Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-01 / 35. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, September 1, 1960 Molotov uj kinevezése A Szovjetunió kormánya Vyacheslav M. Molo- tovottovot bízta meg azzal, hogy a Bécsben székelő Nemzetközi Atomerő Ügynökségnél képviselje az országot. A 70 éves Molotov többizben szovjet miniszterelnök volt és az utolsó három évben Mongóliában a nagyköveti állást töltötte be. A Nemzetközi Atomerő Ügynökség feladata megszervezni az atomerő békés felhasználását és ellátni azokat az országokat a szükséges anyag- készlettel, amelyek jelenleg nem rendelkeznek vele, főképpen pedig a visszamaradt országokat, hogy ezzel is segítsék gyors előrehaladásukat. Sajnos, a nemzetközi feszültség ezen ügynökség munkakörében is érezteti hatását annyira, hogy az elnök személyének megválasztása is nehézségekbe ütközik. Nemzetközi űrhajózási akadémia alakult Harminc ország több mint 700 szakértőjének részvételével ült össze Stockholmban a XI. nemzetközi űrhajózási kongresszus. A tanácskozás során felmerült az) hogy az űrrakéták csak kezdetet jelentenek. A közeljövőben, elindulnak a rakéták nemcsak a Hold, hanem a Venus felé is. — Napirendre került a Földre való visszatérés problémájának megoldása. Az ember űrhajózása nemsokára megoldható. Talán a következő tiz évben már visszatérhetnek a Földre azok a bolygóközi űrállomások, amelyek tanulmányozták az űrt. Szedov szovjet professzor elmondotta azt, hogy az űrhajózás problémáinak megoldására mind elméleti, mind gyakorlati síkon mindinkább szükség van a nemzetközi együttműködésre.-A nemzetközi kongresszus alkalmából került sor a nemzetközi űrhajózási akadémia megalapítására. Az űrhajózási akadémia székhelyéül Párizst jelölték ki, elnökévé az amerikai Karman professzort választották. Az akadémiai elnökségének kilenc szovjet tagja van, köztük Szedov és Blagonravov professzorok. Az Akadémia céljai között szerepel annak elősegítése, hogy a Holdra “nemzetközi holdkutató laboratóriumot” j uttassanak. Exportengedély gépszállitásra a Szovjetunióba A kereskedelmi minisztérium, a külügyi minisztérium és a védelmi minisztérium beleegyezéséibe volt szükség ahhoz, hogy az ország egyik legnagyobb automata gépeket gyártó vállalata ajánlatot tehessen a Szovjetuniónak, amely autógyártáshoz szükséges gépeket akar vásárolni és export engedélyt kaphasson azok leszállítására. A Cross Co., Fraser, Mich.-ből jelenti, hogy V-8 tipusu aluminium motorok készítésére használandó gépekről folytat tárgyalást szovjet megbízottakkal. Már hónapok óta tárgyal kormány- hivatalokkal, “annak megállapítására, hogy az Egyesült Államok érdekét szolgálja-e a használati cikkek gyártásához szükséges automata gépek eladása a Szovjetuniónak”. Az export engedély iránti kérőimét a kereskedelmi minisztériumhoz küldte be, amely átutalta a State Departmenthez és a Defense Departmenthez jóváhagyás végett. “A jóváhagyás azt jelenti, hogy a kormányunk nem tekinti ezt a felszerelést katonai értéknek”. A cég kijelentette, hogy igyekezni fog “jókora rendelést megszerezni, a helyi ipar kiterjesztésének megsegítésére.” Állítólag 5,300,000 dolláros rendelésről van szó. Russell Leach, az autómunkások szakszervezete 155-ös lokáljának elnöke táviratot intézett Kruscsev miniszterelnökhöz, amelyben arra kéri, hogy ne kössön üzletet a céggel, mivel az nem hajlandó megegyezni a szakszervezettel. A cég munkásai sztrájkoltak egy uj munkaszerződésért, de a National Labor Relations Board rendeletére Mr. Leach a lokál elnöke a munkásokat visz- szaküldte dolgozni. A KUBAI DELEGÁCIÓ KIVONULT A TANÁCSTEREMBŐL (Folytatás az 1-ső oldalról) vannában, amelyben megerősítette barátságát a Szovjetunió és a népi Kina irányában, és ezt mondta: “Akár az OAS-szel akár