Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-01 / 35. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, September 1, 1960 Hogyan javultak 1955 óta a munkások — Magyarországi riport — Közismert dolog, hogy az utóbbi négy év alatt a munkások és az alkalmazottak életkörülményei jelentős mértékben javultak. Az emberek ma jobban táplálkoznak, szebben öltözködnek, többet járnák, szórakozni stb., azaz sokkal jobban élnek, mint néhány évvel ezelőtt. Az anyagi helyzet javulásáról elsősorban az egy főre jutó jövedelem változásának mértéke tájékoztat. 1955-ben az állami szektorban foglalkoztatott munkások és az alkalmazottak átlagos havi keresete 1140 forint volt, 1959-ben pedig 1539 forint, vagyis az 1955. évinél 35 százalékkal több, 1955- ben és 1956-ban a munkások és az alkalmazottak keresetüknek mintegy öt százalékát államkölcsön- re és gyermektelenségi adóra fizették be, 1957- ben ilyen kiadásuk már nem volt, a kézhez kapott bérek összege tehát az említett emelkedésnél na>- gyobb mértékű (41 százalékos) volt. A bérek növelésén kivül 1957-ben bevezették a nyereség- részesedést, az utóbbi években felemelték a nyugdijak és a családi pótlékok összeget, hogy csak a legfontosabb intézkedéseket említsük. Ezenkívül 1955 és 1959 között az állami szektorban fog- . lalkoztatott munkások és alkalmazottak száma mintegy 7 százalékkal emelkedett, ami azt is jelenti, hogy 1959-ben száz keresőre kevesebb eltartott jutott, mint 1955-ben. Mindezen fontosabb tényezők együttes hatásaként a munkás-alkalmazotti népesség egy főre számított névleges jövedelme 1959-ben — nem számítva a mezőgazda- sági tevékenységből származó jövedelmet — kb. 44 százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben. A névleges jövedelmek alakulása a kérdésnek csak az egyik oldala, a másik az, hogy e jelentősen megnövekedett jövedelmekből 1959-ben az 1955. évinél mennyivel tudtak többet vásárolni a munkások és alkalmazottak, más szóval hogyan alakultak az árak? Az 1955 és 1959 évek közötti időben egyes cikkek és szolgáltatások árai emelkedtek. így pl. általában emelkedtek a zöldség, friss főzelék- és gyümölcsfélék árai, növelték pl. a motorkerékpárok, kerékpárok, egyes háztartási gépek, építőanyagok és a mozi-, színházjegyek árait. Ezzel szemben pl. csökkent a zsir, a szalonna, a tej, a "vaj, a mosószappan ára, ezek az un. napi cikkek pedig nagy súllyal szerepelnek a háztartások kiadásaiban. Végeredményben, ha az áremelkedéseket és csökkenéseket egybevetjük, akkor az 1959. évi átlagos árszínvonal azonos az 1955. évivel, vagyis a vásárolható cikkek és az igénybevehető szolgáltatások mennyisége, vagy más néven a reáljövedelem ugyanolyan mértékben emelkedett, mint a már említett névleges egy főre számított jövedelem. Arra a kérdésre, hogy a jelentősen megnövekedett jövedelmek az életkörülmények mely területein és milyen mértékű javulást eredményeztek, a különböző foglalkozási ágakhoz tartozó, különböző jövedelmi színvonalon élő, kisebb és nagyobb taglétszámunkat egyaránt magában foglaló, összesen 1700 munkás és alkalmazotti háztartás adatai adnak.választ. Ezeknek a háztartásoknak a jövedelme is kb. ugyanolyan mértékben emelkedett, mint a munkás és alkalmazottaké országos átlagban, ezért adataik jól jellemzik az 1955. és 1959. évek között bekövetkezett változásokat. A háztartások adatai szerint a különböző jellegű szükségletekre (mint pl. az élelmezésre, lakásra, ruházkodásra stb.) érthetőleg nem fordítottak a jövedelemtöbbletből arányosan nagyobb részt és az alkalmazottak életkörülményei? és igy a kiadások összetétele megváltozott. 