Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-28 / 4. szám
Thursday, January 28, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 “HOGYAN ÉL A MAGYAR MUNKÁS” Az Am. M. Népszava január 9-iki száma hetedik oldalán a fenti címmel megjelent cikkhez szólunk hozzá. “Régi bevált módszerük az, hogy a problémáknak mindig csaK az egyik oldalát mutatják meg" .— mondja többek között a cikk. Aztán gyorsan igyekszik bemutatni, hogy tulajdonképpen mit is ért ezzel, mert osszenaoonhtja a magyar munkás, eoben az esetben a bányász keresetét az amerikai bányász keresetevei. őzt úgy teszi, hogy összehasonlítja a magyar bányásznak forintban fizetett órabért és hogy mit vásárolhat ezért azzal, hogy mit vásárol a dollárban fizetett amerikai bányász az ő órabéréért. Megállapítja azt, hogy a magyar bányász 10 forintot kap óránként. Az Am. M. Népszava ebben és más hasonló cikkeiben azt a hibát követi el, amit már az amerikai polgári sajtó elkövetett évtizedekig, amikor pontosan ily beállítással ecsetelte a szovjet munkásságnak a helyzetét. Ez a felületes mód azt eredményezi, hogy egy szép napon az amerikai nép felébred majd ebből a rákényszeritett álomból és egy elszegényedett, kulturátlan lerongyolt éhes nép helyett, egy nagy hatalommal találja magát szemben, még életszínvonal szempontjából is, amely népnek a célkitűzése az, hogy csekély hét év alatt elérje az amerikai termelést, életszínvonalat. Ez azt jelenti, hogy mivel a nagytőke nem csökkenti a profitot, a szovjet nép életszínvonala magasabb lesz mint az amerikai népé. Az Am. M. Népszava sokkal jobb szolgálatot tenne olvasóinak, ha tárgyilagosan, nem pedig felületesen vizsgálná a tényeket és olvasóinak a valódi tényeket mutatná be. Az Am. M. Népszava felsorolja, hogy mennyit kell a magyar bányásznak dolgoznia egy öltöny ruháért és azt mondja: “egy közepes minőségű öltöny ruha ezer forintba kerül a magyar bányásznak. avagy száz órát kell dolgoznia, mig az amerikai bányász azt megveheti 40—50 dollárért, avagy 15 órai munkaidővel megkeresi.” így összehasonlítja a cukor, zsir vagy a bor árát és a munkaidőt mely ezen cikkek megvásárlásához szükséges mindkét részről. Amit a Népszava elhallgat olvasói előtt Nem akarunk összehasonlításokkal abba a csap dába esni amelybe a Népszava tudatosan vezeti olvasóit, de mégis érdemes rámutatni néhány dologra. A három dolláros órabéres amerikai bányász keresetéből még mielőtt a fizetését megkapja — a Szövetségi adóra levonnak körülbelül 20 százalékot. A három dolláros órabér most már csak $2.40. A magyar bányász nem fizet keresetéből ily nehéz adót. Az amerikai bányász fizet ezenkívül különböző állami és városi adókat amelyek változnak attól függve, hogy hol lakik. Azonkívül vásárlásoknál számtalan fogyasztási adót tesznek még a cikkek árához. Az amerikai bányász, ha a bányatársaság vagy saját házában lakik, a keresetének 15—25 százalékát fizeti lakbérre vagy háztörlesztésre. A magyar bányász lakbére nem lehet több mint 4—5 százaléka a fizetésének. Az amerikai bányász a munkához saját munkaruháját és bak- kancsát kell hogy megvegye, a magyar bányász ezeket ingyen kapja a bányavállalattól. Az ameri kai bányász megfizeti a nyaralást, ha arra telik neki, a magyar bányász majdnem ingyen nyaral A magyar bányász kap egészségét védő ételt és védő terápiát ingyen, az amerikai bányásznak pedig harcolnia kell, ha esetleg silicosist vagy más, munkájával járó ipari betegséget kap a bányában, hogy valamilyen kárpótlást kapjon. A magyar bányásznak i ívesen orvosi, kórházi költsége és ha beteg, táppénzt kap minden időért amelyet betegen töltött. A magyar bányász elküldheti gyermekeit bölcsődébe majdnem ingyen, az amerikai bányász, hová küldheti az apróságot a bányaplézeken ? És ha munkanélkül van