Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-09 / 23. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ t Thursday, June 9, 1960 RÉSZLETEK KÉT BUDAPESTEN TANULÓ AMERIKAI DIÁKLÁNY LEVELEIBŐL Legutóbbi levelemben jeleztem, hogy megyünk kirándulni. Pécsre mentünk és persze minden ne­vezetességet megnéztünk, ami utunkba esett. A külföldi diákok két autóbuszt töltöttek meg és nem tudtok olyan országot elképzelni, amely ne lett volna képviselve. Tihanynál ebédeltünk, megnéztük a régi templomot (a múzeumot most renoválják), onnan Hévízre, a gyönyörű mun­kásüdülőbe mentünk, megfürödtünk a jó meleg vízben és Balatonboglárnál a pécsi útra tértünk. Kaposvár közelében már be voltunk rekedve az énekléstől, ami török, spanyol, angol, cseh és ma­gyar nyelven folyt. A Mecsekre érve a kilátás gyönyörű volt. Pécsett a Pedagógiai Főiskolánál szálltunk ki, ahol jó meleg vacsorával vártak bennünket. Szállásunk a városban a világ legkényelmesebb hotelje volt, minden szobában hideg-meleg viz­áéi, lift-szolgálattal. A Főiskolába jártunk étkez­ni, amely külsejében akármelyik szép amerikai vidéki egyetemmel felveszi a versenyt. Gyönyö­rű park közelében áll, sportpályák fiuknak, lá­nyoknak, 500 férőhelyes lakóházzal, melyet kissé zsúfoltnak találtam. A reggeli volt a legérdeke­sebb, mert a tanulók vártak ránk és jól elbeszél­gettünk. Az iskolának tanítóképző s levelező kur­zusokkal együtt 1,400 tanulója van. Meglátogattunk egy uj városrészt, ahol a bá­nyászok laknak. Uránváros. A legmodernebb la­kóházakkal, ahol minden lakásnak erkélye, töké­letesen berendezett fürdőszobája, modern kony­hája van állandó meleg vízzel. Az egyik háziasz- szony megengedte, hogy bemenjünk és megnéz­zük lakását- A házbér olyan alacsony (86 forint) hogy szóra se érdemes. Mindenütt fák, parkok. Egy nagyon szép épület előtt szálltunk ki és még most is hatása alatt vagyok annak, amit láttam. A köröskörül hatalmas ablakokkal ellá­tott épület az óvoda volt. Hatvan apró gyermek részére 4 óvónőt és 3 kisegitőnőt alkalmaznak. Két tágas teremben apró asztalokat és 30 apró széket láttunk. A fürdőszobában alacsony beépí­tett mosdók, apró klozett-ülések, a falon 30 tö­rülköző, elérhető magasságban és 30 fésű sora­kozik fel szép rendben. Másik termekben 30 kis ágy a délutáni pihenőre és játékok sokasága mind a maga helyén. Mindenütt virág és a fala­kat képek díszítik. Kint hatalmas játszó tér van. A gyereket már reggel 6 kor fogadják és este 6 óráig ott tartják. Azután az általános iskola gyönyörű épületét néztük meg, amely 500 tanulónak készült, de már is szűknek bizonyult, miután minden héten 10-el szaporodik a tanulók száma, amint az épü­lő lakásokat azonnal uj családok foglalják el. Már meg is kezdték még egy, nagyobb iskola épi tését a közelben. 16 tágas, világos iskolaterem van az épületben. Benéztünk a ragyogóan tiszta étkezőbe, ahol a tanulók tízórait, ebédet s uzson­nát kapnak. Az igazgató megmagyarázta, hogy ezért sokan semmit, mások a körülményeik sze­rint fizetnek. Ez a város, az iskolák, a boldog, pufók arcú gyerekek, akiket szeretet és gondoskodás vesz körül, olyan érzelmi hatással volt rám, hogy könnyet fakasztott szemeimből Azóta is elérzé- kenyülve gondolok arra a 15,000 lakosú gyönyö­rű, modern, egészséges városra, ahol a nap min­den ablakba besüt, ahol a munkások nagyon ol­csón ft legmodernebb lakásokban laknak, ahol az anyák gondtalanul mehetnek a munkahelyükre abban a tudatban, hogy drága gyermekeik ugyan olyan szerető gondoskodásban részesülnek, mint­ha saját anyjuk vigyázna rájuk, ahol az egészség és boldogság a mindennapi életmódhoz tartozik. Ahogy az egyik iraki diák megjegyezte, a kapi­talizmus sohasem hozhat létre ilyen helyze­tet, erre csak a szocializmus képes. Igazat ad­tam neki. Én emlékszem