Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-01 / 35. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Thursday, September 1, 1960 írja: Márky István A valláslutoái?^ értelmezésére! Kezdem azzal, hogy az első világháborúban apámat is bevonultaták katonának és ennek a lesújtó hírnek hallatára, megrémült édesanyám, azonnal szaladt a püspök nagybácsihoz, Isten szerelmére kérve őt, csináljon valamit apám érdekében mert hiszen mi fog történni a családdal, ha el talál esni a harctéren és ő itt marad öt neveletlen gyerekkel, akik között én voltam a legidősebb. A püspök nagybácsi közömbös nyu- godsáegal végighallgatta anyám könnyes sopáh- kodását, majd szelíd mozdulattal vállára té^e kezét, haza küldte ezzel a vigasztalással: ‘‘Bízzál Istenben leányom, imádkozzatok és a Mindenható megsegíti az uradat. Mert az országra szakadt veszedelem legyőzéséért, Istenért, királyunkért és hazánkért minden igaz magyarnak áldozatot kell hozni. . Egyébként is, nem mindenkit ér golyó a harctéren sem. No meg, mit szólnak a népek, ha kitudódik, hogy én a rokonok felmentését szorgalmazom. Ilyesmit ne kérjetek tőlem.” Édesanyám kisirt szemekkel jött haza és miután nagyapám jelenlétében előadta a nagybácsi vélekedését, nagyapó cinikus mosolyával megjegyezte: “Én tudtam, hogy nem fog az urad érdekében semmit tenni, mert már majd mindegyik jódolgos cselédjét fölmentette, mert ezekre szüksége van a gazdaságban. Ezek gyarapítják a papi birtokot, nem a te urad, meg a hozzá hasonlók, akiket őszülő fejjel is kiküldenek a harctérre. Nem hiszek én már ezeknek a reverendába bujt kalandoroknak soha többé az életemben.” Anyával együtt minden este végig imádkoztuk a rózsafüzért, de úgy látszik ez a gyermekes fohászkodás nem hallatszott a Menyországba, mert apánk csak belepusztult a háborúban szerzett betegségébe. A mellette fekvő sebesült ugyancsak azért halt bele sérülésébe, mert egész éjszaka a két vonal között hagyták feküdni és inkább az át-fázás okozta a halálát, mint a seb súlyossága. Midőn megkérdezte barátját a sebesült szállító osztagtól, hogy miért hagyták őt kint feküdni a fagyos * földön egész éjjel, a barátja igy felelt neki: “Bizonyára azért, mert sokat jajgattál. Itt már tudják az emberek, hogy aki sokat jajgat, az hamarosan meg is hal. Akkor pedig mi értelme van cipelni valakit egy-két kilométerre a segély helyre? Néhány hónapi front szolgálat után az embernek nincs se Istene, se Máriája, se Mózese, se imádsága, — de még az emberiesség is kihal a fronton. Ezér testvér még a pap sem segíthet, mert ügy sem hiszünk neki!...” Közismert tény az, hogy a háborúban elsiüyed a nyugalom, életünk formája, célja, reménye. Lelki világunkból kipusztul a gyöngédség érzése, s megrendül az emberi társadalomban vetett hitünk. Abban az időben tudományosan senki sem foglalkozott ezzel a komoly változással és ma is csak elvétve olvashatunk ezzel kapcsolatban egy- egy komoly ,tanulmányt és éppen ezért érdekesnek tartom elmondani Warren B. Martin professzor, .a vallástudományok doktorának tollából fakadó értekezést, amelyben minden különösebb bevezetés^ nélkül, — sőt még a kertelés is Kizárva! — megállapítja: “sere. Mr. Nixon, sem pedig Mr. Kennedy nem jó keresztény, mert egyik sem ragaszkodik az egyház tanításainak betüszerinti értelmezéséhez és követéséhez. Nixon például a békét hirdető és szorgalmazó Quaker-ekhez tartozik és ennek dacára, mint tengerész tizt szolgált a háborúban. Kennedy ugyancsak nem egyezik a katolicizmus minden kitételével. Ezért tehát, egy igazán hithü keresztény nem lehet, jó elnök, — egyaránt vonatkozik ez a múltra és a jelenre — mivel a keresztényi elvekhez hűségesen -ragaszkodó, erőskezö elnöknek olyan határozatokat kell hozni, amely megalkuvó, s a megalkuvás különböző kilengése minden alkalommal homlokegyenest ellenkezik a Zsidó-Keresztény erkölcsi dogmák elemi etikájával.” “A