Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-04-28 / 17. szám
in VAN ÚJRA MÁJUS ELSEJE 1960 Május Elseje, a nemzetközi munkásság nagy ünnepének immár 75-ik évfordulója az emberiség nagy ébredésének seregszemléje lesz. A világ még elnyomott népei valóban olyan megrázó jelét adják öntudati'aébredésüknek, melytől nagyot fordul az elnyomó hatalomra épített, megváltoz- hatatlanságát hirdető, elavult világnézet. Az emberiség ismételten fel-feltörtető harca a szabadságért, a jobb életért, amelynek a modern időkben már a munkásság lett az élcsapata, egyre jobban közeledik a végső győzelem felé. Minden évben szaporodik azon embermilliók száma, akik lerázzák magukról a rabszolgaság, az elnyomás láncait és a maguk mindent átfogó hatalmas erejével látnak neki jobb, boldogabb életük és jövőjük megteremtéséhez. A világ még jelenleg legelőrehaladottabb országától kezdve Afrika legelsötétitettébb zugáig, a néger nép fel- ujult erővel szaggatja a láncot, amely őt az elnyomott népek legalsóbb fokához kötötte. Oszladoznak azok a mesterséges felhők, amelyekkel gonosz, önérdekei emberek elzárták a napot és az eget kizsákmányolt embertársaik elől. Ázsiában, Dél-Amerikában népek, melyeknek munkereje nemrég még imperialisták vagyonát szaporította, most saját jólétük építésére fordítják munkájuk gyümölcsét. Változik a világ rendje. Nagv változás az a mélyreható fordulat, amellyel az emberiség a háború végleges kiküszöbölését határozta el, mint a nézeteltérések megoldásának eszközét, Az elhatározás még nem egészen egyöntetű, még vannak, akik ragaszkodnak ezen elavult eszközhöz, bár maguk is vallják, hogy a háború modem kifejlett formájában nem megoldást, hanem végleges pusztulást eredményezne. De a megátalkodottak e kis csoportját a közvélemény a tárgyalóasztalhoz kényszeríti, ahol már nem a béke szükségességét, hanem megteremtésének eszközeit kell megbeszélniük. És a közvélemény elvárja tőlük, hogy eredményeket mutassanak fel e téren. Az amerikai munkásság saját óriási problémáiról tart terepszemlét Május Elsején. A már meggyökeresedett szocializmust, a világrend megváltozását elismerni nem akaró amerikai kapitalizmus a munkásság megterhelésével kívánja megoldani saját problémáját. A bajokkal küzdő nemzeti gazdaságot munkanélküliséggel, nehéz megadóztatással, óriási összegeket felemésztő haditermeléssel, az amerikai nép egyharmadának nyomorbataszitásával próbálja magas szinten tartani, elsősorban a profit növeléséért, másodsorban a Szovjetunióval való versengésért. Évek óta 5 millió körül áll a munkanélküliek létszáma. A termelési folyamat ingadozása a munkaalkalom állandó bizonytalanságát idézi elő. Az egyetlen biztos megoldás jelenleg a VILÁGBÉKE TARTÓS MEGTEREMTÉSE. Az általános leszerelés billiós összegeket szabadítana fel; a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése, a közszükséglet kielégítése határtalan munkaalkalmakat teremtene az amerikai munkások részére. Az amerikai közvélemény kialakulására jellemző az a N. Y. Times részéről szokatlan uj hang, amit e héten néhány vezércikkében megszólaltatott. Mély jelentősége van annak, amikor a N. Y. Times megvédi a néger nép jogát az ülőtüntetéshez, az igazságos és a tisztességes életmódhoz Truman volt elnök támadásával szemben és álláspontját a mccarthvz- mussal hasonlítja össze. Vagy amikor megkritizálja a Legfelsőbb Bíróságot és a Kongresszust azért a törvényért, amely egy külföldi születésű munkást deportálás általi száműzetésre ítél, csak azért, mert a kommunista párt tagja volt egyideig. “Amerika lelkiismerete nem nyughat addig, amig dr. Willard Uphaus börtönben van”, Írja harmadik vezércikkében. Pedig az idős lelkész azért van börtönben, mert nem volt hajlandó “kommunisták” névsorát kiadni. A békemozgalom erősödését ielzi az a hatalmas népgyü- lés, amit a Committee for Sane