nélküle meg fogjuk nyerni a küzdelmet. Akár az OAS-szel akár nélküle a forradalom olyan tény amelyet em lehet eltörölni erről a kontinensről.” Dr. Roa, Kuba külügyminisztere, tartott beszédet San José-ban. ő is dicsérte azt a segítséget amit a szovjet nyújtott Kubának, ugyanakkor keserves szemrehányással illette az Egyesült Államokat. Kijelentette, hogy Kuba nem mond le a szovjet rakéták védeméről. A kubai külügyminiszter beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy országa hajlandó megtárgyalni azokat a kérdéseket amelyek közte és az Egyesült Államok közöt felmerültek, “kétoldali formában”. Herter külügyminiszter feltétele viszont, minden ilyen tárgyalással kapcsolatban az, hogy Kuba tagadjon meg minden katonai kapcsolatot a zovjettel. Nyilvánvaló Kuba nem hajlandó erre. Az Egyesült Álamok küldöttsége a konferencián keresztül akarta vinni azt a határozatot, hogy ítéljék el a “szovjet rakéták fenyegetését” és kényszerítsék Castro kormányát ennek megtagadására. A latin-amerikai államok küldöttei arra hajlandóknak mutatkoztak, hogy elitéljék a külföldi beavatkozást, de nem voltak hajlandók 'kifejezetten Kuba ellen bármi határozatot hozni. Ebben az utóbbiban döntő szerepet játszott az a szimpátia amit a latin-amerikai népek éreznek Castro forradalmi kormánya iránt. A nagybirtokrendszer és a gazdasági elmaradottság miatt elégedtlen néptömegek a többi latin-amerikai or- zágban követendő példát látnak a kubai forradalomban és minden olyan intézkedés amit kormá- yaik hoznának ellene komoly belső következménnyel járhatna az illető kormányra nézve. Az US küdöttsége, hogy utat nyisson a Kuba eleni határozathoz, hozzájárult az egyhangú döntéshez, a dominikai Trujillo rendszer elitéléséhez. Még a dipomáciái kapcsolatainkat is megszakit- )Juk ezzel az országgal, de nem kell kétségbe esni, mert a konzuli kapcsolatok azért továbbra is fennmaradnak a két állam között. Viszont az a h - • cukor mennyiség — 322,00 tonna—aminek beho- zataát a kubai cukor pótlására Dominikából határoztuk el, tilalom alá kerül. A kongresszus meg is szavazta a határozatot, bár egyes konzervatív déli demokraták ellene voltak. Amerikai vélemény az, hogy a dominikai rendszer mindezek ellenére biztosnak átszik, mert Trujilló diktátor tikos rendőrségének terrorja megfélemlítette az ellenzéket a nyílt kiállástól. A OAS 8 napos konferenciájának végén az amerikai kontinens országai megszavazták az u. n. San José-i Nyilatkozatot. Ebben a külügyminiszterek kijeentik, hogy visszautasítanak minden olyan kíséretet a “Kinai-Szovjet hatalmak részéről, amelyik kihasznája a politikai, társadalmi, vagy gazdasági helyzetét bármelyik amerikai államnak, hogy e földrész biztonságát veszélyeztesse.” A kubai küldöttség közvetlenül a Nyilatkozat megfogalmazása előtt elhagyta a tanácskozó termet “Le a yankee imperializmussal” és “Haza vagy halál” felkiáltásokkal. A Nyilatkozat sehol nem emliti Kubát, de nyilvánvalóan rá céloz. Ugylátszik a latin-amerikai küldöttek nem akarták nyiltan kimondani, hogy Kubáról van szó, félve a többi állam népének szimpátiájától az uj forradalmi kormány jránt. Erre vall az a tény is, hogy Venezuela és Peru küügyminiszterei nem Írták alá a nyilatkozatot, mert nem értettek vele egyet, hanem csak helyetteseik teték ezt meg az említett két kormány nevében. A konferencia létrehozott egy 6 nemzetből álló bizottságot a Karib-tengeren felmerült problémák megoldására, különös tekintettel az Egyesült Államokra és Kubára. A bizottság tagjai: Mexico, Costa Rica, Columbia, Venezuela, Brazília és Chile. Dr. Roa kijelentette, hogy kormánya nem lát szívesen egy iyen bizottságot. Mielőtt a kubai külügyminiszter elhagyta volna a tanácskozó termet, beszédében rámutatott arra, hogy “Kuba teljesen meg van