Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-02 / 22. szám
AMERIKAI MAGYAR SZŐ Thursday, June 2, 1960 UJ GAZDASÁGI HANYATLÁS JELEI Lényegesen kevesebb az acél, az olaj, a gépszerszám termelés, valamint az építkezés az országban Az ország iparágaiban hetek óta csökken a termelés. Ez a folyamat az acéliparban pl. az utóbbi 10 hét alatt nagyon jelentős volt és a jelentés szerint ezen a héten a termelés a képességnek csupán 66.9 százalékát teszi ki. A múlt hét óta az 4.4 százalékkal kevesebb termelést jelent. Az American Iron and Steel Institute New Yorkban megtartott gyűlésén az ipar vezetői azon reményüknek adtak kifejezést, hogy augusztusban megáll a csökkenési folyamat és ,a termelés ismét fellendül. Azt hiszik, hogy addig elfogy a felraktározott acélkészlet és a rendelések nagyarányú megindulását várják. Addig azonban a termelés további esése van kilátásban. Egyesek szeri"* ez a termelőképesség 60 százalékára fog leszállni, mások 50 százaléknál látják a mélypontot. Art mindenesetre be kellett ismerniük, hogy jós lásaik az 1960-as évre — hogy rekordtermelést fognak elérni —, nem teljesült be. Egyesek az emelkedő acélbzhozatalt okolják érte és szemet hunynak az amerikai nép csökkent vásárlóképessége felett, ami az árufogyasztás alapvető feltétele. A gépszerszámgyárak tavaly augusztus óta vár ják, hogy a rendelések növekedjenek. Ehelyett azonban már március havában kevesebb rendelést kaptak, mint februárban és áprilisban a rendelés további 21.3 százalékos csökkenést mutatott. Ez úgy a belföldi, mint a külföldi piac részéről meg"vilvánnlt. A gépszerszám ipart leginkább ,az automobil ipar részéről érinti súlyos károsodás, miután nem érkeztek be azok a rendelések, amelyek az év ezen szakaszában várhatók a jövő évi autóujitások elkészitéséhez. A jelek szerint az autóipar nem készül lényegesebb változást eszközölni az 1962-es automobilok formáján. Az olajipar már hosszabb ideje túltermeléstől iszenved és egyes társulatok a válság mélyülését jósolják. Ennek hatása alatt lépéseket tesznek a termelés csökkentésére, az olajkutatási módszer automatizálására. Közben a kisebb termelők abbahagyják működésűket és az olajipart felszereléssel ellátó iparok, mint az acél-, a cement- és a szerszámipar, aggódva figyelik a helyzetet. A külföldi olajbehozatalt — amely az amerikai olajtermelést lényegesen befolyásolja — a kormány már rendeletileg bizonyos mértékben korlátozta, de az olajbáróknak ez nem megfelelő megoldás, mert az is az ő monopóliumuk és nagyobb profittal jár részükre, mint a honi termelés. miu*su oks^bb munkaerőt használnak az arab, a délamerikai és más olajmezőkön. Jelenleg az ország nyersolaj forrásainak egynegyed részében megszüntették a termelést. Texasban pl. a vezetők elhatározták ,hogy junius hónapban csupán 8 napon keresztül működtetik az olajforrásokat. Oklahomában, Louisianában, Kansasban szintén korlátozzák a termelést. A termelés csökkentése, a termelési módszerek automatizálása, az üzemi kiadások leszállítása az olajmunkások részére jár a legnagyobb katasztrófával: munkájuk, kereseti lehetőségük elvesztésével és megélhetési viszonyaik súlyosbodásával. Az építkezési ipar az év első négy hónapjában 8 százalékkal esett a tavalyi első negyedévhez viszonyítva. Legjobban a lakásépítkezés terén, amely 14 százalékos esést mutat. Ez is hátrányosan befolyásolja az acélipart, ahol állandóan vannak munkáselbocsátások. A U. S. Steel legújabban bejelentette, hogy Clairton és a Donora, Pa. üzemeinek egyrészét lezárja. A szakszervezet véleménye szerint Clairton 5,500 acélmunkása közül több mint 1,000 válik munkanélkülivé, mig Donorában talán 1,400 munkást fog érinteni az intézkedés. Mindkét helyen már eddig is négyszáz acélmunkást elbocsátottak és az a kilátás, hogy a megmaradottak közül is sokan részidőre lesznek' beosztva. (Folytatás az első oldalról) Mire kijutottam, már működtek a tüzoltófecs- kendők. A rendőrök a hosszú márványlépcsőkön húzták lefelé a fiatalokat. Három hatalmas rendőr