Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-02 / 22. szám

4 i&bjrf & 1»­AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 2, 1960 Profit okozza az inflációt - naoi a munkabér Áz autömunkások szakszervezetének Országos Ford Tanácsa májusi gyűlésén megjelent delegá­tusok határozati javaslatban utasították vissza a munkáltatók félrevezető megokolását az inflá­ció okaii-a vonatkozóan. A nagyüzlet szószólói lelketlen, felelősségtelen és hamis propagandát folytatnak azt állítva, hogy a magas árakat a munkások által kiharcolt maga­sabb bérek okozzák. Újságok és közlönyök olva­sói, a televízió és rádió hallgatói féligazságok és teljes hazugságok, kicsavarások és félremagya­rázások tömegének vannak kitéve, amelyek azt célozzák, hogy a szervezett munkásságot tegyék a korporációk által kivetett magas árak bűnbak­jává. “A Ford Motor Co. előljárt ebben a munkásel­lenes kampányban. Beszédekben, sajtóközlemé­nyekben saját nyomtatványaiban, kongresszusi kihallgatásokon minden társulatnál hangosabban vádolja a munkásságot”. A határozati javaslat kiemeli, hogy a Ford Co. tisztviselői a szakszervezeteket vádolják “mono- pólium”-mal, hogy befolyásolják a közvéleményt és a politikusokat és hogy hatalmi túlsúlyban vannak a “szegény” társulatok felett. Rámutat a határozati javaslat arra, hogy a társulat támadásai a szakszervezet meggyengí­tését célozzák. Hogy ne tudjon sikeres egyezke­dést folytatni a munkások érdekében, hogy a tor vényhozasi szinten ne harcolhasson a jobb társa­dalmi és munkanélküli biztosításért, vagy egyéb munkásérdekekért. A társulat nem hajlandó bizonyítékkal alátá­masztani vádját, hogy a szakszervezet okozza az inflációt. Okmányait “üzleti titok”-ként zárva tártja. Csák vetetlenül kerül a valóság nyilvános­ságra. Amikor a Ford Co. 2 millió részvényt árubabo- csátott, az üzemi költségek sikeres csökkentését hiresztelte. 1954 és 1958 között minden kocsi ki­állításának költségét 94 dollárral csökkentették, azonkívül a személyzet és a fizetés levágása 100 millió dollár megtakarítást jelent évente. Mindez persze a profitot emeli és á Ford-részvények érté­két helyezi előtérbe. Miután ismert tény az, hogy az üzemanyag ára emelkedett, nyilvánvaló, hog.v a 94 dollár megtakarítás kocsinként a munkabé­rek leszorításából származott. Ez maga meghazudtolja azt a vádat, hogy a munkabérek magassága okozza az inflációt és hogy nem a profitharácsolás az autó és más cik­kek magas árának a rugója. Ezért a határozati javaslat visszautasítja a Ford Co. szakszervezetellenes propaganda mun­káját. A társulat ezzel a munkásságot akarja ki­szorítani a. politikai életből, hogy magának bizto­sítsa a teret a politikai pártok kontrollálására, amit azzal is próbál elérni, hogy hatalmas össze­geket adományoz választási kampányokra. Egy szenátusi bizottság jelentette, hogy az utóbbi elnökválasztás alkalmával 12 iparmágnás család többel járult hozzá a politikához, mint az egész szervezett munkásság és hogy majdnem az egész összeg — kb. 1 millió dollár — a republikánus pártnak ment. Az autómunkások határozati javaslata vissza­utasítja a nagyüzletnek az inflációra vonatkozó hamis beállítását és a tagok közötti széleskörű gazdasági és politikai felvilágosító kampány foly­tatására fektet le terveket. TV helyezést kér a Kommunista Párt Az Amerikai Kommunista Párt levelet küldött 7 televízió leadó állomáshoz, amelyben hetenkén- egy tizenöt perces elhelyezést kér az eesti progra­mon és érdeklődik annak ára felől. Az adásnak az volna a célja, hogy “véleményt fejtsen ki a hazánkban történő fontos eseményekről és kérdé­sekről, különös tekintettel az ország békéjére és biztonságára”, Írja Philip Bart, a párt országos szervező