győződve arról, hogy állandóan ki van téve az Egyesült Államok katonai támadásának.” Ezért, hogy túlélje ezt a veszélyt hajlandó segítséget elfogadni bárkitől és bárhonnan. June Gordon-t deportálni akarják New Yorkban az Immigration and Naturalization Service elrendelte az Emma Iazarus Zsidó Női Klubbok Szövetsége országos szervezet végrehajtó igazgatónőjének, June Gordonnak depor^ tálását. Ügyvédje a döntést megfellebbezte. Mrs. Gordon ragaszkodik ahhoz, hogy ő amerikai állampolgár. Még pedig azon az alapon, hogy 1922-ben amerikai polgárhoz ment feleségül és akkor érvényben levő törvény szerint ezzel polgárjogot nyert. 1925-ben, mint állampolgár utazott külföldre. A Bevándorlási Hivatal nem akarja elismerni az állampolgárság joggosságát és azt állítja, hogy mivel visszatértekor felülvizsgálat nélkül engedték be az országba, ezt törvénytelen határátlépésnek minősíti és ezen az alapon Mrs. Gordont deportálhatónak nyilvánítja. Egy előzetes deportálási eljárást a Labor Department 1933-ban hivatalosan beszüntetett Mrs. Gordon ellen. “Ezen újabb eljárással a Bevándorlási Hivatal bebizonyítja, hogy milyen végletekig képes elmenni az idegensziiletésüek üldözésében. Az adófizetők igy elköltött pénzét jobb célra is felhasználhatnák. A nem-demokratikus Walter-McCar- ran-törvény azokat az idegenszületésiieket sújtja, akik küzdenek a demokráciáért, de szivesen fogadja a volt náci előkelőségeket”, jelentette ki Mrs. Gordon, aki 1935-ben az Anti-Nazi Federa- tion-nak volt a titkárnője és azóta is éberen küzd a nácizmus veszélye ellen. A demokrata párt programtervezete és az Amerikai Ügyvédi Kamara is sürgetik a törvényes határidő (statue of limitation) törvénybeiktatását, amely meggátolná a Mrs. Gordonhoz hasonló régi amerikások zaklatását és deportálását. A visszamaradottság jelei Mississippi állam nemrég lefolyt demokrata párti előválasztása két sajnálatos eredménnyel végződött. Az egyik az, hogy a munkás- és fajgyűlölő James O. Eastland szenátort újra jelölték, ami már előre biztosítja a megválasztását. A második, még súlyosabb következmény az, hogy a szavazók 2:1 arányban jóváhagytak egy javaslatot, amely az állam “right-to-work” törvényét Mississippi állam alkotmányába való beiktatását teszi lehetővé. Ez az ottani munkásszervezésre lesz hátráltató hatással. Úgy az előválasztáson, mint a rendes szavazásnál az államban uralkodó fehér faji felsőbbrendűség megfosztja Mississippi jelentős számú néger lakosságát szavazati jogának gyakorlásától. Televízió, mini gyógyszer “Jekatyerina Katunvina már több mint két éve súlyos betegen fekszik egy kujbisevi kórházban. Két tehetséges kislánya a gorkiji zeneiskolában tanul. Gorkij azonban messze van Kujbisevtől, s az édesanya nagyon vágyódik két kislánya után. A kórházból ezért írtak a gorkiji gyermekotthonnak, ahol a kislányok laknak, hogy szerezzenek örömet az édesanyának és küldjenek a gyerekekről egy uj fényképet. A gorkiji gyermekotthonban azonban mást gondoltak. A helyi tv-studió filmet készített a gyerekekről. A két kislány üzent benne az édesanyjának, s lejátszott neki egy duettet. A film azután megmutatta, hogyan élnek a kislányok: az osztályt, a hálótermet és igy tovább. Jekatyerina csak akkor tudta meg a dolgot, amikor a kujbisevi televízió lejátszotta a filmet. Az orvosok azt mondják, jobbat tett neki a film, mint bármilyen orvosság, és most rohamosan gyógyul”. Amerikai Magyar Sző Psblished every week by Hungarian Word, Ine. 1S« East 16th Street, New York S, N. Y. Telephone: AL 4-6397 mwvwwwwwvwwwwwwwwwwwwt CLfftxetésl árak: New York városában, as USA-baa ás Kanadában egy évre $7.06 félévre $4.66. Minden Más külföldi országba egy évre $10.66, félévre $5.06, Bxerkesztéség és Kladéhlvatal: IS# last 14th Street. New York S, 1. Y.
