Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-30 / 26. szám
Thursday, June 30, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZŐ Magyar küldöttség a Kereszténydemokrata Unió pártkongresszusán A Kereszténydemokrata Unió, a Német Demokratikus Köztársaság második jelentős politikai pártja, amely 1945 júniusában alakult, most tartja Erfurtban X. kongresszusát. Ezen a Szovjetunió, Anglia, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Magyarország, Románia, Bulgária, Lengyelország és Svédország egyházainak képviselői is részt vesznek. Magyarország képviseletében dr. Beresztóczy Miklós, az Országos Béketanács katolikus bizott- : ganak lő titkár a és az evangélikus egyház résziéről dr. Várady Lajos vesz részt a kongresszuson. Dr. Beresztóczy Miklós felszólalt a kongresszuson, s német nyelven tolmácsolta a magyar nép i. voxletét. ' — Nekünk az a hivatásunk — mondta beszédéten a töobi között —, hogy serényen részt ve- 5 ,'üuk egy szebb, gazdagabb és emberibb világ létrehozásában. Ebben a törekvésünkben kormányunk és népünk nem akadályoz bennünket, ha- y m biztosítja az egyházak számára a szabadsá- < ot, sőt azt is elmondhatjuk, hogy segítséget kapunk. Nem vagyunk “a néma egyház”, ahogy e őszeretettel neveznek bennünket nyugaton. Nálunk nincsenek betöltetlen lelkész! állások vagy nyomorgó papokA szsnáius külügyi bizottsága a kormányt hibáztatja a 02 incidensért A 17 tagú szenátusi Külügyi Bizottság 14 szavazattal 3 ellenében elitélte az Eisenhower-admi- risztráció politikáját a U-2 incidens ügyében. Ismeretes, hogy május 1-én, mélyen a Szovjetunió területe felett, közel Szverdlovszkhoz leszál- 1. -ra kényszerítőitek egy amerikai kémrepülőgépet. Az adminisztráció nem tudva bizonyosat a gépről, azt jelentette, hogy egy polgári gép a Szovjetunió határa közelében “eltűnt” időjárás kutatás közben. Miután kiderült, hogy a gépet a repülővel együtt leszállásra kényszeritették, a kormányszervek megváltoztatták eredeti álláspontjukat és beismerték, hogy a gép kémrepülést végzett, de tagadták, hogy Washington felhatalmazást adott volna erre. Két nappal később a kormány ismét megváltoztatta a történetet és azt állította, hogy az elnök tudtával történt mindez s az ő felelősségére folyik ez a már 4 éve tartó kémkedés. Herter külügyminiszter állítólag “homályos”, de a közvélemény szerint nagyon is egyértelmű nyilatkozatában még azt is mondta, hogy a kémrepülés a jövőben is folytatódni fog. Ilyen előzmények után a szenátus külügyi bizottsága megállapította, hogy a párizsi csúcskonferencia meghiúsulása az adminisztrációnk hibás és kapkodó politikájának a következménye. A bizottság ezenfelül megállapította, hogy jó oka van azt a következtetést levonni, hogy a sokat vitatott május 1-i kémrepülésre soha nem lett volna szabad engedélyt adni. Elismeri a jelentés, hogy a Szovjetunió területének megsértése nélkül, a konferencia létrejöhetett volna. Tehát annak meghiúsulásáért az Ei- senhower-adminisztráció felelős teljes mértékben. A 19,000 szavas jelentés a zárt ajtók mögött május 27-től junius 2-ig tartó tanúvallomásokra támaszkodik, amit Herter külügyminiszter, Thomas S. Gates Jr. védelmi miniszter és Allen W. Dulles a Central Intelligence Agency igazgatója, valamint L. Dryden a repülés és űrhajózási hivatal helyettes igazgatója tettek. A három szenátor, akik ellenvéleményt han- gaztattak a Külügyi Bizottság határozatával szemben, azzal érvelnek, hogy a négyéves múltja a kémrepülésnek azt bizonyítja, hogy ezek hatásosak, mert egész május 1-ig egyet sem tudtak leszállásra kényszeríteni. De ők is elitélik az adminisztráció kapkodását az incidens kirobbanása után. Hugói szakszervezetek követelik az idegen fegyveres erek kivonását Az angol hajóépítő és gépipari munkások szak- szervezetei szövetségének értekezletén