titkára a levélben. Elítélték Hutchoson! Maurice Hutchesont, az AFL-CIO Carpenters Tj íiijaiiaK (.acsmunKasok) országos elnökét, aki e tisztséget apjától, William Hutchesontól örököl­te, 6 hónapi börtönre és ezer dollár pénzbírságra ítélték a-kongresszussal szemben tanúsított tisz­teletlenség vádjával. Hutcheson nem volt hajlandó válaszolni a Mc Clellan-bizottság kérdéseire, amikor az indianai útépítési földcsalással kapcsolatban kihallgatták. Hutchesont és az ácsmunkások uniójának két másik vezető tisztviselőjét Indianában összeeskü­vés vádjával beperelték. A vád szerint összees­küdtek, hogy egy útépítési állami tisztviselőt in­formációszerzés céljából megvesztegethessenek, aminek folytán $78,000 gyors profithoz jutottak. A megvesztegetési ügy sohasem került bírósági tárgyalásra. Hutcheson megfellebbezi ítéletét. Amerikai nyomorgókon nincs segítség Billiók külföldi segélyre, de egy cent sem Ame­rika nyomorgó bányavidékeinek! Ugylátszik ez. jellemzi Eisenhower elnök jelenlegi gondolkodá­sát a belföldi és külföldi gazdasági kérdésekkel kapcsolatban. Május 12-én megszavazta a kongresszus a négy billió dolláros külföldi segélyprogramot, amit el­küldött a Fehér Házba Eisenhower aláírására. A ténylegesen kiutalt összeg valcszinüleg ennél kisebb lesz, de hogy mennyi, az majd később ki­derül. Közben Eisenhower megvétózta a 251 mil­lió dolláros törvényjavaslatot, amelynek célja a nyomorgó vidékek segélyezése volt. Május 11-én tartott sajtókonferenciáján Eisen­hower elnök azt mondta, hogy neki nem tetszik ez a törvényjavaslat; a szenátus kisebbségi vezetője, Everett McKinley Dirksen (111. rep.) pedig meg­jósolta, hogy az elnök meg fogja azt vétózni. Ugylátszik valaki meggyőzte Eisenhowert, hogy az átala benyújtott 5“ milliós segély javaslat több jót tenne, mint a 251 millió dolláros javaslat, me­lyet a demokraták által befolyásolt kongresszus elfogadott. Csak egyszer adta jelét Eisenhower elnök an­nak, hogy tudomása van az országban létező nyo­morgó vidékekről és elkeseredett, nyomorüságos körülmények között élő munkásokról és családok­ról, amikor sajtókonferenciáján említést tett “vi­dékekről, mint W. Va., Dél- Illinois, Pennsylvania és kelet Kentucky.” A UMWA (bányászok szakszervezete) által ki­adott UMW Journal említést tesz az unió alel- nökének, W. A. Boyle-nak április 1-én tartott be­szédéről, amit Clarksburg, W. Va.-ban mondott egy unió gyűlésen. A munkanélküliségről és nyo­morban lévő területekről szólva megemlítette, hogy “szégyenletes, csúfos szégyenfoltjai ezek az ország gazdasági felépítményének.” Majd kije­lentette, hogy a “UMWA előljárt abban, hogy az Egyesült Államok kongresszusa hozzon törvény- javaslatot a nyomorban lévő vidékek segélyezésé­re és a kongresszus elfogadott egy ilyen javasla­tot. Ám az Egyesült Államok elnöke, aki annyit golfozik, mint előtte egy elnök sem, megvétózta ezt az intézkedést.” A cikk kifejti továbbá, hogy Boyle beszéde óta a kongresszus már másodszor fogadott el egy ilyen törvényjavaslatot és az elnök ismét “nem”- et mondott. Ez az ügy megbuktathatja Nixont — mondja a cikk — a választások alkalmával és Eisenhower olyan népszerűtlen az amerikai szén­mezőkön, mint Moszkvában. Visszahelyezték állásába A Los Angeles-i Cavendish Records Co. egyik munkatársát, Leonard Jacksont fegyelemsértés alapján elbocsátották állásából. A fegyelemsértést azzal követte el, hogy a lemezek minőségének megtárgyalása közepette olyan vakmerő volt, hogy a munkavezetőnek azt merte mondani, hogy használjon szemüveget. Azonnal elbocsátották és a vállalat ragaszko­dott azon jogához, hogy ilyen tettért egy munká­sát menessze. De dr. Philip Neff, az egyeztető úgy találta, hogy a vállalatnak vissza