Nuclear Policy szervez május 19-re a Madison Square Gardenben, ahol politikai társadalmi és szakszervezeti vezetők szólalnak fel. Még érdekesebb az a tüntetés, amelyre a “Civil Defense Protest” hívja ki New York lakosságát a városháza elé május-3-ára tiltakozni az országos védelmi gyakorlat ellen, amit a hatóságok arra a napra rendeznek. Amerika népe nem akar atomfegyvert, nem akar háborút és nem akar részt venni abban a gyerekes játékban, hogy pincékbe és kapualjakba bújjon, ha megszólal a sziréna. Élni akarunk és ezért a megélhetés gondjaival foglalkozunk. Ennek része a nyugdíjazott polgárok egészségügyi ellátásának fontossága. Ennek a követelésnek érdekében rendeznek tömeggyülést a szakszervezetek május 18-án k Madison Sq. Gardenben, hogy a kongresszust cselekvésre bírják Vannak az amerikai munkásságnak más követelései is. Bizony sok volna felsorolni. Május 2-án. d. u. 4 és 6 óra között, a Union Squaren-en munkás szónokok fogják ismertetni az eddigi küzdelmek érdemleges eredményeit és azokat a jogos követeléseket, amelyek ma az amerikai munkások létérdekei. A kubai szakszervezetek egy vezetője, Gustavo Mas, ismertetni fogja a kubai forradalom eddigi eredményeit. A Béke, az általános leszerelés, az egyenlő polgári jogok, a munkásság jogainak és biztonságának támogatására a newyorki haladó szellemű amerikai magyarok a Union Square-en együtt ünnepelnek május 2-án amerikai testvéreikkel. Országszerte mindenütt, ahol a munkásság megmozdul a hagyományos Május Elseje ünneplésére, legyen ott minden haladó szellemű magyar. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y Vol. IX. No. 17. Thursday, April 28, 1960. NEW YORK, N. Y .1 v 7l Lemondásra kényszerítik Rheel Dél-Korea népe 12 évig tűrte Syngmcm Rhee elnyomó uralmát, az ország kettészakít ását, “Elég volt”, adja nyomatékosan tudtára Három hét óta a hirszolgá-' lat Dél-Korea városaiban történő a nép és a karhatalom közötti véres összeütközésekről számol be, amelyeknek ma ! már 200-nál több halottja és ; százakra menő sebesültje van. Bár a Rhee-kormány statári- j umot léptetett életbe, a tűn-1 tetőseket nem tudta megállítani. A nép a Rhee-kormány lemondását követeli. A népi tüntetéseket a március 15-én megtörtént választást kisérő terror és csalások robbantották ki, de szűnni nem akaró ereje és népmozgalommá nőtt fokozódása abban a keserűségben rejlik, ami Dél-Korea népében az utóbbi 12 esztendőben felgyülemlett Rhee önkényeskedő uralma és a nép mindennemű jogainak bitorlása következtében. Rhee 1948-ban az Egyesült Államok megszálló serege segítségével került Dél-Korea élére és azóta tetszése szerint változtatta meg az alkotmányt, hogy diktatórikus hatalmát megerősítse. Tekintettel arra, hogy az Észak-Korea elleni háborút az Egyesült Államok vezette az Egyesült Nemzetek égisze alatt, továbbá, hogy a megszálló sereg többsége jelenleg is amerikai, nevetséges azt hinni, hogy Washingtonban nem tudtak Rhee elnyomó intézkedéseiről. (Folytatás a 2-ik oldalon) KRUSCSEV * SZOVJETÜNK) ÁLLÁMTJÁML Az Azerbajdzsáni Szovjet Köztársaság 40 éves évfordulóján Bakuban elmondott beszédében, Kruscsev miniszterelnök, rátérve a közelgő csúcskonferenciára, részletesen ismertette, hogy a nemzetközi enyhülés és a béke érdekében miért fontos megegyezni Nyugat-Berlin kérdésében és az általános leszerelésre vonatkozóan. 