Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-05 / 18. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZŐ Thursday, May 5, KH>0 * w~^rw~Www!Z^ * * 'r-v * r »-«r ▼ ■»■»■ ^ rrty t » w w*w Munkásmozgalom Tilos a sztrájktörő toborzása Wilmington, Deleware-ben a szakszervezetek közbenjárására a városi tanács rendeletet hozott sztrájktörők toborzása ellen. A polgármester alá­írása után a rendelet azonnal hatályba lépett. A rendelet megtiltja egyénéknek, cégeknek, vagy - vállalatoknak, hogy nézeteltérések idején munkásokat keressenek “abból a célból, hogy sztrájkoló vagy kizárt munkások állásait elfoglal­ják”. A rendelet nem foglalja magában a városi munkáselhelyező intézményeket. A kormány órabér ajánlata James P. Mitchell munkaügyi miniszter a kép­viselőház munkaügyi albizottsága előtt kifejtet­te, hogy az adminisztráció támogatná a minimá­lis órabér 1 dollárról $1.10-re, legfeljebb $1.15-fe való felemelését. A Kennedy-Mprse-Roosevélt törvény javaslat az órabér 1.25 dollárra való eme­lését és további 7,600,000 munkásra való kiter­jesztését kéri, akiknek fizetését semmiféle tör­vény nem védi. Mitchell szerint a minimális órabér $1.25-re való hirtelen emelése kizökkentené a gazdaságot rendes kerékvágásából és munkanélküliséget okozna, miután egyszerre többmillió munkásnak emelné a fizetését és a gazdaság nem tudná ezt azonnal felszívni. “1,250,000 munkás keres jelen­leg 1 dollárt óránként, 400,000 keres 75 centet és sokezer kisebb üzleti vállalatnak 50 százalékkal kellene emelnie a munkabérre vonatkozó kiadá­sát.” így vázolta Mr. Mitchell sokmillió amerikai munkás világraszóló előnyös körülményeit. “Amikor ellenezzük a törvény 8 millió munkás­ra való kiterjesztését és csak 3 millió 100 ezerre ajánljuk, nem azért tesszük ezt, mert nem törő­dünk 5 millió munkás sorsával, hanem mert nem találjuk ezt praktikusnak”, mondja Mitchell. Nem is kétséges, hogy Mitchell kinek a szem­pontjából Ítélkezik ily módon. Nem az 5 millió munkás szempontjából, az biztos. A Nat. Labor Board a munkások ellen A Nat. Labor Relations Board Portland, Ore.-i 24 hét óta folyó ujságsztrájkban az International Stereotypere & Electrotypers Uniót vádolja “un­fair labor practice”-el, vagyis igazságtalan eljá­rással és azzal, hogy nem hajlandó jóhiszemű tárgyalásokat folytatni a sztrájkoló munkások munkáltatóival. 1959 november 10-én az “Oregonian” és az “Oregon Journal” nyomdászai sztrájkolni kezd­tek és az újságoknál alkalmazott 5 más unióhoz tartozó munkások nem akarták átlépni a piket- vohalat, A béregyezményért folytatott tárgya­lások januárban megszakadtak. A két újság egy- ideig sztrájktörők segítségével együttes kiadás­ban jelent meg, de ez év áprilisában már külön kiadásban, ugyancsak sztrájktörőkkel adták ki e lapokat. Az NLRB igazságtalannak tartja,a szakszerve­zet áron követelését, hogy a munkások megvédé­se érdekében maga szabályozza egy uj nyomó­gép működését, hogy az üzemi felügyelő (fore­man) legyen tagja az uniónak, hogv ők gondos­kodjanak munkások helyettesítéséről, hogy a pi- ketvonalat tiszteletben tartó munkásoknak joguk van munkahelyükhöz, hogy a szakszervezetek munkaszerződésének lejárata ugyanazon időre le­gyen megállapítva. A vádakat természetesen a munkáltatók nyúj­tották be és kihallgatás ez ügyben május 10-én lesz Portlandban. Ujságipar-munkások egyesülési terveznek Két irányból és 4 szakszervezet részéről in­dult meg az elhatározás, hogy az ujságipai*ban s rokonszakmákban dolgozó 500,000 munkás szak- szervezeteit egyesítsék egy nagy szakszervezet­be. Az Intrnational Typographical Union (betű­szedők és az American Newspaper Guild (újság­írók) Tndianapolisban gyülésező vezetősége meg­egyezett abban, hogy szervezeteik egyesülése fontos követelmény. Washingtonban a United, Papermakers and Paperworkers (papirfeldolgo- zók) és a Printing Pressmen’s Union (nyomdá­szok) vezetői hasonló megállapodásra jutottak. Az utóbbiak