1959-ben egy-egy fő élelmezésre 4700 forintot költöttek, amely összeg az 1955. évinél 27 százalékkal magasabb. Mivel az összes jövedelem ennél jóval nagyobb mértékben emelkedett, más szükségletre, pl. tartós javakra, kulturális kiadásokra stb. jóval nagyobb összeg jutott 1959-ben, mint 1955-ben. Az 1955. és 1959. közötti időben az élelmezési kiadások emelkedésével egyidejűleg a táplálkozás elsősorban minőségi szempontból javult, ami abban jelentkezik, hogy az olcsóbb, kevésbé értékes élelmiszerekből — mint például kenyérből, lisztből, burgonyából — a fogyasztás csökkent, az értékesebb, főként állati eredetű élelmiszerekből pedig jóval többet fogyasztanak ma, mint néhány évvel ezelőtt. Egy főre jutó évi fogyasztás 1955-ben 1959-ben Kenyér kg 113 97 Péksütemény kg 3 9 Liszt kg 37 31 Burgonya kg 83 62 Gyümölcs kg 41 52 Nvershus kg 20 29 Hentesáru kg 5 8 Tej liter 79 88 Tojás db 109 155 Ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy az un. háztartásokon kívüli (üzemi, étkezdéi, vendéglői, óvodai stb.) étkezésekre fordított kiadások a vizsgált időszakban több mint másfélszeresére emelkedtek, akkor a javulás még nagyobb mértékű (fenti adatok ugyanis a háztartáson kívül fogyasztott mennyiségeket nem foglalják magukban.) A háztartáson kívüli étkezések elterjedtségére jellemző, hogy a vizsgálati háztartások tagjai közül 1959-ben átlagosan minden negyedik családtag háztartáson kivül ebédelt, közismerten majdnem mindennap húsos ételt. A ruházkodás színvonalának igen jelentős javulását jelzi, hogy mig 1955-ben egy-egy fő átlagosan 1070 forintot fordított ruházkodásra, addig 1959-ben ez az összeg 1670 forintra emelkedett, miközben a ruházati cikkek ára lényegesen nem változott, a cikkek minősége viszont sok tekintetben javult, és a választék is bővült. A ruházati cikkek minőségének javulását jelzi az is, hogy ma már egyre inkább készruhát vásárolnak az emberek. A jelenlegi ruházkodási színvonalat ma már általában kielégítőnek lehet tekinteni, különösen a fiatalabb korosztályokba tartozók ruházkodása kedvező. 1959-ben egy-egy 15—30 éves férfi ruházkodására átlagosan kétezer forintot egy.-egy 15—30 éves nő ruházkodására pedig ennél többet, két és fél ezer forintot költöttek. A lakbérek közismerten alacsonyak; 1959-ben a háztartások jövedelmüknek átlagosan két és fél százalékát fordították lakbérre, és a fütés-világi- tási költségek is csak négy és fél százalékát tették ki a jövedelmeknek. Lakáskarbantartásra 1959-ben az 1955. évihez képest csaknem kétszer akkora összeget költöttek a háztartások. Legjobban emelkedtek a lakberendezésre, lakásfelszerelésre és egyéb tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadások. Jellemző erre, hogy egy- egy háztartás az ilyen jellegű szükségletekre 1955-ben átlagosan mindössze 1100 forintot, 1959- ben pedig ennek csaknem háromszorosát, 3000 forintot fordított. 1959-ben a háztartások hároip- szor akkora összeget fordítottak bútorvásárlásra, mint 1955-ben és amennyiben az igényeket a keA Váci utcai Dobó Katalin általános leányiskola 541 úttörője vesz részt a felszabadulási nvomolvasó mozgalomban. Az úttörők magnetofo isz iligra (tape recorder) rögzítenek beszélgetéseket volt partizánokkal és idős veteránokkal, az egykorú sajtótermékekből nyomon követik az ország felszabadulásának eseményeit. Képünk: Lencsés János volt ejtőernyős partizán előadást tart az úttörőknek. reskedelem teljes mértékben ki tudta volna elégíteni, akkor a vásárlás még ennél jobban is emelkedett volna. Egészség-szépségápolásra és tisztálkodásra 1959-ben kb. 70 százalékkal többet, mü- velődésre-oktatásra és szórakozásra pedig kétszer akkora összeget