Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-05 / 18. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZŐ Thursday, May 5, KH>0 * w~^rw~Www!Z^ * * 'r-v * r »-«r ▼ ■»■»■ ^ rrty t » w w*w Munkásmozgalom Tilos a sztrájktörő toborzása Wilmington, Deleware-ben a szakszervezetek közbenjárására a városi tanács rendeletet hozott sztrájktörők toborzása ellen. A polgármester aláírása után a rendelet azonnal hatályba lépett. A rendelet megtiltja egyénéknek, cégeknek, vagy - vállalatoknak, hogy nézeteltérések idején munkásokat keressenek “abból a célból, hogy sztrájkoló vagy kizárt munkások állásait elfoglalják”. A rendelet nem foglalja magában a városi munkáselhelyező intézményeket. A kormány órabér ajánlata James P. Mitchell munkaügyi miniszter a képviselőház munkaügyi albizottsága előtt kifejtette, hogy az adminisztráció támogatná a minimális órabér 1 dollárról $1.10-re, legfeljebb $1.15-fe való felemelését. A Kennedy-Mprse-Roosevélt törvény javaslat az órabér 1.25 dollárra való emelését és további 7,600,000 munkásra való kiterjesztését kéri, akiknek fizetését semmiféle törvény nem védi. Mitchell szerint a minimális órabér $1.25-re való hirtelen emelése kizökkentené a gazdaságot rendes kerékvágásából és munkanélküliséget okozna, miután egyszerre többmillió munkásnak emelné a fizetését és a gazdaság nem tudná ezt azonnal felszívni. “1,250,000 munkás keres jelenleg 1 dollárt óránként, 400,000 keres 75 centet és sokezer kisebb üzleti vállalatnak 50 százalékkal kellene emelnie a munkabérre vonatkozó kiadását.” így vázolta Mr. Mitchell sokmillió amerikai munkás világraszóló előnyös körülményeit. “Amikor ellenezzük a törvény 8 millió munkásra való kiterjesztését és csak 3 millió 100 ezerre ajánljuk, nem azért tesszük ezt, mert nem törődünk 5 millió munkás sorsával, hanem mert nem találjuk ezt praktikusnak”, mondja Mitchell. Nem is kétséges, hogy Mitchell kinek a szempontjából Ítélkezik ily módon. Nem az 5 millió munkás szempontjából, az biztos. A Nat. Labor Board a munkások ellen A Nat. Labor Relations Board Portland, Ore.-i 24 hét óta folyó ujságsztrájkban az International Stereotypere & Electrotypers Uniót vádolja “unfair labor practice”-el, vagyis igazságtalan eljárással és azzal, hogy nem hajlandó jóhiszemű tárgyalásokat folytatni a sztrájkoló munkások munkáltatóival. 1959 november 10-én az “Oregonian” és az “Oregon Journal” nyomdászai sztrájkolni kezdtek és az újságoknál alkalmazott 5 más unióhoz tartozó munkások nem akarták átlépni a piket- vohalat, A béregyezményért folytatott tárgyalások januárban megszakadtak. A két újság egy- ideig sztrájktörők segítségével együttes kiadásban jelent meg, de ez év áprilisában már külön kiadásban, ugyancsak sztrájktörőkkel adták ki e lapokat. Az NLRB igazságtalannak tartja,a szakszervezet áron követelését, hogy a munkások megvédése érdekében maga szabályozza egy uj nyomógép működését, hogy az üzemi felügyelő (foreman) legyen tagja az uniónak, hogv ők gondoskodjanak munkások helyettesítéséről, hogy a pi- ketvonalat tiszteletben tartó munkásoknak joguk van munkahelyükhöz, hogy a szakszervezetek munkaszerződésének lejárata ugyanazon időre legyen megállapítva. A vádakat természetesen a munkáltatók nyújtották be és kihallgatás ez ügyben május 10-én lesz Portlandban. Ujságipar-munkások egyesülési terveznek Két irányból és 4 szakszervezet részéről indult meg az elhatározás, hogy az ujságipai*ban s rokonszakmákban dolgozó 500,000 munkás szak- szervezeteit egyesítsék egy nagy szakszervezetbe. Az Intrnational Typographical Union (betűszedők és az American Newspaper Guild (újságírók) Tndianapolisban gyülésező vezetősége megegyezett abban, hogy szervezeteik egyesülése fontos követelmény. Washingtonban a United, Papermakers and Paperworkers (papirfeldolgo- zók) és a Printing Pressmen’s Union (nyomdászok) vezetői hasonló megállapodásra jutottak. Az