elhatározták, hogy első lépésként közös szervezői munkát és közös egyezkedési tár­gyalásokat fognak folytatni. Egyesülés esetén számíthatnak a Stereotypere (klisirozók) és a Photoengravers (fotocinkográfusok) szakszerve­zetére is. A Newspaper Guild és a Typographical Union egy mozgó-nyomda felállítását tervezi, amit el­vihetnek bárhová, ahol ujságsztrájk vagy á mun­kások kizárása történik és helyettesíthetik vele a lezárt vagy a sztrájktörőkkel kiadott újságot. Közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy bár­mily formát vesz a tervezett egység, nem fogja eltéríteni őket kitűzött céljuktól. “Meggyőződésünk, hogy csak egységgel növel­hetjük a jobb bérért és munkaviszonyokért küz­dő tagságunk kollektiv erejét, hogy ellenállhas­son a munkáltatók tisztességtelen támadásainak és a büntető törvényhozásnak”. Az utóbbi időben számos újság sztrájkra pro­vokálta és kizárta szervezett munkásait és sztrájk törőkkel helyettesítette őket. FBI ügynök vigyáz a szakszervezetre A részrehajló bírónak le kellett mondania a Hoffa elleni vádak tárgyalásának vezetéséről James Hoffa, a Teamsters Union elnöke ellen három éve eljárás van folyamatban, amit a tag­ság égy kisebbségi csoportja indított meg ellene azon vád alapján, hogy elnökké választása nem történt a törvényes kereteken belül. Az ügyfelek annak idején megyeztek abban, hogy Hoffa el­foglalhatja hivatalát és végezheti elnöki teen­dőit egy háromtagú ellenőrző (monitor) bizott­ság megfigyelése alatt. A bizottság egyik tag­ját F. Dickinson Letts kerületi szövetségi biró nevezte ki, egyet a szakszervezet ajánlott, egyet pedig a tagság kisebbségi, Hoffa-eílenes cso­portja. A monitor bizottság sorozatos vádat emelt Hof­fa ellen és az ügy állandó bifósági tárgyalás és fellebbezés alatt van. A vádak szerint Hoffa meg szegte korrupció-ellenes Ígéretét és 600,000 dol­lárt használt fel a szakszervezet pénzéből gyanús telekspekulációkra. Hoffa tagadja, hogy bűnös. Közben a monitor bizottság tagjai között sem volt egység. Egymást vádolták, hogy nagyobb súlyt fektetnek Hoffa eltávolítására a szakszer­vezet vezetéséből, mint az igazság kiderítésére. A tagsági ellenzék visszavonta megbizatását God­frey P. Schmidt ügyvédtől, aki Lawrence T. Smitih-et ajánlotta a maga helyére. Az ajánlatot az ellenzéki csoport elfogadta. Három nappal ké­sőbb Letts biró utasította Smith-et, hogy mond­jon le megbízatásáról, mert “nem teljesítette kö­telességét”. Helyébe Letts biró mindjárt ki. is ne­vezte Terence F. McShane-t. Egv nappal a kinevezése előtt McShane lemon­dott az FBI-han kilenc év óta viselt állásáról, hogy elfogadhassa Letts biró megbizatását. Be­vallotta, hogy az FBl-on belül a Teamsters Union és Hoffa-val kapcsolatos anyaggyűjtéssel volt megbízva. Tagadta, hogy az FBI ütasitására fo­gadta el az újabb megbízatást, a monitor bizott­ságban való működésre. A tény azonban az, hogy az FBI-ügynökre bíz­ták az ország egyik legnagyobb szakszervezete feletti őrködést, mely állás határtalan hatalmat jelent az illető kezében a szakszervezet felett. Ennek visszaütő hatása lehet az egész szakszer­vezeti mozgalomra, s bár az AFL-CIO vezetősége kizárta a Teamstereket a kebeléből, kötelessége volna felszólalni ezen ellenséges eljárás -ellen. James Hoffa nyilvánosan megvádolta Letts bírót, hogy a szakszervezet és az ö ügyében elfo­gult és részrehajló és ezért nem alkalmas arra, hogy az ügyének tárgyalásakor ő töltse be a bi- rói szerepet. A törvényszéki szabályok értelmé­ben, a vád elhangzása után Letts bírónak nem volt más választása, mint lelépni és az ügy tár­gyalását átadni más bírónak. Ugyanakkor tagad­ta Hoffa vádjait. Az uj biró Joseph R. Jackson, aki azonnal visszautasította a tárgyalás elhalasz­tását, bár egyes kérdések még eldöntetlenül van­nak a fellebbezési bíróság előtt, , Egy bárány a farkasok között A W. T. Grant óriási üzlethálózat részvénye­sei évi közgyűlést tartottak az országos