Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-15 / 37. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, September 15,1960 2_ 6,000 dollár kell egy évben... Az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma megállapította, hogy 6,000 dollárra van szüksége egy négy személyből álló városi munkáscsaládnak ahhoz, hogy szerényen, de tisztességesen megélhessen. Elfogadjuk a. megállapítást, de mit csináljanak azok a hatalmas tömegek melyek még mindig 1 dolláros órabért vagy legfeljebb egy pár centtel többért dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy évi 2,000—3,000 dollár között mozog millió szervezetlen munkás jövedelme. Jó lenne, ha megmondaná a munkaügyi minisztérium, hogy miképpen élhetnének meg ezek is tisztességesen bár szerényen? Még a kórházak is elismerik Az “American Hospital Association” (A kórházak szövetsége) is elismeri, hogy rendkívül magasak a kórházi költségek az Egyesült Államok területén. Manapság napi 30 dollár az általános kórházi költség, tehát a 7—8 napos betegség az orvosokon kívül 210—240 dollárt emészt fel csak az ágy és étkezés költségéért. A fenti statisztika az általános illetve köz kórházakról szól, ahova a legtöbb beteg kerül, A legmagasabb a kórházi költség Kaliforniában, ahol naponta 41 dollár és 80 cent, a legalacsonyabb Dél-Carolina államban, ahol általában napi $18.89. Fizetünk, fizetünk, de hiába... Az adósságot háromszorosan kell megfizetni, mint az alábbiak is mutatják. Még 1911-ben, Taft elnöksége alatt, Gaynor polgármester idején, New York város 60 millió dollár kölcsönt vett fel a közlekedés, a vízmüvek, utcák, dokkok, hidak, iskolák stb. javítására. A város évi költségvetése abban az időben 158,625,530 dollár volt, manapság ez 2,345,483,576 dollár. Lawrence E. Gerosa, a város számvivője bejelentette, hogy végre kifizették a fenti kölcsönt, de 121 millió dollár kamatot fizettek rá a fél évszázad folyamán. Mindez nem jelenti, hogy megszűnt a kölcsönkérés. Ma még nagyobb kölcsönöket vesz fel és több kamatot fizet a város a bankárok részére. New York 400 millió dollárt, tehát a költségvetésének teljes 17 százalékát veszi kölcsön évenként, és ezért ugyancsak annyi időre, 140 millió dollár kamatot fizet. Erre kell a'3 százalékos fogyasztási adó, ez emészti fel a mulatságokból, színházjegy ékből befolyó adókat. A város minden egyes polgárára fejenként $304.00 adó esik évenként. A város által felvett kölcsönök ma is állítólag ugyanazt a célt szolgálják mint 1911-ben. Tény, hogy bankáraink egyre gazdagodnak, amiből láthatjuk, hogy a tőkés rendszer nem sajnálja sajátmagára költeni kamatok formájában, az adókon keresztül bevasalt összegeket, amelyekre a városnak lenne szüksége a közmunkák karbantartására. Ezt nem mi állítjuk... “A zsidók szépen, rendesen élnek Magyarországon.” Ezt a megállapítást a N.Y. Times szept. 2-án megjelenő száma tette. Két ortodox rabbi beszámol a cseh és magyarországi zsidók helyzetéről. Tapasztalataikat hét hetes kelet-európai tarájuk alatt szerezték. Látogatást tettek Csehszlovákiában, Magyarországon és Nyugat-Német- országban. A cseh zsidóságról szomorú képet nyújtottak, de nem azért mert üldözik ott a zsidókat, hanem azért, mert a Hitler hordák kiirtották az egykori kultúrájáról hires cseh zsidóság legnagyobb részét. Kétszázezer lélekből mindössze 18,000 maradt életben. A temetők, a múzeumok és az emlékművek mutatják már csupán az egykor virágzó zsidó kultúra hagyományait. A fenti megállapításokat David Golevensky, New Rochell-i rabbi tette, aki a New York-i rabbik egyesületének elnöke, valamint Izrael Mosko- witz, Jamaica L. I.