vallási érzés mélysége a gonoszság, s a becstelenség megvetésén alapszik, mígnem az elnöki pozíció a gonoszsággal való megalkuvást követeli meg, minélfogva erőskezü, jó kormányzó csakis ez utóbbi kategóriából kerülhet ki és nem a hit- hii keresztényi elveket vallók csoportjából. A jó elnöknek politikai kampányok idején a megalkuvókkal, s a cinizmus minden hájával megkent alakjaival kell együtt haladni, — nemzeti krízisek alkamával pedig még a hazug propaganda áradatának is igazat kell adnia, hogy ezzel is szíthassa a gyűlöletet. Példa erre a U-2 incidens. Az elnöki pozíciót betöltő egyénnek hivatása magaslatán el kell fogadni és támogatni kell kéteska- rakterü embereket és kormányokat, amelyek napról-napra rutul és becstelenül vissszaélnek a keresztényi életelvek humánus célkitűzéseivel. Valószínűleg ez az oka annak, hogy Lincoln Áb- rahxím soha nem kötelezte el magát semmiféle egyházhoz, bár elfogadta Jézust, mint Isten-embert, de .ezen kívül nem ismert el semmiféle egyházi uraimat, mint közbejárót az Isteni fogalom, saját.hite és meggyőződése között. Ezért nem volt valami népszerű a papság körében annak dacára, hogy visekedésében és cselekedeteiben szinte testet öltött szimbóluma volt a zsidó-keresztény valises erkölcsöknek.’ Martin professzor tanulmányából tehát megtudtuk, hogy a vallás-erkölcsein “kivü álló” Mr. Nixon és Mr. Kennedy nem más mint egy lovon kétféleképen nvargaló hipokrita, aki aaszerint tudja megára vetni a keresztet, ahogy a különböző érdekek azt megkövetelik. Annak akát azonban egy szóval sem említi, hogy az “Istentől eredő’ tízparancsolat vallás-erköcsi szabályait miért engedték odafajulni, hogy a valláshoz hü ember csupán kétes pillantással nézhessen fel közéleti vezetőjére? Mi persze tudjuk ennek az okát. Akik pedig nem tudják, — gondolja a professzor ur — azok keressék, ha egyáltalán érdekli őket. | IN MEMÓRIÁM f Lang Max," elhunyt 1953. szept. 1.-én Harvey, 111.-ban. Török Katalin, elhunyt 1954. szept. 1-én Long Island C, N. Y.-ban. Horváth Lászlóné, elhunyt1 1957. szept. 1.-én Philadelphia,! Pa.-ban. Németh Lajos, elhunyt 1959. j szept. 1-én Kanadában. Kish János, elhunyt 1954. szept. 2.-én N. Brunswick, N. J.- ben. Horváth József, elhunyt 1958. szept. 2-án Trenton, N. J.-ben. Hcmolya István, elhunyt 1955. szept.-ben Hubbard, O.-ban. Kelemen Ferenc, elhunyt 1955. szept.-ben Uniontown, Pa.-ban. Takács József, elhunyt 1954. szept.-ben Clevelandon. Vajda Mihály, elhunyt 1955. szept.-ben Clevelandon. Serfőző János, elhunyt 1956. szept.-ben Haywood, Cal.-ban. Czippel István, elhunyt 1954. szept. 4-én Cranford, N. J.-ben. Sharinay Mihály, elhunyt 1954. szept. 4.-én Westbury, L. I.- on. Stulla József, elhunyt 1959. szept. 3-án San Francisco, Cal.- ban. Drágos Jánosné, elhunyt 1952. szept. 6.-án New Yorkban. Wlach Mária, elhunyt 1957. szept. 6-án Clevelandon. Vass Mária, elhunyt 1958. szept.-ben New Brunswick, N. J.- ben. Zerge Lajos, elhunyt 1958. szept. 6-án Detroitban. Meghalt a dán olimpiai bajnok Koppenhága. Az olimpiász- ra küldött dán biciklisták részére vérkeringésüket fokozó vegyszert adott be trénerük, hogy gyorsaabb tempóra serkentse őket. Knud Enemárk Jensen 22 éyes ifjú összeesett a 62-5 mérföldes a verseny alatt Rómában és még aznap mghalt. Olaf Jorgensen, a tréner beismerte, hogy a csoport minden tagjának roniacol nevű vegyszert adott. A másik két bickiklis- ta szintén összeesett, de már jobban van. A vegyszert Jorgensen szerint orvosi receptre kapta. A DETROITI LAPBIZOTTSÁG szeptember 3-án, szombaton este 8 órai kezdettel j BANKETTET ; rendez AZ ORSZÁGOS LAPKONFERENCIA | DELEGÁTUSAINAK TISZTELETÉRE g I a PETŐFI KÖRBEN, 8124 Burdeno St., Detroit, Mich, n El Műsor — A kitűnő vacsorát a Női Kör tagjai készítik R Impozáns István Nap Los Angelesben A magyar munkás szervezetek» aug. 21-én tartották szokásos István napi ünnepélyüket