokság büntetlen maradjon. ; Nincs becsülete a sztrájktörőnek Mikor a Wilson and Co. cég megegyezésre jutott sztrájkoló munkásaival, illetve a Packinghouse Workers Union-nal februárban, felmerült az a kérdés, hogy mit tegyenek a megnövekedett munkaerővel, melyet a sztrájk idején toboroztak. A tárgyalásokat vezető pártatlan bizottság elrendelte, hogy az üzem bocsássa el a sztrájk alatt felvett munkásokat és helyezze vissza sztrájkoló alkalmazottait. 1 Az egyik sztrájktörő beperelte a Wilson céget, azzal érvelve, hogy tudja, hogy a munkaadó bármikor elküldheti munkásait, azonban neki külön ■ígéretet tettek állandó munkára, hogy dolgozzon á sztrájk tartama alatt azonfelül pedig megérdemli azt, hogy állandó alkalmazást kapjon, hiszen kitette magát annak, hogy esetleg bántalmazzák a sztrájk alatt. A bíróság elvetette kérelmét azzal a indoklással, hogy aki sztrájktörőnek megy jól tudja, hogy támadásnak és erőszaknak lehet kitéve és ha mégis hajlandó dolgozni, saját felelősségére teszi azt, tehát nincs joga a sztrájktörés veszedelmére való hivatkozással állandó alkalmazást követjeni, igy joggal bocsátották el. ti Fizetés emelést nyerlek LA GRANGE, 111. — A UE 189-es lokál tagsága két éves szerződést kötött az International Mol<D ing’ Machine Co.-val, amelynek értelmében 10 és fél centes átlagos órabér emelést kapnak a munkások az idén és a 6 és fél centet a jövő évben. Egyesek 8, mások 11 centes órabéremelést kapnak, jövőre 5 centtől 7 centig kapják a javítást. A többség 7 centet fog kapni. ■ A munkabeosztások kérdésében is előnyös az Mj szerződés. A 189-es lokál tagjai: Péter Ochwatuk, Ernie Mengler, és Leroy Crane vezették az eredményes tárgyalásokat. Owen Tapper szervező is segit- kezett. r Az unió kiharcolta a nyugdijai LA PORTE, Ind. — A Villamossági munkások szakszervezete UE, sikeresen harcolt, hogy tagja Roscoe Zook betegségi illetéket kapjon a társadalmi biztositó (Social Security) ügynökségtől. Zook a Bastion Morley cégnél dolgozott, de kénytelen volt abbahagvni a munkát szívbaja miatt «1 éves korában. Bár a törvény kimondja, hogy 150 év betöltése után a betegség miatt munkaképtelen nyugdíjra jogosult, mégis elutasították Roscoe Zook keresetét, bár két orvos tanúsította munkaképtelenségét. A munkaadó az orvosi bizonyítványra engedélyezte a munkás nyugdíjazását, miután tudott róla, hogy több Ízben is kórházba vitték. A UE 173^as lokálja John Brademas képviselőhöz fordult, Russ Nixon, az unió washingtoni képviselőjén keresztül. John Brandemas értesítette a szakszervezetet, hogy a Social Security hatóságok megváltoztatták előbbi elutasító határozatukat és Zook 1959 novemberétől visszamenőleg havi 116 dollárt kap. A szakszervezet harca igy sikerrel járt a bürokraták ellen. Nyolc centes béremelés Gonn.-ban NEW HAVEN, Conn. — A 289-es UE lokál tagjai akik az American Tube Bending Co. alkalmazottjai szerződést kötöttek, amelynek értelmében 8 centes órabér emelést nyertek. Az uj szerződés heti 40 dollár betegségi biztosítást is nyújt a' munkásoknak 13 héten keresztül. A szerződés automatikus béremelést, jobb rangidősség! elismerést és a panaszok kérdésébeír is előnyöket hozott a tagság részére. Nyugatnémetországba viszik a munkát DETROIT. — Az egyik vezető üzleti folyóirat júliusban közölte, hogy az 1962-es uj automobilok részére készülő szerszámokat Nyugat-Német- országban készítik ugyancsak ott készül majd az uj kis Ford gyártmányú autó.- Az elmúlt esztendő nagy profitot hozott Fordék részére. Majdnem húsz százalékos hasznot kaptak minden befektetett dollárjuk után. Mindenegyes autó után 250 dollár tiszta hasznot húzott Ford, mig 1957-ben bár több kocsit gyártottak, 175 dollár volt a tiszta haszon minden autó után. Ford mérnökei elismeréssel adóznak a Ford munkások ügyeségének és képességeinek. Azt hinné az ember, hogy ez a hatalmas részvénytársaság méltányolja munkásait, hiszen nekik köszönhetik hihetetlen gázdagságukat. Mi sem áll messzebb a valóságtól. A Ford-munkások ezrei munkanélkiil vannak és várják, hogy esetleg a tervbe vett uj Cardinál autó gyártása hoz kenyeret részükre. II. Henry Ford terve azonban az, hogy a kis 'autót Európában, mégpedig Nyugat-Németor- szágban gyártják, mert ott a munkások 69 centes órabérért dolgoznak. Ezidőszerint a szerszámkészítők még nem dolgoznak a Ford gyár e részlegében. 