költöttek a háztartások, mint 1955-ben. A művelődési és szórakozási kiadások nagyságára jellemző, hogy 1959-ben egy-egy háztartás átlagosan 180 forintot költött újságra és folyóiratra, 320 forintot színházra és mozira és 120 forintot könyvvásárlásra (tankönyv nélkül), ami azt jelenti, hogy egy-egy háztartás átlagosan 4— 6 darabbal gyarapította egy év alatt könyvállományát. Az eddigi adatok a munkás és az alkalmazotti háztartások átlagos helyzetét jellemzik. Minden egyes háztartás helyzete természetesen nem javult azonos mértékben, mert pl. a kereseteket sem emelték egyformán és a foglalkoztatottság növekedése sem egyenlő mértékben érintette az egyes háztartásokat. így pl. az olyan négytagú háztartásokban, ahol 1955-ben még csak egy kereső volt, 1959-ben pedig kettő, ott a jövedelem a kétszeresére is emelkedhetett, azokban a háztartásokban pedig, amelyekben a kereső családtagok száma változatlan maradt és egyeseknél esetleg a bérek is az átlagosnál kisebb mértékben emelkedtek, ott az anyagi helyzet javulása az átlagosnál lényegesen kisebb volt. Mindezeket figye lembe véve azt lehet mondani, hogy bár a javulás mértéke nem volt egyforma, kisebb vagy nagyobb mértékben lényegében valamennyi háztartás jövedelme emelkedett, mert a béremelés szinte minden dolgozót érintett. A kézhez kapott jövedelmeken kivül számos más fontos tényezőt is figyelembe kell vennünk. Az utóbbi években például az egészségügyi, kulturális ellátás, a lakásépítés, a közlekedés stb. területén is számottevő eredményeket értek el, s ezek közvetlenül vagy közvetve szintén hozzájárultak az életkörülmények jelentős javulásához. B. I. Megszületett a tizmilliomodik magyar A Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta az év első hónapjainak részletes népmozgalmi adatait. Legértékesebbek ezúttal az ország lakosságára vonatkozó adatok, melyek szerint körülbelül julius 10—13 között megszületett az ország tizmilliomodik lakosa. 1958 január 1-én, az akkori számítások szerint kb. 9,826,000 ember élt Magyarországon. Az évi természetes szaporodás ekkor 62 ezer fő volt, tehát 1959 január 1-én a számítások szerint már 9,888,000-en voltak. Az ez év január 1-i népszámlálás már 9,977,000 lakost talált Magyarországon. Januárban 12,158 élve született gyermeket jegyeztek be az anyakönyvekbe és 9,756 haláleset történt, tehát a természetes szaporodás 2,402 fő volt. Ugyanez februárban 2,472 és márciusban 1,199. Az első negyedév végére tehát 9,984,000 volt a lakosok száma. Tavasszal mindig több a születések száma, nagyobb a természetes szaporodás is, áprilisban és májusban felette volt a 4 ezernek havonta, tehát április végén már 9,988,000, május végén már 9,993,000 az ország lakossága, tehát másfél hónappal ezelőtt már csak 7 ezer fő hiányzott a 10 millióhoz, már előre látható, hogy júliusban születik meg az ország tizmilliomodik lakosa. Mégpedig az előzetes számítások szerint julius 10-én, vagy utána néhány nappal. A Statisztikai Hivatal népmozgalmi munkatársai most készülnek, hogy személy szerint is megkeressék azt a gyermeket, aki Magyarország tizmilliomodik lakosának mondható. Ez eléggé bonyolult feladat, de megvannak rá a tudományos módszerek, a keresett időpont állandó szűkítése révén. AMMANBÓL jelentik, hogy 11 embert, köztük Házzá Majali miniszterenököt, megöltek a bombával, amelyet egy kormányépületben helyeztek el, 49-en megsebesültek. A hírek szerint két bomba robbant .fel. Dakar, Szenegálból jelentik, hogy egy francia repülőgép 63 utassal a viharos tengerbe zuhant, egy mérföldnyire Dakártól. A repülőgép Párisbó jött és leszállni készült. Minden utasa elpusztult.