-i rabbi, aki a zsidó ügyek bizottságának elnöke. A két rabbi meglepetéssel látta ugyanakkor a zsidók életét Magyarországon. “Lüktető, haladó életet észleltünk a zsidó élet minden terén,” bár a Hitler-Szállasi hordák itt is szörnyű pusztítást vittek véghez. Három gyönyörű templomot és több kisebb imaházat találtak Budapesten, amelyeket a vallásosak kedvük szerint látogathatnak. A zsidó vezetők biztosították őket, hogy a megmaradt 80,000 hittestvérük nemcsak szabadon gyakorolhatja vallását, de a kormány fi- nánszirozza a zsinagógák karbantartását, restaurálását és fizetést nyújt a rabbiknak, éppen úgy, mint a többi vallások lelkészeinek. Tárgyalások a GE és az IUE között NEW YORK. — A General Electric és az AFLCIO kebelébe tartozó IUE (a villamossági munkássok szakszervezte) tárgyalásokat folytat újabb szerződés megkötésére. A szakszervezet jelenlegi szerződése, amely az utolsó 5 évében ér- véunybe volt, október elsején jár le. Walter Ulbricht lett a tanács-elnök BERLIN. — Walter Ulbricht, az Egyesült Szocialista párt titkára vete át a vezetést Kelet-Németország- ban, Wilhelm Pieck elhunytával. Ulbricht az uj államtanács elnöke. Az államtanács Kelet-Németor- szág vezető testületé. A parlament az alkotmányhoz csatolt uj függelékkel megszüntette az elnöki állást. Wilhelm Pieck volt az egyetlen elnök a Német Demokratikus Köztársaságban. Pieck a múlt hét folyamán 84 éves korában elhunyt. “A US TITKOS SZOLGALAT MÓDSZEREI HÁBORÚRA VEZETHETNEK” - MONDJA A KÉT VOLT TITKOS SZOLGÁLATI ALKALMAZOTT A szovjet újságíró szövetség központi székházában két fiatal amerikai tartott sajtókonferenciát. A két amerikai: William H. Martin és Ber- non F. Mitchell bejelentették, hogy végleg eltávoztak az Egyesült Államokból és felvették a szovjet állampolgárságot mert ellenzik volt hazájuk titkos szolgálatának módszereit. Azt mondták félnek attól, hogy ezek a módszerek háborúra vezethetnek. A két amerikai különösen ellenzi azokat a titkos felderitő repüléseket, amelyeket az Egyesült Államok repülőgépei végeznek a Szovjetunió és szocialista táborhoz tartozó más nemzetek légitere felett. Részletesen leírták a National Security Agency (Nemzeti Biztonsági Ügynökség) szervezetét és feladatát, amelynek Titkos Osztályán ők mint mathematikusok dolgoztak az utóbbi három évben. Elmondták, hogy az USA C130-as szállítógépe, amelyet 1958 szeptemberében lőttek le az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság területe felett, amikor 17 repülő is életét vesztette, különleges elektromos felszerelést vitt magával a behatolási küldetés alkalmával, hogy megállapítsa és kikutassa a szovjet radar védelmét. Martin és Mitchell eltűnnek A két amerikai eltűnését augusztus 1-én jelentették, miután junius 24-én együtt mentek szabadságra. A sajtókonferencián kijelentették, hogy nem hajlandók felfedni dátumát Szovjetunióba érkezésüknek vagy annak, hogy hogyan utaztak oda. Annyit mondtak, hogy szorgalmasan tanulnak oroszul, hogy a moszkvai Egyetemen folytathassák kutató munkájukat a nrnthe- matika területén. Martin és Mitchell hosszú nyilatkozatot olvastak fel a konferencia folyamán, amelyben nem csak a Szovjetunió és a szocialista országok védelmi rendszerét kikémlelő felderitő repülőgépek kiküldését ellenezték egyedül. Kiábrándultak az Egyesült Államok kormányának politikájából azért is, mert az ő szervezetük az NSA kémkedett az US-szal szövetségben lévő államokra is, s fegyvereket és pénzt használt fel arra a célra, hogy megdöntsön kormányokat melyeket barátságtalannak tekintett az Egyesült Államokra nézve. Felemlitettek egy esetet, mikor az USA kormánya pénzt adott egy titkosírást (code) kezelő alkalmazottnak, aki egy barátságos állam washingtoni követségének az alkalmazottja volt. A megvesztegetés azt a célt szolgálta, hogy információt szerezzenek, és ehhez kaptak segítséget a code jelek megfejtésének alapján. Egy keletnémet újságíró kérdésére Mitchell