150 présöntő, 80 szerszámkészítő és 80 vágó, köszörülő, mindegyik kiváló szakmunkás még mindig várja, hogy mikor hívják vissza munkájába. A szakszervezet hiába sürget tárgyalásokat e téren, Fordék nem akarnak hallani róla. Európában alacsonyak a munkabérek, Dél- Amerikában a 62 centes napibért rendes keresetnek számítják. Ázsia tőkés országaiban soha nem kap egy egész dollárnyi napibért a munkás. Ezeket a külföldi munkásokat használják fel amerikai társaik kiéhesztetésére. A Ford-gyár Nyugat-Németországba helyezi át a kisautó gyártását. A profit fontosabb munkásai életszükségleténél. E pillanatban 3,200 River Rouge-i munkás szeretné tudni mikor állhat ismét munkába, hogy kenyeret kereshessen csa^- Iád ja részére. Az acél behozatala is rossz hatással van közgazdaságunkra 1959-ben majdnem két millió tonna acélt hoztak be Európából. Ha ezt itthon gyártották volna, a következőket vásárolhatta volna érte Amerika népe: 27,000 uj lakást, vagy 22,400 uj autót és 2240 üzletet tarthatott volna fenn. •vkvwwwvwvvwwvwwvvvwvwwvvwwwwvwvw** TITO, Jugoszlávia elnöke és Nasser, Egyiptom elnöke útban vannak Amerika felé, hogy részt vegyenek az Egyesült Nemzetek nagygyűlésén. Washingtonban azon vitatkoznak, hogy meghiv- ják-e a két államfőt a fővárosba. A hírek szerint a katolikusok és a cionisták tüntetésétől félnek. Dr. Francis E. Townsend Meghalt az öregek részére nyugdijat megszabó “Townsend Plan” megalapítója LOS ANGELES, Cal. — Dr. Francis E. Townsend, az aggkori penzió “apostola”, tüdőgyulladás és egyéb komplikációk következtében meghalt a St. \ incent kórházban, ahová egy héttel előbb vitték be a 93 éves embert, aki még mindig a “Townsend Plan” érdekében járt körúton. Dr. Townsend szegény szülőktől származott. Elemi iskolái elvégzése után többféle foglalkozással próbálkozott, még farmerkodással is, közben mindig tanult és 26 éves korában 100 dollárral a zsebében letelepedett Omaha, Neb. városban, ahol beiratkozott az orvosi egyetemre, amit több éven át tartó tanulással el is végzett úgy, hogy magát mindenféle munkával tartottá el. Diplomája megszerzése után 1897-ben Black Hills, (ND) bányavárosban nyitott irodát, majd megnősült, elvette Minnie Bogue ápolónőt. Ebből a házasságból előbb két iker-gyermek született, akik azonban még csecsemő korukban meghaltak. Pár évvel később született Townsend egyetlen fia, Robert, aki a Townsend Egyesület jelenlegi igazgatója. Dr. Townsend sokszor elmondotta, hogy a 20-s évek vége felé rendkívül nagy megütközést váltott ki belőle, amikor látta, hogy három igen idős asszony átkutatta a ház elé kitett hulladék kannát, hogy abból elvigyék a kidobott ételhulladékot. Ez szülte meg nála azt a gondolatot, hogy az idős népeknek megélhetését biztosítani kellene az államnak. Bebörtönözték Igv született meg a “Townsend Plan”, amely első ízben havi 200 dollár folyósítását követelte minden hatvan éves férfi és nő részére. Noha ez a terv akkor teljesen utópisztikusnak látszott, mégis nagy visszhangra talált és hamarosan szerte az országban megalakultak a Townsend egyesületek, amelyek száma egyidőben több ezerre rúgott. A “Terv” természetesen több módosításon ment keresztül s Townsend igy elérte, hogy egyes képviselők is csatlakoztak hozzá és megfelelő javaslatot nyújtottak be a kongresszushoz. Ezek a javaslatok azonban mindig elhaltak a bizottságokban. Townsendet ez nagyon bántotta és azért 1937-ben a bizottság egyik tárgyalásán megjelent és ott nagyon éles bírálat alá vette a bizottság tagjait, amiért aztán a “kongresszus elleni tisztetlenség” vádja alapján 30 napi börtönt kapott. A Townsend organizációt 1932-ben incor- porálták és azóta a bírálói szerint a “Townsend cmsalád és környezet megélhetési forrása let.” Jelenleg a “Townsend Plan” havi 150 dollárt követel minden hatvan éven felüli férfinek és nőnek, ha azoknak jövedelme nem ér el bizonyos minimumt s mindazoknak korra való tekintet nél kül, akik akár testi, akár szellemi fogyatékosság következtében képtelenek magukat eltartani. Midőn Townsendet figyelmeztették, hogy a jelenlegi Social Security is ugyanebben az irányban halad, tehát nincs szükség másféle “tervre”, azt felelte, hogy a Social Security törvények nagyon mostohán bánnak a legszegényebbekkel, a kis keresetiiekkel, tehát éppen azokkal, akik a segítségre legjobban rászorulnak. Annyi tény, hogy dr. Townsend kitartó agitá- ciója az aggkori biztosításért elősegítette a Social Security törvények meghozását is. Megegyeztek a vasutasok PHILADELPHIA. — 12 napi sztrájk után megegyezés jött létre a közlekedési munkások szakszervezete és a Pennsylvania vasúttársaság között. George Alpert, A New Haven vasúttársaság elnöke bejelentete, hogy a sztrájk csődéi fenyegeti vasútvonalát, mert megszüntette a teheráru forgalmát. A sztrájk alatt 90,000 vasutas vált munkanélkülivé. Csütörtökön indult meg a tárgyalás, amely elég hosz- szura nyúlt, de megegyzéssel végződött. A villamossági dolgozók konferenciája MIAMI BEACH. — Az International Union of Electrical Workers megkezdte itt a 9-ik konvencióját. Az elmúlt néhány hét alatt tárgyalásokat folytattak a General Electric és a Westinghouse Co.-val. Ezt felfüggesztették öt napra, amelyen 700 delegátus politikai kérdésekkel, polgári jogokkal és gazdasági kérdésekeki foglalkozik.
