Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-09 / 23. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 9, 1960 | Magyarország j AMERIKAI RABBIK LÁTOGATJÁK A MAGYARORSZÁGI ZSIBÓSÁGOT A közel múltban lapunk olvasói Szamosközi István dunántúli püspök nyilatkozatából meg­ismerték a magyarországi reformátusok hely­zetét. Budapesti munkatársunk — Ják Sán­dor — ezúttal a magyar zsidók kongresszusá­ról számol be, amely a zsidóság életét mutat­ja be. « A Magyar Izraeliták Országos Képviselete má­jus 22-én országos kongresszusra hívta össze a 100.000 főnyi magyar zsidóság majdnem száz hitközségének képviselőit a Budapesti Izraelita Hitközség közgyűlési termébe. Az együttlévők elénekelték a magyar nemzeti imádságot, a Himnuszt, majd dr. Benoschofsky Imre országos főrabbihelyettes, budapesti veze­tő-főrabbi elmondta a kongresszus megnyitó imáját. Ennek elhangzása után Sós Endre elnök üdvö­zölte a Kossuth-dijjal kitüntetett dr. Beke Ödön egyetemi tanárt és a Magyar Tudományos Aka­démia tagjává választott dr- Seidner Mihály Kossuth-dijas mérnököt, továbbá dr. Schindler József szegedi főrabbit, aki tiz é"'es papi jubi­leumát ünnepelte Szegeden, dr. Salgó László fő­rabbit, aki huszonöt éves szolgálati jubileumát ülte meg és Weisz Dávidot, a gyöngyösi hitköz­ség lelkipásztorát, aki tiz esztendeje teljesít szol­gálatot. Az elnök megemlékezett a magyar zsidóság nagy haiottairól, élükön dr. Endrei S. Henrik­ről. aki egy emberéletet töltött a budapesti Chev- ra Kadisa igazgatói székében. A napirend első pontja a neológ, statusquo és ortodox szervezetek egyesi éssének tizedik évfor­dulója volt. Sós Emire elnök nagyobb beszédben méltatta az egységes íe’e’ezeti szervezet meg­alakulásának tizeik; évfordulóját. Az egységes szervezet természetesen biztosította és ma is biztosítja, hogy a magyar zsidóság minden ár­nyalata a. maga lelki szükségletének megfelelő módon és a maga rítusának megfelelően folytat­hatja istentiszteleteit és egyéb vallásos megnyil­vánulásait. — Az 1368-69-es el-ki magyar zsidó országos értekezlet pártokra szakította, a felszabadulás után tartott első magyar zsidó országos gyűlés 1950-ben egységes szervezetbe tömöritette a ma­gyar z. idóságot. Fáj nekünk, hogy nem hatszáz­ezer magyar zsidó, hanem csak százezer magyar zsi ló alkothatta meg az egységes magyar zsidó­ság felekezeti szervezetét. Ezután a különböző felekezeti árnyalatok kép­viselői méltatták a magvar zsidóság egységes szervezetének tizedik évfordulóját. A közgyűlés szünetében Sós Endre elnök be­mutatta Olt Károlynak, az'Állami Egyházügyi Hivatal elnökének a magyar rabbikar tagjait. Szünet után az elnök üdvözölte a kongresszus termében megjelent Olt Károlyt- Beszédében hangoztatta, hogy a magyar zsidóság hálás a magyar kormánynak a zsinagógák restaurálásá­hoz való hozzájárulásért, az államsegély eddigi mértékének fenntartásáért, az egyházi nyugdí­jasok nyugdijának felemeléséért és a pedagógu­sok fizetésemelésének a felekezeti pedagógusok­ra történt kiterjesztéséért. Sós Endre elnök a továbbiakban ismertette a százezer főnyi magyar zsidóság problémáit. Rá­mutatott arra, hogy a magyar zsidóság körében a legnagyobb bizalom nyilvánul meg a kormány iránt, amely nem tűri az antiszemitizmus sem­miféle megnyilvánulását. A Budapesten járt kül­földiek is meggyőződhettek arról, hogy a magyar zsidóság semmiféle komoly antiszemitizmustól nem szenved. Annak ellenére, hogy az államot s az egyházat szétválasztották, a magyar zsidó­ságnak képviselete van a Hazafias Népfront ösz- szes szervezeteiben, az Országos Béketanácsban, a Magyarok Világszövetségében. A külföldi lá­togatók hosszú sora látogatta