cég New York, 1441 Broadway-n (a W. 41. utca sarkán)) levő központi épületében. Mialatt az épület előtt a Congress of Racial Equality (CORE) 6 tagja tüntetett a cég déli államokbeli üzleteiben gya­korolt faji megkülönböztetés ellen, odabenn a gyűlésen szót kért James Peck, egy kötvénnyel rendelkező részvényes. Arra kérte az üzlethálózat igazgatóságát, hogy “minden hírverés és szenzáció nélkül, adja meg az étkező lehetőséget minden vásárlója számára, tekintet nélkül a színére.” Eszébe juttatta a jelen levőknek, hogy 6 évvel ezelőtt ugyanezt kérte a cég baltimore-i üzletei részére és hogy egy hét­re rá ott be is vezették az uj szokást. “Ha tovább folytatják ezt a megkülönböztetést, rossz hatás­sal lesz a déli államok néger lakóira, akik a Grant üzletek vásárlóinak nagy részét alkotják,” mon­dotta. Louis C. Lustenberger, a cég elnöke visszauta­sította James Peck kérelmét. “A hálózat déli üz­letei továbbra is alávetik magukat a helyi szo­kásoknak. Baltimoreban a változtatást csak azért eszközölték, mert a helyi szokások változása ezt megengedhette”. Különben is, folytatta az elnök a 180 déli üzlet közül csak 7-ben volt jelentős de­monstráció, másik 7-ben csak jelentéktelen tün­tetés volt. Mr. Peck szintén tagja, a CORE szervezetnek. Legújabban CORE-tagok bevásárolnak egy-egy kötvényt a nagy ülethálózatok részvényeiből. Az S. H. Kress társulat május 17-én, a F. W. Wool- worth május 18-án tartja közgyűlését. A de- szegregáló ajánlatot meg fogják ismételni mind­két helyen. Uj törvények Albanyban New York állam törvényhozása 45 dollárról 50 dollárra emelte a heti maximális munkanélküli biztosítási összeget. Hasonló változást eszközölt a munkabalesetbiztositás és ia betegség általi munkaképtelenség heti maximális járulékának összegén is. Az egyik törvény leszállítja 35 nap­ról 28 napra a balesetből származó munkaképte­lenség idejét, ahhoz, hogy a munkás a baleset első hetétől kezdve jogos legyen a biztosításra. Egy másik törvény megtiltja a munkanélküli biztosítást olyan egyénnek, aki önszántából hagy­ja ott munkahelyét. Eddig hat hét elmúltával a munkás jelentkezhetett. Az uj törvény szerint legalább 200 dollárt kell még keresnie négy héten belül és akkor is csak elbocsátás esetén jogos munkanélküli biztosításra. Az uj törvények julius 1-én lépnek életbe, 1961 január 1-én lép érvénybe az a törvény, amelynek alapján választás napján a munkáltató csak 2 óra felmentést adhat a munkásnak, de ezt is csak akkor, ha a munkásnak nem áll 4 óra. rendelkezé­sére a szavazásra munkaidő előtt vagy után. A baleset- és betegbiztosítási törvényeket ki­terjesztették olyan munkásokra is, akik 2 mun­kással dolgoztató üzemhez tartoznak. Eddig csak azok voltak jogosak, kiknek munkáltatója 3 vagy több munkással rendelkezett. Eszerint újabb 100 ezer munkás kaphat némi segélyt baleset vagy betegség esetén. Féláron vasiról gyógyszer! külföldön A Military Medical Supply Agency, amely az amerikai haderők gyógyszerszükségletét beszer­zi, mellőzi az amerikai gyógyszergyárakat és a külföldön vásárol orvosságot sokkal olcsóbban. Pedig eddig is alacsonyabb áron kapta az ame­rikai gyógyszereket, mint a nagyközönség, mi­után nagybani rendeléseinél jelentős árenged­ményt kapott. “The Army-Navy-Air Force Journal” bejelen­tette, hogy 5,760,000 antibiotikus tablettát vásá­roltak az olasz Farmochimica Cutolo-Callosi cég töl 500,000 dollárért. A rendelésre beérkezett leg­alacsonyabb amerikai ajánlat a Charles Pfizer & Co. brooklvni cégtől jött egymillió dollárra, vagy­is készteresére az olasz árnak. A Gyógyszergyárosok Szövetsége a State De- partmentnál és az állami ellenőrző hivatalnál til­takozott az eljárás ellen. Panaszkodott, hogy amerikai szabadalmakkal történt visszaélés és visszaélés történt amerikai szabadalmakkal és megsérti a “Buy American Act” t orvénvt. Hát az egyszerű amerikai polgár hol szerezze be orvosságát ölesén ?

Next

/
Thumbnails
Contents