Harlem gyermekeire és nálunk niég annál nagyobb szegénység is talál­ható. Melyik bányászgyermek él nálunk ilyen egészséges, boldog életet, szép lakásban, megelé­gedett szülőkkel. Úgy éreztem előbb, hogy egy órára. Utópiában voltam, de aztán ráeszméltem, hogy láttam a világ jövőjét. Igaz, hogy a szocia­lista országokban sincs ez még mindenütt kiépít­ve, de ez a kezdet, a cél és nemsokára ez lesz a tipikus. Ilyen célkitűzésért érdemes dolgozni, harcolni, szenvedni- Bár csak otthoni barátaim láthatnák, mert ezt nem lehet könyvekből tanul­ni, ezt látni kell. Beszéltünk néhány tanítóval s tanulókkal, akik benmaradtak számtanleckét Írni. A folyósón cipők álltak szépen felsorakozva, a tanítók és tanulók papucsot öltöttek, hogy meg kíméljék az iskola fényes padlóját. A látható szeretet, ami a tanítókat és tanulókat egymás­hoz fűzi, a szivemet melegítette. A folyosó fa­lain festmények, rajzok, térképek, faliújságok. A tornaterem a régi iskolámat juttatta eszem­be, de semmi más nem emlékeztetett itt gyer­mekkoromra. Megnéztük a zsolnai porcelán gyárat. Engem (Dorka) az érdekelt, mert ezt tanulom. Egy ci­garetta- és egy sörgyárba is elmentünk- Nem­csak ittuk a sört, de zuhanyt is kaptunk belőle, ahogy a hordókba öntötték. Holtfáradtan ültünk az autóbuszba és elhatá­roztuk, hogy egy tapodtat sem járunk többet. De a Mecseknél persze, hogy felmásztunk a ki­látóra és gyönyörködve néztünk le Pécsre. Más­nap reggeli után Villányba mentünk a borpincé­ket kitapasztalni. Annyi bort kóstolgattunk, hogy kissé, szédelegve mentünk a tiszteletünkre rende­zett szinielőadásra. Persze, ahol megfordultunk, nemzetközi cso­portunk felköltötte a figyelmet. Mindenütt jöt­tek az autogram-gyüjtők. Egy hollywoodi celeb- ritás is elfáradt volna bele. Távozásunk előtt a Főiskola nagy vacsorát és táncot rendezett tiszteletünkre. Visszafelé még Sztálinvárosban töltöttünk egy kis időt. Haza­érve várt a sürgöny, hogy másnap érkezik Erna. Mindenkit szeretettel csókolunk Dorka és Zsuzsi A M. Sz. olvasója mindenkivel szóba állhat Tisztelt Szerkesztőség! Köszönetemet küldöm, amiért a lap május 19-i számában lehozták Ilja Ehrenburg cikkét. Azt írja, hogy harmadik lehetőség nincs és ezerszer igaza van. Ugylátszik azonban, hogy forduló ponton van a világ. Kérem azonban iá fiatalokat, hogy ne vár­ják mig a sült galamb a szájukba repül, hanem ébredjenek fel, tanuljanak és tanítsanak egy szebb és jobb jövő érdekében. Küldök egy dollárt, bár küldhetnék többet, de a kis penzióból nem telik- A Magyar Szóért pedig áldozatot kell hoz­ni, mert nagyon sok tanulmányos Írás van benne. Szóba merek állni bárkivel és a világhelyzetről vitatkozni, mert ezt a lapot olvasom. A. D. Tovább drágul a megélhetés A Munkaügyi Minisztérium kimutatása szerint április havában a megélhetési árakban múlt év junius óta a legmagasabb emelkedés észlelhető. Átlagban a drágulás 0.4 százalékos volt és egy kis szünet után “júniusban további áremelkedés vár­ható”, mondotta Arnold Chase, a statisztikai osz­tály vezetője. Nem minden árucikk drágult, sőt volt áresés is, mint pl. a használt autók terén. A legnagyobb ár­emelkedés az élelmiszer piacon történt, ahol a munkáscsalád vásárlásának legnagyobb' részét végzi. Az élelmiszercikkek átlagosan 1.8 százalék­kal emelkedtek áprilisban. A gyümölcs, főzelék és húsfélék drágultak, a tojás ára 12.6 százalék­kal emelkedett a márciusi árakkal szemben. A sertéstermelés fokozatos csökkentéséből kifolyó­lag a sertéshús és szalonna lényegesen megdrá­gult. Ezen a téren az egész nyár folyamára ár­emelkedést jósolnak. Kb. egymillió szervezett munkásnak az árin­dex emelkedése következtében, a bérszerződés értelmében drágasági pótlék jár. Az autó- és a mezőgazdasági gépipar munkásai 2 cent, és a villamossági gépmunkások 