utóbbiak elhatározták, hogy első lépésként közös szervezői munkát és közös egyezkedési tárgyalásokat fognak folytatni. Egyesülés esetén számíthatnak a Stereotypere (klisirozók) és a Photoengravers (fotocinkográfusok) szakszervezetére is. A Newspaper Guild és a Typographical Union egy mozgó-nyomda felállítását tervezi, amit elvihetnek bárhová, ahol ujságsztrájk vagy á munkások kizárása történik és helyettesíthetik vele a lezárt vagy a sztrájktörőkkel kiadott újságot. Közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy bármily formát vesz a tervezett egység, nem fogja eltéríteni őket kitűzött céljuktól. “Meggyőződésünk, hogy csak egységgel növelhetjük a jobb bérért és munkaviszonyokért küzdő tagságunk kollektiv erejét, hogy ellenállhasson a munkáltatók tisztességtelen támadásainak és a büntető törvényhozásnak”. Az utóbbi időben számos újság sztrájkra provokálta és kizárta szervezett munkásait és sztrájk törőkkel helyettesítette őket. FBI ügynök vigyáz a szakszervezetre A részrehajló bírónak le kellett mondania a Hoffa elleni vádak tárgyalásának vezetéséről James Hoffa, a Teamsters Union elnöke ellen három éve eljárás van folyamatban, amit a tagság égy kisebbségi csoportja indított meg ellene azon vád alapján, hogy elnökké választása nem történt a törvényes kereteken belül. Az ügyfelek annak idején megyeztek abban, hogy Hoffa elfoglalhatja hivatalát és végezheti elnöki teendőit egy háromtagú ellenőrző (monitor) bizottság megfigyelése alatt. A bizottság egyik tagját F. Dickinson Letts kerületi szövetségi biró nevezte ki, egyet a szakszervezet ajánlott, egyet pedig a tagság kisebbségi, Hoffa-eílenes csoportja. A monitor bizottság sorozatos vádat emelt Hoffa ellen és az ügy állandó bifósági tárgyalás és fellebbezés alatt van. A vádak szerint Hoffa meg szegte korrupció-ellenes Ígéretét és 600,000 dollárt használt fel a szakszervezet pénzéből gyanús telekspekulációkra. Hoffa tagadja, hogy bűnös. Közben a monitor bizottság tagjai között sem volt egység. Egymást vádolták, hogy nagyobb súlyt fektetnek Hoffa eltávolítására a szakszervezet vezetéséből, mint az igazság kiderítésére. A tagsági ellenzék visszavonta megbizatását Godfrey P. Schmidt ügyvédtől, aki Lawrence T. Smitih-et ajánlotta a maga helyére. Az ajánlatot az ellenzéki csoport elfogadta. Három nappal később Letts biró utasította Smith-et, hogy mondjon le megbízatásáról, mert “nem teljesítette kötelességét”. Helyébe Letts biró mindjárt ki. is nevezte Terence F. McShane-t. Egv nappal a kinevezése előtt McShane lemondott az FBI-han kilenc év óta viselt állásáról, hogy elfogadhassa Letts biró megbizatását. Bevallotta, hogy az FBl-on belül a Teamsters Union és Hoffa-val kapcsolatos anyaggyűjtéssel volt megbízva. Tagadta, hogy az FBI ütasitására fogadta el az újabb megbízatást, a monitor bizottságban való működésre. A tény azonban az, hogy az FBI-ügynökre bízták az ország egyik legnagyobb szakszervezete feletti őrködést, mely állás határtalan hatalmat jelent az illető kezében a szakszervezet felett. Ennek visszaütő hatása lehet az egész szakszervezeti mozgalomra, s bár az AFL-CIO vezetősége kizárta a Teamstereket a kebeléből, kötelessége volna felszólalni ezen ellenséges eljárás -ellen. James Hoffa nyilvánosan megvádolta Letts bírót, hogy a szakszervezet és az ö ügyében elfogult és részrehajló és ezért nem alkalmas arra, hogy az ügyének tárgyalásakor ő töltse be a bi- rói szerepet. A törvényszéki szabályok értelmében, a vád elhangzása után Letts bírónak nem volt más választása, mint lelépni és az ügy tárgyalását átadni más bírónak. Ugyanakkor tagadta Hoffa vádjait. Az uj biró Joseph R. Jackson, aki azonnal visszautasította a tárgyalás elhalasztását, bár egyes kérdések még eldöntetlenül vannak a fellebbezési bíróság előtt, , Egy bárány a farkasok között A W. T. Grant óriási üzlethálózat részvényesei évi közgyűlést tartottak