Kompár István barátunk emlékére. Az ízletes kacsa- és csirkeebéd elfogyasztása után rövid program keretében Erdődy Margit megnyitója következett, majd Faragó Zsigmond a tőle meg- szokot meleg tolmácsolásban I egy alkalmi verset adott elő. Csont Péter ismertette a nap j jelentőségét, kitérve a feszült világhelyzetre és bonyolult elnökválasztási év erőfeszítéseire, amelyek megmozgatták a kedélyeket, de főleg, hogy melyik oldalt tudják a dolgozók a haladóbb javaslatok elfogadására késztetni, hogy azután végrehajtott törvények formájában módosítsák az eddigi nyomasztó törvényeket és újakat hozzanak a széles néprétegek érdekében. Az országos lapkonferenciára választott delegátusok költségére és a Magyar Szó támogatására jelentékeny összeget adományoztak a jelenlevők. Köszönetéi adózunk a gazdagon elkészítet ebédért szorgalmas és szakavatott asszony iánknak. Az összes vendégek nevében megelégedésünket fejezzük ki. A kedélyes hangulatot Dudás Andor zenéje tartotta ébren a késői órákig. Jóleső érzéssel küldjük delegátusainkat Detroit- ba és jó eredményeket várunk a konferenciától. Tudósitó 30 éves jubileumi ünnepély A Los Angelesi Magyar Munkás Női Kör okt. 9"-én, vasárnap , ünnepli 30 éves jubileumát a Magyar Munkás Otthonban. I Bankett 1 órakor, utáma program. Dudás Andor zenekara játszik. Banket jegy ára $2.50 ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! I házban, amely a Hyland és Wa- ! termán sarkán van. Kérjük, j hogy barátai látogassák meg őt ! a kórházban. Mielőbbi felgyó- i gyulást kívánunk részére. BETEGEINK J. Árokszállási munkástársunk súlyos operáción ment keresztül augusztus 10-én az akroni St. Thomas kórházban, örömmel halljuk, hogy operáció jól sikerült. Meilőbbi felgyógyulást kívánunk Árokszállási munkástársunknak. Julia Tyokán munkástársnőnk súlyos oparáción ment keresztül a San Bernardino kórA Detroiti Petőfi Kör Gyűléseit tartja minden hónap második vasárnap d. n. 3. órakor 8124 Burdeno St. alatti helyiségében. Ugyanakkor lehet tagsági dijat befizetni, valamint a lap-hátralékot is rendezni SZENZÁCIÓS KÖNYVVÁSÁR! MAGYARORSZÁGRÓL IMPORTÁLT KÖNYVEK LESZÁLLÍTOTT ÁRON! Kovái Lőrinc: Párbaj ........k................................. $1.50 Dobozy Imre: Tegnap és ma .............................. $2.00 Tatay Sándor: Puskák és galambok .................. $1.25 Kelen Jolán: Tiétek a világ .................................. $1.00 Rideg Sándor: Kristóf rózsafái .......................... $1.25 Geréb József válogatott Írásai.............................. $1.00 Gyetvai János: Fegyverek és emberek .............. $1.50 Női szóval............................................. $2.00 Veres Péter: A kelletlen leány.............................. $2.00 Illés-Béla: Fegyvert s vitézt éneklek .................. $1.50 Andrzej Strug: A sárga kereszt .......................... $3.00 Darvas József Város az ingoványon...................... $1.50 Bóka László: A karoling trón ............................. $2.00 W. Koeppen: Halál Rómában .............................. $1.50 Albert E. Kahn: A besúgó .................................. $1.75 E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger .... 90c Szilágyi Jolán: Karikatúrák ................................ $1.75 Szabó M.: Foglalkozásuk emigráns...................... $1.00 Horváth, Nemes, Pintér, Szabó: Régi jó világ .. $1.00 Szabó Pál: Forog a kerék ...................................... $2.00 Zalka Miklós: Aknamező ...................................... $2.80 Ják Sándor: Emberek a máglyán.......................... $1.00 Berkesi A.: Októberi vihar .................................. $2.00 Berkesi A.: Vihar után .......................................... $2.00 “Hungary” (angol ismertető) .............................. $2.20 ★ A fenti árakhoz 25^ csatolandó csomagolási és portóköltség fejében. Küldje be rendelését még ma.