kell helyezni Jacksont a munkájába $464.26 bér utólagos megfizetésének terhe alatt. Az egyeztető bizottság munkás tagja a UE (villamossági munkások) 1421-es lokáljá­nak elnöke volt. Ez volt az első egyeztetési ügy az unió és a Cavendish Records cég között. A világ problémája - a béke Carl Stellato az autómunkások detroiti 600-as lokáljának elnöke a Pentagon militarista vezetőit teszi felelőssé, hogy a csúcskonferencia küszöbén ezt a kolosszális baklövést” elkövették a kémre­pülővel. “Ez az incidens megrázta az amerikai népet, valamint külföldi barátait”, mondja Stellato. Idé­zi a londoni Timest, amely megütközését fejezi ki a kémrepülés időpontjára vonatkozóan. “Angol újságok nemcsak a kémrepülést helyte­lenítik, hanem azt is, hogy Eisenhower elhatároz­ta a földalatti atomrobbantások folytatását. A munkáspárti Daily Herald szerint “ez szétzúzhat­ja a H-bomba feletti egyezmény reményeit”. “Eisenhower elnök a világ szemében a béke embereként szerepelt, ő mindenkinél jobban igye­kezett a csúcskonferencia megrendezésében és sajnálatos, hogy az Egyesült Államok elnöke ebbe a majdnem tarthatatlan helyzetbe került az alan­tasai ostoba tévedései miatt. A mi véleményünk az volt, hogy az elnök utasítsa vissza a kémrepü­lési epizódot és a felelős elemeket távolítsák el az adminisztrációból. “Most azonban úgy látjuk, hogy Eisenhower teljes tudatában volt annak, ami történt és bele­egyezését adta hozzá. Ebben az esetben még alap­vetőbb szükségletnek tartom a csúcskonferencia megtartását és hogy Eisenhower elnök folytassa a békéért való munkáját”. Carl Stellato a Detroit 16. kerületének képvise­lőjelöltje a demokrata párt égisze alatt. A “Ford Facts” hetilapban támogatja a demokraták álla­mi konvencióján elfogadott programot, amelynek egyik pontja kimondja, hogy: “a béke a mai idők legfontosabb kérdése, de mindaddig, amig bele­merülünk a fegyverkezési versenybe, háborús ka­tasztrófát kockáztatunk meg, amely tévedés, sze­rencsétlenség vagy baklövésen keresztül törhet reánk”. Uj bérszerződés Az UE (villamossági munkások) 714-ik lokálja Sandusky, O.-ban március 13-án tulnyopiö, több­séggel jóváhagyta a G. & C. Foundry munkásai­nak uj bérszerződését. Az uj egyéves szerződés az első esetben biztosítja az unió-műhelyt a válla­lat és az unió között fennálló hosszú összeköttetés óta. A szerződés szerint a munkások 8'/^ cent óra­béremelést kapnak, sokkal előnyösebb kórházi biztosítást, mint ami eddig volt, nemcsak a mun­kások, de hozzátartozóik részére is, egy hetedik fizetett ünnepnapot (a karácsony előtti napot) és más előnyöket. • Los Angelesben a UE 1421-es lokálja két éves szerződést kötött a Duplicate Parts Co.-val. A szerződés szerint a munkások 8 centes órabér- emelést kapnak május 1-től visszamenőleg, 1961 május 1-ével pedig jogosak lesznek további 7 cent órabéremelésre. ^----------------------------------------------------------------­HA ÖN RÉGI VAGY UJAMERIKÁS ÉRDEKELNI FOGJA Szabó Miklós volt emigráns érdekfeszitő leleplező könyve “FOGLALKOZÁSUK EMIGRÁNS” amely korlátolt mennyiségben Kiadóhivatalunk­ban kapható. — Ismerje meg Ön is azok arcké­peit, akik idegen pénzért árulják hazájukat és népüket RENDELJE MEG MÉG MA! Ára: 1.50 dollár a —___________________________________r MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy most Júniusban lejárt az elő­fizetésem. Itt mellékelek $ ...............................-t Név: .............tv........................................................ Cim: ................................................................. I m* m w w ■> » v v’~V~V w w w w w * * w w w v w w w w w w v Munkásmozgalom A ^ A ^ A A A A A ^ Jh., A ,A A A AU Jt* ,

Next

/
Thumbnails
Contents