hurcolt egy 19 év körüli vékony ifjút a barrikádokon keresztül, melyeket az ajtó előtt aznap reggel felállítottak. Az egyik rendőr a mellén ült, a másik a lábait csavarta, a harmadik a térdkalácsát ütötte. Egy fiatal leányt egy rendőr a mellénél fogva ráncigáit, egy másik rendőr egy fiatal nőt húzott le a lépcsőkön a lábánál fogva, miközben a leány feje a lépcsőkhöz ütődött.Egy fiatalember tántorgott a lépcsők alján, félig megvakulva a homlokán ütött sebből folyó vértől. Fent pedig tovább ütlegelték és rán- cigálták az embereket. Egy 24 év körüli nő csuromvizesen próbálta a karján ülő gyermeket megnyugtatni. Vagy féltucat fiatalember állta útját a tűzoltóiecskendőkből ömlő víznek; karjukatösz- szekulcsolva ültek a földön, a mögöttük sikoltozó leányokat védve. Négy rendőr ütlegelte őket elölről, három hátulról. De az ifjak nem tágítottak mindaddig, amig a rendőrök fojtogatni kezdték őket. Majd egy másik csoport ifjút gurítottak le a lépcsőzeten, akárcsak homokzsákokat. A rendőrök közben ütlegelték, fojtogatták a fiatalokat, a vízben csúszkálva tapostak reájuk, mintha csak halak lettek volna egy pocsolyában. A san-franciscoi Chronicle riportere, G. Draper szemtanu-leirásában jelentette, hogy “a rendőrök sorfala mögött láttam az Amerika-ellenes albizottság egyik tagját, amint egyesekre rámutatott, hogy ez itt egy kommunista, az ott egy tanú”. Jöttek a rendőrkocsik és elhurcolták azokat, akiket igy kijelöltek. A fiatalok csuromvizesek voltak, a leányok közül többen csendesen sirdogál- tak, az ifjak pedig csendben és komolyan ültek a márványlzpcsőkön és padlón, várva az ütlege- ket, vagy elhurcolást. Vagy ezren, főleg diákok, akik egész reggel és előző nap piketelték az épületet, körülvették a lépcsőket, amelyek a Polk utcai bejárathoz vezetnek. Ezen keresztül húzták ki a rendőrök a fiatalokat. Vagy 2 óra körül megérkezett George Christopher polgármester; ekkor már vagy 35 perce folytak az ütlegelések és letartóztatások. A polgármester hangszórón beszélt, kihangsúlyozva, hogy nem szeretné, ha ez San Francisco fekete napja lenne. “Máris az” — kiáltozták mindenfelől. Kérte, hogy egy delegációt küldjenek irodájába, mert “törvénynek és rendnek kell lenni”. Másnap, május 14-én a bizottsági kihallgatáson azt próbálták bizonyítani, hogy egyetlen felelős rendőrtisztviselő sem volt az épületben, amikor a tiizoltófecskendőket megnyitották és a fiatalokat ütlegelni kezdték. Senki sem adott erre utasítást. Richard Arens, az albizottság tanácsosa kiemelte, hogy nem hiszi, hogy a gyerekek mind kommunisták lennének. Csak “felizgatták őket zendülésre a kommunisták”. Kari Prussion besúgót hivta tanúnak, megkér- rezve tőle, hogy “volt-e gyakorlata erőszakos provokációban, mig abban a nemzetközi összeesküvésben vett részt, amit kommunista pártnak neveznek?” A besúgó erre igennel válaszolt, majd hozzátette, hogy “sok kis Castro van az amerikai kommunista pártban.” Majd igy folytatta: “Az elmúlt napokban a kommunista párt mindenféle módszert felhasznált, hogy megállítsa ezt a bízott ságot, ez nem sikerült, igy a tegnapi erőszakos látványossághoz folyamodtak.” A rendőrfőnök azt állította, hogy a diákok ostromolni kezdték a kihallgatási terem előtt felállított barrikádokat. Hogy az egyik diák kiragadta az egyik rendőr botját, és elkezdte őt ütlegelni. A szemtanuk viszont másképpen beszélnek az incidensről. Kivétel nélkül mind azt állítják, hogy az incidens akkor kezdődött, amikor a rendőrök a tiizoltófecskendőket a tömegre irányították. Az egyik letartóztatott elmondta, hogy amikor már nagyban folytak a rendőrtámadások, az egyik rendőr leejtette botját, amit egy fiatalember felvett, hogy sajátmagát védelmezze vele. A 68 letartóztatott közül 51-en diákok, a nemdiákok közül 12-en 30 éven aluliak és négy 30 éven felüli. Amikor a szombati újságokból az események napvilágra jöttek, 5 ezres, de sokak szerint 8 ezres tömeg lepte el a városháza előtti térséget, hogy hangszórókon hallgassák a bizottsági tárgyalásokat és kifejezésre