1 cent órabéremelést fognak kapni. A gyári munkásság átlagos vásárlóei’eje az utóbbi négy hónapon keresztül állandóan csök­kent. A megélhetés drágulásán kívül az átlagos kereset 1.5 százalékos csökkenése is hozzájárult ehhez. Az átlagos gyári munkabér heti 85 centtel kisebb áprilisban, vagyis heti 80.20 dollár. Ennek a vásárlóereje — ahhoz viszonyítva, hogy 1949- ben mit vásárolhatott érte — jelenleg csupán 63.55 dollár. Az átlagos kereset csökkenését a nagyszámú munkáselbocsátások okozták, ami az autó, a fém és gépiparban leszállított termelés következtében folyamatban van. Főbiróság előtt Travis fellebbezése A Legfelsőbb Bíróság beleegyezett abba, hogy meghallgatja Maurice T. Travis szakszervezeti vezető fellebbezését, akit a Taft-Hartley-törvény alapján — hamis affidavit vádjával — (eskü alatt tett Írott nyilatkozat) 8 évi börtönnel és 8,000 dollár pénzbüntetéssel sújtottak. Travis valamikor tagja volt a kommunista pártnak és 1951 és ’52-ben, amikor affidavitet állított ki, a Mine, Mill and Smelter Workers Union titkár- pénztárnoka volt. Travis első Ítéletét a fellebbezé­si bíróság megmásította, de azután egy alsóbb- foku bíróság elitélte. Fenyeget az automáció Az automációnak és az olcsó bérért dolgozókkal való versengésnek jövőjüket fenyegető veszélye elsőfokú problémaként merült fel a Plate Print­ers, Die Stampers and Engravers Inti. Union New Yorkban megtartott évi konvencióján. 26 delegátus képviselte ennek a szakszervezet­nek Kanadában és az Egyesült Államokban létező 14 lokálját. A szervezetnek összesen 800 tagja van és talán a legrégibb szakszervezete Észak- Amerikának, mert még a 19-ik században a Knights of Laborhoz tartozott. Tagjai a kormány Bureau of Engraving (pénz véső és rajzoló) hiva­talában, postabélyeg, okmány, külföldi pénz s más metszet készítőknél vannak alkalmazva. Munká­juk nagy szakképzettséget igényel. Heti fizeté­sük 95 dollártól közel 300 dollárig terjed attól függően, hogy milyen munkán dolgoznak. Vetély- társaik az angol szaktársak, akiknek fizetése sok kai alacsonyabb, állítólag csupán egyharmada az ő fizetésüknek. A szakszervezet tisztviselői nem kapnak fize­tést a Plate Makers pénztárnoka kivételével aki évi 750 dollárt kap kiadásainak fedezésére. A többieknek, a lokálok és a központ tisztviselőinek csupán a gyűlések és konvenciók kiadásait téri- tik vissza. A tagok havonta $2.50-től 6 dollárig terjedő tagdijat fizetnek. Eugene Dennis súlyos beteg Eugene Dennis, az Amerikai Kommunista Párt országos elnöke súlyos tüdőrák operáción ment keresztül a newyorki Mount Sinai kórházban. Az orvosok csupán Írott jókívánságokat engedélyez­nek barátai részéről, látogatni nem lehet. Dennis 15 éven át vezette a munkások pártját a terror és üldözések legnehezebb időszakán ke­resztül. A hidegháború a munkásság jogainak so­rozatos megtagadását, megélhetésük megnehezí­tését, szervezeteinek feloszlatását, vezetőiknek bebörtönzését és üldözését hozta magával. A Mc Carthy-féle szellemnek majdnem sikerült az or­szágra a fasiszta ideológia és embertelenség bé­lyegét ráerőszakolni. Kiváló emberek állandó küz­delme és az amerikai nép hagyományos szabad- ságszeretete verte vissza a fenyegető veszélyt. Dennis 5 évi börtönbüntetést szenvedett el azért, mert ezt a küzdelmet hősiesen és bátran vezette. Egészsége veszélyes helyzetbe került. Mielőbbi gyógyulást kívánunk Eugene Dennisnek. mwmwwwvwwvwvwtwwwwvuwn Rembrandt egy ifjúkori festményét fedezték fel egy dél-franciaországi kápolna oltárképében. . ....ss* .-.wáswrs* ­£&)Mt a swiküszböftöyL ... . . . , • ;^vv* vwvwvv\vww\\ vvvwvw w • Az ebben a rovatban kifejtett neze- | Olvasóink $ tek nem szükségszerben azonosak | hozzászólnak Ü a szerkesztőség álláspontjával | a közügyekhez f

Next

/
Thumbnails
Contents