az országos cég New York, 1441 Broadway-n (a W. 41. utca sarkán)) levő központi épületében. Mialatt az épület előtt a Congress of Racial Equality (CORE) 6 tagja tüntetett a cég déli államokbeli üzleteiben gyakorolt faji megkülönböztetés ellen, odabenn a gyűlésen szót kért James Peck, egy kötvénnyel rendelkező részvényes. Arra kérte az üzlethálózat igazgatóságát, hogy “minden hírverés és szenzáció nélkül, adja meg az étkező lehetőséget minden vásárlója számára, tekintet nélkül a színére.” Eszébe juttatta a jelen levőknek, hogy 6 évvel ezelőtt ugyanezt kérte a cég baltimore-i üzletei részére és hogy egy hétre rá ott be is vezették az uj szokást. “Ha tovább folytatják ezt a megkülönböztetést, rossz hatással lesz a déli államok néger lakóira, akik a Grant üzletek vásárlóinak nagy részét alkotják,” mondotta. Louis C. Lustenberger, a cég elnöke visszautasította James Peck kérelmét. “A hálózat déli üzletei továbbra is alávetik magukat a helyi szokásoknak. Baltimoreban a változtatást csak azért eszközölték, mert a helyi szokások változása ezt megengedhette”. Különben is, folytatta az elnök a 180 déli üzlet közül csak 7-ben volt jelentős demonstráció, másik 7-ben csak jelentéktelen tüntetés volt. Mr. Peck szintén tagja, a CORE szervezetnek. Legújabban CORE-tagok bevásárolnak egy-egy kötvényt a nagy ülethálózatok részvényeiből. Az S. H. Kress társulat május 17-én, a F. W. Wool- worth május 18-án tartja közgyűlését. A de- szegregáló ajánlatot meg fogják ismételni mindkét helyen. Uj törvények Albanyban New York állam törvényhozása 45 dollárról 50 dollárra emelte a heti maximális munkanélküli biztosítási összeget. Hasonló változást eszközölt a munkabalesetbiztositás és ia betegség általi munkaképtelenség heti maximális járulékának összegén is. Az egyik törvény leszállítja 35 napról 28 napra a balesetből származó munkaképtelenség idejét, ahhoz, hogy a munkás a baleset első hetétől kezdve jogos legyen a biztosításra. Egy másik törvény megtiltja a munkanélküli biztosítást olyan egyénnek, aki önszántából hagyja ott munkahelyét. Eddig hat hét elmúltával a munkás jelentkezhetett. Az uj törvény szerint legalább 200 dollárt kell még keresnie négy héten belül és akkor is csak elbocsátás esetén jogos munkanélküli biztosításra. Az uj törvények julius 1-én lépnek életbe, 1961 január 1-én lép érvénybe az a törvény, amelynek alapján választás napján a munkáltató csak 2 óra felmentést adhat a munkásnak, de ezt is csak akkor, ha a munkásnak nem áll 4 óra. rendelkezésére a szavazásra munkaidő előtt vagy után. A baleset- és betegbiztosítási törvényeket kiterjesztették olyan munkásokra is, akik 2 munkással dolgoztató üzemhez tartoznak. Eddig csak azok voltak jogosak, kiknek munkáltatója 3 vagy több munkással rendelkezett. Eszerint újabb 100 ezer munkás kaphat némi segélyt baleset vagy betegség esetén. Féláron vasiról gyógyszer! külföldön A Military Medical Supply Agency, amely az amerikai haderők gyógyszerszükségletét beszerzi, mellőzi az amerikai gyógyszergyárakat és a külföldön vásárol orvosságot sokkal olcsóbban. Pedig eddig is alacsonyabb áron kapta az amerikai gyógyszereket, mint a nagyközönség, miután nagybani rendeléseinél jelentős árengedményt kapott. “The Army-Navy-Air Force Journal” bejelentette, hogy 5,760,000 antibiotikus tablettát vásároltak az olasz Farmochimica Cutolo-Callosi cég töl 500,000 dollárért. A rendelésre beérkezett legalacsonyabb amerikai ajánlat a Charles Pfizer & Co. brooklvni cégtől jött egymillió dollárra, vagyis készteresére az olasz árnak. A Gyógyszergyárosok Szövetsége a State De- partmentnál és az állami ellenőrző hivatalnál tiltakozott az eljárás ellen. Panaszkodott, hogy amerikai szabadalmakkal történt visszaélés és visszaélés történt amerikai szabadalmakkal és megsérti a “Buy American Act” t orvénvt. Hát az egyszerű amerikai polgár hol szerezze be orvosságát ölesén ?