15 évvel a háború megszűnése után meg kell szüntetni a háborús megszállásokat Nyugat- Berlinben és létre kell hozni a formális békekötést, mondotta. A Szovjetunió felajánlotta Nyugat-Berlin szabadvárossá tételét. Lakói szabadon választhatják meg politikai és társadalmi rendszerüket ebben a keretben. Ha a nyugati hatalmak nem hajlandók ilyenirányú egyezségre, akkor a Szovjetunió különbékét köt a Német Demokratikus Köztársasággal. A békekötés meg fogja szüntetni azt a háború utáni egyezményt, amelynek alapján Nyugat-Ber- lint megszállva tartják. A városrész a Német Demokratikus Köztársaság területén va,n és kormányának fennhatósága alá fog tartozni. “Mr. Douglas Dillon (államtitkárhelyettes) mult heti beszédéből Ítélve, az Egyesült Államok csak úgy hajlandó egyezségre jutni a leszerelés és a kelet-nyugat közti viszony javítására vonatkozóan, ha elfogadjuk Berlinre vonatkozó feltételeiket”. (Dillon beszédében a berlini kérdés megoldásától teszi függővé a béke vagy háború létrejöttét.) Az általános leszerelésre vonatkozóan Kruscsev utalt az Egy. Nemzetek előtt megtett ajánlataira, amelyeket a közgyűlés magáévá tett és átutalt ahhoz a 10 tagú bizottsághoz, amely Genf ben folytat tárgyalást az ügyben. A bizottságban a nyugati hatalmak képviselői az ellenőrzés kérdését hozzák előtérbe a leszerelés kérdése helyett. “Mi az általános leszerelés mellett vagyunk, ami azt jelenti, hogy semmisítsük meg a háborús felszerelést — a hidrogén- és atombombákat, távlövegeket, bombázó gépeket, tankokat, hadihajókat és tengeralattjárókat, mindenféle más fegyvereket és oszlassuk fel a hadseregeket”, mondotta Kruscsev. Ghou En-lai és lehris mm oldották meg a határkérdés! Nehru meghívására Chou En-lai, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke április 19-én érkezett Indiába megbeszélni a két kormány között felmerült határkérdést. A két | miniszterelnök és a két kor- | mány különböző vezető tag- j jai között számos baráti és nvilthángu megbeszélés folyt, amelyek soi'án ismertették egymás álláspontját. Bár ezek mindkét részről nagyobb megértést hoztak létre, de i nem vezettek a határkérdés j megoldására. A kiadott közös közlemény szerint, a két miniszterelnök megállapodott, hogy közös bizottságot neveznek ki a kérdés további tanulmányozására. Történelmi okiratokat, nyilvántartásokat, térképeket és a kérdésre vonatkozó más adatokat fog a bizottság átvizsgálni és ennek alapján je- I lentést készít. Kidomborítja majd azokat a pontokat, melyekben megegyeznek és a még fennálló nézeteltéréseket tovább fogja tárgyalni. A jelentést 1960 szeptemberéi’3 fogják elkészíteni és benyuj- | tani. A közös nyilatkozat kiemel te, hogy a két miniszterelnök egyetértőén abban a reményben néz a párizsi csúcskonferencia elé, hogy az enyhíteni fogja a nemzetközi feszültséget, segíteni fogja a nukleáris | fegyverek készítésének és használatának betiltását és az általános leszerelést. LENIN j születésének évfordulójáról mely apr. 21én volt, az egész világon | megemlékeztek. Az 1917-es orosz forradalom vezetőjének emlékét j minden szocialista országban j megünnepelték. Kiemelték világ rászóló érdemét abban, hegy I Marx Károly eszméit a gyakor- j latba, a szocializmus építésére I sikeresen alkalmazta. Szukarno Magyarországon Az Indonéz Köztársaság elnöke, dr. Szukarno és kísérete csütörtökön, április 14-én baráti látogatásra érkezett Magyarországra. A legmelegebb baráti ünnepélyes fogadtatásban részesült. A Ferihegyi repülőtéren a kormánytagokkal az élen, a budapestiek ezrei várták érkezését. Jelen volt a külképviseletek számos vezetője is. Diszőrség, zenekar, virágbokrétás úttörők, indonéz és magyar zászlókat lengető tömeg lelkes üdvözlése után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mondott üdvözlő beszédet, amelyre dr. Szukarno angol nyelven válaszolt. “Azzal a szándékkal jöttem, hogy hozzájáruljak az indonéz és a magyar nép barátságának erősitéséhez”, — mondotta. Kijelentését nagy taps követte. Szukarno 3 napos látogatása gazdag és változatos volt. Megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét, meg látogatta a Nemzeti Gallériát, majd Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrász műtermét. Első nap az Elnöki Tanács diszebédet adott a tiszteletére. Délután meglátogatta a Fóti Gyermekvárost ameh(Folytatás a 2-ik oldalon)