az amerikai bányász, amint most százezrével vannak? A magyar bányász ezt a rákfenét már nem is ismeri. Lehetne még felsorolni sok mindent- De visszatérve a Népszava érveléseihez az alábbiakban rámutatunk arra, hogy hogyan lehet ferdíteni vagy elhallgatni azt, ahol az ösz- szehasonlitás a célnak nem olyan kedvező. A magyar dolgozónak a fontos tápláléka a kenyér. Egy kiló kenyér 2.80 forint, avagy 28 százaléka a bányász órabérének. Az amerikai bányász kevesebb mint fél kiló (egy font) kenyérért fizet 28 centet. Egy kiló kenyér az amerikai bányásznak körülbelül 60 centjébe kerül avagy 25 százaléka a kézbe kapott órabérnek. Szóval már a kenyérnél, ennél a fontos élelmiszernél látjuk, hogy a magyar bányász sorsa nem is oly rossz, mint ahogy az Am. M. Népszava szeretné elhitetni jámbor olvasóival. Már azt hittem, hogy nem veszek tollat, vagy pennát a kezembe olyan csúnya beteg voltam az ünnepek előtt és alatt is, a mentők vittek be a kórházba. Ugylátszik “rossz pénz nem vész el olyan könnyen.” Végre megjött a tél, már két napja havazik, esik, fuj. Egész nap hull a jó meleg takaró a jövő évi kenyerünkre. A hidegre is nagy szükség volt már, mert a disznókat igen nagy gonddal kellett kezelni, hogy el ne romoljanak ebben az enyheségben. Egyes helyeken már baj volt a hurka, kolbászfélékkel. Most pedig kevés ház van, ahol nem vágnak. Nem úgy, mint hajdanában. Ha nagynehezen megkímélte is a sertésvész a szegényember egy-egy kis disznócskáját, el kellett adni, tüzelőre, ruhafélére, lábbelire volt szükség. Képzeljék, most nincs olyan fizikai dolgozó, azaz testimunkás, hogy védőruhát ne kapjon. Drága, jó, meleg csizmát, vagy bakkancsot, vagy nyáron gumicsizmákat. Aztán az ingtől kezdve a télikabátig minden teljesen ingyen. Steppelt vattanadrágot és vattakabátot kesztyűket, vattázott télisapkát, úgy, hogy itt most aki dolgozik, nem is tudja mi a szükség. Ha beteg ingyen orvosság, orvos, kórház, hófehérbe húzott ággyal, a legkifo- gástalanabb ápolás, amit én is kaptam. Diétás koszt és erősítő húsfélék, kinek mire van szüksége. Van olyan beteg akinek az orvossága többe kerül mint amit az évi keresete ér és mégis ingyen kap meg mindent. Külföldi orvosságokat, vért, vagy amit csak tudnak adni, minden egy fillér nélkül. Érdekes ezeken elgondolkozni, hogy ez a kis szétdarabolt ország soha azelőtt még nem tapasztalt jómódhoz juttatta a népet, azt a sokat éhezett, szenvedett népet. És mégis, jut is, marad is. Mert állandóan épül és szépül is az ország. Itt Konyhádon is tavaly minden utcát, járdát megcsináltak. Mikor hat évvel ezelőtt idejöttünk, még csak a Percei Mór utca, meg egy másik bárónak a lakása felé vivő útnak volt járdája. Most meg minden kis köz, utca, ahol a legnagyobb sártengerek voltak, mindenütt meg van csinálva. Aztán most két és félmilliós költséggel vízhálózatot csinálnak, már a csatornákat le is fektették. Ezenkívül a gyárakat már másfélszer akkorára csinálták mint voltak s már ez is kevésnek bizonyul. Ezek csak helyi, tehát bonyhádi viszonylatban vannak. Hohó! Elfelejtettem, hogy egy korszerű két-emeletes vagy 50-tantermes iskola is épül. Hát még mi van országos viszonylatban, nem is lehet mindenről számot adni. Hallottam nemrég egy statisztikát arról, hogy 1938-ban a cukorból egy főre 8 kiló esett évenként. Gondolom ebből 7 és fél kiló az urak fogyasztására esett. Most már a prolik is esznek. A húsnak az ötszöröse fogy a régihez képest. Másegyébbel pl. a vajjal is igv van. De sokat elverhettek ezek a mi jó úri gazdáink. De kizsigerezték a szegény népet. Az aljasok nem átalták ehhez még az Isten nevét is felhasználni, hogy Isten akaratában meg kell nyugodni. Most is vannak akik elhiszik a kenetteljes szavakba burkolt ravaszságot. Vannak akik még a régi, jó urak ügyében buzgólkodnak és csalogatják vissza a megnyirandó báránvkákat. A vezetőket pedig ördögökként játsszák fel. Csak az a csodálatos, hogy az “ördögök” milliók és millióknak csináltak emberi életet. 