Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-26 / 21. szám
Thursday, May 26, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 zHlcujszemíe tlmmnmiui mum m» nimm rm ................................................. nniniriLi' Sztrájomozgalom Olaszországban Olaszország egész területén a felesbérlők két napos országos sztrájkja véget ért. A sztrájkban a három szakszervezeti szövetség — CGIL, az UIL és a CISL — egységesen vett részt. A felesbérlők harcának célja, elérni a helyzetüket szabályozó szerződés megjavítását, a közpénzekből eszközölt beruházások ellenőrzését, a beruházások irányának gyökeres megváltozását. Ezek az alapvető követelések megyéről megyére, helységről helységre kiegészülnek más, helyi jellegű követelésekkel. Így például Siena megyében a felesbérlők követelik a különböző termékek elosztási arányának megjavítását, azt, hogy az általuk termelt paradicsomból, cukorrépából, dohányból, gyümölcsfélékből az eddiginél nagyobb részt kapjanak. Bologna megyében a mezőgazda- sági napszámosok is nagy akciókra készülnek, és május 11—12-én a felesbérlőkkel együtt 21 nagyarányú tüntetésben vettek részt. Az ipar területén erősödik a munkások harci mozgalma. így például Velencében május 11-én hetvenezer ipari munkás sztrájkolt, és követelte, hogy bérét hozzák összhangba a termelés és a tőkés profit növekedésével, és akadályozzák, meg a Breda-hajógyár leszerelését. Szintén Velencében egy malom dolgozói egységes sztrájkkal rá- kényszeritették a malom tulajdonosait, hogy álljanak el a malom bezárására vonatkozó tervüktől, amelyet megtorlásul azért határoztak el, mert az üzem dolgozói részt vettek a város ipari munkásainak keddi sztrájkjában. ■Olaszország két legnagyobb üveg- és kerámiaipari üzemében — a Richard Ginori és a Saint Góbin vállalatoknál — szintén megmozdult a munkásság. A Richard Ginori vállalatnak Lom- bárdiában, Piemontban és Toscanában vannak üzemei, ezek dolgozói az összes bértételek szerződésekben történő lerögzitését követelik. A Saint-Gobin vállalat toscanai üzemében a munkások a darabbérezés és a termelési prémiumok megjavításáért sztrájkolnak. A Saint-Gobin vállalat üzemeinél hét év óta nem volt sztrájkA német tőke terjeszkedése BONN. — A Reuter hírszolgáltató vállalat adatai szerint a német tőkések az Egyesült Államoktól nyert segítséggel az utóbbi években olyan jó üzleteket csináltak, hogy az igy nyert profitot már nem is tudják elhelyezni Nyugat-Németor- szágban. De mert a pénzüket csak biztos vállalatokba akarják elhelyezni, azért 1952 óta 63 millió dollár értékű gyárat vásároltak az Egyesült Államokban. A 63 millió dollárt kitevő német tőkének az amerikai iparokban való elhelyezését Ludwig Erhard, gazdasági miniszter hozta nyilvánosságra. A Vatikán az egyházszerveket politikai tevékenységre szólítja fel A Vatikán hivatalos lapja, a L’Osservatore Romano, hivatalos vezércikkben úgy nyilatkozott, hogy a római katolikus egyházi szerveknek “joguk és kötelességük beleavatkozni”, hogy politikai téren vezetést nyújtsanak a nyájnak. A vezércikk nyíltan az olasz politikai helyzetre célzott, ahol pl. a keresztény demokrata párt egy csoportja az egyház tanácsa ellenére kereste az egységet a baloldali szocialista párttal. De vannak ott erősebb kilengések is, amelyek a Vatikánnak nem tetszenek. A vezércikk azonban azt is kiemelte, hogy a megállapítás minden katolikusra vonatkozik, mindenütt. Elitélte “azt a zavaros elgondolást, ami egyes nemzetek között, különösen igen elterjedt s ami a katolikus elmélet és, a társadalmi és politikai tevékenység, valamint az egyházi - szprveji és az egyház polgári tagjai közötti viszonyra vonatkozik”. Egyszerűbben: nem helyesli az egyház és az állam elválasztásának elméletét, ami korlátozza az egyház politikai tevékenységét. A I katolikus vallás olyan erő, amely “kötelezi és vezérli az ember exisztenciáját,” állapítja