meg a magyar zsi­dóságot, köztük Arthur Kahn, a neves amerikai zsidó iró, Mark Uveeler, a Claims Conference igazgatója, dr. Erwin Hayman a svájci Societé deSecours at d’Entr’Aide elnöke, Harry Brons- tein, több amerikai egyetem rektora, David Mil­ler a Jewish Telegraphic Agency munkatársa, dr. Herbert Cohen, a hollandiai haladó zsidóság egyik vezetője és a hágai zsidó közösség vezető­je, Pablo Gero, a Montevideói Magyarul Beszé­lő Zsidók Egyesületének tagja, Oscar Sunshine, az Amerikai Magyar Zsidók Világszövetségének elnöke és mások. Az elnök bejelentette, hogy a nyár folyamán két nagynevű amerikai rabbi-vendég érkezik a magyar zsidóság látogatására és beutazásukhoz- már megvan az illetékes állami szervek hozzájá­rulása. Magyarországra érkezik David I. Golo- vensky rabbi, a New York-i Rabbiszövetség vi­lághírű elnöke és Israel Mowshowitz rabbi. — őszinte kapcsolatokat kívánunk fenntarta­ni és uiabb összeköttetéseket kívánunk létesíteni a keleti és nyugati zsidóság minden szervezeté­vel. Az elnök beszámolt arról, hogy a moszkvai zsi­dóság vezetői elküldték azt a Béke-Imakönyvet, amelyben nemcsak gyönyörű imákat találunk az emberiség békéjéért, hanem olvashatjuk a böl­csek tanításait a béke áldásáról. Az elnök megemlékezett Sólem Aléchem és Herzl Tivadar születésének századik évforduló­járól. Sós Endre elnök végül beszámolt a magyar zsidóság intézményeiről, a nemzetközi hírnévnek örvendő budapesti rabbiszemináriumról, a buda­Szokás szerint a vásárt elsőnek a sajtó mun­katársainak mutatták be; ezen nemcsak a bel­földi újságírók, hanem a külföldi lapok és hír­ügynökségek képviselői is részt vettek. Naményi Géza, a kormány Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke elmondta, hogy jelentősen nö­vekedett a vásár területe. Az idei vásár területe a tavalyi 220 ezer négyzetméterrel szemben 260 ezer négyzetméterre emelkedett. A fedett csar­nokok területe idén már összesen 44 ezer négyzet- méter. A vásáron 10 ország vesz részt, a külföl­di cégek száma 390. A hazai ipart 705 vállalat képviseli, ebből állami üzem 450, tanácsi vállalat 95, kisipari termelőszövetkezet 160. • A magyar ipart legtöbb cikkel a nehézipar rep­rezentálja: három csarnokban állítja ki gyárt­mányait- Egész sor uj konstrukciójú gépet lá­tunk, ezek a gépek már nemcsak tökéletesek, ha­nem tetszetősek is. A magyar ipari termékeknél, mint a Magyar Szó már megírta, egyre több sze­rephez jut az ipari művészet és ez most látszik a kiállított uj gépeken. A Vaskohászati Igazgatóság uj kiáyllitási csarnoka maketten szemlélteti a vas útját. • Az idén először vesz részt az Élelmiszeripari Minisztérium, amely elsőnek állított fel konzerv- éttermet, ahol izesebbnél izesebb ételeket szol­gálnak fel. Nemcsak jóizeket kap itt a közönség, hanem hasznos tanácsokat is arra vonatkozóan, hogyan állítsák össze ebédjüket, vacsorájukat. • Nagy az érdeklődés az Építésügyi Miniszté­riumhoz tartozó vállalatok kiállítása iránt. Ez a kiállítás főleg a kislakásépités legújabb építési módszereit, terveit igyekszik ismertetni. A közönség szóban és írásban mondja el ezzel kapcsolatban a véleményét, amelyet az illetéke­sek természetesen figyelembe vesznek. • A könnyűipari kiálltáéban órákig lehet gyö­nyörködni. ízléses ruhaanyagok, tetszetős cipők, magyar “perzsa” szőnyegek, bútorok, stb. ejtik bámulatba a látogatókat. Az ember elcsodálkozik ezen a sokféle szépsé­gen, de utána nyomban rájön arra, hogy mind­pesti fiú- és leánygimnáziumról, a Zsidó Mú­zeumról, a magyar zsidóság tudományos kiad­ványairól, a magyar zsidóság lapjáról az Uj-Élet- ról, a Szeretetkórházról, és a Központi Szociális Bizottság működéséről. Olt