15 év alatt sohasem ismert jólétet adtak, mig az urak, évszázadokon keresztül nyomorban tartották a népet. Az emberiség csak egy igen kis százalékának volt jó, az a régi jó világ. Európa hangjának is szeretném a pofájába vágni, hogy Magyarországon nemcsak szomorú embereket látni, hanem csupa derű, vidámság van, amiről külön könyvet lehetne írni. A mulatókba be sem lehet menni úgy telTchbek között “a magyar munkás nem olvashat szabad sajtót, nem beszélhet szabadon. Ha ezeket a “javakat” is számbavesszük, nemcsak az amerikai, hanem a nyugati világ valameny- nyi munkása felhő magasságban áll a magyatf kollegái fölött,” — mondja a nagyra becsült Am. M- Népszava. Igaz, a magyar munkás nem olvas “szabadon* elferdített cikkeket lapjaiban, mint jobb sorsr» érdemes amerikai testvérei. A. R. ve vannak néha. Ha van szomorú ember, annak más baja is lehet, mint anyagi. Vagy beteg, vagy a fene rágja szivét az irigységtől, hogy már nemcsak neki, vagy fajtájának megy jól, hanem mindenkinek, aki ép. aki dolgozik. Hii, de belemerültem! De hiába, az ember ül és kinéz, hullik a hó, fuj a szél és az emberek nem rongyokba, dideregve rohannak, hanem pirult arccal jól felöltözve. Legfeljebb a csinosságot kifogásolhatják a nyugatosok, a vattával bélelt öltönyöket az embereken. Mint Stalingrádnál a sikkes, csak a csinosságra adó szegény német katonák ezrei haltak meg, fagytak meg a hidegben. És a pfufajkás vattázottöltönyü, világért sem sikkes orosz katonák bírták a szibériai hideget. Talán ez is segített a háború megnyerésében. Befejezem, lehet, hogy sok mindent kellett volna még válaszolni kedves, érdekes soraikra, de én nem szoktam előre lejegyezni amit irok. Leülök és ami a szivemen, az a toliamon. Endréről is sokat lehetne írni. Köszönjük a sok szép bélyeget. .Sok szeretettel: Streng Magda R'Ö ¥ ü EII MCr-KÁVÉ IJEDELEM. — Az a hir, hogy a “Stanford Research Institute” (California) olyan mükávét készít, amely teljesen ugv néz ki, mint a valódi kávé, de .azonkívül a szaga és az ize is tökéletesen hasonló, nagy riadalmat okozott azon délamerikai államokban .amelyeknél kávé a legfontosabb export áru, amitől ha elesnek, rájuk nagy szegénységet jelenthet. • EISENHOWER elnök és Kruscsev szovjet miniszterelnök újévi üdvözleteket küldtek egymás- nek és abban mindketten a béke és barátság reményének adtak kifejezést. MELBOURNEBŐL jelentik, hogy hetet megölt a hőség Ausztráliában. Egyes vidékeken a hőhullám alatt 112 Fahrenheit fokot ért el a hőség. a LONDONBÓL jelentik, hogy Aneurin Bevan, az angol Munkáspárt egyik vezére súlyos hasoperáción ment keresztül. • A NICARAGUÁI RENBÖFSÉG Manavuában négy személyt letartóztatott- A letartóztatottakat azzal vádolják, hogy részt vettek a kormány elleni bombamerényletben. • TUDÓSOK ÁLLÍTÁSA SZERINT a normális szemű ember képes száz különböző szín megkülönböztetésére. És mégis igenjsok automobilhajtó eltéveszti a forgalmi lámpák piros-zöld-sárga színeit. • BAGDAD, Irak fővárosában az Egyesült Államok követségi épülete a washingtoni Fehér Ház másolata — persze szokszorosan kicsinyítve. • A NATIONAL CIVIL SERVICE LEAGUE adatai szerint 1958 végén 11 millió ember állt közszolgálatban, vagyis minden hat alkalmazott közül egy a szövetségi, állami vagy helyi kormány zat szerveiben nyert munkát. • A NÉPSZÁMLÁLÁSRA készülő Census Bureau becslése szerint az Egyesült Államok lakói- nák a száma az áprilisi népszámlálásnál meg fogja haladni, a ISO imiüot. EGY MAGYAR ASSZONY LEVELE EGY OLVASÓNKHOZ, MELYET AZ AM. M. NÉPSZAVA MEGSZÍVLELHETNE Bonyhád, 1960 január 12.