meg. Ez tiszta és félreérthetetlen. Annyira, hogy áz elnökjelöltségre pályázó Kennedy sajtótitkára azonnal nyilatkozatot adott ki a vezércikkel kapcsolatban, amelyben leszögezte, hogy Kennedy már többször kijelentette, hogy ő az amerikai alkotmányt támogatja, amely a mi országunkban az állam és egyház elválasztását döntötte el. És hogy “ennek fenntartására minden kormányhivatalnok esküt tesz”. Ezzel egyidőben az újsághírek beszámoltak arról, hogy Kuba prelátusa pásztorlevélben elitélte a kommunizmust és felszólított minden római katolikus kubait, hogy “harcoljon a falaink között leselkedő ellenség ellen”. Csak egyet nem tisztáztak a vallás vezetői és pedig azt, hogy ha a lelki vezetés mellett kötelezettséget vállalnak hitfeleik politikai irányítására is, akkor vállalják az evvel járó felelősséget is és ne meneküljenek a “vallásüldözés” mennyei takarója alá. A béke érdekében . TAIPEI, Taiwan. — A Reuters tudósítás szerint az Egyesült Államok által ajándékozott 10 millió dollár értékű muníció szállítmány első küldeménye megérkezett a Chiang Kai-shek-kor- mány részére. Dél-Afrika elkülönítése LONDON. —- A fajmegkülönböztetés és elkülönítés (apartheid) törvények alapján álló délafrikai “commonwealth” kormány azzal felelt a British Commonwealth vezetők intelmére, akik kifogásolták a véres ellenállást kiváltó szegregációs törvényeket, hogy köztársasággá alakulnak és teljesen elszakadnak a British Commonwealth egységtől. A Commonwealth tagjai, noha teljes önkormányzattal bírnak, mégis az angol uralkodót ismerik el államuk fejének. A British Common- wTealth-től való elszakadás kérdését a 3 milliónyi fehér lakosság szavazása alá bocsátják és a 10 milliónyi színes bőrű lakosságnak nem engednek semmi beleszólást. Uj választásokat követelnek Laoszban Mint a Vietnami Tájékoztató Iroda jelenti, a Neo Lao Hakszat Párt Központi Bizottsága nyilatkozatban ítéli el a laoszi parlamenti választásokat. A “Nemzeti Érdekvédelmi Bizottság” aljas tervei szerint végrehajtott választások egyáltalán nem felelnek meg a nép törekvéseinek — hangzik a nyilatkozat, amely rámutat: sok haladó pártot és csoportosulást, a többi közt a Neo Lao Hakszatot is, megfosztották attól a lehetőségtől, hogy normális viszonyok között megrendezze választási hadjáratát, több nemzetiségnek és a nőknek — akik a lakosság jelentős részét teszik ki— megnyirbálták választási jogait. Szannanikon klikkje büntetőhadjáratot folytatott a választások idején, koncentrációs táborokba hajtotta a népet, és rendőröket irányított a falvakba, hogy a lakosságot kényszerítsék: szavazzon a kormány embereire. Egyes területeken a helyi hivatalnokok olyan utasítást kaptak, hogy szavazzanak a parasztok helyett. Sok körzetben a választóirodákat a lakónegyedektől nagy távolságra helyezték el, és akik mégis rászánták magukat, hogy szavazni mennek, azokat feltartóztatták a katonák. A kormányklikk ezekkel az intézkedésekkel Laosz lakosainak százezreit fosztotta meg a szavazás lehetőségétől. A laoszi nép azt követeli, hogy az alkotmánynak, valamint a genfi és a vientiane-i egyezményeknek megfelelően, tartsanak valóban szabad és demokratikus választásokat. Sztrájk az elmaradt fizetésért Bolíviában az ónbányák munkásai sztrájkba mentek azért, mert április havi fizetésüket nem kapták meg. Az ónbányák államosítva vannak s a bányavezetöség azt állította, hogy nincs pénze a munkások fizetésére. Az élelmiszer járandóságuk beszüntetésével fenyegették meg a munkásokat, ha nem mennek vissza dolgozni. Több mint egy heti sztrájk után azonban a szakszervezet és a bányavezetőség megegyezett. A munkások meg fogják kapni fizetésüket, beleértve a sztrájkkal eltöltött időre is. ÉlelmiszerjáA szovjet adómegszüntetésről A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa határozatot hozott a bérből és fizetésből élő szovjet dolgozók kereseti adójának megszüntetéséről. Az