Károly, az Állami Egyházi Hivatal elnöke, többek között a következőket mondotta: — Szociálizmust építő államunk alkotmánya biztosította a felekezetek teljes egyenjogúságát, a vallás- és lelkiismereti szabadságot s megszün­tette azt a felekezeti megkülönböztetést, amely a Horthy-fasizmus idején oly sok megaláztatás­ban részesítette a magyar zsidóságot. Elmond­hatjuk, hogy a százezernyi magyar zsidóság va­lóban csak a szocialista államunkban nyerte el egyenjogúságát, kapta vissza emberi méltóságát. Ezt az egyenjogúságot és emberi megbecsülést semmiféle polgári demokrácia nem képes bizto- sitani. Minden ilyen elképzelés káros illúzió a zsidóság számára. Életet egyenjogúságot s biz­tonságot csak a szocializmus nyújt a zsidóság számára is. — A mi világunk, a szocializmus világa más. Az emberi megbecsülés egyformán érvényesül azok felé, akik résztvesznek a nép szocialista építő munkájában és azt hűségesen szolgálják. Magyar zsidó irók, művészek, tudósok, kiemelke­dő értékekkel gazdagították szocialista hazánk kulturális életét és ezért ugyanolyan elismerés­ben részesültek, mint mindazon művészek, irók és tudósok, akik munkájukkal előbbre viszik a szocializmus építését. A kongresszuson felszólaltak még dr. Salgó László főrabbi, dr. Schweitzer József pécsi fő­rabbi, dr. 'Singer Ödön nagykanizsai főrabbi dr. Harsányi László a Budapesti Izraelita Köz­ségkerület elnökhelyettese, Fodor László a kar­cagi hitközség elnöke és mások szóltak hozzá. A mérleg, a zárszámadás és a költségvetési előirányzat elfogadása után kiegészítették a tisztikart és dr. Seifert Gézát, a Budapesti Iz­raelita Hitközség elnökhelyettesét a Magyar Iz­raeliták Országos Képviseletének alelnökévé is választották. Schück Jenő ortodox főrabbi záróimájával ért véget az országos kongresszus. azt ,amit itt eléje tárnak, már ismeri. A gyári munkásnőn az orvosnőn, a háziasszonyon ugyan­azon ruhaanyagot látja már, amit itt mutatnak be. Az üzletekben a magyar perzsa szőnyeget — bár elég drága — úgyszólván közszükségleti cik­ként árulják. Az uj lakástulajdonosok vagy ott­honukat újra berendezők ugyanazokat a bútoro­kat veszik, amelyeket itt kiállítanak. Ez a kiállítás egyben a magyar közönség jó ellátottságát is bizonyítja, pedig ez nem könnyű, mert a szocializmus építésével együtt növekedik a lakosság igénye is. • Sok uj gyártmányt mutat be a “Kisipari Ex­portra Termeltető Iroda”. A “KETI” pavilonja itt van a Városligeti tó partján, a Washington- szobor mellett. Ez az iroda exportálja mindazokat a terméke­ket, amelyeket a kisiparosok készítenek: ezek iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Az elmúlt évben 52 uj cikket — köztük számos szabadal­mat és találmányt — vezetett be az iroda, az idei vásáron 40 uj terméket mutat be. • Az Országos Találmányi Hivatal ez idén is kü­lön pavilonban mutatja be a legjelentősebb uj magyar találmányokat. A fonó cérnázó géptől, az automatikus gáz- gyujtó berendezésig — a cukorrépa- fejelő-ki- emelő gépen, az irányított fényű izzólámpán át egész sor uj magyar találmány bizonyítja, hogy a magyar műszaki emberek milyen lelkesedéssel igyekeznek kivenni részüket az országépitő mun­kából. • Egyik kedvessége a vásárvárosnak a “gyer­mekmegőrző”. Külön helyük van a csecsemők­nek, az óvodásoknak. Vannak játékaik, pici ágyaik, gondozzák őket, ha kell meg is etetik, mindaddig, amig a szülők a kiállítás területét járják. • Órák hosszat kell járni ahhoz, hogy az ember valamelyes képet kapjon a tanulságos színes Budapesti Ipari Vásárról, amelyről lapunk még további hírekben fog beszámolni. J. S. JEGYZETEK A “BUDAPESTI IPARI VÁSÁRIRÓL

Next

/
Thumbnails
Contents