megmondta, hogy az a követség ahová az amerikai kémet elhelyezték Törökországé volt. Martin azt állította az Izvestia c. újság tudósítójának kérdésére, hogy az NSA ugyanígy gyűjtött titkos üzeneteket, amiket megfejtettek Olaszországból, Franciaországból, Jugoszláviából, az Egyesült Arab Köztársaságból, Indonéziából és Uruguayból. A két volt kormány alkalmazott rámutatott arra, hogy azok a tények amiket emlitettek felfedte előttük, hogy az US kormánya “olyan lelkiismeretlen, mint amilyen lelkiismeretlenséggel ők vádolják a Szovjetuniót.” Elmondták továbbá, hogy már több mint egy évvel ezelőtt elhatározták szökésüket. A U2 kém repülőgép esete, apaiért Francis G. Powers büntetését tölti, egyáltalán nem befolyásolta szándékukat. Elhatározásuknak fő indítéka az volt, hogy helytelenitették azt a módszert ahogy az Egyesült Államok beszerzi titkos információit. Aggasztotta őket a US-nek az a politikája, hogy “szándékosan megsérti más nemzetek légiterét.” Martin nyilatkozata utal arra, hogy ők előre leírták elhatározásukat, hogy elhagyják az Egyesült Államokat és ismertették szándékuk inditóokát is ebben. Ezt az Írást egy kis páncél- szekrényben helyezték el Laurelban Mitchell nevén. így akarták tudatni rokonaikkal és ismerőseikkel mi vezette őket döntő lépésükre. Azt állítják, hogy a nyilvánosságnak szánt Írást a hatóság megszerezte és megtagadta tartalmának közzétételét. A kormány ugyanis — mondja Martin — nem akarja, hogy politikájának bizonyos vonatkozásai ismertté váljanak az Egyesült Államok népe előtt. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió rendszerének megítélésénél—mondták a volt NSA alkalmazottak —döntő az, hogy melyiknek a gazdasági és politikai módszere szolgálja az emberiség érdekét. Szerintük a kapitalizmus hátránya, hogy a tudomány és a technológia fejlődése felesleges szenvedést okoz az embereknek, azáltal, hogy hozzájárul az ipari munkanélküliséghez. Mig a Szovjetunióban az emberek hisznek abban, hogy félelem nélkül kutatják a tudományt, mert eredményük nem okoz gazdasági kárt a többieknek — hangsúlyozták a Moszkvába távozott amerikaiak. Lényeges tényezőként említették még még elhatározásuk okaként, hogy a hivatalos tényezők elzárták a tömegek elől az információt, akadályozták a szabad véleménynyilvánítást és politikai aktivitást, valamint megkülönböztetést tettek az emberek és társadalmi osztályok között. Azokat az embereket — állította a két férfi — akiknek politikai meggyőződése népszerűtlen volt az US politikát meghatározó személyek számára, állandóan vizsgálgatták, molesztálták, megbüntették, bebörtönözték és megtagadták tőlük a munkavállalás jogát. Emlékeztettek arra, hogy a State Department sokszor megtagadta az útlevelek kibocsátását azoktól a személyektől akiknek politikáját kedvezőtlennek ítélte meg a maga szempontjából. A két amerikai végül azt ajánlotta, hogy a szovjet-amerikai viszony megjavítását mozditsák elő a két nép közötti érintkezés intenzivebbé tételével Inkább ideológiai sikon mérjék össze az erejüket mint a pusztítás egyre erősebb eszközeinek fejlesztésével. Hozzátették még, hogy úgy gondolják az Egyesült Államok ellenségessége a kommunizmussal szemben “abból a bizonytalan- sági érzésből keletkezik, amit a kommunista sikerek keltettek a tudományban, kultúrában és iparban.” iinimmimimiiiiimiiiiiiiiiiiii Amerikai Magyar Sző Published every week by Hungarian Word, Ine. 1 ISO East l«th Street, New York S, N. X. 1 Telephone: AL 4-0397 n awwwMiHvmmHwwvwviwtwwwvww Cléfizetésl árak: New York városában, as USA-baa la Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Mindé* szán külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. SserkesztOség és Kladéhlvatal: . ISO Kast lfth Street, New York 3, I. Y. \ Telefon: AL 4-0307 ] —