adót 1960, október elsejétől 1965-ig fokozatosan szüntetik meg. A Szovjetunióban évtizedek óta minden bérből és fizetésből élő dolgozó fizet kereseti adót, a bér nagyságától függően 1,5 —13 százalékot. Azaz a bérelszámolás — akárcsak nálunk — levonja a fizetésből, és a befolyó összeget az illető vállalat az állami költségvetésbe fizeti be. Az alacsony jövedelműek — a Szovjetunióban 400 rubelen aluli bér esetében — nem fizetnek kereseti adót. A szovjet költségvetésben a dolgozók adóinak részaránya évről évre csökkent. A második világ háború után még a költségvetési bevételek egy- harmada volt. a későbbiekben pedig igy alakult: 1950 16.3% 1953 14.7% 1959 7.8% 1960 7-4% . A szovjet népgazdaság gyors fejlődése és nagy eredménye, valamint a vállalatok, intézmények jövedelmezőségének emelkedése és növekvő hozzájárulása a költségvetéshez — tette lehetővé a lakosság adói részarányának csökkentését. Az utóbbi évek gyorsuló fejlődése pedig megteremtette a lehetőségét a kereseti adó fokozatos megszüntetésének. Kruscsev szerint a népgazdaság felhalmozása elegendő lesz a költségvetés kiadásainak teljes fedezésére. Már az idén teljesen megszüntetik 500 rubelig terjedő fizetések kereseti adóját és 500—600 rubel közötti keresetekét jelentősen csökkentik. Tehát az alacsonyabb fizetési kategóriába tartozó dolgozók érzik elsőnek az intézkedés bérnö- veló hatását. A magasabb fizetéseket terhelő adót lassúbb ütemben, 1965-ig szüntetik meg teljesen. De az intézkedést egyúttal felhasználják a meglevő navv bérkülönbségek bizonyos csökkentésére. Például mig az 1000—2000 rubel közötti fizetéseknél az eddig fizetett adót elengedik és ezzel a bér növekszik (igy a munkások és alkalmazottak 99,4 százaléka magasabb fizetéshez jut), addig a 2,000 rubelen felüli jövedelmeket az adó összegével csökkentik. Magyarán: ezek a dolgozók az adó eltörlése után is változatlan összegű fizetést kapnak. . A Szovjetunió ezzel az intézkedéssel az adózásban igen nagy előnyre tesz szert a békés gazdasági versenyben. Példáját nem valószínű, hogy valamely tőkésállam követni tudná a jelen viszonyok között. Hiszen a kapitalista országok költségvetési bevételeinek majdnem egésze adókból és ezen belül is a lakosság adóiból származik. Polgári közgazdászok számításai szerint egy átlagos amerikai család jövedelmét a közvetlen és a közvetett adók 30 százalékkal, Angliában 22, Franciaországban 28, Olaszországban 20, Nyugatnémetországban 30 százalékkal csökkentik. Ugyanezekben az országokban a költségvetés bevételeinek 70—80 százaléka a lakosság adójövedelmeiből származik. S a lakosság adói nem hogy csökkennének, hanem évről évre növekednek. Ez a növekedés párhuzamos a tőkés országok hadikiadásainak emelkedésével. így elsősorban a magas hadikiadások miatt nem csökkenthető a kapitalista országok dolgozóinak adóterhe. A szovjet dolgozók reálbére emelkedni fog. Erre vonatkozólag Kruscsev egy adatot mondott beszédében: “A kereseti adó teljes megszűnése után — jelentette ki — 59-4 millió dolgozó keresete az eddigi adó felével növekszik, kisebb létszámú dolgozó réteg keresete pedig nem emelkedik.” A kereseti adó, valamint az agglegények s a kiscsaládos állampolgárok adójának megszüntetése együttesen 1966-ig körülbelül évi 74 billió rubelnyi béremelkedést jelent. De nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy az adók eltörlésével egy időben térnek át a Szovjetunióban a rövidebb munkanapra. Már 1960. ápilis 1-én 16 millió dolgozó tért át a 7, illetve a 6 órás munkanapra, és 1964-ben pedig megkezdik a 6, illetve az 5 órás munkanap bevezetését,. Ezáltal is növekszik a dolgozók bére, mert kevesebb időt töltenek a munkában és mégis a korábbi bérüket megkapják, ráadásul^ az adót nem kell fizetni. randóságukat is rendszeresen megkapják. Eg^y kérdés vár még rendezésre. A vezetőség egy^s bányákban csökkenteni akarja á munkások számát-