juttassák nem tetszésüket a rendőri taktikával és a bizottság módszereivel szemben. A rendőrök ezúttal teljes felkészültséggel vonultak ki, a városházát ellepték a detektívek; a riporterek és meghívott vendégek csak háromszoros igazoltatás után juthattak be az épületbe. A város teljesszámu rendőrségét az Amerika- ellenes Bizottság rendelkezésére bocsátották. John Stone Május 25-én a 68 letartóztatott zsűri-tárgyalást kérve hangoztatta ártatlanságát Lenore D. Underwood biró előtt, aki — miután a törvényről és rendről tartott előadást nekik — áthelyezte ügyüket május 27-re a városházára, Albert Axelrod bíróhoz. Jack Berman, 45 vádlott ügyvédje erre bejelentette, hogy legyenek a megjelölt napon a városházán, majd hozzátette: “Tudják, hogy hol van a városháza!” Ennek hallatára úgy a biró, mint a jelenlévők hangos nevetésbe törtek. A biró pedig megjegyezte: “Csak a főlépcsőket kerüljék el”. Ezt újabb nevetés követte. A kaliforniai egyetem tanári karának 65 tagja levélben fordult Stanley Mosk állami igazságügyminiszterhez, pártatlan kivizsgálást kérve ami nézve, hogy a rendőrök hogyan kezelték az incidenst. Hasonló kérelem ment Edmund G. Brown kormányzóhoz a Berkeley-egyetem pszichológiai vizsgázó diákjai részéről. A vádlottak között van Albert Einstein unokája is, aki egy egyetemi tanár leánya és diák a Berkeley-egyetemen. Megdöntötték a török kormányt Az előzmények Törött székek, asztallapok s tintatartók röpködtek a török parlamentben a Menderes miniszterelnök demokrata párti és az ellenzéki republikánus párti képviselők között. A tettlegességet az idézte elő, hogy az ülés elnöke megtagadta a szót az ellenzék egyik tagjától. Kasim Gulak az ellenzék által benyújtott választási törvényt módosító javaslathoz akart hozzászólni. Amikor mégis felállt beszélni, a demokrata képviselők rátámadtak, mire a republikánusok védelmére siettek és csak az ülés felfüggesztése vetett végett a 15 percig tartó felfordulásnak. Később a demokrata pártiak a parlamentnek junius 20-ig való lezárását hajtották keresztül a kisebbségi republikánusok tiltakozásával szemben. A török kormány tiltakozott az ellen, hogy a British Broadcasting Co. török nyelvű hírszolgálatot továbbit, amely “túlzott és nem ellenőrzött” hireket terjeszt a török helyzetről és beavatkozást jelent Törökország belügyeibe. A török sajtónak tiltva van a belső zavargásokról hireket közölni és a nép egyrésze az angol rádión keresztül szerez tudomást róla. Istambulban lezárták az amerikai kezelés alatt levő Robert egyetemet, mivel tanulói resztvettek a Menderes elleni tüntetéseken, miután a kormány az ország többi főiskoláiban felfüggesztette a tanítást. Az egyetemet 1863-ban C. R. Robert newyorki kereskedő alapította a keresztény misz- szió részére Törökországban. Az igazgatója és a tanári kar amerikai. Nagy a felháborodás azért, hogy Menderes önkényesen megrövidítette az idei iskolaévet. Rockefeller elnöki ambíciói Nelson Rockefeller, New York állam kormányzója, aki eddig egy menyasszony szemérmességével kerülgette, hogy elnökjelöltségre irányuló szán dókáról nyilatkozzon, végre beadta derekát s kijelentette, hogy ha a republikánus párt közkivánat- ra felkéri (besorozza) akkor hajlandó vállalni az elnökjelöltséget. Rockefeller nemrégen határozottan visszautasította az elnökjelöltséget és sohasem nyilatkozott arról, hogy Nixont támogatja-e vagy sem. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a csúcskonferencia sikertelensége és a külpolitikai álláspont az idei választásnak egyik kulcskérdése lesz, Rockefeller szintén nyilatkozott az ügyben és országos vita levezetését ajánlotta a kudarc okainak megállapítására. Szakértők ebben már jelét látták annak, hogy a kormányzó közeledik az elhatározás felé. Rockefeller szélsőségesen reakciós és háborús irányú álláspontja országosan ismert. RENDŐRÖK TERVEZTÉK A TÁMADÁST JZ_____ * I ! I 1 8 *, \ m k k n ii i) t. k r. rí i. r li t e s k j‘ F 11 r É f 1 i ki m ■I Gl H ir, el F ha R( L Ti sá n° B G L Fe s A 0 T