Frank Foulkes elnök megnyitó beszédében kijelentette, hogy a csúcstalálkozó meghiúsulása szükségessé tette a szervezett agitáció olyan méretű fokozását, hogy a kormányok kénytelenek legyenek tárgyalni a háború teljes és végleges kiküszöböléséről. A jelenlegi nemzetközi útvesztőből megtanul-. h:’ttuk, milyen végtelenül veszedelmes helyzetbe került az angol nép, midőn területét támaszpontok céljaira engedte át egy idegen hatalomnak, sőt azt is megengedte, hogy az tömegpusztító fegyvereket tartson ezeken a támaszpontokon. E fegyverek ellenőrzése olyan tábornok kezében összpontosul, aki a veszélyeztetett területtől 3000 mérföldnyi távolságra van. Anglia biztonsága a támaszpontok haladéktalan felszámolását követeli. Az elmúlt néhány év alatt kétségtelenül bebizonyosodott, hogy ezeket a fegyvereket egyáltalán nem a nép ellenőrzi. Ezek a fegyverek túlságosan veszedelmesek ahhoz, hogy háborúra éhes tábornokokra és harcias államférfiakra bizAZ ELADÓSODOTT EMBEREK ORSZaGA Az Egyesült Államokban az utolsó 10 év alatt megduplázódott az adósságok összege, amely 1959 végén országosan 846.4 billió dollárra ment fel. Ebben az összegben benne foglaltatik az egyének adóssága, a kormány, az államok, megyék és városok adóssága és az üzleti adósság. Az emelkedés aránya nem egyforma mindegyiknél. A magánemberek adóssága, jobban mondva a vásárló közönségé, emelkedett a legjobban, — és ez aggasztja a kormánytisztviselőket és gazdasági szakétőket — a tiz év előtti 70.9 billió dollárról 213.6 billió dollárra, vagyis háromszorosa az 1949-esnek. Ezek a tekintélyes statisztikai számok azt az elképesztő helyzetet takarják, hogy a köznép úgynevezett magas életnívója egy kártyaváron, az adósságon nyugszik. Szélesen elterjedt az az életfelfogás, hogy “vásárolj most, fizess később”. Alig van család, amelynek nincsen valami lefizetni valója. Házat, autót, televíziót, háztartási felszereléseket vásárolnak törlesztésre. Átlagban minden megkeresett egy dollárból 18 centet adósságtörlesztésre fordít az amerikai család. Tiz évvel ezelőtt ez az átlag még csak 11 cent volt dolláronként. Egyes családoknál, különösen a kisebb keresetűeknél a törlesztés a jövedelem ennél nagyobb arányát emészti fel. Mi lesz, ha jön a deprsszió? Egyelőre az adósságtörlesztés különösebb fennakadás nélkül, simán folyik. Csekély 2 százalék arányban történik mulasztás. Az ekonomistákat az aggasztja, hogy mi lesz, ha gazdasági hanyatlás áll be az országban. Az állásaikat elvesztő emberek képtelenek lesznek törlesztési kötelezettségüknek eleget tenni. Ez azonnal bomlasztó hatással lesz az ország üzleti és pénzkölcsönző intézményeire is. A kisemberek viszont elvesztik a már részben kifizetett házukat, autójukat, TV és házi felszereléseiket. A kormány adósságát a statisztika 243.2 billió dollárban állapítja meg. Ez azonban csak azt az összeget tükrözi vissza, amivel a kormány a bankoknak tartozik. A kormány valódi, teljes tartozása 289 billió dollárt tesz ki. Ezen két összeg közti különbözettél a kormány a saját kezelésében levő különböző “alapoknak” tartozik. Tiz évvel ezelőtt a kormány tartozása 218.6 billió dollár volt. Az állami és helyi közigazgatások összesen 55.6 billió dollárral tartoznak a tiz év előtti 18.1 billió dollárral szemben. Üzleti befektetésekre, üzemi terjeszkedésre és felszerelésre, valamint a kereskedelmi forgalom gyorsítására (hirdetések, stb.) felvett kölcsönök a múlt év végén 334 billió dollárra rúgtak. Az üzletek adóssága tiz év előtt 140.8 billió dollár volt. A gazdasági szakértők azonban logikusan másodrendű jelentőséget tulajdonítanak a kormány- és az üzleti adósságnak és a fogyasztók felgyülemlett adósságát tekintik jelentőségében fontosabbnak. Mint minden másban, úgy ezen a téren is a nép helyzete az irányadó, ez az a széles alap, - amelyre a társadalom felépiti intézményeit, ha ez nem elég szilárd és meginog, úgy vele inog az országos gazdaság minden intézménye. zuk annak eldöntését, mikor kell a gombot megnyomni. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel rá kell birnunk a kormányt, hogy kényszerítse ki a külföldi fegyveres erők eltávolítását Angliából. Arra a kérdésre, mit ért “rendelkezésünkre álló minden eszköz” alatt, Foulkes azt felelte, hogy ez sztrájkot is jelenthet. Mint ismeretes, a szövetség 39 szakszervezetet tömörít több mint 3.5 millió taggal. A szövetség elnöke egyike a legbefolyásosabb vezetőknek az egész angol szakszervezeti mozgalomban. Folyik a karg a japán-amerikai kannal szerződés ellen Az Egyesült Államok szenátusa múlt szerdán 90 ;2 szavazatarányban ratifikálta a japán—amerikai katonai szerződést. Néhány órával később Tokióban Achiro Fujiyama japán külügyminiszter és Douglas MacArthur amerikai nagykövet a kormányuk által aláirt példányokat kicserélték egymás között. Ezzel érvénybe lépett az egyezmény. Eisenhower Washingtonban irta alá az egyezményt, még mielőtt elindult keletázsiai útjára. A példánycsere után Kishi miniszterelnök kijelentette, hogy le fog mondani, de nem tudni mikor. Pártja, a liberális-demokrata párt először ki fogja szemelni azt, akit utódjául jelöl a választásra. A ratifikálás idején hatalmas tüntetés elállta a külügyminisztérium minden kijáratát. Több mint 600 rendőr vette őrizetbe aZ épületet. Egy másik rendőrkülönitmény a külügyminiszter házát őrizte, amely előtt tömeg tüntetett 5 buddhista pap vezetése alatt. A japán szakszervezeti főtanács állandó bizottsága csütörtökön értekezletet tartott, amelyen megvitatta, milyen feladatok hárulnak a japán szervezett dolgozókra az amerikai-japán katonai szerződés hatálytalanításáért folytatott küzdelemben. Az értekezlet elhatározta, hogy szombaton az ország minden részében “mühely-gyüléseket” tartanak, hogy a munkások kifejezésre juttathassák tiltakozásukat az amerikai—japán “biztonsági szerződés” ratifikálásának álnok módja ellen és követelhessék annak felbontását. Az értekezleten hozott határozat támogatja a “japán—amerikai katonai szerződés ellen küzdő országos népi tanács” mozgalmát és azokat a népi megmozdulásokat, amelyek célul tűzik ki a parlament feloszlatását, a japán—kínai diplomáciai kapcsolatok helyreállítását, a japán—szovjet békeszerződés megkötését. A Tokió központjában fekvő Hibija-parkban pénteken tízezer főnyi tömeg vett részt azon a gyászszertartáson, amelyen Micsuko Kambát, a junius 15-én a parlament épülete előtt tartott tiltakozó tüntetés közben meggyilkolt diáklányt búcsúztatták. A szertartás után alakult több mint három kilométer hosszú menet, amelyhez még sokan csatlakoztak, előbb a parlamentnek a tüntetésekben ostromlott déli kapuja előtt, Micsuko Kamba halálának színhelyénél haladt el, majd a tokiói utcákon végig kisérte a rendőrterror áldozatát utolsó nyugvóhelyére. A Japán Szocialista Párt központi bizottsága elhatározta, hogy harcol egy olyan koalíciós kormány megalakításáért, amely békés és semleges politikát folytat. A határozat rámutat: a koalíciós kormánynak el kell vetnie az uj japán—amerikai “biztonsági szerződést”, fel kell számolnia az Egyesült Államokkal fennálló katonai szövetség egész rendszerét, helyre kell állítania a demokráciát s a par lamentarizmust az országban, normalizálnia kell a kapcsolatokat Kínával, békeszerződést kell kötnie a Szovjetunióval és meg kell javítania a nép szociális ellátottságát. Amerikai Magyar Szó Published every week by Hungarian Word, Ine. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 ((«fizetési árak: New York városában, as USA-baa til Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1M East lCth Street, New York 3, M. Y. Telefon: AL 4-0307
